Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-10 / 239. szám, péntek

Véget ért az általános politikai vita Che Guevarára emlékeznek az EMSZ-közgyűlésen a latin-amerikai partizánok Rockefeller receptje 9 További államosítások Peruban New York — Az ENSZ-köz­gyűlés 24. ülésszakán a szerda délutáni plenáris ülésen befeje­ződött az általános politikai vi­ta, amelyben 115 ország képvi­selői fejtették ki nézeteiket a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról. Az utolsó vitaülésen szólalt fel Miranda portugál delegá­tus. Megkísérelte, hogy elhárít­sa országáról azokat a váda­kat, amelyek az általános vita folyamán hangzottak el a por­tugál kormány afrikai gyarmati politikája ellen. Richarda Álarcon, Kuba ál­landó ENSZ-képviselője üdvö­zölte az új perui kormány in­tézkedéseit, amelyek az ameri­kai uralom felszámolását céloz­zák, s megállapította, hogy La­tin-Amerika szerte erősödnek az észak-amerikai imperializ­mussal szembeni irányzatok. A kubai delegátus után Thomson guayanai küldött és Iburcio Carias Castillo hondu­rasi külügyminiszter beszélt. Az általánss politikai vita utolsó szónoka, Butejlika algé­riai külügyminiszter beszédét a közel-keleti problémának szen­telte. Hangot adott kormánya álláspontjának, mely szerint az egész probléma kulcsa a pa­lesztinai kérdés. Az általános politikai vita eredményeit összegezve a Moszkva — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta a scso­kinói vegyipari kombinát párt­bizottságának tapasztalatait, amelyeket a munkakollektívák mozgósításában, a termelés nö­velése és a munkatermelékeny­ség emelése terén szerzett. Er­ről az intézkedésről a moszk­vai Pravda október 9-1 számá­ban közöl tudósítást. A vegyi kombinát pártszerve­zete a dolgozók mozgósításával elérte, hogy jelentősen emelke­dett a termelés és egyúttal csökkenteni lehetett a mun­kaerők létszámát. Mindez a munkaszervezés megjavítása, a bérrendszer tökéletesítése ered­ményeként vált lehetővé. Oj, progresszívabb munkanormákat dolgoztak ki, egy-egy dolgozó Kommentárunk A nyugatnémet szociáldemok­raták és a polgáti szabad de­mokraták koalíciós megállapo­dása bel- és külföldön egyaránt nagy meglepetést keltett. A ke­reszténydemokraták mindent elkövettek, hogy a kormányban maradhassanak, hogy meg­egyezzenek a szabad demokra­tákkal. Kiesinger kancellár azt is megígérte nekik, hogy a kö­vetkező választások eredmé­nyeitől függetlenül hosszú ideig a kormányban maradhat­nának, s hogy az uniópárt le tenne a többségi választási tötvény szorgalmazásáról, mely kiszoríthatná a Szabad Demok­rata Párt képviselőit a szövet­ségi gyűlésből. Ogy látszik, Kiesinger nem elég tapintato­san és gyorsan lépett fel. Ezen­kívül a szabad demokraták igen rossz tapasztalatokat sze­reztek az uniópárttal. Vala­hányszor koalícióra léptek a CDU/CSU val, mindig háttérbe szorultak, s egyetlen komoly kérdésben sem érvényesíthet­ték nézetüket. A szociáldemokiaták jobb vá lasztási eredményre számítot­tak, de ŰZ eredmények így is páratlan lehetőséget adnak nekik, hogy a kormány élére kerüljenek. Már négy évvel ez­előtt felötlött a szociáldemok­rata — szabad demokrata koa­líció gondolata, ám akkor az a nézet kerekedett felül, hogy e koalíció két szavazatnyi parla­menti többséggel nem lenne képes kormányozni. A mostani koalíciónak is az uniópárt tá­mogatásának elnyerésére kell törekednie valahányszor olyan törvényjavaslatot akar majd el fogadtatni a parlamenttel amelynek jóváhagyásához két­harmados többség szükséges. A szociáldemokrata pártveze­tőség elsősorban azért igyeke­zett megállapodni a szociálde­mokratákkal, mert nem volt TASZSZ hírügynökség megálla­pítja, hogy a felszólalások ta­núsága szerint a világközvéle­ményt két kérdés nyugtalanít­ja leginkább: az Egyesült Ál­lamok folytatódó vietnami ag­ressziója és az izraeli agresz­szorok közel-keleti mesterkedé­set. Bár a vietnami háború kér­dése nem szerepel az ülésszak napirendjén, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az amerikai politikát csak az ag­resszió közvetlen résztvevői tá­mogatták, s még az Egyesült Államok NATO-beli partnerei közül is többen ellenvéleményt nyilvánítottak. Hasonlóképpen erélyesen el­ítélték a szónokok, köztük az összes szocialista ország és az afroázsiai országok túlnyomó többségének képviselői Izrael agresszív közel-keleti politiká­ját. Maga az Egyesült Áramok és más nyugati hatalmak is kénytelenek voltak megállapí­tani, hogy a békés politikai ren­dezés egyetlen lehetséges alap­ja az 1967. november 2-i biz­tonsági tanácsi határozat vég­rehajtása. Csaknem valamennyi küldött keményen bírálta a dél-afrikai gyarmati és fajgyűlölő rend­szereket, de rámutattak arra is, hogy ezek létezése elképzelhe­tetlen volna a vezető NATO-ha­talmak támogatása nélkül. több munkafolyamat elvégzésé­re szakosította magát, gépesí­tették az egyes munkafolyama­tokat, leegyszerűsítették és egy­úttal tökéletesítették az üzem­irányítás rendszerét, összpon­tosították és specializálták az üzemi szolgáltatásokat. Az üzem­ben bevezették az anyagi érde­keltség új formáit, a munka­erők csökkentéséből származó bérfölösleget jutalékként osz­tották el. Az elmúlt két eszten­dőben mindezek az intézkedé­sek kiváló eredményekhez ve­zettek. Az SZKP Központi Bizottsága a scsokinői példa követésére hívja fel a szövetségi köztársa­ságok központi bizottságait, a területi pártbizottságokat, a Komszomol-szervezeteket és a szakszervezeteket. más választása, mint vagy is­mét ellenzékbe vonul, vagy pe­dig beéri a másodhegedűs sze repével egy Kiesinger-kormány­ban. Csak a szabad demokra­tákkal történt megállapodás Különös megállapodás teszi lehetővé, hogy az SPD álljon a kormány élére és Brandt kancellár lehessen. A szociáldemokratáknak egyálta­lán nem kedvezett „nagykoalí­ciós tagságuk", s Brandt tulaj donképpen az utolsó alkalmat ragadta meg, hogy kezébe ve­gye a kormánykereket. Természetesen, már most meg kell mondanunk, hogy a7 új kiskoalició egyáltalán nem harmonikus, és sok olyan fon tos kérdés van, amelyekben nagyon barnai szétválhat a két párt útja. Különösen belpoliti­kai és szociális kérdésekben vannak köztük súrlódások. A szabad demokiaták hevesen visszautasítják a dolgozók üze mi beleszólási jogának szociál demokrata értelmezését, és szá mos megjegyzést fűznek a je lentős mértékben a szociáide mokrata párt befolyása alatt álló szakszervezetek tevékeny ségéhez. A szabad demokraták a vállalkozók, s nem a dolgo zók szempontjából kezelik a gazdasági és szociális kérdése­ket, viszont a szociáldemokra ták kénytelenek minduntalan meggyőzni a dolgozók nagytö megeit, hogy az ő érdekeiket szolgálják. Kezdetben áthidal­ható ez az ellentét, de előbb vagy utóbb bizonyára nehézsé­gek merülnek fel a két párt között. Montevideo — Az uruguayi „Tupamaros" partizánszervezet tagjai szerdán fél órára elfog­lalták a 30 000 lakosú Pando városát, amely mintegy 30 ki­lométerre fekszik a fővárostól. A partizánok fegyvereket zsák­mányoltak, megsemmisítették a telefonközpontot és mintegy 100 millió pesot vittek el a nagy bankok helyi kirendeltsé­geiből. Az ellenük kivezényelt katonasággal rövid tűzharcot vívtak, majd kivonultak a vá­rosból. A hivatalos jelentés sze­rint három partizán életét vesz­tette, ötöt foglyul ejtettek. A helyi sajtó szerint a partizánok röpiratokat osztogattak, ame­lyekben hangsúlyozták, hogy akciójukat Che Guevara halálá­nak évfordulója alkalmából haj­tották végre. Guevara halálával hozzák összefüggésbe az elmúlt 24 órá­ban elkövetett Buenos Aires-i bombamerényleteket is. Több argentínai városban támadáso­kat intéztek az észak-amerikai kereskedelmi képviseletek és különféle társaságok székhelye ellen. Caracas — Befejezte munká­ját Caracasban a latin-amerikai szakszervezeti egységkongresz­szus tanácsának ülésszaka, amelynek munkájában számos latin-amerikai ország szakszer­vezeti küldöttsége vett részt. A küldöttek megvitatták a jelenle­gi latin-amerikai helyzetet és megállapították: most másfél évszázaddal azután, hogy kivív­ták Spanyolországgal és Portu­gáliával szemben a függetlensé­get, Latin-Amerikát ugyanúgy kizsákmányolják, mint a gyar­mati korszakban, csak ezúttal az Egyesült Államok teszi ezt. Az amerikai imperializmus bűne, hogy a latin-amerikai országok népei nyomorban élnek és nem használhatják ki természeti kin­cseiket. Az amerikai imperializ­Lenin örök Moszkva — Alma Atában, Ka­zahsztán fővárosában Lenin ta­nítása a nemzeti felszabadító forradalmakról és a társadalmi haladás jelenlegi szakasza a fejlődő országokban címmel tu­dományos ülésszakot tartottak, amelynek munkájában 350 szov­Külpolitikai kérdésekben és a két német állam kapcsolatait illetően sokkal közelebb áll egymáshoz a két koalíciós partner álláspontja. A szabad demokraták nemegyszer pozitív kezdeményezéssel álltak elő. A szociáldemokraták is mindig hangoztatták, hogy különféle pozitív lépések hívei, s úgy ál lították be a dolgot, hogy ezek nek érvényesülését csak az uniópárt akadályozta meg. A fennen hangoztatott célokat il letően nincs áthidalhatatlan különbség a szociáldemokraták és a szabad demokraták kö zött. Ha azonban Willy Brandt vezetésével koalíciós kormány alakul, a szociáldemokraták­nak világosan színt kell valla niuk, mit is akarnak valójá­ban, s mit nem akarnak, mert a jövőben nem háríthatják má sokra a felelősséget. Ezen a tényen az sem változtat, hogy minden bizonnyal szabad de­mokrata politikus lesz a kül ügyminiszter. Az NSZK-ban ugyanis a bel- és külpolitikai fő irányvonalat a kancellár ha tározza meg. A kereszténydemokraták nyilván nem akarnak beletörőd ni ellenzéki szerepükbe. Szá­mítani kell arra, hogy még megpióbálnak egyes szabad de mokrata képviselőket a maguk oldalára állítani, s így akadá­lyozni a szociáldemokrata — szabad demokrata — koalíció létrejövését. Az uniópárt a múltban már kétszer is szétfor­gácsolta a szabad demokrata pártot, s képviselőinek egy ré­szét felszippantotta. Most is ilyen veszély fenyeget. A szo­ciáldemokrata — szabad de­mokrata kiskoalíciói csak Brandt kancellárrá választása után tekinthető befejezett tény­nek. JAN BLANSKf mus véres diktatúrákat juttat hatalomra, szervezetei útján be­hatol a gazdasági életbe, poli­tikai nyomást gyakorol az egyes országokra, gátolja ezek kulturális fejlődését — mutat rá a tanács határozata. New York — Egyes amerikai lapok rámutatnak, Nelson Ro­ckefeller, New York állam kor­mányzója javasolja Nixon kor­mányának, hogy fokozza fegy­verszállításait a dél-amerikai militarista rendszereknek. Ni­xon kormánya mindeddig tit­kosnak nyilvánítja Rockefeller latin-amerikai jelentését, ame­lyet a közelmúltban szerzett ta­pasztalatai alapján készített. A Latin-Amerikába irányuló fegyverszállítások fokozásának mindenekelőtt az lenne a kö­vetkezménye, — mutat rá Charles Barlett, a New York Daily Column című napilapban megjelent kommentárjában —, hogy olyan forrásokat is fel­használnának a fegyverkezésre, amelyeket ezeknek az orszá­goknak gazdasági konszolidá­ciójára lehetne fordítani. Mexico — Anibal Poncé Sob­revtlla, Peru mexikói nagyköve­te szerdán egy sajtóértekezle­ten kijelente.tte, hogy kormánya fokozatosan államosítja az észak-amerikai, svájci, valamint a svéd társaságok által ellen­őrzött konszerneket. A perui nagykövetség sajtóértekezletét abból az alkalomból tartotta, hogy Peruban egy évvel ezelőtt államosították az IPC kőolaj­társaságot. Rio de Janeiro — Medici tá­bornok, aki november 15-én fog­lalja el a brazíliai elnöki szé­ket, szerdán este mondott tele­víziós beszédében úgy lépett fel, mint az ország tényleges vezetője, s egyszersmind han­goztatta „független gondolko­dását" azokkal szemben, akik őt elnökké választották. éhez híven jet és külföldi tudós, valamint az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai hazafias szervezetek kép­viselői vettek részt. A találkozó résztvevői meg­állapították, hogy az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai népek . felszabadító harca szempontjá­ból a lenini elmélet a straté­gia és taktika elméleti alapjá­nak kimeríthetetlen forrása. A szimpózium üdvözlő üzenettel fordult Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárához, és ebben mél­tatta az SZKP következetes har­cát az antiimperialista szolida­ritás lenini elveinek megvalósí­tásáért és köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet az elnyomott népek igazságos felszabadító harcának nyújt. Folytatódnak a repülőgéprablások Santiago de Chile — Tegnap Santiagóból menetirányának megváltoztatásával kubai leszál­lásra kényszerítettek egy ar­gentin repülőgépet, 63 utassal a fedélzetén. A merénylők állítólag argen tínok voltak. SPANYOLORSZÁG megerősí­tette a Gibraltár körül őrjára­tot teljesítő flottát. A spanyol kormány így tiltakozik azon ál­láspont ellen, melyet az angol kormány a gibraltári kérdében elfoglalt. CALLAGHAN angol belügymi­niszter tegnap négynapos láto­gatásra Belfastba érkezett. Meg­érkezése után kijelentette, hogy Észak-Írországban javul a hely­zet. ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL az a szovjet küldöttség, mely Al­gírban részt vesz a szovjet­algériai gazdasági és tudomá­nyos-műszaki bizottság első ülésén. A küldöttséget Szemjon Szkacskov, a Minisztertanács külföldi gazdasági szakcsopor­tokat irányító állami bizottságá­nak elnöke vezeti. BULGÁRIA ÉS TÖRÖKORSZÁG kormányának képviselői megál­lapodást írtak alá, amelynek értelmében Törökországba ván­dorolhatnak azok a török nem­zetiségű bolgár állampolgárok, akinek rokonai élnek Törökor­szágban, s e rokonok 1952 előtt hagyták el Bulgáriát. Az egyez­mény végrehajtása megkezdő­dött. Az első csoport — a két ország kormányait képviselő vegyesbizottság jelenlétében — szerdán elhagyta Bulgáriát. FRANTIŠEK DVORÁK ezredes, Csehszlovákia lengyelországi katonai attaséja a csehszlovák hadsereg napja alkalmából el­látogatott az Otakar Jaroš, Csehszlovákia hőse nevét vise­lő gépesített ezredhez. KOLOMAN BOĎA miniszter, a szövetségi mezőgazdasági bi­zottság elnöke romániai tartóz­kodása során tegnap Ilfov és Ialomitsa megyékben ellátoga­tott több mezőgazdasági üzem­be. AZ AMERIKAI ATOMENERGIA BIZOTTSÁG a nevadai sivatag­ban újabb föld alatti atomfegy­ver-kísérletet hajtott végre. DIALLO TELLI, az Afrikai Egység Szervezetének főtitkára Lagosba érkezett. Egy hét folya­mán már másodszor jár Nigé­riában. Látogatása összefügg a nigériai válság megoldására ki­fejtett törekvéssel. AZ ANGOL KORMÁNY Fehér Könyvet ad ki Nagy-Britannia közös piaci tagságának gazda­sági következményeiről. Wilson ezzel eleget tesz azoknak a po­litikai pártoknak és szakembe­reknek, akik ellenzik, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon eh­hez a gazdasági szövetséghez. A KREMLBEN csütörtökön folytatódtak a szovjet—tanzá­niai tárgyalások. Szovjet rész­ről Nyikolaj Podgornij, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Mi : nisztertanács első elnökhelyet­tese, Andrej Gromiko külügymi­niszter és mások, tanzániai részről pedig Nyerere köztársa­sági elnök és a vele érkezett miniszterek vettek részt a tár­gyalásokon. MILTON OBOTE ugandai el­nök a kormány, a parlament és a közélet képviselői előtt fel­szólalva nyilvánosságra hozta az ország kormányzó pártjának, az Ugandai Népi Kongresszus­nak dokumentumát, amely az Egyszerű Ember Chartája elne­vezést viseli. A termelési esz­közöknek az egész nép kezében kell lenniük — hangoztatja többek között a dokumentum. Legfeljebb még egyszer leejtem ... (Az International Harald Tribúne karikatúrája.l Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a scsokinői tapasztalatot

Next

/
Thumbnails
Contents