Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-07 / 236. szám, kedd

Húszéves a Német Demokratikus Köztársaság Október 7-én 20 esztendeje, hogy a német nép hazafias erői a munkásosztály vezetésével le­rakták az első munkás-paraszt­állam alapjait német földön. A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakítása fordulat kez­detét jelentette nemcsak Né­metország, hanem egész Európa történetében. Először jött létre német földön olyan erő, amely útját állja az újra német föld­ről fenyegető agresszív tervek­nek, a német imperializmus és militarizmus revansista törekvé­seinek. Az új népi állam igen nagy nehézségek közepette kezdte el tevékenységét. Németország nagy ipari centrumai és nyers­anyagforrásai az ország nyuga­ti felében voltak. Az NDK-nak az új politikai és társadalmi rend építésével egyidejűleg vállalnia kellett mindazokat a nehézségeket, és áldozatokat, amelyek egy ország iparosltá. sával, főként saját nehézipará­nak megteremtésével járnak. A gazdaság fejlődése A társadalmi haladás útjára lépett német állam polgárai, a munkások, parasztok és az ér­telmiségiek az elmúlt két évti­zed alatt áldozatos, szívós mun­kával valóságos gazdasági cso­dát vittek véghez: az NDK Eu­rópa legfejlettebb ipari országai közé emelkedett. Évi ipari ter­melésének értéke ma ugyanak­kora, mint a négyszer akkora területű Németországé volt 1936-ban. Ipari bruttó termeié­A német munkás- és parasztállam hősi útja sét tekintve az NDK Európában ma már az ötödik helyet fog­lalja el. Kimagaslók az NDK eredményei a mezőgazdaság korszerűsítésében is. Jelentősen emelkedett az életszínvonal, a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottsága igen ma­gas fokú. A gazdaság fejlesztésében el­ért kimagasló sikereket első­sorban a tudományos-műszaki forradalom feltételeinek követ­kezetes megteremtésével érték Gyors ütemben épül a Német Demokratikus Köztársaság fő városa. A képen: modern lakóházak az Alexander-tér kör nyékén. el. A tudomány és technika vívmányait oz új gazdasági rendszer keretében maximális mértékben érvényesítik a ter­melésben. A tervezés, az anya­gi ösztönzés és más hatékony gazdasági intézkedések mellett ez bizonyítja a termelés jelen­tős növekedését a munkaerők számának csökkentése mellett. Általában az NDK-ban rend­kívül nagy figyelmet fordítanak • a tudomány fejlesztésére. A tu­domány szinte önálló gazdasági ágazat az ország egész gazdasá­gi életében. Csupán a berlini Német Tudományos Akadémia mellett több mint 80 tudomá­nyos fejlesztési intézet műkö­dik közvetlen kapcsolatban az iparral. A termelés tudomá­nyos-műszaki forradalmasításá­nak óriási jelentőségét tanúsítja a vegyipar példája, amelyben minden öt évben megváltoztat­ják a technológiai folyamato­kat. Nemzetközi elismerés Az NDK külpolitikai téren a béke megőrzésére s valamennyi államhoz fűződő kapcsolatainak az egyenjogúság elve alapján történő normalizálására törek­szik. A német munkás-paraszt­állam fennállásának két évtize­de alatt széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki, és sokaso­dik azoknak az országoknak a száma, amelyek elismerik léte­zését, és felveszik vele a diplo­máciai kapcsolatokat. A világnak kerek 50 orszá­gában 19 követség, 13 konzulá­tus és több mint 30 kereskedel­mi kirendeltség képviseli az el­ső német szocialista államot, és több mint 100 országgal folytat az NDK élénk kereskedelmet a világ különböző részein. Az NDK külpolitikájának e sikere gyakorlatilag hatástalanná tette a nyugatnémet kormány fin. Hallstein-doktrináját, a sokat hangoztatott kizárólagos kép­viselet jogát úgy, hogy Bonn a nemzetközi kapcsolatok új fel­tételei között legalább kifelé kénytelen volt meghirdetni úgy­nevezett „új keleti politikáját". A szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolatai terén az NDK kifejezetten a KGST megszilár­dítására törekszik. E gazdasági tömörülés keretében folyó sza­kosítás ugyanis lehetővé tenné számára, hogy mentesüljön a drága és nem effektív termelé­si ágaktól. A mai nemzetközi politikai helyzetben, amikor a bonni uralkodó körök nem hajlandók belenyugodni a második világ­háború után kialakult helyzet­be, nem ismerik el feltétlenül az európai határokat, nem mon­danak le az atomfegyver meg­szerzéséről, fokozott jelentősé­gű a Német Demokratikus Köz­társaság szocialista fejlődése, békés politikája. Az eltelt húsz tesztendő tör­ténelme mindennél ékesebben bebizonyította, hogy az NDK — a szocialista államok közössé­gének egyik legjelentősebb tag­ja — Európa és az egész világ békéjének erős bástyája. PROTICS JOLÁN Beszédes tények Az NDK gazdasága az elmúlt két évtized alatt óriási fejlődé­sen ment át. Például: • Az elektrotechnikai ipari termelés 1959 óta csak­nem tízszeresére növekedett. • Húsz év alatt egymillió lakás épült összesen 52 mil­lió négyzetméter lakóterület­tel. O Csupán az idei év első felében 20 000 új lakást ad­tak át rendeltetésének. • Az 1966—1970. évi terv álapján összesen 400 000 la­kásegység épül az NDK-ban. • Húsz év alatt az NDK­ban minden ötödik család új lakásba költözött. • 1950 óta a dolgozók reáljövedelme három és fél­szeresére emelkedett és a kiskereskedelmi árak átla­gosan a felére csökkentek. • 1949-ben 1400 lakosra jutott egy orvos, 1969-ben már minden 710 lakosra. • A poliklinikák száma 180-ról 436-ra, az orvosi ren­delők száma pedig 520-ról 810-re emelkedett. • Az NDK egy lakosra számítva évi 3500 kwó villa­mosáramot termel. • A villamosáram-terme­lés 1950-hez vizonyíiva há­romszorosára emelkedett és tavaly meghaladta a 63 mil­lió kilowattórát. • Minden 100 háztartásra 12,2 személygépkocsi, 65 te­levíziókészülék, 44 hűtőszek­rény, és 43 mosógép jut. • Az NDK hajóipara húsz év alatt 3000 korszerű ten­gerjáró hajót épített. • Az elmúlt húsz év alatt hatszorosára növekedett a számítógépek gyártása. • Az NDK elektronikai és elektrotechnikai ipara az összipari termelésnek 12 szá­zalékát teszi ki. • Az NDK a világ harma­dik helyén áll a halászhajó­gyártásban. • Húsz év alatt 8850 me­gawatt teljesítőképességű vtllanyeröműveket helyeztek üzembt. Az NDK magasan fejlett szocialista ipari állani Az NDK népgazdaságában döntő helyet foglal el az ipar. Ez szolgáltatja a nemzeti jö­vedelem 60 százalékát, és az ipar rendelkezésére áll az álló­alapok 61 százaléka. 1950 óta az ország ipari ter­melése 4,7-szeresére emelke­, dett. Ez annyit jelent, hogy az ipari dolgozók 1968-ban nem egészen egy negyed év alatt annyit termeltek, mint amennyi az egész 1950-es évi termelés volt. 1968 tíz hónapja alatt a termelés terjedelme megfelelt annak a mennyiségnek, ameny­nyit 1936-ban egész Németor­szágban termeltek. Az iparban dolgozik ma az NDK dolgozói­nak 37 százaléka. Ez a szám 1950-hez viszonyítva 1,4-szere­sére növekedett. Ha az 1968-as évben a munkatermelékenység az 1950. évi szinten maradt volna, akkor e termeléshez 8,3 millió dolgozóra lett volna szükség a tényleges 2,8 millió­val szemben. Azonban az NDK egész népgazdaságában a dol­gozók száma csak 7,7 millió. Ez világosan mutatja, milyen rendkívül fontos a munkater­melékenység növelése az NDK gazdasági fejlődése és ipari teljesítménye szempontjából. Az NDK fennállásának 20 éve alatt döntő módon megvál­tozott az ipar struktúrája. A népgazdaság szerkezetét idejé­ben átalakították a tudomá­nyos-műszaki forradalom köve­telményeinek megfelelően. Az utóbbi években az ipar haté­konyságát elsősorban strukturá­lis-politikai intézkedésekkel nö­velték. Különösen gyors fejlő­désen ment át az elektrotechni­ka, az elektronikus és gépipar, a vegyipar, a gépkocsiipar és a kohászat. A Szovjet unió az NDK legnagyobb kereskedelmi partnert Az NDK-nak a Szovjetunióval folytatott kereskedelme nem­zetközi szempontból is rendkí­vül jelentős. Mint az NDK leg­fontosabb kereskedelmi partne­re a Szovjetunió a Német De­mokratikus Köztársaság külke­reskedelmében 43 százalékban részesedik, míg az NDK-nak a szovjet küLkereskedelmi forga­lomban való 16 százalékos rész­aránya a Szovjetunió külkeres­kedelmi partnerei között az el­Az életszínvonal emelkedése az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaság fennállásának 20 éve alatt állandóan emelkedett a lakosság életszínvonala, — fő­ként a dolgozók reáljövedelme —, és csökkentek a kiskeres­kedelmi árak. 1950 óta az NDK dolgozóinak reáljövedelme 3,5-szörösére emelkedett, s ugyanakkor a kiskereskedelmi árak átlagosan a felével csökkentek. A szocia­lista vállalatok dolgozóinak és alkalmazottainak átlagos bruttó jövedelme tavaly 700 márka kö­rül mozgott. Az életszínvonal javulását bi­zonyítja a kiskereskedelmi for­galom növekedése is, ameiy 1968-ban csaknem 58 milliárd márkát tett ki, tehát négysze­rese volt az 1949. évi forgalom­nak. Az egy főre eső húsfo­gyasztás évi 45 kg-ról 63,5 kg­ra, a vajfogyasztás 14 kg-ra, a gyümölcsé 74 kg-ra, a zöldségé pedig 58 kg-ra emelkedett. Az életszínvonal emelkedését tanúsítja az a tény is, hogy az elmúlt húsz év alatt az NDK­ban minden ötödik család új lakásba költözött. só helyet biztosítja számára. A Szovjetunió hatalmas piaca biztosítja az NDK folyamatos és jövedelmező ipari termelését és függetlenné teszi a tőkés vi­lágpiactól. A növekvő együttműködést hosszúlejáratú megállapodások biztosítják a következő évekre is. A mezőgazdaság sikerei A szocialista mezőgazdasági szövetkezetek egyre nagyobb si­kerekel érnek el a belterjes gaz­dálkodásban. így ma a gabona hektárhozama a háború előtti évekhez viszonyítva több mint a felével emelkedett. A növénytermesztési hozamok növekedése alapján állandóan emelkedik az állatállomány. A szarvasmarha és sertésállomány már 1950-ben elérte az 1938 évi mennyiséget, habár a háborús károk megtizedelték az ország állatállományát. A fejőstehenek száma például az 1949 évhez vi­szonyítva 1968 ban lényegesen emelkedett és a tejhozam 88 szá­zalékos átlagos növekedést ért el. Lényegesen megnövekedett a mezőgazdasági dolgozók szakkép zettsége is. 1967-ben már 32 300 fő- és szakiskolai végzettségű dolgozó volt a mezőgazdaságban az 1961 évi 19 000 hez viszonyítva. A több mint 700 éves, mégis örökifjú Schwedt, m NDK vegyipari központja.

Next

/
Thumbnails
Contents