Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-05 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

• Balzac legbolondosabb tör­ténetei — ez a címe annak a nyugatnémet filmnek, amelyet a szlovák Jozef Zachar rende­zett Joachim Hansen, Franzis Fair és mások főszereplésével. A történet Balzac harminc pi­káns elbeszélésén alapszik, amelyet néhai Rabelais mester stílusában írt szerelemről, há­zasságtörésről, tüzes lovagokról és mamlasz öreg férjekről. „A meglehetősen pikáns film — mely a divatos sexhullámhoz sorolható — irodalmi értékei és a kitűnő színészi játék révén válik az átlagosnál jobb és ér­tékesebb művé" — írják a mün­cheni és hamburgi kritikák. • Maximillian Sehell befejez­te új filmjét, mely Turgenycv „Orosz kert, avagy az első sze­relem" című elbeszélése alap­ján Magyarországon készült. A rendkívül, érdekes filmet, me­lyet sokan máris a jövő évi Oscar-díj egyik jelöltjének tar­tanaik, elsősorban színpadról is­mert színészek játsszák, s a szereplőgárdában csupán Schell, a producer és debütáns rendező az egyetlen igazán jól ismert filmszínész. Viszont áz epizódszerepekben megjelenik és feltűnik az íróként már vi­lághírű angol John Osborne ... • Üj Beethoven-film. Hans Conrad Fischer a „Mozart éle­te" alkotója és rendezője, meg­kezdte a „Beethoven élete" cí­mű színes, játékfilm felvételeit. A számos világhírű zenekart és szólistát, valamint dirigenst is felvonultató szuperprodukció operatőrje Ivan Putora. • Francia—szovjet kopro­dukció. Yves Ciampi, a „Kicso­da ön, dr. Sorge?" világhírű rendezője, a közeljövőben kez­di meg a francia—szovjet kop­rodukcióban készülő új játék­filmje, a Csehov elbeszélése nyomán készülő „Vörösruhás lány" felvételeit. A főszerepe­ket francia és szovjet filmszí­nészek alakítják. A női fősze­replő, még nem végleges hírek szerint, Macha Merill. • A Szuezi-csatorna — fil­men. Kairóban a minap olasz­egyiptomi filmszerződést írtak alá, melynek keretében a két ország vállalkozói közös erővel látnak hozzá egy, a Szuezi-csa­torna történetéről szóló játék­film felvételi munkálatainak előkészítéséhez. A közös egyip­tomi—olasz filmben a két or­szág leghíresebb sztárjai kap­nak szerepet, és az új színes, 70 mm-es szuperfilm költségve­tését — egyelőre — 10 millió dollárban állapították meg. • Csillagok szezonja — a cí­me annak az új lengyel játék­filmnek, amelynek rendezője Andrzej J. Piotrowskl, s amely­nek női főszerepét a neves szovjet filmszínésznő Gal ina Polszkih alakílja ... • Aladdin és a csodalámpa — lett a végleges címe annak az egész estét betöltő francia rajzfilmnek, amelyet a magvar származású Jean Image kezdett forgatni Párizsban. A rajzok és felvételek előkészítése körülbe­lül egy esztendeig tart, a bemu­tatót 1970 tavaszára tervezik. Az Éden és az­után ... cimű film a fiatalok iletéről és prob­lémáiról szól. A felvételen a ké­szüti film egyik jelenete. tV. VAVREK felvételei) MAIN R0B8E-GRILLET Új FILMJÉRÚL A neves francia író és filmrendező legutóbbi filmje az „Ember, aki hazudik" után már máso­dik filmjét forgatfa a bratislavai Koliba-stMiú­ban. IU találkozott vele cikkünk írója is. már a világtörténelemben akar egyetlen olyan film is, amelyet úgy forgattak volna, ahogy azt a forga­tókönyvben leírták... Persze Halfont úrnak, a pro­ducernek, a kezében van egy majdnem regény terje­delmű novellám, amelyben ez a film is benne van, de a „papa mozija" régi, megszokott forgatókönyvét nem írtam meg. A novellában vannak jelzések és dialógus-töredékek, de maga a forgatókönyv Itt szü­letik a műteremben; Kockás füzetbe írom a párbe­szédeket, tíz-tízenkét-húsz soronként adom a színé­szek kezébe, és instruálom őket a pillanatnyi ihlet szerint. Persze a szavak fontosak, de nálam mégis másodlagos szerepet játszanak. Színészeimet csak a kifejezési szükség legvégső esetében szólaltatom meg, akkor, ha már nincs más eszköz a kezemben vala­minek a kifejezésére, mint a közlés. Számomra a szí­nész, ha meg kell szólalnia, hogy kifejezzen valamit, sokat veszít értékéből. . . © Nem haragszik, ha megkérdezem: tulajdonkép­pen kinek, vagy kiknek készíti a filmjeit? — Az érdeklődőknek forgatok. Hogy ezek kikből tevődnek össze, azt pontosan nem tudom. Eddigi filmjeim világszerte sikert arattak, bízom benne, hogy ezt a filmemet is, akárcsak a korábbiakat, kedve­zően fogadja a közönség. Aki a műveimmel megis­merkedett, a nyomtatott szó után bizonyára a felvett képek Robbe-Grillet-jét is megérti. Mivel ez a Robbe­Grillet — legalábbis én úgy érzem — egyáltalán nem nehéz, vagy nehezen érthető. De ha a kérdés mö­gött arra célzott, hogy az „Éden és azután" nem kommerszfilm abban az értelemben, amilyenben azt az amerikaiak használjak (és gyártják), ezt készség­gel elismerem, sőt erre büszke is vagyok. Ma már nyilvánvaló ugyanis, legalábbis számomra az, hogy a korábbi évek és év.tizedek úgynevezett „mindenki­hez szóló" filmgyártása már hosszú-hosszú ideie ha­lott. Mindönkihez szóló filmek nincsenek és nem is lehetnek többé. Ami azt is jelenti, hogy mindenki szólhat egy-egy réteghez, társadalmi osztályhoz, or­szághoz, kontinensek lakosaihoz, vagy — mint én — a barátaimhoz. Ebből következik, hogy a mozinézők is legalább két nagy csoportra oszlanak: a film iránt érdeklődőkre és az egyes alkotókat kedvelő (és megtekintő) barátokra. Aki a barátom, igyekszik megérteni... 0 Lehet erre a felfogásra nagyobb arányú film­gyártást építeni? — Talán igen. Meg kell próbálni. Mindeneseire a filmalkotók számára ez az Éden, és hogy azután mJ lesz, azt meglátjuk . . © Az imént filmje címét is felhasználta a vá­lasznál. Ha már itt tartuuk, meemondaná-e, hogy ez a cím mit jelent, mire utal? — Vissza kell kanyarodnom beszélgetésünk kiin­duló gondolatához: a lázadáshoz. Felfogásom szerint ez a lázadás és ennek tartama az a rövid bibliai Éden, mely az alma leszakításáig és megkóstolásáig (vagyis a képlopás elhatározásáig és végrehajtásáig) tart. Hogy azután mi történik, az még kérdéses. Több szempontból az. Egyrészt figuráim önálló életet él­nek; másrészt a színészeknek nagy beleszólása van a cselekménysor menetébe, messzemenően figyelembe veszem érzéseiket, intuícióikat; harmadrészt a film­gyártásnak van egy köznapi kereskedelmi és gaz­dasági oldala, melytől csak részben függetleníthetem magam; negyedszer — felfogásom a témáról bizo­nyos korlátokat szab. De még mindig marad elég terem, időm és lehetőségem a sok tabu közötti laví­rozásra. Ha majd visszatérünk Tuniszból, erről az „ ... és azután"-ról többet tudok mondani. © Ha ennyire épit a színészekre, nagyon ruti­nos, és nagy tehetségű közreműködőkre van szüksége? — Csak természetes fiatalokat igényelek. Az ő reakcióik sokkal inkább befolyásolnak, mint a nagy nevek „tapasztalatai". Éppen ezért elsősorban telje­sen ismeretlen, vagy még alig ismert, tehetséges fia­talokkal, a színpad és a film szempontjából viszony­lag „romlatlan" egyéniségekkel dolgozom, akik ter­mészetes reakciókkal nagyban segítenek, hogy szem­beszáll jak azzal az idő- (és ezael együtt nézet-) kü­lönbséggel, amely az én korom és az ő korosztályuk magatartásában általában jelentkezik. Az amerikai sztárok fogalma szerint az . ..Éden és azután"-ban egyetlen filmsztár sincs. Hirtelen hátat fordít. Igor Luthernek, a tehetséges, fiatal, szlovák operatőrnek, (uraj fakubisko, ma már hírneves munkatársának szenteli minden figyelmét. A felvételek folytatódnak. A sok tükröző felület miatt, a (elvevőgép mögé kell állnom, és most ma­gam is csak tükörképekben és tukö-mozaikokban látok'mindent. Itt a rendező arca és válla, ott a keze és a lába tükröződik és minél tovább figyelem a jelenet beállítását, annál Inkább mozaikokra hn'l szét minden. S hogy azután e sok mozaik végül ts valóban ösz­szeáll-e majd filmmé, arra végleges választ csak az „ ... és azután" után kaphatunk ... FENYVES GYÖRGY © Szabadna ezekután megkérdeznem, tulajdon­képpen miről szól majd új filmje? Ggy értem, mi a cselekménye? — Ezt még nem tudom egészen pontosan, hiszen a filmnek csak az első felét, a műtermi részeket forgatom Bratislavában, a második rész felvételeire Tuniszban, egy többé-kevésbé ismeretlen szigeten kerül majd sor, ott alakul ki véglegesen minden. A cselekmény középpontjában tehetős szülők, hippivé vált, nagyon fiatal gyerekek konfliktusa öli, akik megundorodva attól a világtól, amelyben felnőttek és melyben értelmük kinyílt, fellázadnak minden te­kintély ellen, és lázadva tiltakoznak. Tiltakozásuk és lázadásuk első formája: ellopnak egy ismert, sőt na­gyon Jól ismert képet. Minden egyéb ebből adódik. Csakhogy ami következik, az azért következik be, mert előzménye is van, és én nemcsak a következmé­nyeket, de azok közvetlen előzményeit is bemutatom. Filmem szerkezete tehát kimondottan mozaikszerű, ha úgy tetszik „tükörcserepekből" áll össze, és ebben a mozaiksorban előre megfontolt írói szándékkal, maga a kiindulópont, a képrablás elvész, elmosódik, feloldódik, tekintve, hogy nem lényeges része, csak ürügye az egész filmnek ... © Ez azt is jelenti, hogy amikor forgatni kezdett, még nem volt kész a forgatókönyv? — Mit jelent az, hogy készen? Egy forgatókönyv szinte soha sincs kész, és nem hiszem, hogy volt A uimstudió most aoszurd világ. Hatalmas, ide­jda tolható üvegfalak osztják szabályos négy­zetekre és téglalapokra, a i>adló pedig különö­sen fenyesen ragyogó, rőtszínű műanyag, mely a tük­röző felületet határolta területen külön, önmagában is tükröz, így minden, ami ebben a környezetben történik, többszörös tükörképben tárul elénk. És ezen nagyon sok múlik. Legalábbis ezt állítja Alain Robbe­Grillet, a film írója és rendezője. Hogy ml ls múlik ezen, azt így magyarázza: — Színes filmemnek az a címe: „Éden és azután" és folytatása a filmművészetről alkotott korábbi el­képzeléseimnek. Nagyon nehezen tudok beszélni min­den készülő művemről. Egy érzést szeretnék kifejezni és ábrázolni, egy érzést, amely nyilván nemcsak en­gem lep meg és foglalkoztat. A lázadás születésének pillanatait szeretném bemutatni. Felfogásom szerint a lázadás — a megalapozott és bevezetett dolgoktól való undor eredménye és terméke, legalábbis az a lázadás, az, amelyről én szeretnék beszélni. Úgy gon­dolom, az egyénekben az első .tiltakozás úgy és akkor születik, amikor valóságos vagy gondolati tükörké­pedben meglátják az egyes dolgok multiplikált for­máját, és észreveszik, hogy az, ami velük történik, vagy ami birtokunkban van, az másokkal is megtör­ténik és .mások birtokában is van — és ezeknek a dolgoknak nemcsak a kellemes, vagy hasznos oldalát veszik észre, de meglátják a fonákjait is. E valósá­gos vagy gondolati tükörképekkel kezdődik minden és ezt hivatott kifejezni, itt a stúdióban, ez az ál­landóan és mindenfelé tükröző felületsor, mely új munkám játékkeretét alul, felül és körös-körül hatá­rolja. E tükörképek tehát a film cselekménye szem­pontjából alapvetően ösztönző jellegűek... vagyis nélkülözhetetlenek.

Next

/
Thumbnails
Contents