Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-05 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

A

z Ipoly mentén számtalan történelmi vihar söpört végig. A folyó szép völgyének termékeny földje, a vize és a közeli bányák egyaránt csábították az őslakost és az ellenséget. Honfoglaló Arpád is ide küldte két vezérét, és egyik törzse itt telepedett le. Erre dúltak a tatárok, törökök. Itt csatázott a törökkel a lengyel király, erre vonultak Rákóczi fejedelem hadai és a császári katonaság. Harcoltak itt a cseh légionáriusok és 1919-es magyar vörös katonák. Az Ipoly völgyében élő népek sorsa mindig közös voK. S a folyó bár országhatárt képez, ma sem választófal. Akkor sem volt, amikor ezt valaha, valaki annak szán: Az országhatáron innen és túl épülő szocialista társadalom szerves, elválaszthatatlan tagja a szocialista közösséginek. Ez a közösség akkor lesz igazán szilárd, ha a folyó jobb és bal partja közösen, egymást kiegészítve, egymást segítve oldja meg a nagy és apró problémáit. Ez a történelmi együvétartozás tükröződik abban is, hogy a magyar elvtársak ke íeményezésére szeptember második felében Szécsényben létrejött az Ipoly menti magyar és csehszlovák parlamenti képviselők találkozója ... öröm volt hallgatni Nógrád megyének nyolc országgyűlési képviselője van. A csoport rendszeresen találkozik, megvitatja a megye, a Járások problémáit és fontolja veszi, melyek azok a kérdések, amelyeket az országgyűlésben is fel kell vetni. A találkozókat a Hazafias Népfront szervezi. Szécsény tehát egy a sok közül. Elegendő ahhoz, hogy a csoport munkájába bepillantást nyerjünk. A nyolc képviselőből Szécsényben heten jelentek meg: Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Gajdár Pál, bányász üzemi párttitkár, Gajdos János, a járási FMSZ elnöke, Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság ső titkára, Schuchmann Zoltán, iskolaigazgató, Sümegi jános, tsz-elnök, Varga Tiborné, vezető óvónő. Egyetlenegy Róka Mihály, vezérőrnagy mentette ki magát táviratban. A képviselők összegezték az 1967. évi választási jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósításának jelenlegi állását. Ehhez rövid áttekintést.. A jelölőgyöléseken a megye lakosságának nyolcvan százaléka vett részt, és összesen 10137 javaslat, bejelentés hangzott el. Ezek főleg a közszolgáltatások, az egészségügy, a művelődés, a kereskedelem javítására, bővítésére és az iparfejlesztésre vonatkoznak. Az összegezett javaslatok költségigénye meghaladta az 1 milliárd forintot. A megbízatási időszak félidején már túljutottak. A képviselők rendszeresen találkoznak választóikkal. A Hazafias Népfront képviselője szerint úgy rendezik a dolgokat, hogy minden községbe legalább egyszer eljussanak. S itt beszámolnak a választási jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok sorsáról ls. Elv, hogy megvalósíthatatlan javaslatokról is szólni kell. A választó lássa, hogy javaslatával érdemben foglalkoznak. Ennek elhanyagolása könnyen a közömbösséghez vezethet. A megbeszélésen sok szó esett az állami hozzájárulás lehetőségeiről és a társadalmi tevékenység fokozásának, a lakosság bekapcsolásának formáiról is. A szervezés és a kiértékelés módszereit vitatták, hogy a társadalmi munkát formaságoktól mentesen fokozhassák, mert ez jelenti az emberek, a választó viszonyát társadalmunkhoz, szülőföldjéhez, szülőfalujához. Öröm volt hallgatni az egyes képviselők „kiállását" saját körzetük érdekében. Ugyanis a találkozón részt vettek a megye és a járás képviselői is, akiknek a képviselők a választók kérését, panaszát is tolmácsolták. Ugyanakkor ők is beszámoltak — a megyei és járási viszonylatban — az eredményekről, problémákról és kilátásokról. Jó látni azt a céltudatos, megfontolt munkát, amellyel szomszédaink — konkrétan Nógrád megyében — lépésről lépésre oldják meg problé máikat. Bevallom, a folyamatos munkát hátráltató itthoni politikai feszültnak meghódítását új honfoglalásnak nevezte. Igen, új földterületeket hódítottak el a szeszélyes folyótól, ahol kenyér terem ... Az Ipoly szabályozása a két ország közötti együttműködés szép példája, ezt állapította meg Tóth Györgyné nemzetgyűlési képviselő is Ipolyságtól. A közös munka további elmélyítését szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban vetette fel javaslatként az Ipolyság—Losonc közti CSEHSZLOVÁKIA 4.VCENEC gSf /l-OSONC/ T5t

í SŕÍRŠvb /ŠARKAN ZVOLEN., /zói-voM/Fut;ség hosszú időszakára kissé irigykedtünk is... gondolva, Az egyik kapocs: az Ipoly A sok-sok eredmény és még megoldásra váró kérdés között szó esett az Ipoly szabályozásáról is. Két ország közös műve, amelynek eredményeit már mindkét oldalon kamatoztatják. A mát szabályozott felső szakaszon megszűnt az árveszély, a folyó menti községek lakossága biztonságban érezheti magát, és a .erjedelmes árterület értékes termőtalajjá változott. Sümegi jános, a szécsényi tsz elnöke az egykori árterület holdjaivasútvonal esetleges megnyitását magyar területen keresztül, Drégelypalánkon át. Miről is lenne szó? A másik kapocs: A vasút lehetne... Az Ipoly völgyének IpolyságLosonc szakasza nincs bekötve a vasúthálózatba. A két város közti vasúti forgalom óriási kerülővel, jelenleg csak Zólyomoti keresztül oldható meg. Régi terv már az ún. déli vasútvonal megépítése, de mindmáig terv maradt. A Magyarországon átmenő forgalom (főleg a teherforgalomról lenne szó) ezt a problémát átmenetileg megoldhatná, és így többek között a pótori szénbányák szállítási nehézségein is könnyíthetne. Az Ipolyság—Drégelypalánk—Balassagyarmat—Losonc vasútvonal az első köztársaságban működött. Minden bizonnyal a két ország közötti, közvetlenül a második világháborút követő időszakban kialakult áldatlan helyzet, nem éppen a barátságra épülő kapcsolatok eredményezték, hogy magyar területen a határtól mintegy 5 kilométernyi szakaszon felszedték a síneket. Akkoriban népeink, országaink kapcsolatában sok minden megszakadt. Ez a vasútvonal is ... Azóta sok víz lefolyt az Ipolyon és a kapcsolatok mindannyiunk örömére és javára erősödnek, terebélyesednek. Az óriási méreteket öltő turistafotgalom és a most induló, nagyon sokat ígérő határmenti árucsereforgalom utakat, vasutakat igényel. Mindezentúl, a két országot, az Ipoly völgyének népeit összekötő vasút visszaálítása azt is tanúsítaná, hogy végérvényesen megszűntek azok az okok, amelyek e fontos kapocs megszakításához vezettek. Az Ipolyság—Drégelypalánk közti vonal felújítása esetleges kölcsönös megállapodás eredményeként nemcsak egy égető dél-szlovákiai problémát oldhatna meg. Az együttműködés távlatait ma szélesebb szemszögből kell nézni. Drégelypalánkot vasútvonal köti össze Váccal, Budapesttel. Az Ipolyság—Drégelypalánk vasútvonal megnyitása közvetlen összeköttetést teremthetne Ipolyságon át Budapest és Zólyom között. Annál is inkább, mivel Szógel István elvtárs, a lévai járási idegenforgalmi bizottság elnöke tájékoztatása szerint szó van az Ipolyság és Zólyom közötti vasútvonal megerősítéséről úgy, hogy azon gyorsvonatok is közlekedhessenek. Nem nehéz elképzelni, hogy e vonal kiépítése mekkora, ma még szinte felbecsülhetetlen szolgálatot tenne az észak-déli turistaforgalom bővítése szempontjából. Az északi országokból érkező turisták ezen a vonalon az eddiginél rövidebb úton juthatnának el Budapestre, a Balatonra, Romániába, Jugoszláviába és Bulgáiiába. Ugyanez vonatkozik a teherszállítmányokra is. Mert jelenleg az a helyzet, hogy a dél felől Budapesten át érkező szállítmányok Párkányon vagy Komáromon keresztül — tehát hatalmas kerülővel jutnak el Zólyomba és innen tovább. Ügy érzem, Szécsényben nagyszerű helyi kezdeményezés született, amelynek lehető kihatásai ma még felbecsülhetetlenek. A képviselők kölcsönös ígéretet tettek hogy kiki a maga szakaszán megteszti az első lépéseket és az indítványt eljuttatják az Illetékes szervekhez. E javaslat sorsát — tekintettel nagy jelentőségére — határon innen és hátáton túl is szeretnénk figyelemmel követni lapunk hasábjain. ZSILKA LÁSZLÓ