Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-05 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

M BER ÉS A BÉRC 20 éves a Tátrai Nemzeti Park EK <3 "o A Magas-Tátra - ékszerdoboz. Sosem dúskálhattam könyökig kincsesládában és nem éreztem ujjaimban, hogyan hevít a gyémánt fénye, az arany tapintása. De meggyőződésem, hogy nem élvezheti kincseit az, aki súlyát, nagyságát, árát méri csupán, a hatalmas gazdaság puszta létezésében, birtoklásában véi gyönyörködni. Ha kincsem lenne, mindig csak egy nyakéket, láncot, diadémot, gyönygyfűzért, vagy gyűrűt vennék a kezembe annak minden aprócska részét, a kő csiszolásának minden csillogó lapját külön-külön végig simogatnám pillantásommal, az ötvös vésőjének minden parányi nyomát keresném és hiszem, nagyobb örömöt lelnék ebben, mintha két marokkal dúskálnék az ékszerek tömkelegében. Látta ön a Magas-Tátrát? A kérdésre bizonyóra sok olvosó válaszol igennel. De hadd kérdezzek tovább: Látta ön a Chrysomela Duft nevű zöldhátú, csodálatosan csillogó bogarat? Látta ön a világ legkisebb fáját, amely kisebb a pitypang száránál és 2300 méter magasan is nő? Talált ön legalább egy olyan növényt a 24 fajto közül, amely virágot hajt kétezer méter magasban a csupasz gránitsziklán? Látta ön a tengerszem Branchinetta Paludosáját, amely egyetlen tátrai tóban él csupán és azonkívül csak egy sarkkörön túli tóban, de a tudósok el sem árulják, melyik tóban található, mert féltik? Átélt ön dühöngő vihart o Tátrában? Megélt-e menedékházi „fogságot"? Hallotta legalább egyszer is a Turdus Torquatus hegyi madár dalát? Tudja-e, hogy a Tátrában 112 fajta madár, 55 fajta emlős és 30 000 fajta bogár él? Látta ön a tátrai százlábút? A fekete gólyát? Birkózott ön sziklával? És saját erejével? ön art mondja, hogy fönn járt o Lomnici-csúcson és gyönyörű sétát tett a Téry-meriedékhóz felé. Hogy fenséges látvány az egetverő bércek kéklő csúcsrengetege. Engedje meg, hogy figyelmeztessem: ön egy röpke pillantást vetett csupán a Magas-Tátrára, ön egy halom kincset látott egy rakáson, ön nem látta mezítelen nyakon a szikrázó gyémánt nyakéket egymagában, ön nem élvezte ki az ékszert, amely a lábainál feküdt. összecsapnak az érdekek A civilizáció fejlődése létszükséggé teszi az ember természettel való kapcsolatát. De épp ezzel civilizálja o természetet is. Ezt a veszélyt meglátta már fél évszázaddal ezelőtt a Magyar Kárpáti Egyesület és védeni kezdte a természetet. Intézményesen, törvényerővel, hatalommal kellett azonban megvédeni a természetet az ember számára, megálljt parancsolni a gazdasági érdek behatolásának, annak, amit a civilizáció romboló hatásának nevezünk. De hogyan? Meg lehet tiltani az ember behatolását a természetbe? Hiszen ez épp a cél ellenkezője lenne. Az ember számóra kell megvédeni a természetet. S így intézményesíteni kellett egy olyan szervet amely összhangba hozza azt, amit ön kíván kényelme szempontjából és azt, amit a természet létérdeke követel. 1948. december 18-ón az SZNT 11. sz. törvénye létre hozta azt az intézményt, amely megmentette a Magas-Tátrát madaraival, bogaraival, törpefáival, havasi rigóival, medvéivel, zergéivel együtt. Ez az intézmény a TANAP, a Tátrai Nemzeti Park. Igazgatója elmondta: „A legrosszabb hatással a természetre az építkezések vonnak. Az elözöhléstől védeni kell a természetet. Ezért a környéket kell a turisták számára kiépíteni, s a hegységet magát szüzén hagyni. Az érdeklődés nem összpontosulhat tömegesen egy-egy helyre. Több férőhely nem mindig pozitívum. Pozitívum lehet egy hegyi rét szabadon hagyása is..." S igazat adott neki tizenkét ország tudósainak értekezlete. Mert azt akarják, hogy ön a Tátrát lássa, s ne szállodasort és autókaravánt. Hogy önt a havaii mormota füttye érdekelje jobban, mint a parkolóhely. Szép;,de nehéz... ön kívülállóként ismerheti meg a Tátrát. Aki itt él, akinek élete, hivatása, lakhelye és mindennapi foglalkozása a hegyóriások minden apró részletének ismerete - az a Magas-Tátrát olyan oldalóról ismeri, amelyről azt ön két heti, vagy egyhavi látogatása során sosem ismerheti meg. Ezért hadd mutassak be egy ilyen embert. Ivan Urbanovičnak hívják, 37 éves, kilenc éves fia és hatéves leánya van. Hivatása, vesszőparipája, és foglalkozása: „hegyi ember". Hivatalosan, persze, a hegyi mentőszolgálat hivatásos tagja (egy a tizenhét közül). Élete a meredek sziklák világa. Afganisztánban 5—6000 méter magas csúcsokat mászott meg, leküzdötte a 6380 méteres Kohi-Meana csúcsot, a Tirich Mir 7487 méteres nyugati sziklafalát, Hindukus és Pakisztán, Kaukázus és az Alpok ormait, a Mont Balcot és Elbruszt, a Dirgol-Zom-ot és a Grossglocknert... A legszebb hegységnek a Magas-Tátrát tartja. Talán azért, mert itt született a tövében, és már géplakatos tanonc korában megszerette ... Ő szervezte a Késmárki-csúcson két-három hete történt baleset mentési munkálatait. A legveszélyesebbnek azt tartja, hogy sokan nincsenek vállalkozásuk veszélyességének tudatában. A bajba kerültek gyakran azt sem tudják pontosan, hol vannak Megtörtént, ' hogy egy turista eljutott a menedékházba és segítséget kért barátai számára, akik a sziklafalban rekedtek és egy sebesültjük is volt. De nem tudto megmondani, pontosan hol vannak. Igy a mentő különítmény nem vihetett magával speciálisan erre a helyre való felszerelést, s ez meghosszabbította a mentés idejét. A hegyi szolgálat vezetőket is közvetít a turisták számára. Minden túrónok megvan a taksája (120—250 koronáig), de biztos kezekben érezheti magát a turista. Ráadásul szakember vezeti, aki megmutatja a rejtett kincseket, a szépséget, amely csak bennfentesek szemével látható .. . Ivan Urbanovič nem szívesen beszél magáról. Szófukar ember. Szívesen megmutatja azonban a mentőszolgálat felszerelését, munkáját. Dicséri Udót, a farkaskutyát, „aki" a néhány méter mélyre hóba ásott hátizsákot is megtalálja és lavinaomlásnál a legjobb segítő. Hat menedékháznak rádióadó-vevője von, amelyekkel rendszeresen kopcsolatot tartanak fenn a központtol, ahol állandó a szolgálat. Bevetés esetén kis kézi adóvevőket használnak. Két GAZ terepjáró segít riadó esetén a mentőcsoportnak, télen a SKIDO motoros szán. Felvonók, korszerű hegymászó felszerelések és segédeszközök. Nagy segítséget jelentenek a hegyi szolgálat önkéntes tagjai. Számuk 150. Szép a munkájuk. Küzdenek az emberi felelőtlenség és ostobaság ellen. Nehéz a munkájuk . .. Tátrai érdekességek A Magas-Tátra erdőségeiről 175 erdész gondoskodik. A nemzeti park alkalmazottai ők, éppúgy, mint a fűrésztelep, halászrészleg, emléktárgy-műhely, dolgozói, s az útkarbantartók. A TANAP-ot az Erdő és Vízgazdálkodási Minisztérium igazgatja. A nemzeti park területe 50 965 hektár, a hozzátartozó környékkel együtt 70 000 hektár. 1954-ben létrejött a Tátra egyötödén, a lengyel oldalon a Tatrzanski park narodowy, amellyel szoros az együttműködés. A legutóbbi lomnici nemzetközi szimpóziumon javaslat született, hogy a többi Kárpátok-menti országok is hangolják egybe természetvédelmi munkájukat. A Tátrában 485 lavinamedret tartanak nyilván. Ennek alapján védelmi rendszert dolgoznak ki. A lomnici nyereg lavinaelhárító rendszerét a legközelebbi években fejezik be. Az utóbbi tíz év alatt közel tízezer hektárt erdősítettek. Mind az állatvilág, mind a növényzet védelme és fejlesztése összhangban áll o természetes fejlődéssel. A nemzeti park koncepciója és igazgatása szigorúan tudományos alapon szabályozza a fejlesztést a turisztika és o természetvédelem szempontjából. Ez a tevékenység az elmúlt húsz évben igen sikeres volt, olyannyira, hogy ,a világ nemzeti parkjainak legnevesebb tudósai egyöntetűen megállapíthatták: A Tátrai Nemzeti Park mind a koncepció, mind az elképzelések megvalósítása és szervezettsége tekintetében a legjobb példaként szolgálhat külföldön is. Ivan Urbanovič a mentőszolgálat központjában a rádió-ügyeletes szolgálatát teljesíti. / (M. Blnhout, St. Saniuhel és a szerző felvételei'.) ... A kéklő bércek látványa megkapó. De megkapó az a megfontolt természetszeretet, észszerüség, megfontoltság is, amellyel a vidékről gondoskodnak. Ezt is látnia kellene annak, aki elmondja magáról, hogy látta a Magas-Tátrát. VILCSEK GÉZA