Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-05 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

BANKJEGYEK NAGYÍTÓ ALATT Látogatás a prágai Csehszlovák Állami Bankban Amikor benyitottam a tágas, világos helyiségbe, első benyo másom u volt, hogy valamilyen múzeumban vagy kiállításon vagyok. A (alakra erősített üvegszekrények, a vitrinek és az ablaküvegre ragasztott különféle alakú papírdarabok alap­ián következtettem erre. Amikor jobban szemügyre vettem, ak­kor állapítottam csak meg, hogy tévedtem. A vitrinben zárt hol­mik nem a közönség okulására vagy szórakoztatására szolgál­nak. Szerszámok ezek, amelyekre ugyanolyan szükség van itt, mint mondjuk a lakatosnak a fúróra, a cipésznek az árra vagy az írónak az Írógépre. Csakhogy mégis eléggé lénye­ges közöttük a különbség. Mert míg mesterember a szer­számját pénzkeresésre használja, ezek a „szerszámok" bank­jegyek, és kizárólag )ulius S é m n e k, a fizetési eszközök felülvizsgálási osztálya vezetőjének, valamint munkatársainak a segédeszközei. Julius Sém munko közben. (M. Schlögl felvétele) o|l|v|alslv|a|j|ó Mintadarabok — pénzből A prágai Csehszlovák Állami Bank gondosan őrzött épületé­ben vagyunk. Senkinek sem kell tehát attól tartania, hogy ezeknek a részben még érvény­ben levő külföldi és hazai bankjegyeknek egy szép napon lábuk kelhet. Ez a veszély az­ért sem forog fenn, mert e mintadarabokat a biztonság kedvéért — az ördög ugyanis sohasem alszik — meg is je­lölték, és így a tettest azonnal megtalálnák, mihelyt valame­lyiket forgalomba akarná hoz­ni... — Hetven állammal cseréljük ki pénzeinket — magyarázza Sém elvtárs azokkal, ame­lyekkel kereskedni és kultúrális kapcsolatokat tartunk fenn. Az idegen bankjegyek állandó fi­gyelemmel kísérése rendkívül fontos. Szakembereink ennek során megismerkednek a kül­földi pénznemekkel, amelyek — tekintettel a növekvő ide­genforgalomra — egyre na­gyobb mennyiségben kerülnek beváltásra nálunk ls. összeha­sonlításukkor a beváltott bank­jegyek érvényességét és hite­lességét ellenőrizzük. Ez a bankjegykiállítás a kép­zőművészek, a festők és a gra­fikusok érdeklődésének is a középpontjában áll, mert azok, akik részt vesznek a_z Állami Bank új bankjegyek' kiadását megelőző pályázatain, nem egy jó gondolatot, új ötletet merít­hetnek belőlük. A bankjegyek is korszerösíthetők — Amint látja, a pénzek kü­lönbözők, ám bizonyos dolgok­ban mégis megegyeznek — ok­tat vendéglátóm a tapasztalt szakértő hangján, aki kerek 35 esztendeje folytatja ezt a fele­lősségteljes mesterséget, amely­nek minden csínját-bínját kita­nulta. Olyan részletekre figyel­meztet, amelyek a laikusnak észébe se jutnak. Például arra, hogy nemrégen még számos or­szágban függőlegesen nyomtat­ták a bankjegyeket, ma már — Tajvan kivételével — a köny­nyebb kezelhetőség érdekében mindenütt vízszintesen nyom­ják őket. , Vannak azután országok — elsősorban az USA, — ahol év­tizedek óta azonos méretű és színezésű papírpénzeket nyom­nak. Ennek a gyakorlatnak a pénz tárolásával és csomagolá­sával kapcsolatban számos elő­nye van, viszont a hátrányai sem hallgathatók el. A legkel­lemetlenebb, hogy ez a hasonla­tosság könnyen megtéveszti a polgárokat, akik a magasabb névértékű bankjegyeket ala­csonyabb névértékűnek véve elég gyakran károsodnak, azaz károsodnának, ha nem volna a vérükben az elővigyázatosság. Éppen ezért tartják magukat az amerikaiak szigorúan a köz­mondáshoz, amely szerint „a pénz számolva jó". A közmon­dás másik feléről alkotott vé­leményük nálunk nem ismere­tes, de ez nem is tartozik ide. ki eiso 100 koronás Foglalkozzunk ezért inkább ezekkel a látványosságszámba menő pénzekkel, melyek között megtaláljuk a Csehszlovák Köz­társaság kikáltása óta kibocsá­tott összes bankjegyek teljes gyűjteményét, sőt még az Osztrák—Magyar Monarchia Idején érvényes és később le­bélyegzett papírpénzek sem hiá­nyoznak. Ez utóbbiak addig ma­radtak forgalomban, amíg az első csehszlovák bankjegyek ki­adására nem került sor. Az el­ső 100 koronásokat pl. 1919. június 7-én bocsátották ki. A csehszlovák aprópénz for­galomba hozatala azonban a bo­nyodalmak folytán még ennél ís többet késett. A körmöcbá­nyai pénzverdékből ugyanis az akkori magyar pénzügyminisz­térium rendeletére elszállítot­ták a gépeket, úgyhogy csak új berendezés beszerzése után 1921 júniusában láthattak ismét munkához. — — Ez itt egy lebélyegzett osztrák 100 koronás. 1920. júni­us 20-ig volt érvényben — mu­tat Sém elvtárs az egyik ban­kóra. — Minthogy a bélyege­ket hamisították, az infláció megakadályozása érdekében sür­gősen saját bélyegeket kellett kiadni. Az ott egy 500 koronás. A rengeteg visszaélés miatt (60 ezer hamisítvány volt belőle for­galomban) már 1922-beii bevon­ták... Ahány bankjegy, ahány vert pénz, mindegyikhez van egy megjegyzése Sém elvtársnak, mindegyikről tud egy érdekes históriát. Mintha csak a törté­nelemkönyvből olvasna, úgy me­séli el a másoktól hallott és a személyesen átélt emlékeket. 80 tonna pa'wnénz : , t Az emberek nem bánnak kí­méletesen a bankjegyekkel. Ál­landó kiegészítésük tehát elen­gedhetetlen követelmény. Ezért vizsgálják felül minden héten a papírpénzt és az elhasználta­kat a darálógépben összezúzzák. Ilyenformán évente 80 tonna papírpénzt vonnak ki a forga­lomból és semmisítenek meg, ami egy lakosra átszámítva mintegy évi hat bankjegy „elfo­gyasztását" jelenti. A kisebb értékű papírpénz gyorsabban használódik el (a 3 koronások élettartama csupán egy év, az 5 koronásoké 11 és a 10 koro­násoké 15 hónap), viszont a 100 koronások 9 évig is forgalom­ban vannak. Ismeretes, hogy a pénz nem mindenütt van kitéve ugyan­olyan elhasználódásnak. Bizo­nyos járásokban, különösen a forgalmasabb ipari központok­ban gyorsabban kopik el a pénz. Ezzel a ténnyel számolnak a szakemberek ls és az Állami Bank nyomdája maradéktalanul teljesíti a tervet, gyakrabban pó­tolja új bankjegyekkel a régie­ket. líj 500 koronások készülnek Az újabb papírpénzek kibo­csátása is az Állami Bank fel­adata. Eddig is sok szó esett már az új 500 koronásról, amely azonban a különböző nehézsé­gek folytán 1971 előtt aligha kerül forgalomba. A meghirde­tett pályázat alapján — mivel az első díj nem került kiosztás­ra — ketten kerültek ki győz­tesen: Jan Černý és Ivan Strnad képzőművészek, a Prágai Ipar­művészeti Főiskola tanárai. Mindketten 2. díjat nyertek, s ezért a napokban különbizott­ság dönt arról, kinek ítéli oda a pálmát. Eddig tehát elég volt a 100 koronás, mint legmagasabb ér­tékű bankjegy, a jövőben — te­kintettel a készpénzforgalom növekedésére, ami egyébként a meglevő bankjegyeink számá­nak az emelését tenné szüksé­gessé — papírpénzkészletünk 500 koronás bankjegyekkel bő­vül. A további újítást az eddigi 25 koronások helyett az új 20 ko­ronások fogják jelenteni, me­lyek egyszerűbbé teszik majd a fizetést és a pénz számolá­sát. Sém elvtárs leolvassa az ar­comról az aggodalmat és ne­vetve nyugtat meg: — Nem, ezek az Intézkedések nincsenek összefüggésben az inflációval és a pénzreformhoz sincs közük. Hiszen a forga­lomban levő pénzállományról minden hónapban jelentést adunk ki, tehát könnyűszerrel ellenőrizhető. Pénzügyi politi­kánk problémáiról is nyilvános vita folyik. Illetékes szerveink nemegyszer kijelentették, hogy gazdasági helyzetünkön amúgy sem változtatnának az említett intéykpHpcpk A Gestapo sem atallotta Az ablaküvegre esik tekinte­tem, amelyen két teljesen egy­forma papírpénz ragad. Angol 5 fontosok. Látszólag nincs köz­tük különbség, de csak az egyik valódi. A másik korunk legki­tűnőbb hamisítványa, melyet csak az olyan öreg róka ismer fel, mint Sém elvtárs. Elmond­ja, hogy ezt a bankót a sach­senhauseni koncentrációs tábor­ban a birodalmi biztonsági hi­vatal — a Reichsicherheits­Hauptamt — irányította üzem­ben készítettek. Ezzel a pénz­zel, amelyből jócskán eljutott hozzánk is, a nácik kémszolgá­latát támogatták . . Persze, mint minden egyes bankónak, ennek is megvan a niaga története. Sachsenhausen­ben annak idején 140 fogolyra bízták ezt a munkát: grafiku­sokra, nyomdászokra, művészek­re és banktisztviselőkre, azzal a titkos tervvel, hogy mihelyt elvégezték feladatukat, kivégzik őket. 1945 elején a szovjet csapa­tok keresztülhúzták a nácik szá­mításait ... A pénzhamisító gyá­rat gyorsan Ausztriába helyez­ték át. Mivel gyorsan peregtek az események, a gyár üzembe­helyezéséről már szó sem le­hetett ... A pénzhamisító fog­lyok élete egy hajszálon múlt csupán ... Néhány perc válasz­totta el őket a kivégzéstől, ami­kor megérkeztek Patton tábor­nok hadseregének előőrsei... Ennek a drámai véletlennek kö­szönhették'a halálra ítéltek a szerencsés megmenekülésü­ket... A titokra tehát fény derült. A hamisítványok a Gestapo, no meg az akkori szlovák kormány tagjai útján kerültek be az or­szágba. Angliában már régen bevonták az 5 fontosokat, de a hamisítványok még mindig özönlöttek hozzánk ... A hamis bankjegyek ma sem mennek nálunk kivételszámba, hiszen a pénzhamisítók minden államban tovább próbálkoznak. Leginkább a külföld részére dol­goznak. így azután az egyik ál­lamból exportálják, a másikba importálják a hamisítványokat. A legtöbbje azonban az USA-ból származik. Nem kifizetődő mesterség — Sok éves tapasztalataink arra mutatnak — folytatja Sém elvtárs —, hogy a hozzánk be­hozott külföldi pénzek 42 szá­zaléka hamis. Nem vitás, hogy szakembereink azonnal rájön­nek a csalásra. Széles körű is­mereteik alapján a legtöbb eset­ben azt is megállapítják, milyen gépen és melyik országban állí­tották elő a hamis bankjegye­ket. Ebben az Interpol — az ENSZ keretében működő nem­zetközi bűnügyi rendőrség is segítségükre van, amely a vilá­gon forgalomban levő hamisít­ványok nyilvántartása révén ér­tékes tájékoztatásokkal szolgál nekünk is. Felesleges talán hangsúlyoz­ni, hogy nálunk ís akadnak egyének, akik pénzünk hamisí­tásától sem riadnak vissza. A legutóbbi pénzreform óta biz­tonsági szerveink több száz ha­mis csehszlovák bankjegyet ko­boztak el és számos pénzhami­sító műhelyt lepleztek le az or­szágban. Hogy mennyire kifize­tődő ez a bűncselekmény, azt azoktól kellene megkérdezni, akik erre vetemednek. Elég, ha egyszer megkísérlik .. Nem vitás, hogy elmegy a kedvük a hasonló kalandoktól . . KARDOS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents