Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-04 / 234. szám, szombat

Folytatjak politikai és gazdasági életünk konszolidálását ŠTEFAN SÁDOVSKÝ elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolója az SZLKP Központi Bizottságának 1969. szeptember 2-i plenáris ülésén Tisztelt Elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága mostani plenáris ülésé­nek az a feladata, hogy a CSKP Köz­ponti Bizcttsága szeptemberi plénuma határozatainak szellemében megítélje Szlovákiában a párt fejlődését, a je­lenlegi politikai helyzetet és a CSKP KB májusi, illetve az SZLKP KB jú­niusi plénuma utáni fejlődést. Mai ülésünk feladata egyszersmint az, hogy a CSKP KB szeptemberi ülése ha­tározataival összhangban kitfizze a párt további tevékenységének irányát. Ezekből a követelményekből indul ki ez a beszámoló is, amelyet az SZLKP KB elnökségének megbízásából a plenáris ülés elé terjesztek. Bevezetőül engedjék megállapíta­nom, hogy a CSKP KB áprilisi és má­jusi plénuma 6ta a párt munkájában Szlovákiában is további pozitív fordu­lat figyelhető meg. Elsősorban abban az értelemben, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja új vezetőségének erélyes, következetes és céltudatos el­járása megnyitotta a teret a'zoknak az alapelveknek a teljesebb kibontakozta­tására és érvényesítésére, amelyeket Szlovákia Kommunista Pártjának au­gusztusi rendkívüli kongresszusa tű­zött ki. s amelyeket a CSKP KB no­vemberi plénuma, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB ezt követő ülései fo­galmaztak meg. Ezeket az alapelveket a bonyolult feltételek ellenére, amely a CSKP régi vezetőségének ismert hely­zetéből következtek —, a párt vezető­sége Szlovákiában az SZLKP KB rend­kívüli kongresszusa óta eltölt egész időszakban igyekezett valóra váltani. A CSKP KB áprilisi és májusi plénu ma feladatunkká tette, hogy a párt a figyelmét elsősorban a következő cé­lok elérésére összpontosítsa: Először — a párt egységének fel­újítása a marxizmus—leninizmus alap­elvein. a pártépítés és pártéletének le­nini elvein; a párt akcióképességének növelése. Másodszor — a kommunista párt ve­zetö szerepének felújítása a társada­lomban, főként a társadalmi szerve­zetekben és a Nemzeti Front szerve­zeteiben, az állami szervekben, gazdá­sági és kulturális téren Harmadszor — hatékony intézkedé­sek megvalósítása állatnunk súlyos gaz­dasági problémáinak megoldására. Negyedszer — a szocialista állam, mint a munkásosztály és a dolgozó parasztság hatalmi szerve funkciójának megszilárdítása minden területen. Ötödször — a szilárd barátság szel­lemében a Szovjetunióhoz és a szocia­lista országok kommunista testvérpárt­jaihoz fűződő kapcsolataink elvhíi megosztása. Ez az alapja államunk kül­politikájának. A CSKP KB plénuma a múlt héten a CSKP KB májusi plénuma említett ha­tározatai teljesítésének értékelésénél megállapította, hogy „a párt vala­mennyi területen jelentős haladást, sikert ért el, elérte a konszolidáció első szakaszát." Ebben tükröződik a szlovákiai párttagoknak és funkcioná­riusok ezreinek, s szlovákiai járási és kerületi pártbizottságoknak, valamint az SZLKP KB-nak és szerveinek áldo­zatkész erőfeszítése, elvhű marxista­leninista állásfoglalása is. Az elmúlt időszakban Szlovákiában sikerült to­vább növelni az irányító pártszervek munkájának céltudatosságát az SZLKP Központi Bizottságától kezdve a kerü­leti és járási bizottságokon keresztül egészen a pártalapszervezetekig. Egy­re erőteljesebben érvényesült a párt vezető szerepe a társadalomban. Szlo­vákiában is tovább gyarapszik az el­kötelezett pártt'unkcionáriusok és ta­gok aktívája, akik Szlovákia politikai és gazdasági életének különböző sza­kaszain megalkuvás nélkül harcolnak a jobboldali, szocialistaellenes és szov­jetellenes erők ellen, síkra szállnak a CSKP KB és az SZLKP KB elvhű poli­tikájáért. Szlovákia Kommunista .Parija ebben az időszakban széles körű tevékenysé­get fejtett ki azoknak a soviniszta és szovjetellenes hangulatoknak a leküz­désére, amelyeket az emberek gondol­kodásába a külföldi imperialista, és tavaly csaknem korlátlanul a hazai an­tiszocialista és jobboldali propaganda vitt és visz be a sajtó, a rádió és a televízió uralására törekedve. Habár ezen a téren még sok munka vár ránk, ma már tény, hogy ebben az időszakban a pártszervezetek a tö­megszorvezetek. az állami szervek, az ipari és mezőgazdasági üzemek, a tu­dományos és kulturális intézmények kollektíváinak ezrei újították fel köz­vetlen baráti kapcsolataikat a szövet­séges szocialista országokban, főként a Szovjetunióban levő partnereikkel. Elsősorban azonban a párt maga fejtett ki pozitív erőfeszítést a konszolidációs program megvalósítása érdekében. Egészében véve azt mondhatjuk, hogy Szlovákiában a sajtó, a rádió és a televízió is, főként az utóbbi napok­ban a politikai, szervezési és káder­intézkedések után elkötelezettebben szolgálják a pártpolitika alapvető cél­kitűzéseit, az állam és az egész tár­sadalom szükségleteit, habár figyel­meztetnünk kell az e szakaszon dolgo zó elvtársakat: az a veszély fenyegeti őket, hogy lemaradnak a párt és tár­sadalom fejlődésének igen gyors üteme mögött, amely a CSKP KB májusi plé-. numa és a CSKP KB szeptemberi plé­numa irányvonalának megvalósítását célozza. Az ellenség határozott ellenállásba ütközött Elvtársak! A pártmunka pozitív eredményeit Szlovákiában mi is a pártban meg­nyilvánuló jobboldali opportunista irányzatokkal és a társadalomban fel­lépő szocialistaellenes és szovjetelle­nes erőkkel lefolyt hatalmi és éies politikai összecsapások közepette ér­tük el. Mindnyájan emlékezünk, hogy politikai ellenfeleink miként igyekez tek meghiúsítani a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának méltó meg­ünneplését. Az imperialista propaganda összpontosított tevékenysége, valamint a szocialistaellenes erők hosszú hóna­pokon át előkészített aktivitása a cseh kerületekben levő központokból Szlo­vákiára is kiterjedt. Ez megnyilvánult abban, hogy a nagyarányú röplap- és egyéb akciók az állam nyugati részéből a szlovákiai üzemekre, hivatalokra és egyéb munka­helyekre is kiterjedtek. Az ellenséges kampány Szlovákiában nem talált tö­megalapra. Pártunk munkájának kö­szönhetően —, amelyet a január utáni országos pártvezetőség politikája árny­és tragikus oldalai következményeinek leküzdése céljából végzett —, az el­lenség a párt és az államhatalmi szer­vek szervezett és határozott ellenál­lásába ütközött. Az ellenséges erők­nek nem sikerült azokba a terveikbe bevonni a Szlovák Szocialista Köztár­saság lakosságának jelentősebb réte­geit, amelyeket a Varsói Szerződés öt országa csapatainak területünkre lépé­se első évfordulójára készítenek elő. Ellenkezőleg, lakosságunk túlnyomó többségének megfontolt és elutasító állásfoglalása világosan megmutatta, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság polgárai visszautasítják a sí-ociaiista­ellenes erők hazárdjátékát és hogy a szlovákiai munkásosztály és szövetke­zeti parasztság egészében és az értel­miség zöme is Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának politikáját, valamint a politikai, gazdasági és erkölcsi válság­ból kivezető utat támogatja, amint azt a CSKP KB májusi .plénuma és annak realizációs irányelvei megfogalmazták. Az SZLKP KB politikájának jelentős sikere volt a Szlovák Nemzeti Felke-. lés 25. évfordulójának méltó megün­nepléséért, a Szlovák Nemzeti Felkelés haladó, nemzeti, szociális és interná cionális örökségének megalkuvás nél­küli támogatásáért . vívott politikai kampány, valamint az ünnepségek le­folyása. Szlovákia falvainak és váro­sainak lakói nemzetünk legjobb fiatnak a második világháborúban a Hitler­ellenes koalíció valamennyi frontján vívott hősi harcaira, a Szlovák Nem­zeti Felkelés csataterén vívott • dicső harcokra emlékeztek. E dicső napok ünnepségeire hazánkba érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja' és a szovjet kormány küldöttsége, valamint más testvérpártok és a szövetséges szocialista államok kormányainak kül­döttségei, ezen pártok és országok ve­zető képviselőinek vezetésével, s eljöt­tek hozzánk számosan a szlovákiai partizánharcok immár legendás hősei közül is, elsősorban a Szovjetunióból. Az emberek a Szlovák Nemzeti Felke­lés ünnepségeire érkező vendégeket őszinte testvéri szeretettel fogadták. Meggyőződésünk, hogy e tényeket jog­gal tekinthetjük Szlovákia Kommunista Pártja jelentős politikai győzelmének a szocíalistaellenes és szovjetellenes ele­mek ellen vívott harcban. Meggyőződé­sem, hogy e tényeket olyan jelentős tényezőnek tekinthetjük, amelyre sike­resen alapozhatjuk további munkánkat. A problémákat a fejlődés széles körű összefüggéseiben értelmezzük Elvtársak! Mindnyájan jól tudjuk, hogy minden­napos munkánkban szüntelenül felme­rülnek olyan kérdések és problémák, amelyek pártunk és társadalmunk fej­lődését érintik egyrészt az 1968 január­ja előtti, de főként az 1968. januárja utáni igen bonyolult és ellentmondá­sos időszakban. A CSKP KB májusi plé­numa a CSKP KB elnökségének fel­adatává tette, ezen időszak elemzésé­nek a kidolgozását. A CSKP KB elnök­sége dolgozik ezen az elemzésen. Bi­zottságot állított össze a következő összetételben: Husák, Černík, Bilak, Kempný, Štrougal, Sádovský elvtársak Ugyancsak ismeretes, hogy az SZLKP KB elnöksége hasonlóképpen elkészíti az elmúlt időszak szlovákiai fejlődésé­nek elemzését. Mégis — amint erre Husák elvtárs is rámutatott a CSKP KB szeptemberi plénumán mondott beszá­molójában — már ma néhány szót szól­hatunk a pártaktivában felmerülő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Első­sorban feltétlenül szükséges, hogy a pártmunkában a január utáni fejlődés negatív oldalaival összefüggésben elő­térbe került problémákra a fejlődés szélesebb összefüggései szempontjából tekintsünk. Nem lehet elszakítani a január utáni fejlődéstől azt a fejlődési szakaszt, amelyen kommunista pártunk és társadalmunk az ötvenes és hatva­nas években ment át, és amelyek ko­moly problé.mákat okoztak Szlovákiá­ban is. Ezen időszak szemléletében Szlová­kiában is megnyilvánulnak szélsőséges jobboldali irányzatok. Különösen a jobboldali' és szocialistaellenes erők ál­lásfoglalásaiban — és ezt rákénysze­rítették az egész társadalomra, az egész társadalom tudatát megmérgezték ve­le — a szocialista építésnek ez az idő­szaka „értékelésük" szerint úgy szere­pelt, mint amely a szlovák nemzet tör­ténelmében csupán valamilyen destruk­tív, nem kívánatos eltérés volt a szlo­vák történelem logikájától, a sötétség, az elveszett és kihasználatlan lehető­ségek időszaka. Nem érthetünk egyet a mélyreható társadalmi átalakulások, a nagy anyagi és szellemi fellendülés több mint 20 éves útjának ilyen nihi­lista megítélésével. Éppen Szlovákia tanúsítja szemléletesen azokat a nagy társadalmi átalakulásokat és más le­hetőségeket, amelyeket a társadalom sokoldalú fejlesztésére nyújt a szocia­lista társadalmi rendszer. Már a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója ünnepségeinek alkalmából hangsúlyoztuk Szlovákia sokoldalú fej­lődését az elmúlt több mint 20 eszten­dő alatt, s ennek bizonyítására számos konkrét példát hoztunk fel. Csehszlovákia több mint 20 éves szo­cialista fejlődése elleni jobboldali és antiszocialista támadások mellett tel­jes egészükben támadták e fejlődési a hazai és külföldi jobboldali és szo* cialistaellenes központok szlovákiai ügynökei elsősorban Szlovákia egyes sajátosságaira hivatkozva. A saját arculatú, saját ambíciókat és szándékaikat követő, a január utánt időszakban f<?lszínre került kommunis­taellenes erők Szlovákiában minden módon igyekeztek lebecsülni a kommu­nista párt politikájának azt a .rend­kívüli sikerét, hogy az elmaradott Szlo­vákia fejlett ipari-mezőgazdasági or­szággá alakult át, ahol korszerű üze­mekben haladó termelési technikát al­kalmaznak, fejlett a szocialista mező­gazdasági termelés és páratlan fejlő­dést ért el az iskolarendszer, a tudo­mány és a technika. A szlovákiai politikai helyzet nehéz­ségeivel visszaéltek a ludak föld alatti erők, akik az erősödő szocialistaelle­nes légkörben újból nyilvánosan kezd­tek fellépni különösen a csehszlovák állam egységét támadva, ugyanakkor aktívan felléptek a politikai katoliciz­mus érdekében. Az aktivizálódott új­ludák elemek a szlovákiai közvélemény­ben ismét primitív cseh- és szovjetel­lenes hangulatot kezdtek terjeszteni, először azt a segítséget becsülték le, melyet a cseh munkásosztály és a CSKf nyújt Szlovákia gazdasáf" * a tudo­mány fejlesztésében. L- ék aZ eredményeket, amelyeket Caüiiszlová­kia Kommunista Párlja politikájának köszönhetünk Szlovákia gazdasági fej­lődésében, végül pedig azokat a cseh elvtársakat támadták, akik kiválóan képzett szakemberekként vezető helye­ken dolgoztak a nagy szlovák üzemek' ben, a főiskolákon vagy más fontos munkahelyeken. Kapóra jöttek nekik a köztársaság fennállása 50. évforduló­jának közelgő ünnepségei, valamint az M. R. Štefánik tragikus haláláról való megemlékezés. Az addig elfojtott nem­zeti öntudatot felszítva körmönfontan tagadni és meghamisítani igyekeztek a csehszlovák államiság jelentős fejlő 1 dési szakaszának történelmi igazságát. Különösen azokra a társadalmi csopor­tokra összpontosították figyelmüket, amelyek ebben a tekintetben érzelmi­leg és főként a tárgyilagos osztály­szempontból való megítélés képességé tekintetében a leghozzáférhetőbbek voltak, vagyis a főiskolai hallgatókra, a tanuló ifjúságra az értelmiség egy részére stb. Különösen negatív szere­pet játszottak e folyamatban egyes tö­megtájékoztató eszközük, főként a Kul­túrny život, a Smena és az Echo. Ezeii erők számára sajnos olyan teret en­gedtek, amely távolról sem volt arány­ban a pártsajtó tevékenységével. A Novotný-féle vezetőség fogyatékosságai kiűzték a helyzetet Szlovákiában Másreszt látnunk kell a pártmunká­ban, a gazdaságban, az egész politikai rendszerben azokat a súlyos fogyaté­kosságokat. amelyek az 1968 januárja előtti időszakot jellemezték s amelyben döntó negatív szerepet játszott Novot­ný és csoportja. Teljesen egyetértünk ennek az időszaknak a CSKP KB szep­temberi ülésén elhangzott jellemzésé­vel. Az a pártvezetőség, amely a hata­lom kivívása és az elsődleges forradal­mi célkitűzések megvalósítása után nem képes a társadalom új fejlődési szaka­szának megfelelő programot kidolgoz­ni, hűtlenné válik saját élcsapat-kül­detéséhez. Husák elvtárs a Novotný­féle vezetés címére jogosan állapította meg: „A Novotný-féle vezetés nem tu­dott eivszerűen reagálni arra az új áramlatra, amely a nemzetközi kom­munista mozgalomban az 1953—1956 közötti években erősödött s amely ki­fejezésre jutott a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának né­hány megállapításában és ösztönzésé­ben is. Nem tudott élére állni a párt egészséges erői offenzív törekvéseinek, hogy kiküszöböljék a társadalmi de­formációkat, a törvényesség megszegé­sét és hazánkban a marxizmus—leni­nizmus alapján fejlesszék a szocializ­must Nem volt bátorsága a feltornyo­sult hiányosságok és hibák marxista beismerésére és erélyes felszámolásuk­ra. Ezért mind jobban belebonyolódott az új kompromisszumokba." E vezető­ségnek az egész pártot és államot érin­tő durva fogyatékosságai különösen ki­élezték a helyzetet Szlovákiában, te­kintettel arra, hogy súlyosan megsér­tette a nemzetiségi kérdés megoldásá­nak marxi —lenini alapelveit. Ez első­sorban a Szlovák Nemzeti Felkelés cél­kitűzéseinek és eredményeinek a cseh és szlovák nemzelnek a felújított Cseh­szlovák Köztársaságban való önálló lé­te és egyenjogúsága államjogi kifeje­zését illető célkitűzései és eredményei anulálásában nyilvánult meg, de gyak­ran Novotnýnak érzéktelen állásfogla­lásában is a jogos szlovák nemzeti kö­vetelményekkel és történelmi hagyomá­nyokkal szemben. A szlovákiai pártta­gok és dolgozók különösen érzékenyen reagáltak az ilyen állásfoglalásra gaz­dasági és szociális téren. Igaz, a CSKP megteremtette a nem­zetiségi kérdés lenini megoldásának alapját, Szlovákia és a cseh ország­részek társadalmi-gazdasági kiegyenlí­tődésének programját. Igaz az is, hogy e program megvalósítása érdekében nagy munka folyt, történelmileg rövid idő, nem egészen 10 év alatt jelenté­kenyen enyhült Szlovákia szociális­gazdasági elmaradottsága, fejletlensé­ge. De igaz az is, hogy az egész cseh­szlovák gazdaság kárára elégtelenül használták ki Szlovákia fellendítésé nek forrásait, Szlovákia és a cseb or szágrészek színvonala kiegyenlítésének folyamatában súlyos problémák kelet­keztek, amelyeknek a következményeit 1 mindmáig érezzük. Ezeket a következő ötéves tervben eivszerűen és határo­zoltan meg kell oldanunk. (Folytatás az 5. oldaloi*} i

Next

/
Thumbnails
Contents