Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-29 / 254. szám, szerda

(Folytatás ai 1. oldalról) nálják mindazokat az objektív előnyöket, amelyeket az irányított tervgazdálkodás nyújt, amely összeköti a közopnti irá nyitást és a vállalatok, valamint a dulgozók kollektíváinak széles körfi kezdeményezését. Nagy fontosságot tulajdonítanak ama intézkedések következetes megvalósításának, amelyek a gazdasági szerkezet, a tervezési rendszer és a gazdaság irányításának és módszerének tökéletesítését szolgálják, és arra törekszenek, hogy a testvéri országok gazdaságpolitikai tapasztalatai széles körű cseréjével növeljék a gazdaságirányítás hatékonyságát. A csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hozzájárul a népgazdaság fejlesztéséhez, segít a szocializmus és a kommunizmus építésével kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldásában, és mindkét ország népeinek létfontosságú érdekeit szolgálja. A jelenlegi árucsereforgalom 1960-hoz viszonyítva 1,8 szeresére, ebből a kölcsönös gép- és berendezés-szállítások 2,3 szeresére nőttek. Felülbírálták az 1975-ig terjedő időszakban a népgazdasági eszközök koordinációjának konkrét kérdéseit. A Szovjetunió a csehszlovák fél kívánságára az előzően feltételezett kontingensnél nagyobb mennyiségű kőolajat, nyersvasat, gyapjút és a csehszlovák ipar számára néhány más olyan fontos nyersanyagot, valamint berendezést szállít, amelyekre Csehszlovákiának sürgősen szüksége van. Igy kialakulnak a feltételek, hogy a következő öt évben mindkét fél számára előnyösen s jelentősen növekedjék az árucsere. A szovjet fél egyetértett azzal, hogy 1970-ben tartós árucikkeket szállít, és néhány olyan áru vásárlásánál, amelyekben jelenleg Csehszlovákiában hiány van, segítséget nyújt a külföldi piacokon. A tárgyaló felek megállapít ják, hogy a jelenlegi feltételek között a kölcsönös csehszlovák —szovjet gazdasági kapcsolatokban egyre nagyobb jelentő ségű a szakosítás és a kooperáció, mindenekelőtt a gépiparban, az energetikában, a vegyiparban, az elektronikában és a közszükségleti iparban. Ezáltal kedvezp feltételek alakulnak ki a népgazdaság szerkezetének progresszív módosítása számára, a csehszlovák—szovjet szocialista gazdasági integráció útjának fejlesztésére is a szocialista közösség keretében. Megegyezést értek el az atom energiai együttműködés fejlesztésére vonatkozóan. A Szovjetunió tudományos-műszaki segítséget nyújt és a szükséges berendezéseket szállítja a Csehszlovákiában építendő ftj nagy kapacitású atomerőmű számára. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy távlati alapon fejlesztik a széles kíirft kooperációt az atomerőművek berendezésének gyártása és a számítástechnika szakaszán. |e lentősen növekszik a Szovjetunió által a prágai földalatti építéséhez nyújtott segítség, ami lehetővé teszi az építés meggyorsítását. Együttesen elemzik a lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy szoros együttműködéssel fejlesz szék a csehszlovákiai teherautőgyártást. A gazdasági együttműködés bővítésének jelentős következménye lesz, hogy a szovjet gép- és berendezés-megrendelések folytán teljesebben ás hatékonyabban le bet kihasználni a csehszlovákiai gépipari kapacitásokat. Annak érdekében, hogy ésszé rőbben legyen kihasználható a két ország tudományos-műszaki bázisa és tudományos káderállománya, Csehszlovákia és a Szovjetunió tervszerűen arra összpontosítja törekvéseit, hogy közösen oldjanak meg néhány népgazdaságilag nagyon jelentős tudományos ís műszaki problémát. A csehszlovák fél megállapítja, hogy a Szovjetunióval való gazdadasági és tudományos együttműködés, amely Csehszlovákia legnagyobb és legmegbízhatóbb gazdasági partnere, megteremti a esehszlovák népgazdaság optimális fejlődése számára a szilárd (eltételeket. A tárgyaló felek jelenleg az együttműködés legfontosabb feladatának tartják, hogy a népgazdaság minden ágazatába mielőbb bevezessék a tudományos-műszaki forradalom eredményeit, növelték a társadalmi termelés hatékonyságát, s ennek alapján emel jék a dolgozók életszínvonalát. A gazdasági és a tudományosműszaki együttműködés magasabb színvonala elérésének érdekében elkerülhetetlen, hogy a párt- és kormányszervek állandó gondol Csehszlovák—szovjet közös nyilatkozat fordítsanak a tervezési tevékeny ség bővítésére és tökéletesítésére. Ez magába foglalja a gazdaságpolitika és a népgazdasági tervek koordinációja kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációt is. A tanácskozások részvevői arra a közös következtetésre jutottak, hogy mindkét ország tervezési, gazdasági és külkereskedelmi szervezetei tevékenységének, va lamint a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormánybizottságnak Is a testvéri országok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködése és szocialista közgazdasági intergációja további gyors fejlesztésére kell törekednie. A tárgyaló felek megegyextek abban, hogy tovább bővítik és mélyítik az állami szervek és a társadalmi szervezetek közötti együttműködést, fejlesztik a baráti kapcsolatokat a kerületek, a városok és a járások közölt, a csehszlovák" és a szovjet üzemek, földmíivesszövetkezetek és intézmények dolgozói köz

:itt. Nagyra értékelték azt a jelentős pozitív szerepet, amelyet a csehszlovák és a szovjet nép baráti kapcsola tai megszilárdításában és fejlesztésében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség és a SzovjetCsehszlovák Baráti Társaság ját szőtt. A tárgyaló felek nagy jelen tőséget tulajdonítanak a cseh szlovák, a szovjet és a többi test véri ország fegyveres erői barátsága megszilárdításának és szoros együttműködésének. Ezzel üssx hangban fogják elmélyíteni a csehszlovák néphadsereg alakulatai és az ideiglenesen Csehszlovákiában állomásozó szov|»t katonák együttműködését és barát ságát. Mindkét fél segít a tudományos, a kulturális, a művészeti, az oktatásügyi, a film- és a sajtőügyi kapcsolatok elmélyítésében és az együttműködés fejlesztésében csakúgy, mint az egészségügyi, a testnevelési, a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében. A csehszlovák és a szovjet dolgozók közvetlen kapcsolatainak bővítése a csehszlovák—szovjet barátság to vábbi megszilárdításának és a tömegek internacionalista szellemű nevelésének nagyon fontos ténye zője. A történelmi tapasztalatokból kiindulva a csehszlovák fél hang súlyozta, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátság megszilárdítása Csehszlovákia népei szocialista bazafiságának elválaszthatatlan része. A kél ország párt és állami küldöttségei kijelentik. hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió tántoríthatatlan akarata megszi lárdítani testvéri szövetségüket, valamint minden tőlük telhető módon hozzájárulni az egész szo cialista közösség összefogásához, erejének és halalmának növelésé hez. II. A tanácskozás során a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország párt és ál lami életének kérdéseiről. A szovjet vezetők beszéltek a Szovjetunió népei igyekezetéről, amely a kommunista építés leg közelebbi és távlati terveinek megvalósítására, a gazdasági, a tudományos és a kulturális felvirágoztatás biztosítására Irányul. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozókat a marxi—lenini eszmék szellemében nevelje, mert ez gazdagítja az ember lelkivilágát, és kimeríthetetlen erőt ad az új társadalom építőinek. A csehszlovák vezetők tájékoz tatták a szovjet küldöttséget arról. hogyan valósul meg a CSKP KB 1969 áprilisi, májusi és szeptemberi plenáris ülésein kidolgozott irányvonal, amelynek az a célja, hogy megszilárdítsa a párt vezető szerepét, győzelmet arasson a jobboldali opportunizmus elleni harcban, megerősítse a szocialista társadalmi kapcsolatokat, tökéletesítse a szocialista demokráciát, érvényesítse a marzi—lenini elveket a nemzetiségi politikában, felszámolja a gazdasági nehézségeket, és emelje a nép életszínvonalát. Ez az irányvonal jellemzi a marxi—lenini alapelvek győzelméért, és a műltban tapasztalható deformációk és hibák felszámolásáért vívott harcot. Ax a célja, hogy fejlessze a CSKP KB 1968 Januári határozatának pozitív vonásait. A Szovjetunió teljes megértéséről és támogatásáról biztosította a CSKP nak ezt a politikai irányvonalát. Mindkét fél azonos néxete, miszerint az 1968. éx az 19B9. évi csehszlovákiai események tanúsága bizonyítja, hogy az imperializmus szüntelenül fékezni igyekszik a szocializmus építését, akadályozni akarja a szocialista közösség fejlődését, gyengíteni akarja ezen országok közös kapcsolatait, és éket akar verni a szocialista rendszerbe. A csehszlovák események tanulsága leleplezi a szocializmus ellenségeinek stratégiáját és taktikáját, azt az igyekezetét, bogy néhány függőben levő égető problémát és nehézséget kihasználva aláássák a kommunista párt vezető szerepét és megrendítsék a szocialista társadalom alapjait. Az antiszocialista és ellenforradalmi erők tevékenysége annál veszélyesebb, minél mélyebbek a revizionizmus jelenségei az elméletben és az opportunizmus a gyakorlatban. A csehszlovák elvtársak hangsúlyozták, hogy a CSKP vezetőségében a ható jobboldali oportu nista erők befolyásának következtében az ország politikai és gazdasági életében különféle kispolgári és anarchista tendenciák alakultak ki. Nem szerveztek erélyes harcot sem ezek ellen a tendenciák ellen, sem az antisxociallsta ellenforradalmi erők ellen, ame lyek tevékenyen kihasználták a kialakult helyzetet. A jobboldali opportunista, revizionista áramlat és a belső antiszocialista erők együttesen igyekeztek az imperialista reakció támogatásával felbomlasztani a kommunista pártol és a szocialista államot, megsemmisíteni Csehszlovákiának a szocialista országokhoz fűződő uszlályszövetségét, és így Csehszlová kiában reálissá vált a hatalmi po litikai fordulat veszélye, és a szocialista társadalmi berendezés közvetlen veszélyeztetése. Mindez súlyosan ártott Csehszlovákia népei és szocialista szövetségesei érdekeinek, valamint a szocializmusnak az egész világon. A csehszlovák küldöttség a CSKP KB szeptemberi plenáris ülésének döntéseivel, és a legfel sőbb csehszlovák törvényhozó és kormányszervek határozatával összhangban az öt testvéri szocialista ország 1968 augusztusának válságos napjaiban megvalósított akcióját az internacionalista szo lldarltás aktusaként értékeli, amely hozzájárult, hogy eltorlaszolhatták az antiszocialista és az ellenforradalmi erők útját. A Szovjetunió és Csehszlovákia egységesek a szocialista állam szuverenitása osztályjellegű értelmezésében, amely állam a munkásosztály és valamennyi dolgozó hatalmának a kifejezője. A két küldöttség abból indul ki, hogy a szuverenitásnak az az osztályjellegű értelmezése minden szocialista államnak és minden kom munista pártnak azt az elvitathatatlan jogát tartalmazza, hogy meghatározza a szocialista építés formáit és módszereit, valamint azt az elsőrendű kötelességét is, hogy védje a munkásosztály ha talmát és a dolgozók forradalmi szocialista vívmányait. Ebben az értelemben minden kommunista párt tevékenységéért felelős saját országa népének, és internacionalista felelősséget visel a szocialista köz'isség országaival és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szemben. Csehszlovákia és a Szovjetunió a bratislavai nyilatkozattal teljes összhangban mindazoknak a szo cialista vívmányoknak védelmét, megszilárdítását és támogatását, amelyeket az egyes országok népei hősies igyekezettel és áldozatkész munkával harcoltak ki, az összes testvéri országok közös internacionalista kötelességének lartja. Kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy valamennyi testvéri országgal közösen ellenállnak az imperializmus és minden más reakciós erő ellenforradalmi törekvéseinek a nemzetek békés és alkotómunkája érdekében. A német imperializmus és revansiszmus elleni harc — történelmi tapasztalatai alapján a csehszlovák nép szemléletesen meggyőződhetett róla, milyen jelentősége van Csehszlovákia nemzeti léte és állami felségjogai szempontjából nyugati határai biztosításának. Csehszlovákia népei tudják, hogy ezek a határok egyidejűleg az egész szocialista közösség előretolt nyugati határai, s ezek szilárdsága az európai béke és biztonság megőrzésének egyik csúcsfontosságii tényezője. Ebben az értelemben alapvető jelentőségű az ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodó sxovjet fegyveres erőkre vonatkozó egyezmény. A csehszlovák párt- és állami küldöttség kijelentette, hogy Csehszlovákiában a Szovjetunióhoz és a további szocialista országokhoz fűződő szoros szövetséget és sokoldalú együttműködést tartja a közös ellenség — az imperializmus — elleni harcban Csehszlovákia valódi szuverenitása, nemzeti biztonsága és szocialista fejlődése szavatosságának. III. Csehszlovákia és a Szovjetunió a nemzetközi kérdésekben koordinált irányvonalat valósít meg, amelynek célja, hogy biztosítsak a kedvező feltételeket a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, valamint a békáért, a nemzetek szabadságáért, az Imperializmus agresszív politikája ellen folytatott harchoz. A tárgyaló felek legfőbb kötelességüknek tartják, hogy hozzájáruljanak a szocialista kőzSsség országai egységének a megszilárdításához, mind sokoldalú, mind kétoldalú együttműködésük elmé lyítésébez és tökéletesítéséhez. Továbbra is lankadatlanul gondot fordítanak a Varsói Szerződés hadereje növelésére, mert ez meglékezi az imperializmus fő agresszív erőit, s rendelkezik az összes szükséges eszközökkel ahhoz. hogy határozott harcot vívjon az imperialista agresszorok bármily szándéka ellen. Csehszlovákia és a Szovjetunió következetesen valósítja meg a KGST 23. rendkívüli ülésének ha tározatát. amelynek célja a szocialista integráció további fejlesztése. mivel ez objektívan szükséges mindkét országban és az egész szocialista közösségben az ökonómia fejlődéséhez és a társadalmi termelés növeléséhez. Csehszlovákia, a Szovjetunió, a CSKP és az SZKP a inarzí—lenini alapelveken a szocialista világrend országainak egységére törekszenek, és elítélnek mlndeu olyan tevékenységet, amelynek célja, hogy szakadást Idézzen elő a szociális ta országok között, vagy bizalmat lanságot idézzen elő kölcsönös kapcsolataikban. A szocialista or szaguk kapcsolatának és együttműködésének gyengítése az imperializmus javát szolgálja. Az imperializmus agresszív doktrínájával Csehszlovákia és a Szovjetunió a további szocialista orszá gokkal együtt a konkstruktív békeprogramot állítja szembe, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvén alapul. Következetesen arra törekszenek, hogy tárgyalásokkal rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, hogy fokozatosan megoldják a leszerelés probléma ját, és fejlesszék a széles körű egyenjogú együttműködést. A küldöttségek megerősítették azt az elhatározásukat, hogy továbbra is minden erejükkel segítik Vietnam igazságos harcát az USA folytatódó agressziója ellen, a vietnami nép szabadságáért és ön állő élethez való jogáért. Csehszlovákia és a Szovjetunió meggyőződése, hogy a vietnami hazafiak bátorsága és hősiessége, s harcuk széles körű nemzetközi támogatása elmélyíti az agresszorok nemzetközi izolációját és arra kényszeríti őket, hogy beszüntessék a vietnami nép ellen folyta toll imperialista intervenciót. Csehszlovákia és a Szovjetunió szolidárisak az arab népeknek az izraeli agresszió ellen folytatott harcával. Az izraeli agressziót Eu rópa és Amerika imperialista körei támogatják. A tárgyaló felek ragaszkodnak ahhoz, hogy vonják kí az izraeli katonaságot az arab országok megszállt területéről, és igazságosan rendezzék a közel- és a közép-keleti konfliktust a Bíz tonsági Tanács 1967 novemberi ha tározata alapján. Cshszlovákia és a Szovjetunió sokoldalúan támogatni fogja Ázsia. Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát a nemzeti szabadságért, a politikai és a gazdasági függetlenségért. és fejlesztik a kölcsönösen előnyös kapcsolataikat, és segltsé get nyújtanak nekik. Csehszlovákia és a Szovjetunió békepolitikájában nagyon jelen tősnek lartja az európai biztonság szavatolását. Az elmúlt 20 évben bekövetkezett hatalmas társa dalmi-politlkal változások — a szocializmus győzelme számos európai országban és egységük a szocialista közösségben, az első német munkás- és parasztállam megalakulása — mindez döntő mó don megszilárdította Európában a béke és a demokrácia erőit. Ezzel egyidejűleg azonban Euró pában továbbra is hatnak olyan tényezők, amelyek komplikálják a nemzetközi kapcsolatokat, és növelik a feszültséget. Súlvos veszélyt jelent az agresszív Észak-atlanti Paktum, az európai kontinens öszszes reakciós erőinek a támogatója, a nemzetközi bonyodalmak tűzfészke. A NATO áz imperializmus antikommunista politikájának kollektív eszköze. Az Európában uralkodó veszélyes feszültséget a reakciós erők alakítják ki, külö nősen az NSZK úináci erői. amelyek a második világháború ered ményeinek a revíziójára törekednek. A nyugatnémet kormánypolitika békeszerető szándékairól hangoztatott nyilatkozatok őszinteségének mércéje, és az európai tartós béke nélkülözhetetlen feltétele csak az lehet, ha az NSZK új kormánya reálisan közelíti meg az olyan Igazságos követeléseket, mint a jelenlegi európai határok megvfiltoztathatatlanságának az elismerése, és a szocialista német állam — az NDK — nemzetközijogi elismerése, továbbá, ha az NSZK lemond arról, hogy „valamennyi német" nevében lépjen fel, ha lemond a nyugat-berlini önál ló politikai egység birtoklásáról, a z atonifegyverigényekről, s ha az NSZK kormánya minden feltétel nélkül elismeri a müncheni szerződés telies érvénytelenségét. Európában a tartós béke biztosítéka csak a kollektív biztonsági rendszer lehet. Csehszlovákia és a Szovjetunió tevékeny segítséget ayájt a Varsói Szerződés tagállamai budapesti (elhívásában javasolt Összeurópai konferencia előkészítésében ét megvalósításában. Az a véleményük, hogy e konfe rentia megvalósítására jelenleg meg vannak a reális feltételek. Az összeurópai tanácskozás összehí vására vonatkozó javaslat pozitív visszhangot keltett az európai or szágok nagy többségében, s növelte a népek reményét, hogy a beke megszilárdul. Ezzel kapcsolatban Csehszlovákia és a Szov jetuniő nagyra értékeli a finn kormány kezdeményezését, amely hozzájárul az államok összeurópai konferenciájának előkészítéséhez és összehívásához. A tárgyaló felek kifejtik azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a szocialista országok következetes békepolitikája, és a világ vala mennyi népének aktív tevékeny sége képes megszilárdítani a nem zetközí biztonságot és elhárítani a háborús veszélyt. IV. A nemzetközi munkásosztály sokévi harci tapasztalatai és győ zelmei, a számos nehéz megpró báltatás tanulságai bizonyítják, hogy a szocializmus mint társadal mi rendszer csak a marxi—lenini párt vezetésével győzhet és szilárdulhat meg. Csak az olyan párt, amely a szocialista fejlődés útjá nak tudományos marxi—lenini értelmezésével van felfegyverezve, képes kitűzni a kommunista eszmékért folytatott küzdelem vilá gos programját, szervezni és öszszefognl a dolgozókat eme eszmék megvalósításáért, céltudatosan és tervszerűen befolyásolni a társadalmi fejlődést, védeni és fejlesz teni a szocialista forradalom vív inányait. A kommunista pártok ereje abban rejlik, hogy elválaszthatatlanok a dolgozó néptől, a forradalmi munkásosztálytól, hűsége sek internacionalista kötelessé geikhaz, és alkotó módon érvénye sitik a tudományos kommunizmus törvényeit. A CSKP és az SZKP, a CSSZSZK és a Szovjetunió egyformán értelmezik a szocializmus és a kora munizmus építésének útját és mód szereit. Csehszlovákia, a Szovjetunió és a többi testvéri ország népei új társadalmat építenek, s en nek során érvényesítik a szocializ•nns fejlődésének általános törvényszerűségeit, amelyeket a tudó mányos kommunizmus alapítói fe deztek (el és fogalmaztak meg, s amelyeket a nemzetközi kommunista mozgalom és marxi—lenini pártjai programdokumentumaikban fejlesztettek tnvább. E törvényszerűségek érvényesítését saját orszá gaik konkrét feltételei között a haladó nemzeti hagyományokkal, és a nemzeti sajátosságokkal, a társadalmi és a gazdasági fejlődés színvonalával, a kommunista pár tok a szocialista építés nemzet közi tapasztalataival ga7rtagítják. A CSKP és az SZKP egyik leglontosabb feladatuknak tartják, hogy emeljék a kommunisták esz mel színvonalát, kialakítsák a kommunista világnézetet, a társadalom minden tagjának interná cionallsta öntudatát és szocialista hazafias érzéseit. A marxilenini ideológia megszilárdítása, a szocialista demokrácia védelme és megerősítése éles harcban áll az anliszoclallsta nézetekkel és koncepciókkal, a burzsoá nacionalizmussal és a kommunista mozgalom jobboldali és „balos" opportunizmusával és a revizionizmussal. A jelenlegi helyzetben, amikor a kommunizmus ellenségei egyre jobban az ideológiai diverzióval támadnak a szocialista pártok és a szocialista országok ellen, a CSKP és az SZKP elkerülhetetlenül fontosnak tartja az eszmei nevelőmunka fokozását, és az antikommunizmus minden megnyilvánulása elleni határozott fellépést. Ebben az éles ideológiai osztályharcban a párt és a SZO-Q cialista hatalom különösen fontos eszközei a tömegtájékoztatási eszközök, amelyeknek kötelessége következetesen harcolnia párt irányvonalának megvalósításáért, hűségesen szolgálni a dolgozó népet és a szocializmus ügyét. A ta pasztalatok bizonyítják, hogyba a tömegtájékoztatási eszközökbén gyengül a párt irányítása, az súlyosan árt a szocializmus érdekeinek. A CSKP és az SZKP szolidárisak a tőkésországok munkásmozgal maival, és támogatják a dolgozók harcát a nemzetiségi és a szociális elnyomás ellen. A kommunista és munkáspártok 1969 júniusában Moszkvában megtartott nemzetközi tanácskozásának értékelésével és döntéseivel összhangban a CSKP és az SZKP kötelességüknek tartják, bogy megerősítsék az egész világ kommunistáinak harci szolidaritását és harcoljanak az ím perialistaellenes világméretű front megszilárdításáért. A kommunista pártok eszmei és akcióegységének megszilárdítását a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tartja a CSKP és az SZKP a legfontosabb feladatnak, amelynek megoldásától függ a békeharc, a demokrácia és a szocializmus további sikere. A CSKP és az SZKP fontosnak tartják fejleszteni a pártkapcsolatokat minden sxlnten: a pártok központi, kerületi, városi és járáIFoIytatás a ». oldalon)