Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-26 / 253. szám, vasárnap

Kulcsfontosságú törvények A napúkban emlékezünk meg a csehszlovák állam immár 51 éves történelmének egyik legjelentősebb eseményéről — a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény elfogadásának első évfordulójáról. Az addigi államjogi rend tapasztalatai alátámasztották az ilyen megoldás szükségességét, mivel az nem szavatolta egyformán a két nemzet — a csehek és szlovákok — egyenrangú részvételét saját, valamint közös ügyeik intézésében. Ezenkívül az úgynevezett aszimetrikus model helytelen gyakorlata érvényesült: a szlovák nemzeti szervek többé-kevésbé csak formálisan léteztek és sok kérdést oly módon oldottak ineg, hogy az nézeteltéréseket idézett elő és megrontotta a kölcsönös bizalom légkörét. Az egy évvel ezelőtt alkotmánytörvényben rögzített szövetségi államjogi elrendezésben Csehszlovákia Kommunista Pártjának haladó politikája nyert kifejezést. A párt a tavaly őszi nagy nehézségek ellenére is a nemzetiségi politika lenini elveivel összhangban meg tudta oldani ezt a kérdést, fgy született meg a csehszlovák födcráció, amely az államon belüli kapcsolatok igazságos elrendezésével nem hogy gyengítette, hanem ellenkezőleg, megszilárdította a közös államot és belső erejét. Mint ismeretes, a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény nemcsak rögzítette, hanem intézményesen szavatolta Is a csehek és szlovákok egyenjogúságát az egész belpolitikai életben. Megalakult a két kamarás Szövetségi Gyűlés. Valamennyi jelentősebb törvény elfogadása a Szövetségi Gyűlésben két kamarájának előzetes jóváhagyásától függ. A két nemzeti köztársaságban a nemzeti kormány oldja meg a mindennapi problémák többségét. A szövetségi kormány egyes minisztériumaiban az az elv érvényesül, hogy ha a miniszter cseh nemzetiségű, akkor a minisztérium államtitkára szlovák nemzetiségű és fordítva. A népgazdaságot illetően a föderációs elrendezés az egység és integritás elvéből indul ki, mivel csak ez teszi lehetővé a gazdasági fejlődést, természetesen a nemzeti érdekek figyelembe vételével. Célunk az egész népgazdaság optimális fejlesztése és ezzel párhuzamosan a nemzeti gazdaság hatékony fejlesztése is. A föderációs törvény ezenkívül magába foglalja a két nemzeti állam gazdasági színvonalának céltudatos kiegyenlítését. Nem véletlen, hogy a Nemzetgyűlés egy évvel ezelőtt a föderációs törvénnyel egyidőben törvényt fogadott el a nemzetiségek helyzetéről. Ez a törvény leszögezi, hogy a nemzetiségek tagjai a politikai és társadalmi élet valamennyi területén egyenrangúak. Ez a törvény, mint ismeretes, biztosítja a Csehszlovákia területén élő négy nemzetiség — a magyar, ukrán, lengyel és német — jogát arra, hogy saját anyanyelvén tanulhasson, használja anyanyelvét a hivatalokban, képviselve legyen a képviseleti testületekben és más szervekben és fejlessze kultúráját. A törvény megtilt minden nyomást, melynek célja az elnemzetlenítés. A törvény természetesen a négy nemzetiség jogait egységesen határozza meg. A nemzetiségek helyzete azonban számukat, területi egységüket illetően különböző. Ezért a nemzetiségek jogainak konkrét meghatározását, érvényesítésük módját az alkotmánytörvény alapján a két nemzeti tanácsnak a nemzetiségek helyzetére vonatkozó törvényei oldják majd meg. Az elmúlt év nagyon zaklatott volt. A föderáció és a nemzeti köztársaságok kormánya és törvényhozó szervei számos súlyos, a múlt évi eseményekkel kapcsolatos problémával foglalkoztak, a közrend biztosításán, a zűrzavar leküzdésén és a konszolidálási folyamat megkezdésén, majd sikeres befejezésén fáradoztak. Ebben a légkörben nem teljesült több terv, így köztük a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a nemzetiségek helyzetére vonatkozó törvénye előkészítése, megtárgyalása és elfogadása sem. A törvényjavaslaton már dolgoztak, de a munka még nincs abban a stádiumban, hogy a javaslatot a Szlovák Nemzeti Tanács szervei elé terjeszthetnék. Meg vannak azonban a feltételek ahhoz, hogy ez a közeljövőben megtörténik. Ugyanez okból nem tisztáztak és nem rögzítettek több problémát, amelyek megoldása a föderációs törvényből indult volna ki. A legfontosabbak közül megemlítem az illetékesség normáját, amely meghatározná a szövetségi szervek munkájának tartalmát és rendszerét, a munkamegosztást a szövetségi és nemzeti szervek között, több gazdasági törvényt, melyek szilárdan szabályoznák a szövetség gazdasági életét, az árés bérpolitika egységes elvei pontos betartásának meghatározását stb. Ezeket és még- további problémákat kell megoldanunk a csehszlovák föderáció előrehaladása érdekében. Mindenki, akinek csak egy kis ítélőképessége- van, tudta, hogy a föderáció nem varázsvessző, mellyel egyszerre megoldható valamennyi problémánk. Belpolitikai fejlődésünk bonyolultsága minden bizonnyal nem könnyítette meg a megoldást. Mindez mit sem változtat azon a tényen, hogy ez a törvény szilárdan megalapozta országunk igazságosabb államjogi rendjét, belső megszilárdítását, fokozatos sokoldalú fejlődését. A törvény megvalósítása még sok nehéz probléma megoldásától függ, de minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy terveinket valóra válthassuk. MEZŐ JÁNOS Munkájuk az alkatrész-ellátástól függ Látogatás a lévai TEMOS-ban A lakosságnak nyújtandó szolgáltatások egyik legfájóbb pontja már évek óta a különféle javítások elvégzése. Ezek közé tartozik az elektromos háztartási gépek (mosógépek, sütők, gyorsforralók, vasalók stb.) javítása is. Vannak városok, ahol a javítások elvégzésére nagyon hosszú ideig kell várni, esetleg bizonyos dolgok megjavítását nem is vállalják. Az emberük ilyen esetben jogosan bosszankodnak. Persze, mindez objektív okokkal is öszszefügg, melyeket a nyilvánosság nem ismer. Lévén az említett javításokat a TEMOS helyi gazdálkodási üzem végzi. Az egyes javításokra a megrendelőknek átlagban 4—5 hetet kell várniuk. Ľ. Baris, az üzem vezetője elmondotta, hogy az olyan javítás esetén, melyre hosszabb ideig kell várni, külön figyelmeztetik az embereket. Ezt a várakoztatást mindig bizonyos alkatrészek hiánya okozza. Előfordul, hogy nem is tudják megmondani, mikor lesznek kész a javítással. Főleg a régebbi háztartási gépek esetében, melyekhez ma már nem gyártanak alkatrészt. Megtörténik azonban, hogy azonos gyártmányú, már hasznavehetetlen, régi géphez jutnak, s erről leszerelik a szükséges alkatrészt. Nemcsak a régebbi, hanem a legújabb gépek javítása is gondot okoz. Nemegyszer ugyanis már kaphatók az üzletekben a gépek, de a javításukhoz szükséges alkatrészek még nem. A jelenlegi műhelybe két hónapja költöztek be. Ez korántHa van alkatrész, vidáman megy a munka. (Tóthpál Gyula felv.J sem ideális helyiség, de a régitől lényegesen jobb. Az elektromechanikai műhelynek jelenleg 25 alkalmazottja van — ebből 12 ipari tanuló... A műhely valamennyi dolgozójának az a fő kívánsága, hogy mtelőbb megszűnjön az alkatrészhiány. Csakis így tudnák a lakosság igényeit maradéktalanul kielégíteni. (fülöp) A komáromi járás egészségügyi fejlesztése Hazánkban a gyárak, iskolák, szövetkezetek és más téren elért eredmények mellett viszonylagosan mostoha gyereknek számított eddig az egészségügy. Nem mintha nem volnának egészségügyi központjaink, kórházaink, de milyenek azok? Némelyiket többször is tetemes költséggel átalakították, megtoldották, ám a korszerűsítésre fordított költségek kielégíthetik-e az egyre növekvő igényeket? Vlkolinsky Jozef közgazdásszal a kórház irodájában arról folytattunk eszmecserét, hogy a következő tíz esztendőben miképpen alakulnak az egészségügy legidőszerűbb problémái a komáromi járásban. — Abból indultunk ki, hogy a járás 105 000 lakosára 532 kórházi ágy jut, ez pedig az országos átlagon alul van. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy új létesítmények építésével elégítsük ki « járás szükségleteit. A tervek már ezzel is számolnak. Az 1975 és 1980 között felépül egy új sebészeti pavilon, ahol a sebészet 150, a szemészet 30, a szülészet 86 és a gyermekosztály 90 ággyal fog rendelkezni. 1980 után még tovább bővítjük a kórházat — hangzik a tájékoztatás. A vidék egészségügyi intézményeiről azt mondhatjuk, hogy ntm felelnek meg a követelményeknek. Tulajdonképpen csak Őgyalla poliklinikája és az árvíz után Izsán és Gútán felépült egészségügyi központok számítanak kivételnek. A többi lakásokból és gazdasági épületekből átalakított létesítmény, melyek sürgősen fejlesztésre szorulnak. A vidéki létesítmények építési tervét globálisan így foglalhatjuk össze: lépcsőzetes időtervben 13 községben új egészségügyi központ, új poliklinika Komáromban, új gyógyszertár Őgyallán és még hat községijen, és végül 38 lakás építése tetőzi be a programot, melynek költsége eléri az 50 millió koronát. A komáromi kórháznál a terület felhasználása és a város konkrét fejlesztése szükségszerűig összhangban lesz a vázolt akciók tervével. Ezért a pöstyéni Zdravoprojekt új részletes beépítési tervet dolgoz kl az egész 9 hektárra és ezt a hnb útján megismerteti a lebontásra kijelölt lakások tulajdonosaival: mikor és hol kerül sor kisajátításra, hogy ez és a város új fejlesztése —• beleértve az utcák szabályozási tervét is — teljes összhangban biztosítsa a nagyszabású kormányprogram zavartalan lebonyolítását. GÁBRIS JÓZSEF Enyhítik az építőanyag-hiányt Az utóbbi két esztendő alatt a párkányi cellulózgyár mellett — a kombinát szerves részeként — egy kisebb gyáregység is épült. Hivatalos neve: Dechtochema. A név elárulja, hogy itt szigetelőanyagokat gyártanak. Olyan szigetelőanyagokat, amelyek az építőanyagipar hiánycikklistáján szerepelnek. A gyár két év alatt épült fel — több mint 100 millió koronás költséggel. A gyárudvaron példás rend van, az építők elsősorban a gyorsan és jól végzett munkára büszkék. Külön figyelmet érdemel a 60 méter magas gyárkémény, amelyei rövid másfél hónap alatt húztak fel. Mivel az építömunkálalok pontosan a terv szerint haladtak, a ^technológiai szerelések is tervszerűen folytak, annak ellenére, hogy ezt az igényes munkát több hazai és külföldi vállalatnak kellett összehangolnia. Ma, amikor olyan nagy az építőiparban az anyaghiány, érdemes felsorolni a Dechtochema terméklistájának legalább egy részét. Több változatban is gyártanak itt aszfalttal szigetelt tetőfedő kátránypapírt. Itt készül a Ruberoit R 580, a Sklobit PRA és a Sklobit PRA B, a Bigatit és a Bigatit S. Ezek a szigetelőanyagok többnyire az igényesebb építkezéseken játszanak majd fontos szerepet. A vegyi anyagokat nem egy esetben más anyagokkal is kombinálják. Például parafával és alumíniummal. Az ilyen kombinációból nyert tetőfedő és szigetelőanyagok az építőiparban jó szolgálatot tesznek. A Dechtochema részleg évi produkciójának értéke a 105 millió korona körül mozog. Néhány hét múlva a gyár már teljes kapacitással fog termelni. Itt újabb 400 Párkány környéki lakos keresi meg majd a kenyerét. Mint már említettük, az építkezési költség több mint 100 milliót tett ki. Ehhez még hozzá kell számítani, hogy a gépi berendezések ennek kétszeresébe — 200 millió koronába kerültek. A végösszeg tehát: 300 millió korona. Hatalmas érték ez, de ha figyelembe vesszük, hogy a beruházás rövid hat év alatt vísszatérül, azt kell mondani: megérte. És kétszeresen azt kell mondanunk, ha arra gondolunk, hogy az építőipar milyen óriási anyaghiánnyal küzd. Külön említést érdemel, hogy a gyár felépítése révén a szigetelőanyagok importját a minimumra csökkenthettük. Párkány környékéről egyre kevesebben kénytelenek az ország távoli részeibe járni munka után. A cellulózkombinát építésének megkezdése előtt a környékről mintegy 15 ezer dolgozó Ostraván, Moston és a többi iparvidéken kereste meg kenyerét. Ezek száma napjainkban már hét-nyolcezerre csökkent. De további üzemek épülnek a környéken, Érsekújvárott, Komáromban, Köbölkúton. Ezek további előnyös munkalehetőségeket jelentenek. JOZEF JANIK A gömöri ezred komisszárja Koziner Imre elvtárs 75. éves Huszonöt éves fiatalember volt Kóziner Imre, amikor a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katonájaként, mint a neves gömöri ezred komisszárja belovagolt Rimaszombatba. Harmincéves elmúlt, amikorra elhagyta a horthysta rendszer börtönét. Szabadulása után Rimaszombatban dolgozott tovább. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egykori tagja most a csehszlovákiai kommunistákkal keresett kapcsolatot. Lelkes munkatársa volt lapunk elődjének, a Kassai Munkásnak. Egyike volt azoknak, akik 1936-ban Rimaszombatban megalapították a Szovjetbarátok Egyesületét. A megszállás idején Koziner elvtársat az oswiecími haláltáborba hurcolták. Másodszor is szabadul. Ismert aktív tevékenységet fejt ki a pártmunkában, a CSSZBSZ-ben, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségében. A régi harcos úgy véli, ez a szabadság, amely most virradt, elsősorban azoké, akik a szocialista jövőért küzdöttek hosszú évtizedeken keresztül. De rövidesen arra döbben, a sors ismét beleszólt küzdelmes életének alakulásába. Az ötvenes évek torzításai közvetlenül érintették Koziner elvtársat. A történelmi antológiában megjelent írása alá már nem írhatta oda a nevét. „Frakciós tevékenység" koholt vádjával 1953 ban kizárták a pártból. Koziner elvtársat 1966-ban teljes mértékben rehabilitálták és elismerték párttagságát. Koziner elvtárs, hetven évesen és meghurcolva, nem lankadt — mint eddig is —, erőt és egészséget nem kímélve, tovább dolgozik. A rimaszombati járási pártbizottság mellett működő „idősebbek tanácsá"-ban, a CSSZBSZ-ben, a CSEMADOKban. A fáradhatatlan nyugdíjas az utcai pártszervezetben is tevékenykedik. Szomszédok, elvtársak, ismerősök és ismeretlenek keresik fel tanácsért, nehézségeikben segítségért. Magas kora és megtört egészsége ellenére nemcsak közismert, hanem igen tevékeny tagja a rimaszombati mozgalmi életnek. A gömöri vörös ezred egykori komisszárja minden megpróbáltatás ellenére hű maradt elveihez. Megelégedéssel, vettük tudomásul, hogy Koziner elvtárs 75. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetésben részesült. Nemcsak egy régi harcost köszöntünk most, életjubileumán, hanem lapunk régi barátját, segítőjét és külső munkatársát is. (VILCSEK)