Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-26 / 253. szám, vasárnap

Kulcsfontosságú törvények A napúkban emlékezünk meg a csehszlovák állam im­már 51 éves történelmének egyik legjelentősebb esemé­nyéről — a csehszlovák föde­rációs alkotmánytörvény el­fogadásának első évfordulójá­ról. Az addigi államjogi rend tapasztalatai alátámasztották az ilyen megoldás szükséges­ségét, mivel az nem szavatol­ta egyformán a két nemzet — a csehek és szlovákok — egyenrangú részvételét saját, valamint közös ügyeik intézé­sében. Ezenkívül az úgyneve­zett aszimetrikus model hely­telen gyakorlata érvényesült: a szlovák nemzeti szervek többé-kevésbé csak formáli­san léteztek és sok kérdést oly módon oldottak ineg, hogy az nézeteltéréseket idé­zett elő és megrontotta a köl­csönös bizalom légkörét. Az egy évvel ezelőtt alkot­mánytörvényben rögzített szö­vetségi államjogi elrendezés­ben Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának haladó politikája nyert kifejezést. A párt a ta­valy őszi nagy nehézségek el­lenére is a nemzetiségi politi­ka lenini elveivel összhang­ban meg tudta oldani ezt a kérdést, fgy született meg a csehszlovák födcráció, amely az államon belüli kapcsolatok igazságos elrendezésével nem hogy gyengítette, hanem el­lenkezőleg, megszilárdította a közös államot és belső erejét. Mint ismeretes, a csehszlo­vák föderációs alkotmánytör­vény nemcsak rögzítette, ha­nem intézményesen szavatolta Is a csehek és szlovákok egyenjogúságát az egész bel­politikai életben. Megalakult a két kamarás Szövetségi Gyűlés. Valamennyi jelentő­sebb törvény elfogadása a Szövetségi Gyűlésben két ka­marájának előzetes jóváha­gyásától függ. A két nemzeti köztársaságban a nemzeti kormány oldja meg a minden­napi problémák többségét. A szövetségi kormány egyes mi­nisztériumaiban az az elv ér­vényesül, hogy ha a minisz­ter cseh nemzetiségű, akkor a minisztérium államtitkára szlovák nemzetiségű és for­dítva. A népgazdaságot ille­tően a föderációs elrendezés az egység és integritás elvé­ből indul ki, mivel csak ez teszi lehetővé a gazdasági fej­lődést, természetesen a nem­zeti érdekek figyelembe véte­lével. Célunk az egész nép­gazdaság optimális fejlesztése és ezzel párhuzamosan a nemzeti gazdaság hatékony fejlesztése is. A föderációs törvény ezenkívül magába foglalja a két nemzeti állam gazdasági színvonalának cél­tudatos kiegyenlítését. Nem véletlen, hogy a Nem­zetgyűlés egy évvel ezelőtt a föderációs törvénnyel egyidő­ben törvényt fogadott el a nemzetiségek helyzetéről. Ez a törvény leszögezi, hogy a nemzetiségek tagjai a politi­kai és társadalmi élet vala­mennyi területén egyenran­gúak. Ez a törvény, mint is­meretes, biztosítja a Csehszlo­vákia területén élő négy nem­zetiség — a magyar, ukrán, lengyel és német — jogát ar­ra, hogy saját anyanyelvén tanulhasson, használja anya­nyelvét a hivatalokban, képvi­selve legyen a képviseleti tes­tületekben és más szervekben és fejlessze kultúráját. A tör­vény megtilt minden nyomást, melynek célja az elnemzetle­nítés. A törvény természete­sen a négy nemzetiség jogait egységesen határozza meg. A nemzetiségek helyzete azon­ban számukat, területi egysé­güket illetően különböző. Ezért a nemzetiségek jogai­nak konkrét meghatározását, érvényesítésük módját az al­kotmánytörvény alapján a két nemzeti tanácsnak a nemzeti­ségek helyzetére vonatkozó törvényei oldják majd meg. Az elmúlt év nagyon zakla­tott volt. A föderáció és a nemzeti köztársaságok kormá­nya és törvényhozó szervei számos súlyos, a múlt évi ese­ményekkel kapcsolatos prob­lémával foglalkoztak, a köz­rend biztosításán, a zűrzavar leküzdésén és a konszolidálá­si folyamat megkezdésén, majd sikeres befejezésén fá­radoztak. Ebben a légkörben nem teljesült több terv, így köztük a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a nemzetiségek helyzetére vonatkozó törvénye előkészítése, megtárgyalása és elfogadása sem. A törvényja­vaslaton már dolgoztak, de a munka még nincs abban a stádiumban, hogy a javaslatot a Szlovák Nemzeti Tanács szervei elé terjeszthetnék. Meg vannak azonban a felté­telek ahhoz, hogy ez a kö­zeljövőben megtörténik. Ugyanez okból nem tisztáz­tak és nem rögzítettek több problémát, amelyek megoldá­sa a föderációs törvényből indult volna ki. A legfontosab­bak közül megemlítem az ille­tékesség normáját, amely meghatározná a szövetségi szervek munkájának tartalmát és rendszerét, a munkameg­osztást a szövetségi és nem­zeti szervek között, több gaz­dasági törvényt, melyek szi­lárdan szabályoznák a szövet­ség gazdasági életét, az ár­és bérpolitika egységes elvei pontos betartásának meghatá­rozását stb. Ezeket és még- további prob­lémákat kell megoldanunk a csehszlovák föderáció előre­haladása érdekében. Minden­ki, akinek csak egy kis íté­lőképessége- van, tudta, hogy a föderáció nem varázsvessző, mellyel egyszerre megoldható valamennyi problémánk. Bel­politikai fejlődésünk bonyo­lultsága minden bizonnyal nem könnyítette meg a meg­oldást. Mindez mit sem vál­toztat azon a tényen, hogy ez a törvény szilárdan megala­pozta országunk igazságosabb államjogi rendjét, belső meg­szilárdítását, fokozatos sokol­dalú fejlődését. A törvény megvalósítása még sok nehéz probléma megoldásától függ, de minden lehetőségünk meg­van ahhoz, hogy terveinket valóra válthassuk. MEZŐ JÁNOS Munkájuk az alkatrész-ellátástól függ Látogatás a lévai TEMOS-ban A lakosságnak nyújtandó szolgáltatások egyik legfájóbb pontja már évek óta a külön­féle javítások elvégzése. Ezek közé tartozik az elektromos háztartási gépek (mosógépek, sütők, gyorsforralók, vasalók stb.) javítása is. Vannak váro­sok, ahol a javítások elvégzésé­re nagyon hosszú ideig kell várni, esetleg bizonyos dolgok megjavítását nem is vállalják. Az emberük ilyen esetben jogo­san bosszankodnak. Persze, mindez objektív okokkal is ösz­szefügg, melyeket a nyilvános­ság nem ismer. Lévén az említett javításokat a TEMOS helyi gazdálkodási üzem végzi. Az egyes javítások­ra a megrendelőknek átlagban 4—5 hetet kell várniuk. Ľ. Ba­ris, az üzem vezetője elmon­dotta, hogy az olyan javítás esetén, melyre hosszabb ideig kell várni, külön figyelmeztetik az embereket. Ezt a várakozta­tást mindig bizonyos alkatré­szek hiánya okozza. Előfordul, hogy nem is tudják megmonda­ni, mikor lesznek kész a javí­tással. Főleg a régebbi háztar­tási gépek esetében, melyekhez ma már nem gyártanak alkat­részt. Megtörténik azonban, hogy azonos gyártmányú, már hasznavehetetlen, régi géphez jutnak, s erről leszerelik a szükséges alkatrészt. Nemcsak a régebbi, hanem a legújabb gépek javítása is gondot okoz. Nemegyszer ugyanis már kap­hatók az üzletekben a gépek, de a javításukhoz szükséges al­katrészek még nem. A jelenlegi műhelybe két hó­napja költöztek be. Ez koránt­Ha van alkatrész, vidáman megy a munka. (Tóthpál Gyula felv.J sem ideális helyiség, de a ré­gitől lényegesen jobb. Az elekt­romechanikai műhelynek jelen­leg 25 alkalmazottja van — ebből 12 ipari tanuló... A mű­hely valamennyi dolgozójának az a fő kívánsága, hogy mt­előbb megszűnjön az alkatrész­hiány. Csakis így tudnák a la­kosság igényeit maradéktalanul kielégíteni. (fülöp) A komáromi járás egészségügyi fejlesztése Hazánkban a gyárak, iskolák, szövetkezetek és más téren el­ért eredmények mellett vi­szonylagosan mostoha gyerek­nek számított eddig az egész­ségügy. Nem mintha nem vol­nának egészségügyi központ­jaink, kórházaink, de milyenek azok? Némelyiket többször is tetemes költséggel átalakítot­ták, megtoldották, ám a korsze­rűsítésre fordított költségek ki­elégíthetik-e az egyre növekvő igényeket? Vlkolinsky Jozef közgazdásszal a kórház irodá­jában arról folytattunk eszme­cserét, hogy a következő tíz ­esztendőben miképpen alakul­nak az egészségügy legidősze­rűbb problémái a komáromi já­rásban. — Abból indultunk ki, hogy a járás 105 000 lakosára 532 kórházi ágy jut, ez pedig az országos átlagon alul van. Elér­kezett tehát az ideje annak, hogy új létesítmények építésé­vel elégítsük ki « járás szük­ségleteit. A tervek már ezzel is számolnak. Az 1975 és 1980 kö­zött felépül egy új sebészeti pavilon, ahol a sebészet 150, a szemészet 30, a szülészet 86 és a gyermekosztály 90 ággyal fog rendelkezni. 1980 után még to­vább bővítjük a kórházat — hangzik a tájékoztatás. A vidék egészségügyi intéz­ményeiről azt mondhatjuk, hogy ntm felelnek meg a köve­telményeknek. Tulajdonképpen csak Őgyalla poliklinikája és az árvíz után Izsán és Gútán felépült egészségügyi közpon­tok számítanak kivételnek. A többi lakásokból és gazdasági épületekből átalakított létesít­mény, melyek sürgősen fejlesz­tésre szorulnak. A vidéki léte­sítmények építési tervét globá­lisan így foglalhatjuk össze: lépcsőzetes időtervben 13 köz­ségben új egészségügyi köz­pont, új poliklinika Komárom­ban, új gyógyszertár Őgyallán és még hat községijen, és vé­gül 38 lakás építése tetőzi be a programot, melynek költsége eléri az 50 millió koronát. A komáromi kórháznál a te­rület felhasználása és a város konkrét fejlesztése szükségsze­rűig összhangban lesz a vá­zolt akciók tervével. Ezért a pöstyéni Zdravoprojekt új rész­letes beépítési tervet dolgoz kl az egész 9 hektárra és ezt a hnb útján megismerteti a le­bontásra kijelölt lakások tulaj­donosaival: mikor és hol kerül sor kisajátításra, hogy ez és a város új fejlesztése —• bele­értve az utcák szabályozási ter­vét is — teljes összhangban biztosítsa a nagyszabású kor­mányprogram zavartalan lebo­nyolítását. GÁBRIS JÓZSEF Enyhítik az építőanyag-hiányt Az utóbbi két esztendő alatt a párkányi cellulózgyár mellett — a kombinát szerves része­ként — egy kisebb gyáregység is épült. Hivatalos neve: Dech­tochema. A név elárulja, hogy itt szigetelőanyagokat gyárta­nak. Olyan szigetelőanyagokat, amelyek az építőanyagipar hiánycikklistáján szerepelnek. A gyár két év alatt épült fel — több mint 100 millió koro­nás költséggel. A gyárudvaron példás rend van, az építők el­sősorban a gyorsan és jól vég­zett munkára büszkék. Külön figyelmet érdemel a 60 méter magas gyárkémény, amelyei rö­vid másfél hónap alatt húztak fel. Mivel az építömunkálalok pontosan a terv szerint halad­tak, a ^technológiai szerelések is tervszerűen folytak, annak ellenére, hogy ezt az igényes munkát több hazai és külföldi vállalatnak kellett összehangol­nia. Ma, amikor olyan nagy az építőiparban az anyaghiány, ér­demes felsorolni a Dechtoche­ma terméklistájának legalább egy részét. Több változatban is gyártanak itt aszfalttal szige­telt tetőfedő kátránypapírt. Itt készül a Ruberoit R 580, a Sklobit PRA és a Sklobit PRA B, a Bigatit és a Bigatit S. Ezek a szigetelőanyagok több­nyire az igényesebb építkezése­ken játszanak majd fontos sze­repet. A vegyi anyagokat nem egy esetben más anyagokkal is kombinálják. Például parafával és alumíniummal. Az ilyen kom­binációból nyert tetőfedő és szigetelőanyagok az építőipar­ban jó szolgálatot tesznek. A Dechtochema részleg évi produkciójának értéke a 105 millió korona körül mozog. Né­hány hét múlva a gyár már tel­jes kapacitással fog termelni. Itt újabb 400 Párkány környé­ki lakos keresi meg majd a ke­nyerét. Mint már említettük, az épí­tkezési költség több mint 100 milliót tett ki. Ehhez még hoz­zá kell számítani, hogy a gépi berendezések ennek kétszeresé­be — 200 millió koronába ke­rültek. A végösszeg tehát: 300 millió korona. Hatalmas érték ez, de ha figyelembe vesszük, hogy a beruházás rövid hat év alatt vísszatérül, azt kell mon­dani: megérte. És kétszeresen azt kell mondanunk, ha arra gondolunk, hogy az építőipar milyen óriási anyaghiánnyal küzd. Külön említést érdemel, hogy a gyár felépítése révén a szige­telőanyagok importját a mini­mumra csökkenthettük. Párkány környékéről egyre kevesebben kénytelenek az ország távoli részeibe járni munka után. A cellulózkombi­nát építésének megkezdése előtt a környékről mintegy 15 ezer dolgozó Ostraván, Moston és a többi iparvidéken kereste meg kenyerét. Ezek száma nap­jainkban már hét-nyolcezerre csökkent. De további üzemek épülnek a környéken, Érsekúj­várott, Komáromban, Köbölkú­ton. Ezek további előnyös mun­kalehetőségeket jelentenek. JOZEF JANIK A gömöri ezred komisszárja Koziner Imre elvtárs 75. éves Huszonöt éves fiatalember volt Kóziner Imre, amikor a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katoná­jaként, mint a neves gömö­ri ezred komisszárja belova­golt Rimaszombatba. Har­mincéves elmúlt, amikorra elhagyta a horthysta rend­szer börtönét. Szabadulása után Rima­szombatban dolgozott to­vább. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának egy­kori tagja most a csehszlo­vákiai kommunistákkal ke­resett kapcsolatot. Lelkes munkatársa volt lapunk elődjének, a Kassai Munkás­nak. Egyike volt azoknak, akik 1936-ban Rimaszombat­ban megalapították a Szov­jetbarátok Egyesületét. A megszállás idején Koziner elvtársat az oswiecími ha­láltáborba hurcolták. Másodszor is szabadul. Ismert aktív tevékenységet fejt ki a pártmunkában, a CSSZBSZ-ben, a Fasisztaelle­nes Harcosok Szövetségé­ben. A régi harcos úgy véli, ez a szabadság, amely most virradt, elsősorban azoké, akik a szocialista jövőért küzdöttek hosszú évtizede­ken keresztül. De rövidesen arra döbben, a sors ismét beleszólt küzdelmes életé­nek alakulásába. Az ötvenes évek torzításai közvetlenül érintették Koziner elvtársat. A történelmi antológiában megjelent írása alá már nem írhatta oda a nevét. „Frak­ciós tevékenység" koholt vádjával 1953 ban kizárták a pártból. Koziner elvtársat 1966-ban teljes mértékben rehabilitál­ták és elismerték párttagsá­gát. Koziner elvtárs, hetven évesen és meghurcolva, nem lankadt — mint eddig is —, erőt és egészséget nem kí­mélve, tovább dolgozik. A rimaszombati járási pártbi­zottság mellett működő „idősebbek tanácsá"-ban, a CSSZBSZ-ben, a CSEMADOK­ban. A fáradhatatlan nyug­díjas az utcai pártszervezet­ben is tevékenykedik. Szom­szédok, elvtársak, ismerősök és ismeretlenek keresik fel tanácsért, nehézségeikben segítségért. Magas kora és megtört egészsége ellenére nemcsak közismert, hanem igen tevékeny tagja a rima­szombati mozgalmi életnek. A gömöri vörös ezred egy­kori komisszárja minden megpróbáltatás ellenére hű maradt elveihez. Megelégedéssel, vettük tu­domásul, hogy Koziner elv­társ 75. születésnapja alkal­mából magas állami kitünte­tésben részesült. Nemcsak egy régi harcost köszöntünk most, életjubileumán, hanem lapunk régi barátját, segítő­jét és külső munkatársát is. (VILCSEK)

Next

/
Thumbnails
Contents