Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-03 / 233. szám, péntek

A p. í'kj ta iizow bejárata. rbht'ti (iz évben ünnepli t- fennállásának 30. évfordulóját az első szlovákiai ru hagy ár, a púchovi Makyta. melynek kezdetben u Kolný részvénytársaság volt a tulaj donosa. Természetesen később o gyárat államosították. RointJ tulajdonképpen Zsolnán hozta léire az elsii szlovákiai ruha gyárat, később azonban Púchovban ingyen telekhez jutott, amelyre új gyárat építtetett. A gyár Púchovba való áthelyezése Rolný szamára azért is előnyős volt, mert ott nagyon ul esún jutott munkaerőhöz. A púchovi Makytának ma Zsolnán, Bytčári és Námestovón van ji óküzeme. Mindezt a vállalat vezetőitől tudtam meg azon a kétnapos találkozón, amelyet az évforduló alkalmából rendeztek a sajtó képviselői számára, hogy azok révén ismertessék a nagy nyilvánossággal az első szlovákiai ruhagyár eredményeit, 30 éves fejlődését, jelenlegi gondjait és távlati terveit. U ban még az 5000 darabból álló sorozatnak sem kell uniformisként hatnia. Persze csak a k kor, ha az egész ország terilis igen nagy tetszést arattak. Kivált azok, amelyek a libereci árumintavásáron aranyérmet nyertek. Ezeknek rövidesen az üzlejekben is meg kell jelenniük, hiszen a szabályok érteimében minden díjnyertes modellt legkésőbb egy éven belül gyártani kall... A Makyta •eddigi legszebb modelljei közé tartozik az is, melyet a pozsonyi l.ýra táhcdalverseny bemondónöjén a TV jóvoltából milliók láthattak. Ellátogattunk két fióküzembe is. Bytčán- M. TabaC'ková igazgatónő fogadott' bennünket. A gyár inkább csak méreteit tekintvp különbözik a púchovitól, ugyanis jóval kisebb. Az egyik varrógépen A. Pdvupková dolgozik bravúros ügyességgel. A szomszéd műhelybe!) '10 ás§zony .dolgozik. Kék színű és pepitamintás kislányrútiákat varrnak. A;. Hliničonooá a kész kislányruhákBa övet fűz be és a gyár névjegyét erősíti rá, Harmincéves az első sz'ovákiai ruhagyár Fióküzemek Zsolnán, Bytčán és Námestovón % Aranyérmes modellek divatbemutatója # A bytčai fióküzemet nők vezetik % Vállalati bölcsőde és üdülőházak f A textilgyárak nem mindig teljesítik a szerződést Gondoskodás az utánpótlásról |tnnk először a púchovi anyaüzem raktáraiba vezetett. A főraktár egy óriás csarnok, amelyben u magas polcok a legkülönfélébb ruha anyagoktól roskadoznak. Ezután egy műhelybe látogattunk el, amelyben külföldi megrendelésre dolgoznak — főleg nyugatnémeteknek és osztrákoknak. Az anyagot is a nyugati megrendelők adják. A kész termékeket itt a helyszínen veszik át a külföldi szakemberek. Csak itt értettem meg, miért állnak a gyár udvarán nyugati rendszámú személygépkocsik is. A műhelyben egyébként majdnem kizárólag nők dolgoznak, akiknek átlagkeresete 1400 korona körül mozog. Az alkalmazottak nagy része betanított munkás. Persze van, aki az említettnél lényegesen kevesebbet keres — főleg a kezdők. Ezeknek a munkájuk is egyszerűbb — pl. anyagot tisztítanak, kézhez adogatnak anyagot stb. Az egyik emeleti műhelyben férfiöltönyök készülnek szovjet megrendelésre. Egy műszak alatt 80 ember 200 darab zakót varr meg. Á nadrágokat külön helyen készítik; azokból ugyanannyit 35-en varrnak meg egy műszak alatt. Ebben a műhelyben is a dolgozóknak csupán 15 százaléka szakember, a többi betanított munkás. Az egyik helyiségben nagyon szép szoknyák ragadták meg figyelmünket. Megtudtuk, hogy Franciaország részére gyártják őket. A Makyta márkája azonban hiányzik a szoknyákról. Kísérőink elárulják, hogy nyugaton ezeket a szerződéses üzleti partner a saját névjegye alatt árusítja ... Tanoncműhellyel is rendelkezik a gyár. Az ipari tanulóképzés ideje három év. Az egyes modellek rajzait a vállalat saját tervezői készítik. Ezeket egy kisebb műhelyben meg is varrják. Sorozatgyártásra csupán azokat javasolják, amelyek minderi tekintetben beválnak. A sorozatok lehetnek hOSszúák, közepesek és rövidek. Ez azt jelenti, hogy a hosszú sorozatból mindenkinek jut, viszont a rövid sorozat egyes darabjait csak a szerencsésebb vásárlók szerezhetik be. Természetesen a rövid sorozatban gyártott ruhák mindig drágábbak. Előnyük viszont az, hogy viselőiknek nem kell attól tartanluk, hogy minden második, harmadik emberen ugyanazt a ruhát fogják látni. A rövid sorozat 50—300 darab ruhát jelent. Szakemberek szerint azonA Makyta egyik szép öszi modellje. létén arányosan elosztva árusítják őket. Ä z anyaüzem mühelyei" nek meglátogatása után divatbemutatóra hívott még bennünket a vállalat vezetősége. A divatbemutatók rendezésére a gyárnak külön reprezentatív helyisége van. A bemutatott ruhamodellekről a laikus igazán csak annyit tudott megállapítani, hogy az egyik szebb, mint a másik. A vállalatnak saját manekenjei vannak, akik nemcsak a gyárban mutatják be a modelleket, hanem az egész országban — különféle kiállításokon, vásárokon stb. A divatbemutatón megismerkedhettünk azokkal a pályázatot nyert női ruhamodellekkel is, amelyeket a jövő évi sívilágbajnokság vendégkísérői fognak viselni. Ezekről egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy a szó szoros értelmében álomszépek. Hogy konkrétan milyenek, azt a szabályok értelmében a világbajnokság megkezdése előtt nem szabad közölni. Ezért magától értetődően fényképezésük is szigorúan tilos. A divatbemutatón látott modellek közül nemcsak a női, hanem a kislányruhák A Zsolnára tervezett ruhagyár majd az első emeletről a földszintre viszi őket. Naponta 150 darabot. Már három hónapja ugyanezt végzi. A szomszéd faluból jár be munkahelyére. A ruhagyárak legjellegzetesebb vonása a varrógépek zakatolása mellett a vasalás közben keletkező gőz. A. Klarková is érzi ezt a jellegzetes vasalószagot, hiszen maga is vasalónő. Ruháujjakat és gallérokat vasal. Ezenkívül egyenesre vágja az övek végét. Ezzel szemben a 17 éves H. l.aureirciková géppel gombokat varr az újfajta zöld színű pioníregyenruhákra. \ T

abačková igazgatónő elvezetett bennünket az üzem gyönyörűen berendezett és felszerelt új bölcsődéjébe is, amelyre nagy szükségük van, mivel a ruhagyár alkalmazottai 86 százalékban nők. Mellesleg a bytčai fióküzemben az igazgatói tisztségen kívül a pártelnöki és szakszervezet elnöki tisztséget is nő látja el. Méghozzá kitűnően. De ezt a dicséretet már a vállalat vezetőségétől hallottuk. A zsolnai fióküzemben Péchy Tibor igazgató arról panaszkodott, hogy jelenleg három épületben folyik a termelés, és ez az irányítást nagyon megnehezíti. Igaz, ínég ebben az évben elkezdik egy új, korszerű gyár építését, aminek mindennél jobban örülnek. A vállalat vezetősége nagy gondot fordít alkalmazottai szociális kérdéseinek megoldására is. Különösen a lakáskérdés orvoslására. Ezt mindennél ékesszólóbban bizonyítja az a tény, hogy a vállalat dolgozóinak nem kevesebb, mint 45 százaléka vállalati lakásban la kik. A többi pedig jobbára a környező községekből jár be munkahelyére. Láttuk a vállalat saját szakszervezeti üdülőházait is, amelyeknek a dolgozók nagy hasznát veszik. A problémák közül az egyik legnagyobbat az okozza a Makytának, hogy a textilgyárak szívesebben értékesítik áruikat külföldi piacokon, mint otthon. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem teljesítik maradéktalanul a ruhagyárral kötött szerződést. A nyersanyagellátásban jelentős fellendülést várnak a lévai textilgyár üzembe helyezésétől. A vállalat nagy gondot fordít az utánpótlás nevelésére is — saját iparitanulő-iskolával rendelkezik. A jövőben szükséges lesz azonban csökkenteni a nagyfokú feminizációt, amely abból az időből származik, amikor csak lányokat vettek fel a szabószakmába. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy Szlovákia élsö ruhagyára, a púchovi Makyta az elmúlt 30 év alatt hatalmas kombináttá fejlődöm amelynek termékeit ma már 22 országban ismakettje merik és kereJFoto: Ábel) * sik. FÜLÖP IMRE A nok dolgozni akarnak A legkülönbözőbb szellemi és fizikai munkát végző nők •na már világviszonylatban a munkába járó, kenyérkereső személyek egyharmadát: kereken 33 százalékát teszik ki. A szociológiai és közvéleménykutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a modern világ igényli a nők foglalkoztatottságát, és a lányok — asszonyok maguk is dolgozni akarnak, ezzel bizonyítva egyenjogúságukat, függetlenségüket. A teljesség kedvéért azonban azt is el kell mondani, hogy sok helyütt — többek között hazánk számos családjában is a feleség fizetése nagyban hozzájárul a háztartás állandó anyagi egyensúlyban tartásához. Szocialista társadalmunk célja, hogy olyan lehetőségeket és munkafeltételeket hiz. tosítson a nőknek, melyek megfelelnek biológiai és testi adottságaiknak, illetve anyai küldetésüknek. A. gyakorlat azonban, sajnos, azt bizonyítja, hogy ez a szándék számos esetben a legkülönbözőbb akadályokba ütközik. Szlovákiában pl. több olyan járás van, ahol a munkába járó nők száma mind az országos, mind pedig a szlovákiai .Vlag alatt van (A rimaszom'iati, privigyei, mártoni és alsíikűbini járásokban a dolg izók 20 százalékát sem képviselik a női munkaerők!) Az ok: a környék meglevő ipara túl nehéz munkalehetőségeket kínál, az ígért, új gyárak és üzemek létesítése késik, így kevés a nők számára alkalmas inunka. Annál szembeötlőül). hogy Szlovákiában 1960 óta a dolgozók száma kereken 140 000 fővel emelkedett, s e tekintélyes szám 60 százalékát a munkaviszonyba lépett nők teszik E 85 UOÜ új nűi munkaerő a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a közszolgáltatásokban talált alkalmazásra. Ezekben a szakágazatokban tovább fokozódott a feminizáció, hiszen a földeken szorgoskodók 56,2 százaléka, az egészségügyben alkalmazottak 80 és a kereskedelemben dolgozók 72 százaléka nő. A női foglalkoztatottság egyik legnagyobb pozitívuma — kétségtelenül a „gyengébb nem" műveltségi színvonalának állandó emelkedése. Évente ezren és ezren szereznek képesítést a gimnáziumokban és a legkülönbözőbb szakközépiskolákban. Jelentősen emelkedett az utóbbi években a főiskolai és egyetemi végzettségű nők száma is. Egy közelmúltban végzett felmérés azt mutatja, hogy a negyvenes években született fiataloknál a nők átlagmííveltsége már magasabb a férfiakénál. A nők tehát egyenrangú kenyérkeresők leltek a családban, s ezzel lényegesen megváltozott társadalmi helyzetük is. A nők foglalkoztatottságának terjedésével egyidóben azonban hazánkban több olyan időszerű probléma is jelentkezett, melyet mielőbb meg keli oldanunk. Kétségtelen: átértékelésre várnak például a fizetési kategóriák, melyek ma sem tartják még egyenrangú partnernek a nőket Napjainkban gyakran szó esik az ország gazdasági kérdéssi gyors megoldásának lehetőségeiről Természetesen ebben jelentős szerep vár a nőkre, munkaaktivitásukra, mely azinban csak akkor érheti el a kívánt szintet, ha rendeződnek a fent emiitett, jogos kérdések, bővülnek a küzszo'gá.'tatások, illetve javul az állami gyermekgondozás. Ahhoz ugyanis, hogy egy anya valóban a munkájának szentelhesse magát, tudnia kell, hogy gyermeke azalatt a bölcsődében, vagy az óvodában megbízható felügyelet alatt, egészséges környezetben van. Ma még sajnos, gyakran halljuk a panaszt, hogy á hólesődébe, vagy óvodába járó gyerekek sokat betegeskednek. vagy nem kapják meg a kellő gondoskodást A közszolgáltatások mai, hiányos hálózatának gyors bővítése sem alaptalan követelmény a dolgozó asszonyok részéről, mert a napi nyolcórai munka után hizony már nemigen marad idejük a hagyományos háztartási munkák elvégzésére. Ezért a jövőben egyre több — és jobb — munkát várnak társadalmunk asszonyai a mosodáktól, tisztító üzemektől, takarító vállalatoktól. Összegezésképpen tehát csak annyit, hogy napjaink egyik legaktuálisabb tennivalója a dolgozó nők jogos igényeinek, kérelmeinek gyors kielégítése, hiszen köztudomású: az o keresetük többnyire nem a családok hagyományosan értelmezett anyagi helyzetének javítását, hanem a mindennapi létfenntartási költségek fedezését szolgálják. MIKLÓSI PÉTER Hogy emlékezetes legyen... JURÁI SOUC őrnagy, sportmester, mindössze 34 éves, de már azzal dicsekedhet, hogy 3200 órát töltött repülőgépen illetve a levegőben. Ez figyelemre méltó teljesítménynek számít. — Csaknem húsz éve repülök — mondja —, a Tri Duby repülőtér közelében laktunk, és valahogy nagyon megtetszett a pilóták élete, főképp akrobata mutatványaik. A véletlen úgy hozta, hogy hamarabb lett repülős, mint a korosztálybeli barátjai.-. Elő ször az elméletet tanulta, majd később vitorlázó repülőgépbe ült, persze oktató kíséretében. Két évvel később tette le a motorosrepülőgép ve• zetésére jogosító vizsgát. Ezután már minden szabad idejét a repülőtéren töltötte, tanult és gyakorolt. — Az első perctől kezdve a műrepülés volt a vágyam — mondja Souc elvtárs. — Ezért is lettem hivatásos pilóta. Alig múlt 18 éves, amikor az Aeroklub oktatója lett. Két év alatt gazdag tapasztalatokra tett szert. 1955-ben a katonai pilótaiskolába jelentkezett. Szorgalmát és tudását bizonyítja az a tény is, hogy a hároméves iskolát két év alatt elvégezte. Hívatásos pilóta lett. hazánk légiterének egyik őre. Gyermekkori vágyáról azonban továbbra sem mondott le, bár évek teltek el addig, amíg a műrepülést elkezdhette. juraj Souc ma mu. nemcsak idehaza, hanem külföldön-is ismert xport- é'S műrepülő. Delfin (L-29 A f repülőgépével különböző versenyeken vett részt a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban, Angliában, Franciaországban és Spanyolországban. A moszkvai műrepülő világbajnokságon a hatodik lett. Három évvel kérőbb az NDK-ban lebonyolított'' nemzetközi versenyen az első helyen végzett. I9(i4-ben az angliai Lookhead Trophy-i versenyen a harmadik helyen végzett és ezzel egyidöben országos bajnok is lett: Eredményeit értékelve megkapta a sportmesteri címet. — Ha az ember eredményt akar elérni — mondja —, sokat kell gyakorolnia. A mürepülésnél ez még inkább fontos. Az embernek egybe kell forrnia a géppel és a. inaximumot kell kihoznia belőle. A sikerre csakis így lehqt

: számítani. Juraj Souc jövőre jubileumot ünnepel. Húsz éve lesz annak, hogy először emelke dett a levegőbe. Ezt a nagy ünnepet a lehető legjobb sikerekkel szeretné emlékezetessé tenni. Lesi rá alkalom, mivel jövőre, Angliában ismét műrepülő világbajnokságai rendeznek — A vágyam természetesen az — mondja búcsúzóul —. hogy részt vehessenek a közelgő világbajnokságon. Ez lesz a Jubileumom legna gyobb ajándéka. Souc sportmester edzett, akaraterős sportoló. Minden bizonnyal teljesülni fog. a vágya. (németh)