Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-03 / 233. szám, péntek

Baráti országok sajtója Csehszlovákiáról FULBRIGHT: Legégetőbb kérdés a háború befejezése Kisebb összecsapások Dél-Vietnamban MOSZKVA — A moszkvai Pravda és a többi szovjet lap első oldalon közli az üdvözlő táviratot, amelyet Alekszej Ko­szigin küldött Oldŕich Centik­nek. A lapok közlik, hogy Gro­miko külügyminiszter üdvözölte Marko külügyminisztert. A moszkvai Pravda prágai tu­dósítója „Támogatják a párt ha­tározatait" címmel számol be a szeptemberi plénum visszhang­járól. Hangsúlyozza, hogy az or­szág minden részéből határoza­tok érkeznek a Központi Bi­zottságra, melyben a pártszer­vezetek támogatásukról bizto­sítják a pártot. Majd kivonato­kat közöl ezekből a határoza­tokból. BUDAPEST — A Népszabad­ság „Következetesen" címmel közöl kommentárt a Köz­ponti Bizottság üléséről. A kommentár többek között hang­súlyozza, hogy a jelenlegi pártvezetés a rég óhajtott elvi következetességgel és ha­tározottsággal oldja meg a fel­gyülemlett problémákat. A CSKP Központi Bizottságának döntései a párt és a társadalom további konszolidációjára mutat­nak s megteremtik a feltétete­ket a teljes politikai stabilizá­cióhoz. A mostani ülés az egyet­len helyes megoldást választot­ta, amikor elhatárolta magát az akkori vonaltól, érvénytelenítet­te a varsói találkozóra va'ió meghívás elutasítását, és fel­tárta 1968. augusztus 21. előtt és után törtérK események kö­Brighton — A biit Munkás­párt brightoni kongresszusán a két legnagyobb angol szakszer­vezet vezetői megtörték a „teljes egység és lelkesedés" fikcióját, amelyet Wilsonék a közelgő választásokra való te­kintettel igyekeztek kialakíta­ni. Jack Jones, a szállítómun­kások és Hugh Scanlon, a va­sasok vezetője követelte, hogy a párt programjából végleg töröljék a szakszervezetek jo­gainak állami korlátozását. E kérdésben éles szóváltás volt az ülésen, közbekiáltások han goztak el. A kongtesszus ma szavaz az „Egy nemzedék mun katerve" című programról, és ekkor dől el, sikerrel járt-e a két szakszervezet akciója. Mégis megszavazott azonban a kongresszus egy fontos el­lenzéki javaslatot, azt az indít­ványt, amely felhívja a kor­mányt, kövesse a szakszerveze­ti kongresszus gazdaságpoliti­rülményeit. így jutott el ahhoz a nyílt és egyértelmű következ­tetéshez, hogy a Varsói Szer­ződés öt országának katonai akciója, nem megszállás, hanem testvéri segélynyújtás volt. VARSÓ — A Glos Pracy, a Lengyel Szakszervezetek lapja kommentárjában megállapítja, hogy a Központi Bizottság leg­utóbbi ülése nagyjelentőségű események közé tartozik. Cseh­szlovákiában megélénkült a párt- és politikai élet, a járási és kerületi pártkonferenciák ha­tározatai azt bizonyítják, hogv a párttagok egyetértéssel fo­gadják és támogatják a Közpon­ti Bizottság határozatát. A szak­szervezetek is aktívan bekap csolódnak a határozatok valóra váltásába. BERLIN — Az NDK tegnapi sajtója is részletesen foglalko­zik a CSKP Központi Bizottsága elnökségének ülésével. A lapok hangsúlyozzák, hogy a járási és kerületi pártértekezleten tel­jes mértékben támogatták a szeptemberi határozatot és a párt vezetőségét. A lapok meg­említik azt is, hogy a Központi Bizottság felhívása milyen mér­tékben járult hozzá a munká­sok kezdeményezésének kibon­takozásához, és közlik, hogy a CSKP Központi Bizottságának elnöksége az SZLKP Központi Bizottsága plénumának előké­szítéséről, valamint a szlová­kiai párt- és állami szervekben tervezett személyi változások­ról tárgyalt. kai elveit, korlátozza a ma­gántőke kivitelét, tegye magá­évá a valutaárfolyamok elvét a nemzetközi pénzpiacon és csökkentse a katonai kiadáso­kat. A többség ugyanakkor elutasította azt az indítványt, amely elítélte a kormány tel­jes gazdaságpolitikáját. A kongresszus tegnap dél­után tartotta meg a Közös Piac kérdésének vitáját, e kér­désben felszólalt Michael Ste­wart küliigyininisztei is. A Svéd Szociáldemokrata Párt 24. kongresszusa szerdán Olaf Palme közoktatási és val­lásügyi minisztert választotta meg a párt elnökévé. Mint ismeretes, Svédország­ban az uralmon levő szociálde­mokrata páit elnöke tölti be a miniszterelnöki posztot. Erlan­Washlngton — „A politikai szünet helyett inkább a háborús veszteségekben rendetjenek el szünetet" — jelentette ki az amerikai szenátus ülésén Wil­liam Fulbright, a külügyi bi­zottság elnöke. Fulbright, a vietnami háború következetes ellenfele, visszautasította azt a republikánus tervet, hogy Nixon elnöknek adjanak újabb kéthó­napos „türelmi időt" a vietnami politika kidolgozásához. A sze­nátor megállapította: a háború befejezése az amerikai politika legégetőbb kérdése és Nixon eddig 9 hónapot kapott a köz­véleménytől arra, hogy elindít­sa az érdemi rendezést. Fulbright leszögezte: a vég­rehajtott intézkedések, a csa­patlétszám csökkentése, illetve az év hátralevő részére a kato­nai behívások megszüntetése csupán az elképzelhető minimu­mot jelenti, gyakorlatilag nem lényegesek és Nixonnak hala déktalanul intézkednie kell a háború tényleges megszüntetésé­ről, újabb határidők megszabá­sa helyett. A külügyi bizottság elnöké­nek felszólalását a szenátus vi tájában több más politikus is támogatta, köztük Edward Ken­nedy és Frank Church szenátor. Nixon döntött a „zöldsapkások" ügyében A Fehér Ház 180 fokos for­dulatot hajtott végre szerdán: Konald Ziegler Nixon szóvivője kétnapos tagadás után beismer­te, hogy az elnök személyesen New York — Gromiko szov­jet külügyminiszter szerdán es­te New Yorkból hivatalos láto­gatásra Kanadába repült. El­utazása előtt a szovjet külügy­miniszter a Kennedy repülőté­ren adott nyilatkozatában kije­lentette: der — példa nélkül álló, 23 éves miniszterelnökségére pon­tot téve — kormányával együtt október 9-én kabinetülésen mond le, s ezt követően VI. Gusztáv Adolf svéd uralkodó Palmét kéri fel az új kormány megalakítására. Az új kormányt az uralkodó októbei 14-én ne vezi ki. döntött a gyilkossággal vádolt „zöldsapkások" sorsáról. Zieg­ler közölte, Nixon jóváhagyta a CIA rendelkezését, amellyel megtiltották a kémügynökség munkatársainak a tanúvallomást a bűnügyben, a hadseregügyi minisztérium pedig erre hivat­kozva szüntette meg az eljárást a különleges alakulatok fi tiszt­je ellen. Az elnöki beismerés akkor következett be, amikor a New York Times feltűnést keltő jelentésben utalt Nixon közvet­len szerepére. Saigon — A vietnami hadszín térről érkezeit jelentések sem­miféle jelentősebb katonai tevé­kenységről nem tesznek emlí­tést. A szabadságharcosok tü­zérségi tűz alá vettek több ame­rikai és dél-vietnami katonai célpontot Saigontól északra. Nincs haladás a párizsi tárgyalásokon Párizs — Csütörtökön tartotta Párizsban a vietnami helyzet békés rendezésének lehetőségei­vel foglalkozó értekezlet 36. plenáris ülését. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere ismét felhív ta az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be agresszív háború­ját Vietnam ellen és tegye le­hetővé, hogy igazságosan ren­deződjék a konfliktus. Ha Van Lau ezredes, a VDK küldöttségének szóvivője megál­lapította, hogy Nixon elnök nem teljesítette a választási kampány során tett ígéretét, sőt fokozza az agresszív háborút Vietnamban. A nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról az ENSZ közgyű­lése elé teijesztett szovjet ja­vaslat és a szocialista orszá­gok közös indítványa a vegyi és baktériumfegyverek betiltá­sáról, új, építő jellegű hozzá­járulás a szilárd békéért, az ENSZ hatékonyságának növelé­séért vívott harchoz. Gromikot az ottawai repülő­téren Sharp kanadai külügymi­niszter és több más hivatalos személyiség fogadta. Giomiko megérkezése után többek közt kijelentette: „Re­méljük, hogy itteni tartózkodá­sunk és tanácskozásaink építő jellegűek lesznek, és ezáltal hozzájárulnak a Szovjetunió és Kanada kapcsolatainak továb­bi fejlődéséhez." A brit Munkáspárt kongresszusának felhívása Palme lett Erlander utóda Gromiko Kanadában SWI Angliában a jövő év júliu­iában jár le az az ötéves próbaidő, amelyre felfüggesztet­ték a halálbüntetés kiszabását. A parlamentben azonban máris mozgolódnak a halálbüntetés teljes eltörlésének hívei (az abolicionisták) és ellenfeleik, akik a,„bring back the rope" (hozzák vissza a kötelet) jel­szóval már évek óta követelik a szerintük pótolhatatlan bün­tetés visszaállítását. A brit bel­ügyminisztérium külön kutató­Cŕoi'or'ja a lengyel származású ľ, m Rarlzltrowicz professzor vi'v'st.isóv"! részletes felmérést készített az 1965-ben elfogadott felfüggesztés következményei­ről, de ez a statisztiká csak újMjb vitákra ad alkalmat, mert mindkét fél a maga módján ér­telmezheti. Több gyilkosság Magfi Ratizinowicz professzor a halálbüntetés ojaggyőüSdéses ellenfele, s búsan állapítja meg: „A bűnözők nem segítenek ne­künk, abolicionistúknak. Amióta a halálbüntetést felfüggesztet­ték, csaknem kétszcrannyi gyil­kosságot követnek el a leqrosz­szabb fajtából, mint azelőtt". (Ezen a helyen csupán azokról a gyilkossági esetekről van szó, amelyekben — legalábbis elmé­letben — 1965 előtti kötél ál­tali halálbüntetést szabott vol­na ki a bíróság, j Ha az 1965 előtti és utáni négy év adatait vesszük, kiderül, hogy az ilyen gyilkosságok (előre megfontolt, különleges kegyetlenséggel vagy aljassággal végrehajtott emberölés, rendőr megölése) eseteinek száma a reform előtt 71, utána 161 volt. Az abolicionisták erre azt fe lelik, hogy az esetek száma žfifBiiiw^iiii]; Vita Angliában a hafálbüntetésről négy év alatt mindössze hetven­nel, tehát évente kevesebb mint tizennyolccal növekedett az 55 milliós szigetországban, ami va lóban nem tűnik túlságosan ma­gasnak. Igen ám — felelik a „kötél" hívei —, de azt lehetet­len letagadni, hogy csaknem megkétszereződött a kapitális gyilkosságok száma, s ennek nyilván volt valami oka. Van még egy érvük a halál­büntetés ellenzőinek: mivel a bíróságok 1965 óta nem is szab­hattak ki halálbüntetést, a vádlottak védői nem fejtettek ki maximális erőfeszítéssel olyan irányú munkát, amellyel éppen azt bizonyították volna be a bíróságok előtt, hogy a szóbán forgó konkrét emberölés nem számítható kapitális gyil­kosságnak. Magyarán: ha most is kiszabható lenne a halálbün­tetés,-a statisztika nem mutatna ilyen arányú emelkedést, mert kiderülne, hogy a 161 eset kö­zött nincs is olyan sok kapi­tális gyilkosság. Ezt az érve­lést alátámasztani látszik a sta­tisztika másik adáta: 1965 óta 4 százalékkal kevesebb a „nem­kapitális" gyilkosságok száma, vagyis feltehető, hogy a bíró­ságok gyakrabban minősítenek egy gyilkosságot kapitálisnak, hiszen a vádlott szempontjából nagyjából közömbössé vált ez a megkülönböztetés, úgysem akasztják föl. Ingatag közvélemény A vitát bonyolítja, hogy mind a meggyőződéses abolicionisták, mind a meggyőződéses „köte­lesek" száma viszonylag cse­kély. A közvélemény jórészt a két véglet között ingadozik, s ha a sajtó beszámol egy-egy ki­vételesen kegyetlen gyilkosság­ról, csaknem mindenki a halál­büntetésre szavaz, míg nyugal­masabb hónapokban az embe­rek hajlamosabbak azt monda­ni, hogy a halálbüntetés „vég­eredményben az emberölés egy formája", tehát legjobb lenne végleg megszüntetni. Jelenleg azonban Anglia pél­dátlan bűnözési hullámot él át, egyre elterjedtebb a szervezett bűnözés, s az elkövetett cse­lekmények minď nagyobb há­nyadát jellemzi a különös ke­gyetlenség, az. erőszak, sőt a lőfegyverek használata (bár ez nevetségesen ritka az amerikai puska- és pisztolyőrülethez ké­pest). Ez idő szerint az ango­lok 60—70 százaléka hajlamos a halálbüntetés visszaállítása mellett szavazni, csak persze az angol demokrácia olyan, hogy a szavazó polgárokat sohasem kérdezik meg közvetlenül egy­egy kérdésről, mindent a par­lamenti többség dönt el, amely­re viszont kötelező a pártfegye­lem. Ha például ön munkáspár­ti képviselő, akkor úgy kell szavaznia, ahogyan a pártvezér parancsolja, s erről gondosko­dik a párt parlamenti fegyel­mezője, a Chief Whip (szósze­rint: „főkorbács" J... Persze megteheti, hogy dacol a pártfe­gyeleinmel — ezt gyakran 30— 40 honatya teszi rueg egyszerre — csakhogy arra mindig na­gyon vigyáznak a dacoskodók,­nehogy többségbe kerüljenek, mert akkor megbuktatják saját kormányukat. Ráadásul a túl gyakran renitenskedő honatya legközelebb talán nem része­sül abban a kegyben, hogy kép­viselővé jelpljék, mert a párt­vezetőség engedelmesebb jelöl­teket talált. Áll a vita Ezzel a kis kitérővel azt akartam illusztrálni, hogy a közvélemény hangulatának édeskevés szerepe van a konk­rét kérdések eldöntésében, s a halálbüntetés eltörlése vagy helyreállítása végeredményben a kormánytól függ. Hogy me­lyik megoldást választja jövő­re a kormány, s nyomában a parlament, az nyitott kérdés marad, de el lehetünk készülve arra, hogy a júliusig hátra lévő tíz hónapban egyre szenvedé­lyesebb vitá alakul ki körülötte. néhány sfrban MOSZKVÁBAN oejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev vezeté­sével szovjet küldöttség látogat az NDK-ba. A küldöttség részt vesz az NDK fennállása 20. év­fordulójának ünnepségein. A KREMLBEN tegnap folyta­tódtak a szovjet—lengyel tár­gyalások. A lengyel küldöttsé­get Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankie­wicz miniszterelnök vezeti. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap fo­gadta Ahmad Szalim Aszajrát, a Dél-jemeni Népi Köztársaság nagykövetét. SZEPTEMBER 18-tól október l-ig Bulgáriában tartózkodott a Guineai Demokrata Párt kül­döttsége Keita Mamadinak, a párt országos Politikai Bizottsá­ga titkárának vezetésével. A de­legáció. amelyet fogadott Todor Zsivkov is, üzemeket, intézmé­nyeket és mezőgazdasági válla­latokat látogatott meg, s tár­gyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt képviselőivel. AZ EURÓPA TANÁCS közgyű­lésének szerda délutáni ülésén elhangzott, egymással ellentétes értelmű felszólalások hatására a közgyűlés csütörtökön dél­előtt úgy döntött, hogy Alberto Bem'porad olasz szocialista kép­viselő javaslatát mégsem fo­gadja el és a mostani üléssza­kon nem foglal állást az euró­pai biztonság kérdéseivel fog­lalkozó értekezlet megtartása mellett. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornlj, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek­szej Koszigin, a szovjet Minisz­tertanács elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Sékou Touré-nak, a Guineai Demokrata Párt főtit­kárának. állam- és kormányfő­nek, a Guineai Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. KÜRT WALDHEIM osztrák külügyminiszter szerdán este New Yorkban sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy véle­ménye szerint 1971-ben össze lehetne hívni az európai biz­tonsági értekezletet. Közölte, hogy a különböző tömbökhöz tartozó országok és az európai semleges államok képviselői között már megindultak a dip­lomáciai tanácskozások és a megbeszéléseken érintették a biztonsági értekezlet esetleges napirendi pontjait is. AZ EURÖPAI űrkutatási szer­vezet szerdán a kaliforniai Van­denberg légitámaszpontról egy négylépcsős amerikai Scout ra­kéta segítségével Boreas nevű 85 kg súlyú mesterséges boly­gót bocsátott fel, amely a Föld felszínétől átlag 415- km-re levő pályán keringve adatokat továb­bít-a Földre a ionoszférára és a sarki fényre vonatkozólag. A NATO közép-európai csa­patai október 8—10-én Nyugat­Németország, Belgium, Hollan­dia és Nagy-Britannia területén hadgyakorlatot tartanak. MAURICE SCHUMANN francia külügyminiszter csütörtökön Algírba érkezett. 1962-től, Algé­ria függetlenségének kikiáltá­sától ez az első eset, hogy fran­cia külügyminiszter érkezik hi­vatalos látogatásra az ország­ba. Schumann a francia—algé­riai együttműködésről folytat tárgyalásokat. ROMÁBAN a Kínai Népköztár­saság kikiáltásának 20. évfor­dulója alkalmából bejelentették, hogy újabb Kína-barát, ún. mar­xista—leninista kommunista párt alakult Olaszországban. A CGT ÁLTAL meghirdetett tegnapi egynapos sztrájkban a francia postai alkalmazottak­nak csak 10 százaléka vett részt. Csupán Párizs néhány körzetében volt nagyobb a részvétel. A HOKKAIDÚI EGYETEM szakemberei megállapították, hogy a szigeten 5000-szeresére emelkedett a csapadék rádioak­tivitása. Ez valószínűleg a leg­utóbbi kínai atomfegyverkísér­let következménye.

Next

/
Thumbnails
Contents