Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-23 / 250. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTi BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KÖLCSÖNÖS BIZALOMMAL A föderáció kikiáltásának első évfordulója al

kalmából dr. Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, a szövetségi kormány miniszterelnök-helyettese válaszolt Lorincz Gyula elvtársnak, az úi Szó főszerkesztőjének kérdéseire. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése a következő alkotmánytörvényt hozta: Mi, a cseh és a szlovák nemzet, abból a felismerésből kiindulva, hogy újkori történelmünket mindkét részről áthatja a közös államban élésvágra, azt a tényt értékelve, hogy ötvenéves közös állami életünk elmélyítette és megszilárdította ősrégi baráti kötelékeinket, lehetővé tette nemzeteink fejlődését és haladó, demokratikus, szocialista eszméink megvalósítását, megbízhatóan bebizonyította, hagy létérdekünk közös államban élni, egyúttal azonban megmutatta, hogy kapcsolatainkai új, igazságosabb alapokon kell tovább építenünk, elismerve az önrendelkezési jog megvonhatatlanságát egészen az elszakadásig, és tiszteletben iartva minden nemzet szuverenitását, valamint azt a jogát, hogy szabadon alakítsa nemzeti és állami életének módját és formáját, abban a meggyőződésben, hogy az önkéntes szövetségi áliamkötelékek áz önrendelkezési jog és az egyenjogúság megfelelő kifejezője, egyúttal azonban legjobb biztosítéka teljes értékű nemzeti fejlődésünknek, úgyszintén nemzeti létünk és szuverenitásunk védelmének, eltökélve, hogy a közös szövetségi államban a humanista eszmék, a szocializmus és a proletár nemzetköziség szellemében létrehozzuk valamennyi állampolgár sokoldalú fejlődésének és jólétének feltételeit, és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítjuk az egyenlő, demokratikus és szabadságjogokat, a Cseh Nemzeti Tanácsban és a Szlovák Nemzeti Tanácsban levő képviselőink útján megállapodtunk a csehszlovák államszövetség létrehozási sában. 1968. október 27. Miniszterelnök elvtárs, egy éve, hogy a Nemzet gyűlés elfogadta a föderációról szóló alkotmánytörvényt, amely köztársaságunk két nemzetének állanijogi helyzetét rögzíti. Tudjuk, hogy ön egyike volt azoknak, akik e törvényjavaslatot előkészítették. Azóta egyik köztársaságunk, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának élére került és a szövetségi kormány alelnöke lett. ün az egyik legilletékesebb, hogy választ adjon kérdésünkre: hogyan érvényesült az államjogi elrendezés és beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? — Ügy mint abban az időben, amikor a csehszlovák föderációról szóló törvényt készítettük elő, ma — egy év múltán is meggyőződésem, hogy Csehszlovákia föderatív alapokon történő építése történelmileg indokolt. Valójában ez volt a csehek és a szlovákok együttélésének az egyetlen megoldása a közös csehszlovák államban, amely kínálkozott, helyesebben szükségessé vált. Az elmúlt egy esztendő lehetővé teszi számunkra, hogy érzékeljük, miként válik az elgondolás valósággá. Kedvező tapasztalatokat szereztünk olyan értelemben, hogy Csehszlovákia föderalizálásával Szlovákia megszűnt a cseh—szlovák kapcsolatok gyenge oldalává lenni. E tényezőt néha nem értékeljük teljességében, de ha elgondolkodunk afölött, mennyire bonyolult időszakban éltünk, illetve élünk, gondolom, éppen ezt kell első helyen értékelnünk. A szlovákok elérték történelmi céljukat, és gondolom, minden nemzet célja az, hogy a történelem tükrében mint állammá formálódott nemzet láthassa önmagát. Az a tény, hogy a szlovák nemzet saját államiságát a cseh nemzettel közös államjogi kapcsolatban föderatív elveken alapozta meg, azt bizonyítja, hogy a nemzet államjogi realizálása még nem jelent szeparatizmust, amivel Szlovákiát' a múltban egyes politikai személyiségek mindig megalázó kipellengérezéssel vádolták, ha hangot adott jogos államjogi érdekeinek. Szilárd meggyőződésem, hogy a két nemzet együttélése a közös csehszlovák államban a jövő szempontjából is mindkét nemzet számára előnyös és történelmileg teljesen indokolt. A legcsekélyebb kételyem sincs afelől, hogy ez a jövőre is érvényes. Ezért az a tény, hogy a szlovák nemzet a csehszlovák államiság keretében mint a cseh nemzet egyenértékű társa lelte meg saját államiságát, felette fontos tényező és én ezt szintén nagyra értékelem. Igaz, hogyha figyelembe vesszük, miképp láttunk hozzá az alkotmánytörvény gyakorlati megvalósításához, a pozitív jelenségek mellett számos problémát észlelhetünk, amelyek kihatása — ne legyenek illúzióink — tartós, és hogy képletesen fejezzem ki magam: egy új gépezet bejáratásához hasonlít. Ä technikában is előfordul, hogy amíg a gép zavarmentesen nem dolgozik, valamelyik csavart vagy meg kell húzni, vagy meg kell engedni, a gépet meg kell olajozni s az is előállhat, hogy valamelyik alkatrészt ki kell cserélni. A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény gyakorlati megvalósítása is valahogy így tűnik egy óv után. Ogy vélem, ez a törvény tekintettel azokra a körülményekre, amelyek közepette készült, lényegében helyesen tapintott rá a csehek és szlovákok államjogi eirondezésének szükségszerűségére. Ha időközben észlelünk is bizonyos kezdeti nehézségeket, ezeket kezeljük úgy, mint törvényszerűeket arra való tekintettel, hogy új államjogi elrendezés beindításáról van szó. Itt figyelembe kell venni azokat a körülményeket is, amelyek közepette az új államjogi elrendezés megvalósul. Tudjuk, hogy ez az időszak minden vonatkozásban bonyolult. Politikai, gazdasági és nemzetközi szempontból egyaránt. Vagyis figyelembe véve ennek az időszaknak a bonyolultságát és azt, amivel szembesítjük történelmileg ezt a lényegében ú| államjogi kapcsolatot, s ami ezzel összefüggésben kifogásolható, a helyzetet kedvezően kell értékelni. (Folytatás a 3. oldalon) m Az írás az egyéniség tükre (4. oldal) • A helyzeted " " ~ MAI SZÁMUNKBAN