Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-22 / 249. szám, szerda

FULBRIGHT: A vietnami háború kiterjedhet Laoszra is A szovjet—amerikai javaslat bíztató lépés Genf — A leszerelési bizott­ság keddi vitájának előterében az a közös szovjet—amerikai javaslat állott, amely megtiltja nukleáris és egyéb tömegpusztí­tó fegyverek tárolását a tenger­fenéken. A felszólalók lényegé­ben egyetértenek a javaslat­tal, viszont hangsúlyozzák, hogy bár biztató lépésről van szó, ez csupán az első lépés a tengerfenék teljes demilitarizá­lása felé. Lengyelország, Nagy-Britan­nia, India, Brazília, Magyaror­szág és Etiópia küldöttségei ki­fejtették álláspontjukat a javas­lathoz, s ugyanakkor foglalkoz­tak az ellenőrzéssel és más kérdésekkel. Kazimierz Zybylski lengyel, dr. Kőmíves Imre magyar, Af­tework Zelleke etiópiai küldöt­tek egyetértésben Bulgária, Svédország és Csehszlovákia küldöttségének álláspontjával javasolták, hogy ne csak a szer­ződés előszavában, hanem kü­lön fejezetben is rögzítsék le, hogy aláírói kötelezik magukat a tárgyalások folytatására mindaddig, amíg nem érik el a tengerfenék teljes fegyvermen­tesítését. A lengyel és a ma­gyar küldött ugyanakkor támo­gatta azt a gondolatot, hogy az ellenőrzésről szóló fejezetbe iktassák be: bizonyos esetekben az ENSZ Biztonsági Tanácsához is lehetséges fordulni. A kongresszus növeli a világszervezet tekintélyét Saigon — Tíz számottevő összecsapásra került sor Dél­Vietnamban hétfőn a szabad­ságharcosok és az amerikaiak között. A Saigontól északkelet­re fekvő őserdőben az amerikai gyors hadosztály egyik helikop­teres egysége vívott jelentősebb ütközetet a partizánokkal. Az összecsapásokban az ameri­kalak összesen 9 halottat vesz­tettek, 23 katona megsebesült. A B—52-es nehézbombázók Dél­Vietnam északi és középső ré­szeit bombázták öt bevetésben. New York — • Rogers ameri­kai külügyminiszter hétfőn Ag­new alelnökkel ellentétben azt mondotta, hogy a kormányzat „tiszteletben tartja" a múlt szerdai tüntetők hangját, mivel Rogers szerint a kormány ugyanúgy óhajtja a békét Viet­namban, akárcsak a tüntetők. Rogers szerint a tüntetésen ugyan voltak kellemetlen lát­ványok, de „nem ezek jelle­mezték egészében". Mint isme­retes, Agnew alelnök vasárnap Tokió — Az elmúlt napok hír­ügynökségi jelentései már jelez­ték, hogy japánban hatalmas tüntetésekre készülnek. A rend­őrség becslése szerint 4 650 000 személy vett részt a há­borúellenes gyűléseken és fel­vonulásokon a „nemzetközi há­borúellenes nap'* keretében. A tüntetéseket a kommunisták, a szocialisták, a szakszervezetek, a diákmozgalmak és a különfé­le békeharcos szervezetek ren­dezték. Mintegy 70 000 rendőr állt készültségben. A tüntetők tiltakoztak a jö­vő júniusban lejáró japán­amerikai szerződés automatikus meghosszabbítása ellen, a viet­nami háború ellen, és követel­ték, hogy az Egyesült Államok azonnal adja vissza Japánnak Okinawa-szigetét. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a japán rend­őrség a kora délutáni órákig A ROMÁN és a lengyel kor­mányküldöttség között lezajlott tárgyalások eredményeképpen Bukarestben aláírták a két or­szág 1970. évi kölcsönös áru­szállítására vonatkozó jegyző­könyvi megállapodást. „pimasz sznoboknak" titulálta a tüntetés szervezőit, és ez élénk felháborodást keltett. Ugyanakkor Rogers állást fog­lalt a további tüntetések ellen, és azt mondotta, hogy azok csupán az ellenfélnek használ­nának. Washington — Fulbright amerikai szenátor, a szenátus külügyi, bizottságának elnöke hétfőn nyilatkozott annak a bi­zottságának megnyitó ülése után, amely az Egyesült Álla­mok laoszi háborúját vizsgálja. Fulbright kijelentette: „Ameny­nyiben a vietnami háború nem szűnik meg, kiterjedhet Laosz­ra is." Washington — Az amerikai szenátus külügyi bizottságának albizottsága Stuart Symington szenátor vezetésével hétfőn zárt ülésen kezdte meg vizsgá­latát az Egyesült Államok rész­vételéről a laoszi háborúban. A több napos tárgyaláson pol­gári és katonai szakértőket haligátnak meg. 400 személyt tartóztatott le To­kióban, még a meghirdetett nagy béketüntetés előtt. A radi­kális diákszervezetek tagjai ugyanis a főváros központjában több helyütt benzinbombákkal támadtak a középületekre, má­sutt pedig kísérletet tettek ar­ra, hogy behatoljanak amerikai támaszpontokra. A délutáni órákban Tokió központjában le­állt az élet, bezártak a hivata­lok és üzletek. Az UPI jelen­tése hangoztatja, hogy Japán­ban kedden százezrek csaptak össze a rendőrséggel tiltakozá­sul az Egyesült Államokkal kö­tött szövetség ellen. A tokiói nagy békegyűlésen, amelyen százezres tömeg vett részt a Meidzsi-parkban Tomo­mi Narita, a Japán Szocialista Párt elnöke, Satomi Hakama­da, a Japán Kommunista Párt elnökségének tagja, Tosikacu Horri, a Japán Szakszervezetek Tanácsának elnöke mondott be­szédet. A szónokok hangsúlyoz­ták a vietnami háború befejezé­sének szükségességét, követel­ték a japán—amerikai biztonsá­gi szerződés felbontását és Oki­nawa visszaadását és tiltakoz­tak Szato japán miniszterelnök amerikai útja ellen. Budapest — Kedden folytatta tanácskozását a 7. szakszerve­zeti világkongresszus. Az ülé­sen a Vietnami Szakszerveze­tek Össz-szövetségének elnöke, Hoang Quoc Viet elnökölt. Az első felszólaló S. S. Miraj­kar, az össz-indiai Szakszerve­zeti Kongresszus elnöke részle­tesen ismertette azokat a har­cokat, amelyeket India munká­sai és parasztjai vívnak a jobb életért, a demokráciáért és a szabadságért. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a különböző szakszervezetek kö­zös akciói révén részlegesen már elértek. Ezután Gáspár Sándor, a Ma­New York — Az ENSZ-köz­gyülés első számú (politikai) bizottságában hétfőn este két­napos szünet után újrakezdő­dött a vita a nemzetközi bizton­ság erősítésének kérdéséről. A vitában felszólaló nepáli képvi­selő hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió már nem először tesz hasznos javaslatokat a nemzet­közi biztonság megszilárdításá­ra, valamint a kis és elnyomott népek jogainak védelmére. Mint mondotta, Nepál fenntar­tás nélkül támogatja a világ or­szágaihoz intézendő felhívás szovjet tervezetét, és javasolja, hogy azt küldjék meg a világ­tatkozó esetleges ellentmondá­sokat. A szovjet közgazdászok meg­különböztetett figyelmet szen­telnek a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok kérdésé­nek, amelyek az utóbbi időszak­ban nem a várakozásnak meg­felelően fejlődtek- Ez abból a tényből következik, hogy Cseh­szlovákia helyét, — amely az NDK után a Szovjetunió második legnagyobb kereskedelmi part­nere volt — fokozatosan Len­gyelország foglalja el. Éppen ebből kifolyólag a népgazdasági tervek összehangolásakor a cseh­szlovák ipar szempontfából lét­fontosságú kérdések megoldása kerül előtérbe, amelyek elsősor­ban energetikai bázisunk meg­szilárdítását hivatottak szolgál­ni. A Goszplanban elmondották alapján a Szovjetunió megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy vegyiparunk távlati fejlő­dése szempontfából arányosan növelje kőolaj és földgáz kivi­telét hazánkba. Ezzel egyidp­ben növekszik a Szovjetunióbői kapott vasérc mennyisége, még­pedig olyan arányban, hogy en­nek folytán — előzetes számí­tások szerint — 300 millió ko­rona beruházása válik lehetővé. E néhány példából is kivilág­lik, hogy gazdasági kapcsola­taink fejlődését illetően nem kis tételekről van szó. Ha mind­ehhez hozzászámítjuk, hogy biz­tató távlatok nyílnak továbbra ís a gépipari termékek árucse­réje szempontjából, leszögez­hetjük, hogy iparunk számára a Szovjetunió nemcsak nyers­anyagbázist, hanem megfelelő piacot is biztosít, ami a mai vi­lágpiaci helyzetet és Csehszlo­vákia lehetőségeit figyelembe véve számottevő előny. Van te­hát mód arra, hogy a Szovjet­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára emel­kedett szólásra. Kijelentette, hogy a beszámo­lók éš a fő dokumentumok vá­laszt adnak korunk nagy sors­kérdéseire és meghatározzák a munkásosztály feladatait. Ezért a magyar szakszervezetek egyetértenek a beszámolókkal 'és a dokumentumokkal. Ogy vélik, hogy a kongresszus to­vább fogja növelni a Szakszer­vezeti Világszövetség és tag­szervezetei szerepét, illetve te­kintélyét, elősegíti a munkás­mozgalom fejlődését és módot ad a szakszervezeteknek sajá­tos feladataik kidolgozására. szervezethez nem tartozó orszá­goknak is. Peru képviselője megállapí­totta, hogy az említett doku­mentum-tervezet az ENSZ-alap­okmány elveinek újabb megerő­sítését jelenti. A világ kormá­nyainak tanulmányozniuk kell és saját javaslataikkal kell ki­egészíteniük ezt. Hasonlóképpen támogatta a szovjet kezdeményezést Algéria képviselője, aki a Közel-Kelet, Vietnam, Dél-Afrika és Latin­Amerika példájával illusztrálta, hogy az imperializmus és az új­gyarmatosítás fenyegeti a világ biztonságát. unióval folytatott kereskedel­münk, valamint gazdasági kap csolataink az előző évek szint­jén maradjanak, sőt ezek ala­kulása, Illetve fejlődése inkább rajtunk múlik. A népgazdasági tervek a két ország közötti kereskedelem egyharmados emelkedésével szá­molnak, ami évi átlagban 6 szá­zalékos növekedést jelent 1971 és 1975 között. Ismét hangsú­lyozzuk — s ez nem elhanya­golandó tényező —, hogy a szovjet piac valóban kedvező feltételeket biztosít iparunk szá­mára, üzemeinket bőven ellátja megrendeléssel, tehát garantált keresetet biztosít sok-sok dol­gozó számára. Nem szólva ar­ról, hogy a nyugati piacokon korántsem tudnánk olyan ha­talmas mennyiségű nyersanya­got beszerezni, mint a Szovjet­unióból. Ugyanis ennyi nyers­anyag megvételéhez a kapita­lista piacon évi 600 millió dol­lárra lenne szüksége Csehszlo­vákiának. Másfelől viszont a nyugati piacokon eladott árunk nem biztosítja az évi több mint félmilliárd dollárt. Cikkünk első részében utal­tunk arra, hogy gazdasági kér­désekről csupán nyíltan és ob­jektíven lehet beszélni. A Szov­jetunióval folytatott kereskedel­münk, valamint gazdasági kap­csolataink csupán néhány vo­natkozására mutattunk rá. Nem szólottunk arról, hogy hosszú­lejáratú szerződéseinket például nem befolyásolja a világpiaci árak alakulása, ami az esetek túlnyomó többségében belátha­tatlan előnyökkel jár. Magától érthető viszont, gazdasági kö­telezettségeinknek a magunk részéről is eleget kell tennünk. Kettőn áll a vásár, s ezt min­denképpen tudatosítanunk kell! BALOGH P. IMRE néhány sorban A NORVÉG parlament képvi­selőiből álló Nobel-díj bizottság bejelentette: döntés született arról, hogy az 1969. évi Nobel­békedíjat a nemzetközi munka­ügyi szervezetnek ítéli. A No­bel-békedíj ünnepélyes átadásá­ra december 10-én az oslói egyetemen kerül sor. AZ SZKP tanulmányi küldött­sége Borisz Ponomarjovnak, az SZKP Központi Bizottsága tag­jának vezetésével tegnap Pá­rizsba érkezett. AZ NDK külkereskedelmi mi­nisztériumának Nagy-Britanniá­ban tartózkodó küldöttsége há­rom évre szóló kereskedelmi megállapodásról tárgyal. A két ország eddig egyéves megálla­podásokat kötött. DELECCI marokkói nagykövet kivételével valamennyi algériai nagykövetet visszahívták Algír­ba. Bumedien bejelentette, hogy ezentúl más funkciókat töltenek be, s hogy a diplomáciai testü­letet megfiatalítják. GUAYAQUILBAN a rendőrség fellépett a tüntető középiskolá­sok ellen. Egy személy életét vesztette, többen megsebesül­tek. ONGANIA argentin elnök két új minisztériumot létesített. Közmunkaügyi miniszterré Ma­rio Gotelllt, kulturális minisz­terré Perez Guilhot nevezte ki. NEW YORKBAN a kolumbiai egyetemen tegnap tiszteletbeli doktorrá avatták Pjotr Kapica szovjet fizikust. VARSÖ közelében megkezdő­dött tegnap az európai béke­szervezetek tanácskozása az eu­rópai biztonsági értekezlet elő­készületeiről. A tanácskozáson 21 európai állam képviselői vesznek részt. HÁROM francia szakszervezet tegnap felhívta a Regie Renault gépkocsigyár alkalmazottjait, lépjenek sztárjkba bérkövetelé­sük alátámasztására. ROMÁNIA és Bolívia megálla­podott, hogy diplomáciai kap­csolatokat köt — jelenti az Ag­repress román sajtóiroda. SZKACSKOV, a Szovjetunió külföldi gazdasági kapcsolatai állami bizottságának elnöke Al­gírban megbeszélést folytatott Jakir algériai kereskedelmi mi­niszterrel. A megbeszélés a szovjet—algériai gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési kormányközi bizottság első ülésszaka munkájára vo­natkozott. SALVADOR LURIA professzor, az Idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje is szerepel azon a „feketelistán", amelyet az ame­rikai egészségügyi minisztérium a múlt héten készített. A listán szereplő orvosok, tudósok a vietnami háborúval szemben ta­núsított ellenállásuk miatt nem kaphatnak nagyobbszabású megbízást a minisztériumtól és nem vehetnek részt a különbö­ző kormányszintű tanácsadó szervekben. Ma érkeznek az űrhajósok Moszkvába Moszkva — Az Októberi For­radalom évfordulójára készülő szovjet főváros lakossága szer­dán köszönti a három Szojuz­űrhajó hőseit: Georgij Sonyint, Valerij Kubászovot, Anatolij Fi­lipcsenkót, Viktor Gorbatkót, Vlagyiszlav Volkovot, Vlagyi­mir Satalovot és Alekszej Jeli­szejevet. A hét űrhajós különgépe program szerint a reggeli órák­ban rajtol Bajkonurról és még délelőtt leszáll Vnukovón. A re­pülőtéri ünnepélyes fogadtatás után az űrhajósok útja a Kreml Kongresszusi Palotájába vezet, ahol nagygyűlésen találkoznak a moszkvaiakkal. A bajkonuri repülőtéren a most lezajlott hármas szovjet űrkísérlet vezetői a repülés né­hány eredményéről tájékoztat­ták az újságírókat. Az Állami Bizottság képvise­lője közölte, hogy az orvosi vizsgálat előzetes adatai szerint az űrhajósok egészségesek, s a súlytalanság állapotában kiala­kult fiziológiai reakciók a re­pülés után egy-két nap alatt megszűntek. Meggyőződésünk szerint — jelentette ki — a ka­pott adatok elemzése megenge­di majd, hogy tartósabb űrre­pülések tervbevételéről beszél­jünk. Alapfeltétel: a népgazdasági tervek összehangolása A csehszlovák—szovjet kereskedelmi kapcsolatok néhány kérdése A szocialista országok gazdasági együttműködésével össze­függésben a jelenlegi időszakban a távlati népgazdasági ter­vek összehangolása áll előtérben. Talán szükségtelen különös­képpen hangsúlyozni, hogy a szocialista országoknak elsőren­dű érdeke a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a prole­tár nemzetköziség alapelvein nyugvó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Éppen ezért a népgazdasági tervek elké­szítésekor érvényesülnie kell egyrészt a hazai érdekeknek, másrészt ezekkel összhangban az egész szocialista tábor érde­keinek, bár e kettőt nem is lehet kettéválasztani A szovjet közgazdászok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy számukra ezek az alapelvek a népgazdasági tervek kidolgozásának a módszerét alkotják. Mindezt egyetlen statisztikai adat bizonyít­ja, amely szerint az elkövetkező időszakban a Szovjetunió árucsere-forgalmának 75 százalékát a szocialista országokkal folytatott kereskedelem köti le. Szovjet vendéglátóink lehető vé tették számunkra, hogy va­lóban érdekes és hasznos esz­mecserét folytathassunk a Gosz­plán felelős, vezető beosztású dolgozóival. Mind a Szovjetunió gazdasági életére vonatkozóan, mind a szocialista országok gazdasági és kereskedelmi kap­csolatait illetően kimerítő és alapos felvilágosítást kaptunk. Szükségesnek tartjuk megemlí­teni, hogy a Goszplan munka­társai több ízben és nyomaté­kosan hangsúlyozták: gazdasá­gi kérdésekről csak a legna­gyobb nyíltsággal és obfektivi­tással lehet beszélni, s ez az elv természetesen vonatkozik a tá­jékoztatásra is. Nyilvánvaló te­hát, hogy a csehszlovák—szov­jet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat érintve felvető­dött néhány, a közelmúlt ese­ményeivel összefüggő probléma, pontosabban azoknak a nézetek­nek a megvizsgálása, amelyek bizalmatlanságot keltettek or­szágaink gazdasági kapcsolatait illetően. Itt, mindenekelőtt a vi­ta hangneméről szeretnénk meg­emlékezni, amelyet nem a szen­vedélyesség, hanem egyszerűen a tények objektív és tudomá­nyos vizsgálata jellemzett, s a kölcsönös gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok mutatói im­ponáló ismeretének talaján ál­lott. De térjünk vissza talán az 1971—75-re szóló népgazdasági tervek koordinálásának problé­májához, amelybe a két orsz'ág viszonylatában új elemek kerül­tek. A munka két szakaszból áll. Elsősorban a különböző iparágak terveinek összehango­lására kerül sor, lényegében a minisztériumok szintjén. A kö­vetkező szakaszba lépve az or­szágos tervhivatalok szintjén összesítik a terveket, kiküszö­bölve a globalizálás során mu­Heves tüntetések Japánban Vita a nemzetközi biztonság erősítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents