Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1969-10-22 / 249. szám, szerda
A MEZŐGAZDASÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI II. Állattenyésztés, húsellátás A lévai járásban bevált a körzeti hivatalok rendszere Naponta tapasztaljuk, hogy a közellátás akadozik. Ezt lát va hajlamosak vagyunk arra, hogy minden további nélkül a mezőgazdaságot okoljuk. Pedig azért, mert nincs elegendő hús az üzletekben, nemcsak a mezőgazdasági üzemek a felelősek, vagy nem elsősorban ők. A tavalyi és az idei termelési eredmények legalábbis nem ezt mutatják. Mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési ágazatban mezőgazdasági üzemeink teljes! tik a terveket. A statisztikai adatok szerint 1988-ban a mezőgazdasági össztermelés a szövetkezetekben 5,2, az álla mi gazdaságokban pedig 4,5 százalékkal emelkedett. Ez a két adat is azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés üteme alapjában véve emelkedő irányzatú. Miért vannak mégis problémák a közellátásban? Tapasztalataink szerint a termelés és a tervezett eladás az előző évekhez viszonyítva nem esett vissza, sőt maga sabb, mint korábban volt. De ezzel egyidőben emelkedett a mezőgazdasági termények felvásárlása is, mégpedig nagyobb arányban, mint maga a termelés. A szövetkezetek nél az említett 5,2 százalékos emelkedéshez viszonyítva 7,4 százalékkal, az állami gazdaságok 4,5 százalékos többlethozamához képest pedig 7,7 százalékkal. Ezek a számok az első pillanatra nem mondanak semmi különöset. Mégis itt van a kulcsa a mai helyzetnek. Különösen, ha az állattenyésztés szempontjából vizsgáljuk. Az elmúlt két évben ugyanis a törzsállományok rovására nö vekedett a felvásárlás Mind a szarvasmarha-tenyésztésben, mind a sertéstenyésztésben ez okozza jelenleg a legtöbb nehézséget. Az ésszerűtlen és minden előrelátást nélkülöző nagyméretű selejtezés oda vezetett, hogy ma a mezőgazdasági üzemek képtelenek annyi állatot beállítani hizlalásra, amennyit a szükséglet megkívánna. Az elmúlt két év helytelen gazdálkodásának következménye az lett, hogy a szarvasmarhaállomány 6,9, a sertésállomány pedig 7,6 százalékkal csökkent. Ez szlovákiai viszonylatban több mint 125 ezer szarvasmarhát és 54 ezer anyasertést jelent. Ha a korábban említett százalékok mögött ezeket a tényeket látjuk, akkor már közelebb jutottunk a mai nehézségek gyökeréhez. Az elmúlt évek húsbősége s a kiviteli statisztika nagyon S zázhét házszám, háromszáz nyolcvanhárom lakos. A Rima-parti falvakban szokásos négyszögletes harangláb az iskola alatti hídnál. A harangláb mellett terméskőből készült kis emlékmű, rajta vörös csillag, tábláján hét név. Takaros, hegyek közé ékelt falu. Kociha. A krumpliszedők éppen gyülekeznek. Az agronómus vállán méröléccel a földek felé baktat. Megállítjuk: — fán Koniart keressük, megmondaná, merre lakik? — En vagyok. Az ötvenhét éves, barázdált arcú, kemény vonású, szikár ember kérésünkre kizökken mindennapi gondjaibői, de látszik rajta, inkább a krumpliszedés problémáiról beszélne, mint a múltról. Rövid, szinte szenvtelen tőmondatokban beszél a 25 év előtti eseményekről. Önuralom ez, vagy az idő győgyította be a sebeket? Az emlékezés részletei arrfil győznek meg, bogy ilyesmit az idő soha be nem győgyít. . . — Október 21-e volt, 1944-ben. A felkelők a környező begyekben Rimabányát tartották a délről támadó német támadás ellen. Itt, Kocihában németek voltak, odébb, Hracbovban szintén. A hrachoví dombon álló templom tornyából jól elláttak a szárazpataki tanya házaira. Hat ház állt ott. mint ma. Köztük apámé is. Amikor Kocihát megszállták a németek, a férfiak kimenekültek a tanyákra, mert úgy hírlett, elhurcolják őket. A mi házunkban is sokan voltuak. Ott volt |án Selčan tanító is, aki ma Teplý Vrchen iskolaigazgató. — Egyszercsak lihegve fut hozzánk lanko Cernak, a szomszéd fiú, hogy jönnek a németek. Biz kecsegtetőnek látszott. Most azonban a helyzet homlokegyenest az ellenkezőjére fordult. Mégpedig azért, mert a törzsállományok ilyen arányű csökkenése megakadályozta a kívánatos újratermelést. Nem kell különösebb matematikai készség ahhoz, hogy valaki kiszámítsa, mit jelent szlovákiai viszonylatban a törzsállomány ilyen méretű csökkenése. A szarvasmarha tenyésztésben mintegy 100 ezer darab hízómarháról, a sertéstenyésztésben — ha minimális szaporulatot, évi 10 malacot számítunk is — 540 ezer hízósertésről van szó. Ha a szarvasmarháknál 200, a sertéseknél pedig 100 kilós eladási súlyt számolunk egyedenként, akkor egészen egyszerűen megkapjuk azt a hiányzó húsmennyiséget, amely a helytelen gazdálkodás következtében ma nem kerülhet a piacra. Természetesen ezeket a tényeket ina megállapítani nem valami nehéz. A statisztikai adatok elég érvet szolgáltatnak bizonyítékul. Sokkal ne hezebb azonban az állattenyésztésben keletkezett egyen súlykilengés konszolidációja. Ugyanis arról van szó, hogy a felelőtlenül eltékozolt törzsállományt fel kell újítani. S ez nem is olyan egyszerű. Akarva, nem akarva visszahat a küzellálásra. Mégpedig azért, mert azokat a növendékállatokat kell továbbtenyésztésbe venni, amelyek egyébként hizlaldába, majd pedig a közaUátésra kerültek volna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legalább egy-két év kell ahhoz, hogy az állattenyésztési termelés utolérje önmagát; hogy meginduljon az objektív társadalmi igényeket kielégíteni képes egészséges reprodukció. A helyzet azonban mégsem olyan elkeserítő, mint ahogyan az első pillanatban látszik. Behozatal révén, bár ez kissé költségesebb, mint a sa ját állományú tenyészanyag előállítása, átmenetileg megoldható a helyzet. Az állaltenyésztés fejlesztése szempontjából szerencsére olyan helyzetben vagyunk, hogy a növénytermesztés képes fedezni az állattenyésztés szükségleteit, és ez a legfontosabb tényező. Az idén, sőt még a jövő év első felében sem lesz a húsellátás olyan, amely igényeinket minden tekintetben kielégítené, de mindenesetre megjavul, és ez — ha pillanatnyilag nem is — a jövő szempontjából megnyugtató. —gs— tosan a toronyból látták, hogy a férfiak, akik a faluból hiányoz nak, itt vannak. Es különítményt küldtek a tanyára. Mi nyomban befutottunk a küzeli erdőbe, felkapaszkodtunk a Holubin hegyre. Egyszercsak füstcsíkot láttunk a házunk táján. Otthagytam a csoportot, és hazaszaladtam. Az udvarunkon a szénakazal égett. A pajta ajtaja össze volt lőve és előtte a földön bárom ember fe kiidt vérben. Az egyik az apám volt. Melléből vérzett és hátulról a feje volt szétlőve. — Pajtánk ajtajánál lőtték agyon Pavel Selčaut, a bénát és Pavel Obrončík pásztort is. Sulekéknél a házban három nőt, Margita Sulekovát, Mária Pupalovát és Agnesa Halajovát végezték ki. Šuleková sebesülten még kiszaladt öt gyereke után, de elvérzett. Az asszonyok mind nővérek voltak, mindegyiknek volt kisgyermeke. Semmit sem találtak náluk, biztosan azért lőtték agyon őket, dühükben. Muková édesany jávai és kislányával megmenekült, mert odaadta nekik a pénzét, gyű rűjét, mindenét, amije volt. Életben hagyták akkor, de beterelték a házba, és amikor elmentek, a házra tüzérségi tüzet nyitottak. A két nő a kisgyerekkel azonban kimenekült az erdőbe, így maradtak életben . . . — Mi azután a Vepor-hegy felé mentünk, és amikor a németek elMINT MINDEN ŰJAT, a nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak megszervezését is sokan idegenkedve fogadták. Olyanok is akadtak, akik a létesítendő körzeti hivatalokban az egykori jegyzőségek visszaállítását látták. Sok hnb-elnök pedig fizetett állásának elveszítése miatt idegenkedett a körzeti hivatalok rendszerének gondolatától. Az ügyintézés meggyorsítása, tehát a polgá- •"> rok érdeke azonban szükségessé tette a gondolat megvalósítását. A kormány minden érvet és ellenérvet alaposan megfontolt, és még így sem hamarkodta el a döntést: csupán kísérleti jelleggel hozta létre a ' körzeti hivatalokat. A véglegesítés még nem történt meg. Ara a tapasztalatok bizonyos értékelése már az eddigi működés alapján is lehetséges. Kivált, ha olyan járás tapasztalatait vizsgáljuk, melyben az elsők között. szervezték meg a körzeti hivatalokat. Ezért látogattunk el Lévára. Felkerestük Július Sokolt, a jnb titkárát, aki a körzeti hivatalok bevezetésének egyik fő kezdeményezője volt. Legelőszfir ezt kérdeztük tőle: — Mi volt a körzeti hivatalok létrehozásának célja? — Először is a közigazgatás közelebb vitele a lakossághoz. Továbbá a közigazgatás minőségi javítása, korszerűsítése és racionalizálása. Egyik célunk az volt, hogy a tisztségviselőket felmentsük a hivatalnoki teendők végzése alól, hogy minden erejüket és idejüket igazi küldetésüknek szentelhessék. El akartuk érni, hogy a polgárok ügyeik nagy részét a hnb-n, illetve saját körzetükben elintézhessék. Nagyban hozzájárult a bevezetéshez a föderáció megvalósítása és a kerületi nemzeti bizottságok megszüntetése is. — Hogyan fogadták a tárás lakosai a körzeti hivatalok bevezetésének gondolatát? Általában egyetértettek vele. Csak a hivatalok székhelyének megválasztása körül keletkeztek kisebb nézeteltérések. Ma már megelégedéssel beszélnek az emberek arról, hogy például egyik nap beadják a kérvényt az építkezési engedély kiadásóra, s másnap mór mehetnek is az engedélyért. Ez eddig nem ment ilyen gyorsan. J. Sokol azt ls elmondta, hogy járásuk területén tizenhat, átlag 7000 lakosú körzet létesítését látták jónak. A legkisebb körzet lakosainak száma 4600, a legnagyobbé 11800. A körzetek létesítésében a járási nemzeti bizottságnak nagy segítséget nyújt a járási pártbizottság: közösen tárgyalják meg a politikai és szervezési vonultak, visszatértünk a házunkba. Három évig ínég ott laktam. De az összelőtt pajta falát és ajtaját úgy hagytam, ahogy volt. Ma is úgy áll, az új tulajdonos is úgy hagyta. En beköltöztem a fa luba ... Ez minden. De sosem felejtem el. A lanyán történt tragédiának közvetlen szemtanéi még élnek. Mária Muková, aki kiváltotta magát, egyszer a háború után a járásbíróságon is járt, amikor elfogtak egy SS-t. Behívták, nem volt-e egy a tettesek közű). Nem ismerte fel benne a gyilkost. Senki sem látta többé a gyilkosokat. Az akkori kis parasztfiú, Michal Lihaň szintén él. A többiekkel együtt őt is a pajta ajtajához állították, de az első géppisztolysorozatnál ijedtében elesett, és feje fölött süvítettek el a golyók. A géppisztolyos SS észrevette, hogy él. Felkapta a gallérjánál fogva, és mivel túlélte a kivégzését, nagylelkűen megkegyelmezett neki. Teleaggatta a házban rabolt holmival — minden elmozdíthatót elvittek —, és vele cipeltetté a falu széléig. Ott azonban a liút elkergették. 0 sem látta többé a gyilkosokat. Az egyikről annyit mondhat, hogy kidülledt szeme és vörös arca volt. A többi SS-t nem figyelte meg jobban. Bitaláék még kint laknak a tanyán. Az iránt érdeklődünk, A jnb titkára a fő kezdeményezők egyike # Nagy súlyt fektettek a káderek kiválasztására 9 Á munkát rendszeresen ellenőrzik £ Hivatalos napok a helyi nemzeti bizottságokon 0 A személyautó nélkülözhetetlen O Probémák is akadnak Július Sokol, a karzati hivatalok bevezetésének egyik úttörője. (Tóthpál Gyula felvétele) kérdéseket... A körzeti hivatalokban tervezési és költségvetési, építkezési, szociális, jogi és belügyi osztályok létesültek. Ezek létesítését a jnb a Szlovák Tudományos Akadémiával közösen javasolta. — A körzeti hivatalokra nagyon igényes munka várt. Ezen a téren kellő tapasztalatokkal sem rendelkeztek az emberek. Ezért bizonyára nagy gondot fordítottak a megfelelő káderek kiválasztására. — Eddig összesen 126-an dolgoznak a körzeti hivatalokban. Ebből hatan főiskolai, 29en középiskolai, 32-en általános, 53-an pedig alapfokú műveltséggel rendelkeznek. Ezenkívül a kisebb helyi nemzeti bizottságokon 73-an részleges munkakötelezettséggel dolgoznak. Ügy tűnik, hogy az utóbbiak közül nem lesz mindegyikre szükség — ezt egy értékelés dönti majd el... Ami a körzeti hivatalok vezetőit illeti, öten végeztek közülük főiskolát, a többinek teljes középiskolai végzettsége van, illetve az SZNT tanintézetét látogatják. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a káderek kivávolt-e valamiféle hadászati okuk a németeknek a tanyai vérengzésre. Megtudtuk, hogy a tanya lakói köziil senki sem volt partizán, csak fedelet adtak néha a faluból menekülteknek, (ártak erre partizánok is, de azok távolabb, Rimabánya közelében állomásozlak. A németek nem is voltak kíváncsiak rá, ki kicsoda. Akit ott találtak, agyonlőtték vagy kirabolták. A szárazpataki tanyán hat emberi öltek meg. A kis emlékművön azonban bét név áll. Ott van köztük |nlka Kaločayová neve is. Ezt a 1B éves lányt október 22-én Eogták el a falu mögötti dombon, megerőszakolták, megölték és a Rimába dobták. A mikor a hét áldozatot temették, nem volt szabad sírni. A németek megtiltották, mert, úgymond, a partizánok fölött tilos könnyet ejteni. A puszta embertelenségből, dühből, bosszúállásból kiontott ártatlanok vére nem serkentett könnyet, hanem dacot, ellenállást. Ezt olvasni ki fán Koniar kemény arcvonásaiból is. amint vállán a mérőléccel a krumpliszedők után ballag a domboldalon. Vonásai még jó ideig nem lágyulnak meg, hiszen odafönn a krumpliszedő asszonyok küzt isméi meglátja Muková nénit, akinek halálfélelemtől eltorzult arcára még oly jól emlékszik. És pajtája előtt elhaladva ott látja a sok apró lyukat melyik az a golyó, amely édesapja testén áthatolt, és Ide, a falba fúródott? S mit csinál ma az a suhancképfi géppisztolyos, aki hidegvérrel húzta meg a ravaszt? VILCSEK GÉZA iasztása szerencsés volt. A körzet^ hivatalok dolgozói közül heten a jnb-rői, 21-en különböző vállalatokból kerültek ki. A többiek a helyi nemzeti bizottságokon voltak alkalmazva.A vezetők és a dolgozók részére több tanfolyamot és előadást rendeztünk. Sőt, üzemi oktatást is szerveztünk, amely a résztvevők tudásának felmérésével végződik. Csak dicsérni lehet, hogy a lévai járásban igen nagy gondot fordítanak a körzeti hivatalok tevékenységének ellenőrzésére is. Az egyes hivatalok munkáját a körzetbe tartozó nnb értékelik. A hnb-plénumok egyelőre dicsérik a hivatalok tevékenységét. Kivált Kubáňojón, hontovón, Čajkovban végeznek jó munkát. Némely esetben a körzeti hivatalok dolgozói még a polgárok lakására is elmennek — főleg a szociális ügyek intézése során . - A jnb havonta egyszer összehívja egy-egy körzet hnb-inek elnökeit és dolgozóit, hogy konkrétan értékelje az egyes ügyosztályok tevékenységét. A fejlődés azt mutatja, hogy a jövőben az ilyen értékeléseket kéthavonként is elegendő lesz megtartani. Külön összejöveteleken szintén havonta egyszer — foglalkoznak a jnb és a'körzeti hivatalok, viszonyával. Ezenkívül a járási nemzeti bizottság szakosztályai rendszeresen ellenőrzik a hivatalok egyes osztályait. A körzeti hivatalok a választott szervekkel állandó kapcsolatban állnak. A vezetők hivatalos napokon kijárnak a körzetükbe tartozó hnb-kre és a helyszínen tárgyalják meg a felmerülő problémákat. Az apparátus tagjai részt vesznek a választott szervek — plénum, tanács — összejövetelein. Sőt, segítenek előkészíteni a határozati javaslatokat. A nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein is ott vannak. Nagy segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságoknak, különösen a szolgáltatások fejlesztésében és a versenyek megszervezésében ... A lakosok ügyeik intézése során csak ritkán kényszerülnek a hivatal meglátogatására, mivel az apparátus tagjai a hivatalos napokon lejárnak a nemzeti bizottságokra. Mégpedig mindig más osztály dolgozója látogat le, de rendszerint nemcsak a saját reszortjába tartozó ügyek intézését vállalja. Például a szociális kérdésekkel foglalkozó dolgozó az építkezési engedélyre beadott kérvényt is elfogadja és továbbítja az illetékeseknek. Hiba lenne, ha a gondokról, problémákról egyáltalán nem szólnánk. A jnb titkára is rámutatott a hiányosságokra. Többek között arra, hogy a körzeti hivatalokat mielőbb el kellene látni az adminisztratív munkához szükséges technikai felszereléssel. Ugyancsak nélkülözhetetlen minden hivatalban legalább egy személygépkocsi. A megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szaktudásának megszerzése is az elkövetkező időszak feladatai közé tartozik. Ugyanez vonatkozik a delimitáció teljes befejezésére is stb. Figyelemre méltó a lévaiaknak az az észrevétele is, hogy az állami jegyzőségnek és a geodéziának is el kellene gondolkoznia azon, hogyan kerüljenek közelebb a polgárokhoz. Ezt a kérdést különösen az építkezési engedélyek kiadásának meggyorsulása indokolná. Azt már említettük, hogy a polgárok és a helyi nemzeti bizottságok elégedettek a körzeti hivatalok munkájával. Ezt a hivatalok dolgozói lépten-nyomon tapasztalják is: a polgárok dicsérik tevékenységüket. Igy őket is elégedettséggel tölti el a jól végzett munka tudata. Mindent egybevéve tehát pozitívan kell értékelni a lévai járás körzeti hivatalainak mű ködését. A tényeket ismerve megértjük J. Sokol szavalt: — Most már csak az a kérdés, mikor véglegesítik_a kísérletileg bevezetett körzeti hivatalok rendszerét. FÜLÖP IMRE Véráztatia szárazpatak A KOCIHAI TRAGÉDIA 25. ÉVFORDULÓJA