Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1969-10-22 / 249. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1069. október 22. SZERDA BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 249. szám Ára 50 fillér A testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyében: megkezdődtek a csehszlovák-szovjet tárgyalások Moszkva — Mint már jelentettük, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hétfőn este vacsorát adott a csehszlovák párt- és állami küldöttség tiszteletére. A díszvacsorán N. V. Podgornij és L. Svoboda pohárköszöntőt mondott. Podgornij üdvözölte a csehszlovák küldöttséget, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet és a csehszlovák nép barátságának mély gyökere van. A szovjet nép és a szovjet kommunisták nagy figyelemmel és bizalommal kísérik a csehszlovák testvérek harcát a szocializmus győzelméért, a nép erkölcsi és politikai egységének megszilárdításáért — mondotta Podgornij elvtárs, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a küldöttség látogatása hozzájárul a barátság elmélyítéséhez. Elmondotta, hogy a szovjet elvtársak megértik, milyen bonyolult problémákat kell megoldania Csehszlovákia Kommunista Pártjának és állami szerveinek. A szocialista társadalom építésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a problémák megoldhatók és a nehézségek kiküszöbölhetők. Ma új lehetőség nyílt a Szovjetunió és Csehszlovákia, valamint az SZKP és a CSKP együttműködésére — mondotta, majd befejezésül a szocialista tábor egységét, a Szovjetunió és Csehszlovákia megbonthatatlan barátságát és a csehszlovák vendégeket éltette. Svoboda elvtárs válaszában a csehszlovák küldöttség nevében köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért és tolmácsolta a CSKP Központi Bizottságának a a csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép üdvözletét. Hangsúlyozta, az elmúlt Időszak is megmutatta, hogy minden, ami megbontja Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködését, megkárosítja pártunkat, nemzeteinket és elA két küldöttség a tárgyalóasztalnál (Telefoto: CSTK—TASZSZ) lentétben áll a szocializmus érdekeivel, majd a küldöttség látogatásának céljairól beszélt. Elmondotta, hogy a küldöttség a szovjet vezetőkkel értékelni fogja az elmúlt időszak tapasztalatait és megmutatja az utat a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítéséhez. A továbbiakban méltatta a Szovjetunió érdemeit Csehszlovákia felszabadításában, s foglalkozott a duklai harcokkal. Meggyőződését fejezte ki, hogy a látogatás hozzájárul a CSKP és az SZKP kapcsolatainak elmélyítéséhez, s ezáltal a Varsói Szerződés és a KGST-államok egységének megszilárdításához. Befejezésül éltette a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió kormányát, valamint a szovjet és a csehszlovák nép szilárd barátságát. NSZK J Willy Brandt az új kancellár Bonn — Zsúfolt karzatok előtt, feszült légkörben nyitotta meg kedd délelőtt Von Hassel elnök a Bundestag kancellárválasztó ülését. A szavazati joggal rendelkező képviselők közül hárman hiányoztak. Az ülés megnyitása után azonnal megkezdődött a szavazás. Mivel a köztársasági elnök egyetlen jelöltként Willy Brandt-ot javasolta kancellárnak, csak igennel vagy nemmel lehetett szavazni. A szavazás és a szavazatok összeszámolása alig másfél órát vett igénybe. Utána Von Hassel elnök síri csendben hirdette ki az eredményt: Brandt-ra 251 képviselő szavazott, ellene 235. öten tartózkodtak a szavazástól, négyen pedig érvénytelen szavazólapot adtak le. Mivel a kancellárválasztáshoz megkívánt minimális abszolút többség 249 szavazat, Brandt-ot az elnök megválasztottnak jelentette ki. A bejelentés után az SPD és az FDP képviselői hatalmas tapssal üdvözölték az új kancellárt. Brandt délután már le is tette az esküt, majgl utána nyilvánosságra hozta kormányának listáját. A kancellárválasztás eredménye azt mutatja, hogy a koalíciós pártok képviselői közül hárman nem adták szavazatukat Brandt-ra. Két pártnak ugyanis együttesen 254 képviselője van a Bundestagban. Másrészt nem minden CDU/CSU képviselő szavazott nemmel, csupán 235 az Unió 242 képviselője közül. Brandt nyugatnémet kancellár október 28-án, kedden ismerteti új kormány-nyilatkozatát. C KÖZEL-KELET ] Mahmud Riad tanácskozása a három nagyhatalom nagyköveteivel Közlemény a tárgyalások megkezdéséről Moszkvában tegnap az alábbi közleményt adták ki: Október 21-én a Kremlben csehszlovák—szovjet tárgyalások kezdődtek. Csehszlovák részről a tárgyaláson részt vesz dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára (a küldöttség vezetője), Ludvík Svoboda, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, köztársasági elnök, Oldrich Cerník, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök, Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSKP Központi Bizottságának titkára, a CSKP Központi Bizottságának a cseh országrészekben a pártmunkát irányító bizottságának elnöke, Vasil Bifak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSKP Központi Bi(Folytatás a 2. oldalon) Kairó — Mint az Al Ahrani keddi száma közli, Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere magához kérette Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagyköveteit, hogy eszmecserét folytasson velük a közel-keleti válsággal kapcsolatos amerikai álláspontról. A lap a következő pontokban foglalja össze azokat a főbb megállapításokat, amelyekkel Mahmud Riad az amerikai álláspontot jellemezte: 1. Az Egyesült Államok Jelenlegi magatartása súlyos következményekhez vezethet a közel-keleti helyzet szempontjából; 2. Az Egyesült Államok nem mentes a részrehajlástól a válságban, holott pártatlanságot követelne meg részvétele a közel-keleti rendezéssel foglalkozó négyhatalmi és a kéthatalmi — szovjet-amerikai tárgyalásokon; O tt voltam, tudom és vallom: a ma középkorúnak számító nemzedék kommunista nevelésének kohója volt az Ifjúsági Vasútvonal, amelynek építése pontosan húsz évvel ezelőtt ért véget. A Selmecbánya felé húzódó mintegy huszonkét kilométeres vadregényes völgyben sok ezernyi fiatal vett részt ebben a munkában, akik közvetve még évek múlva is hatottak Szlovákia Ifjúságának zömére, az ifjúsági mozgalom eszmei és akcióegységének kialakulására. Mi volt a kulcsa, magyarázata ennek a maga nemében megismételhetetlen, viszont a ma számára is okulást szolgáltató politikai tettnek? A válaszadás tüzetes elemzést követel, de a lényegre talán e nélkül is rátapinthatunk. Az Ifjúsági Vasútvonal építése hőskorának van ugyanis néhány általánosítható és — merem állítani — manapság is alkalmazható jegye. Nemzedékem konkrét munkafeladatot kapott. Nem „ukázba", parancsba, hanem önként vállalta. Olyan feladatot, amely felkeltette a minden fiatalban szunnyadó romantikát és a tettvágyat is. Olyan feladatot, amely könnyűnek semmiképp sem volt mondható, s nem kis felelősséggel járt. S a feladattal együtt, a felnőttek bábáskodása helyett, bizalmuk volt a materiális erővé duzzadó hatásos támogatás. Mindez önmagában még kevés lett volna. A vasút építésének volt ettől mélyebb tartalma és célja, úgy is mondhatnám — eszmei töltete. 1948-ban, amikor építése elkezdődött, még kísértett a háború pusztításának számtalan nyoma. Ezeknek eltávolításából részt vállalni — a becsület úolga lett. Talán még nem teljesein tudatosan, de éreztük a rombolás erői negálásának, erőnk bizonyításának igényét. Tudtuk, hogy az országépítés — bármennyiro frázisosan hangzik is ez ma egyesek fülében — a szocializmus eszméjének gyakorlati valóraváltását, egy új, jobb világ megteremtésének célját szolgálja. Igen, volt Gazdag örökség (Húsz éve készült el az Ifjúsági Vasútvonal) ebben egy jó adag messianizmus. Meg akartuk váltani a világot s még nem tudtuk, hogy ez mennyi buktatóval és nehézséggel, kitérővel és megtorpanással jár. S volt még valami, amiről feltétlenül szólni kell, ha meg akarjuk érteni az Ifjúsági Vasútvonal fiatal építőinek lelkesedését, lendületét és — sikerét. Proletár internacionalizmust tanultunk itt. Nem könyvekből, nem a marxizmus-leninizmus tanszékelnek akadémikusan száraz stílusában, hanem az életben, a gyakorlatban és — szabadjon így mondanom — mégis főiskolai fokon. Nem tudom, hány nemzetiség dolgozott itt számos európai és tengerentúli országból. Azt viszont jól tudom, hogy a közös nyelvre rátaláltunk. Ügy hiszem, ma nem elég csak sóhajtoznunk afölött, hogy hová lett a tavalyi hó, miért merült el a ködös homályba Ifjúsági mozgalmunknak ez a ragyogó szakasza, miért ilyen és nem amolyan a mai fiatalság. Inkább az okokat keressük — a körülményekbein és magunkban is. Igen, abban is, hogy ez a ina középkorú nemzedék, amely oly erős volt az Ifjúsági Vasútvonalon, ha nem is az egész, de nagy hányadában gyengének bizonyult ahhoz, hogy húsz esztendő törvényszerű keserű csalódásat nyomán, az illúziók mellett ne veszítse el ideáljai egy részét is. Nyilván ez is érezhető az általa azóta felnevelt új nemzedék magatartásán. Mint ahogy érezhető az is, hogy társadalmunkban hosszú éveikig szervezeti kalodába zárták, kötelességgé sekélyesítették és ezáltal gépiesen felőrölték a fiatalok természetes tettvágyát, fantáziáját és lelkesedését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a mai ifjúság több kérdést tesz fel, mint mi annak idején, és több benne a kétely is. Megnyerése céljainknak, egy igaz és nemes eszmének, társadalmi létünk és fejlődésünk múlhatatlan követelménye. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a fiatalok minden kérdésükre igaz, őszinte választ kapnak és ha a jövő gyakorlatában lemérhetik: a szavak és a tettek ebben a rendszerben mindig egyeznek. 3. Az Egyesült Államok többé nem támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, és ehelyett „közvetítő" szereppel szeretné megbízni Jarring nagykövetet, akinek küldetése valójában a Biztonsági Tanács említett határozatának gyakorlati végrehajtása; 4. Az EAK szerint ez az amerikai álláspont szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államoknak azzal a döntésével, hogy engedélyezik amerikai állampolgároknak az izraeli hadseregben való szolgálatot; 5. Az EAK ismét leszögezi, hogy ellenez minden olyan kísérletet, amely illegálisan bővítené Jarring megbízásának kereteit; a nagykövetnek csak a Biztonsági Tanács határozatában megjelölt küldetését helyesli és hangsúlyozza, hogy ellenez mindenfajta közvetlen és közvetett tárgyalást Izraellel, beleértve az úgynevezett „rodoszi formula" alapján történő tárgyalásokat isWashingtoni jelentések szerint Joseph Sisco, amerikai kül(Folytatás a 2. oldalon) N' jem könnyű munka ez különösen manapság, amikor vannak olyan belső és külső erők, amelyek kétségbevonják a szocializmus sarkalatos igazságait, értékeit, amelyeket feladnunk nem lehet és nem szabad. Nem várhatunk sikert egyik napról a másikra. Viszont nem lphet kétséges, hogy előbb-utóbb célba érünk, ha — a többi között — felkaroljuk és hasznosítjuk az Ifjúsági Vasútvonal építésének gazdag örökségét. GALY IVAN A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMABÓL: Kölcsönös bizalommal — Interjú dr. Peter COLOTKA elvtárssal, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökével, a szövetségi kormány alelnökével Az írás az egyéniség tükre — A grafológus titkokat tár fal A nemzetiségi kisebbségek fejlődése és helyzete — A kétnyelvűség és az asszimiláció problémája Követésre méltó példa — Diáküdülő szövetkezeti segítséggel Felmentő ítélet 8 évi fegyház után — Pálizsi tudósítás Versek, humor, rejtvények