Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-19 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Az agy mint a természet segítőtársa A nósténymajmok rendkívül gondos anyák, de rádió útján kapott parancsra ellökik maguktól kicsinyeiket. Ezt bizonyítja dr. Jósé Delgadónak, a Yale Egyetem Orvosi Intézete neurofiziológusának kísérlete. Delgadó rhesus majmokkal kísérletezett, s elérte, hogy a rhesus majom' 10-másodpercig tartó rádió jelzésre ellökte magától kölykét, borzalmas arckifejezést öltött, önmagát harapta és bosszúsan forgolódott ketrecében. Több mint 15 percen át ügyet sem vetett gyermekére, viszont a rádiójelzés hatásának megszűnése után ismét kényeztette. A kísérletek céljából elektródokat vezettek a majom agyába, helyesebben agyának abba a részébe, amely áz anyai ösztönt irányítja, s a hajszálvékony elektródok a majom nyakára- erősített rádiókészülékből jelzéseket továbbítottak az állat agyába. Ez volt Delgado doktor legbonyolultabb kísérlete amellyel azt akarja megállapítani, valójában mi az érzelmek és gondolatok fizikai-kémiai lényege, hogy új módszereket találjanak az elmebetegek gyógyítására. A gyakorlatban már alkalmaznak ilyen módszereket az agresszív viselkedésű elmebetegek és az epileptikusok lecsillapítására. Dr, Delgado úgy véli, ezek a módszerek alkalmazhatók a gyógyíthatatlan rákbetegek fájdalmainak megszüntetésére, a kényszercselekedetek megszüntetésére, az űrhajósok alvásának szabályozása ra. Dr. Delgado módszere az elektródok alkalmazásában az eddigi módszerektől abban tér el, hogy az elektródok és a rádiókészülék között drótnélküli összeköttetés van, ami nem gátolja a kísérleti alanyt a mozgásban és lehetővé teszi normális viselkedését társaságban. A fő problémát az okozza, hogyan szerkesszenek meg olyan miniatűr rádiókészüléket, amelyet beültethetnének az agyvelőbe. Az elektródok nem okoznak fájdalmat, ám fertőzés terjesztői lehetnek. Delgado laboratóriumában ezért olyan műszeren dolgoznak, amelyben felhasználnák a rádió- és mikrominiatűr technika legújabb vívmányait. Ha az elektródokat teljesen beoperálják a. bőr alá, egyidőben az agyvelő több részét ingerelhetik, s továbbíthatnak adatokat a rádiókészülékbe. Delgado kijelentése szerint, fő törekvésük, hogy kétoldalú kapcsolatot tartsanak fenn az aggyal. Delgado előző kísérletei során rádiójelzéssel megállított egy dühöngő bikát, megtanított egy majmot, hogy gombnyomással csillapító jelzést továbbítson egy másik majom agyába. Egy elmebeteg esetében 10 másodperces rádiójelzéssel elérte, hogy a paciens egy-két napig nem panaszkodott fájdalomra, nem dühöngött és nem viselkedett ellenségesen környezetével szemben. Delgado hangoztatja, hogy kísérleteinek kibontakozátatása során különféle erkölcsi, filozófiai és technikai problémákat kell megoldania, de munkájával azt akarja elérni, hogy az ember legmagasabb rendű tulajdonságának, a lelki funkciónak előmozdításában legalább részben az emberi agy pótolja a természetet. New York Times Fiatal niasszáj oroszlánok — a berlini állatkert beeses lakói. Szuperszonikus vonat A tokiói Meidzi Egyetem mérnöki karának tudósai kikísérleteztek egy „szuperszónikus vonatot", amely próbaútja során 1600 méteres szakaszon óránkénti 2 535 kilométeres sebességet fejtett ki. A vonat valójában egy 110 centiméter hosszú és 8 cm átmérőjű fémhenger. A kísérletnek az a célja, hogy gyakorlati lehetőséget találjanak olyan vonat konstruálására, amely a hangsebesség kétszeresével közlekedne, s így 12 perc alatt tenné meg a Tokió és Osaka közti 515 kilométeres távolságot. Moszkvai Pravda ^ÜÉÉ Hans Prinz müncheni professzor villámhárító sátrat szerkesztett. Egy ilyen sátor tulajdonosa, akit mezőn váratlanul ér el a vihar, pár pere alatt felállíthatja a sátrat s elrejtőzhet villámbiztos „fedezékében". Ogonyok Leonardo remekműve és a füstköd Évente százezrek lépik át a Santa Maria delle Grazié milanói bencés kolostor egykori ebédlőjének küszöbét. A világ minden részéből vonzza ide a turistákat Leonardo da Vinci halhatatlan alkotása, Az utolsó vacsora. A híres mű ötszáz év alatt nemegyszer forgott veszélyben. Az első csapás még a mester életében érte. A zsíros ételgőzzel keveredett nyirkos levegő már akkor kikezdte a festékréteget, később pedig teljesen megsemmisült a freskó egy része, amikor a kolostor önkényeskedő elöljárója ajtót vágatott abba a falba, amelyet éppen Leonardo festménye díszített. Napoleon csapatai meg annak Idején lóistállónak használták az ebédlőt. 1943, augusztus 16-ra virradó éjjel egy kéttonnás repülőbomba romba döntötte az ebéd lőt. A freskős fal csak azért maradt épen, mert homokzsákokkal rakták körül és bedeszkázták. A háború után újjáépítettél^. az ebédlőt és Mauro Pellicioli híres restaurátor részben a falfestményt ls restaurálta. Leonardo da Vinci remekműve azonban az utóbbi években sötétülni kezdett. E folyamat annyira elharapódzott, hogy a kép egyes részel a felismerhetetlenségig elmosódtak. Ezért a nyáron alaposan megvizsgálták a freskót, a falakat és az épületet. Az elemzés azt mutatja, hogy a falfestmény mostani ádáz ellensége a „smog" — a szénpor, az autók kipufogógáza, a gyári szenny és a nyirkos milanói levegő keverékéből álló füstköd. Epoca Kim Nowak cseh származású amerikai filinszinésznő, az ötvenes évek felkapott sex-sztárja, akit Marylin Monroe utódaként emlegettek, négyévi kényszerszünet után is mét feltűnt a színpadon. A szőke sex-stári ugyanis négy évvel ezelőtt súlyos baleset érte lovaglás közben. Sokáig sántított, és közben már majdnem elfelejtették. A 36 éves sztár most isméi hallal magáról. Diszkrét mini-fűzővel gondosan takart mellliimbúkkal lép fel egy vadnyugati vígjáték Spiegel Kié lesznek Cook kapitány ágyúi? Cook kapitány ágyúi, melyek már csaknem 200 éve a tenger fenekén pihennek, nagyobb feltűnést keltettek most, mint valamikor az Endeavour, az angol királyi flotta vitorlása fedélzetén. Mint ismertes 1770 júliusában az Endeavour felfedező útján egy korállzátonyra futott. Az angol tengerészek felfedezték ugyan Ausztrállát, de a felfedezés híre aligha jutott volna el Londonba, ha James Cook, az Endeavour parancsnoka kétségbeesésében nem tett volna egy merész lépést. Elrendelte, hogy a tartalékok egy részét és a fedélzeten levő hat ágyút dobják a tengerbe, hogy így a hajó könnyebb legyen és a dagály nyomában folytathassa útját. Cook számítása bevált és ezzel megkezdődött Ausztrália felfedezése, néhány évvel később pedig megkezdték az új világrész betelepítését. A Cook kapitány tengerbe dobott ágyúi most jogi vitára adtak okot. Az ausztráliai történészek máirég tudtak az ágyúkról, csak azt nem tudják megállapítani, hogy hol vannak. Ezért nemrég egy amerikai kutatócsoportot bíztak meg az ágyúk kiemelésével, ami élénk vitát váltott kl Ausztráliában. Már az a tény, hogy az ágyúkat amerikaiak találták meg, sértette az ausztráliaiak nemzeti önérzetét. Felháborodást okozott az amerikaiak titkolózása is. Először azt mondták, hogy a keletausztráliai partvidék halállományát tanulmányozzák, és csak egy héttel az első ágyú megtalálása után árulták el expedíciójuk valódi célját. — A jenkik el akarták lopni az ágyúkat —, terjedt el a rémhír. A 98 m mélységből kiemelt három ágyú Ausztrália legértékesebb történelmi emléke, és a kormány ezért ki is sajátította őket. Az ágyúkat Melbourne-ba szállítják és megtisztítják a 200 év alatt rájuk rakódott hordaléktól. Az ausztráliai jogászok most azzal a kérdéssel foglalkoznak, tulajdonképpen kiket illetnek az ágyúk. A kormány nem hajlandó lemondani róluk, jogi szempontból viszont az angol haditengerészet tulajdonába tartoznak. Közben az amerikaiakon kívül különféle angliai, ausztráliai történész társaságok, múzeumok, két ausztráliai tartományi kormány Oj-Zéland és több Csendes-óceáni sziget is bejelentette igényét. Ezenkívül négy ausztráliai város is verseng az ágyúkért. Melbourne azzal érvel, hogy Angliától már megvették Cook szülőházát és ezért kizárólag őt illeti az ágyú. Cooktown, egy másik város viszont azzal támasztja alá követelését, hogy a mai város helyén 47 napot töltött az Endeavour legénysége. A jogászok közben törik a fejüket, kiké is lesznek az ágyúk. A döntést még bonyolítja az a tény, hogy az ágyúkat nemzetközi vizeken találták meg. A kiemelt három ágyút bizonyára nem tudják majd úgy elosztani, hogy valamennyi fél igényeit kielégítsék. Némi vigaszt jelent, hogy további három ágyú, ágyúgolyók és a hajó horgonya még mindig a tenger fenekén van, viszont az amerikai expedíció egyelőre nem hajlandó elárulni, hol találta meg az ágyúkat, legalábbis addig nem, amíg nem visz belőlük egyet haza. Frankfurter Rundschau es