Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-16 / 244. szám, csütörtök

Tudomány - a társadalom eló'relendító'je BESZÉLGETÉS KISS ÁRPAD MINISZTERREL, A MAGYAR ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL A Pozsonyban megtartott Magyar Tudományos és Műszaki Napok alkalmából munkatársunk megkérte Kiss Árpád minisztert, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége elnökét. tájékoztassa olvasóinkat a magyar tudományos kutatás időszerű problémáiról. A beszélgetés legfontosabb részeit uz alábbiakban közöljük. • Milyen jelentőséget tulajdonítanak a tudomány társadalmi-gazdasági szerepének? — Az a lassú mennyiségi növekedés, amely a tudomány behatolását a termelésbe a XIX. század folyamán jellemezte, napjainkban olyan viharossá vált, hogy ma már a tudományok, köztük elsősorban a műszaki és természettudományok szerepe az egész társadalmigazdasági haladás szempontjából minőségileg új tartalmat nyert: egyre inkább az anyagiműszaki tevékenység előkészítője, alapjainak megteremtője. A tudománynak ebben a megváltozott szerepében új, objektív összefüggésként ismerhető fel, hogy a műszaki fejlődés, az anyagi termelés fejlődése egyre növekvő mértékben függ a tudományos ismeretek felhalmozódásától, elterjedésétől és alkalmazásától a termelésben. Tudatosítjuk, hogy csakis a tudomány lendítheti előre az emberi társadalom fejlődését, a társadalom jólétének gyors előrehaladását. Igen nagy mértékben megnövekedett tehát a tudomány felelőssége a társadalommal szemben. Ennek felismerése után már nem elégedhetünk meg a technika spontán fejlődésével, meg kellett oldani a tudomány rendszeres és tervszerű fejlesztését és beépítését a társadalmi termelés szervezetébe. • Hogyan érvényesülnek a tudományos-műszaki haladás eredményei az új gazdaságirányítási rendszerben? — Magyarországon a központi irányítás alapiát továbbra ls a népgazdasági tervek alkotják, amelyeknek az a feladatuk, hogy kifejezzék és konkretizálják a szocialista állam gazdaságpolitikáját. A népgazdasági tervek ezért meghatározzák a gazdaságfejlesztés fő céljait és a gazdasági növekedés lehető legkedvezőbb egyensúlyt biztosító fő arányait. A népgazdasági tervezés ilyen felfogásából következik, hogy az új gazdasági mechanizmusban a tervező munka hangsúlya a távlati, általában az ötéves középtávú és a 15—20 éves hosszútávú tervekre helyeződik. A távlati műszaki haladás koncepcióinak kidolgozása több fázisban történik s ennek a műveletsorozatnak utolsó szakasza az, amikor is az állami szervek a műszaki-gazdasági szakemberek bevonásával műszaki koncepciókat dolgoznak ki. • Milyen a kapcsolat az így kidolgozott koncepciók és a népgazdasági terv között? — A műszaki-gazdasági koncepcióknak általában döntéselőkészítő szerepük van. A tervezés a döntési műveletsorozatban az elhatározás mozzanatával azonosul. A műszaki-gazdasági koncepciók az elhatározást megelőző mozzanatot, a döntési alternatívák felállítását nyújtják, vagyis azt, hogy miféle megoldások, intézkedési lehetőségek jöhetnek számításba. Ilyen értelemben persze a hoszszúlávú műszaki fejlesztési elgondolások nemcsak a tervezést, hanem fontos gazdaságpolitikai döntések előkészítését is szolgálják. A műszaki-gazdasági koncepciók tehát nem tervek. Rendeltetésük az, hogy választ adjanak arra, hogy a kitűzött gazdaságpolitikai, illetve iparpolitikai célok, az előirányzott fejlődés eléréséhez milyen műszaki intézkedések szükségesek, milyen előfeltételeket kell megteremteni és milyenek a lehetőségeink. A műszaki-gazdasági koncepciókból megfogalmazhatók a tudományos kutatási tevékenységek irányai, a szükséges kapacitások és az, hogy az adott társadalmi igény kielégítésére kialakult jelenlegi műszaki kultúra valamely távlati időszakban mikor és milyen mértékig váltható fel új tudományos eredményekre alapozott új műszaki kultúrával. A fejlesztési koncepció lényegében akcióprogram, amely egyrészt iparpolitikai, beruházási, fejlesztési, szervezési stb. teendőket tartalmaz a távlati terv első szakaszára, másrészt — mivel a prognózismunka azt is feltárja, hogy hol van szükség új tudományos ismeretanyagra — megfogalmazhatók belőle azok a tudományos kutatási célkitűzések, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy a távlati terv következő szakaszában már új tudományos eredményekre alapozva fejleszthessük társadalmunk szükségleteinek kielégítését. • Milyen irányban halad a magyar tudományos és műszaki kutatás? — A kutatási, fejlesztési feladatok ellátására Magyarországon jelenleg 130 önálló kutató-, illetve fejlesztő intézet végez főhivatásszerűen kutató munkát. .Ezekben az intézetekben és más kutatóhelyeken, főként az egyetemek tanszékein összesen több mint 40 000 személy (kutató és segédszemélyzet) foglalkozik tudományos kutatással. A kutatási ráfordítások összege nemzeti jövedelmünknek 2,4 százalékát teszi ki. Az összes ráfordításokból a műszaki tudományok 62 százalékkal, a természettudományok 14 százalékkal, az agrártudományok 13 százalékkal, az orvosi tudományok 6 százalékkal és a társadalomtudományok 5 százalékkal részesednek. Ezek az adatok is érzékeltetik a Magyar Népköztársaság azon törekvését, hogy egyes kiválasztott területen a gazdasági és tudományos erők koncentrációjával elérje a nemzetközi versenyben kialakult színvonalat. • Mondhatna konkrét példát? néhány — Néhány termékünket a világ élvonalába tartozóként szokták említeni. Köztük első helyen kell megemlítenem a Szentgyörgyi-Zempléni tudósiskolára alapozott magyar gyógyszerkutatást. Ezen a területen Magyarországon 2—3 intézetben összesen mintegy 1600 tudományos kutató dolgozik, akik a nemzetközi versenyben kialakult kb. 3—4 éves időszakonként egyegy teljesen új önálló világszínvonalú gyógyszer megalkotására képesek. A magyar kutatási tevékenység minősége, nívója néhány más területen is eléri az európai szintet, de kis méreteink következtében a gazdasági versenyhez szükséges tudományos kapacitások és méretek nem hozhatók létre Magyarországon. Kutatási erőfeszítéseink koncentrálásának további területei a fizika, a híradástechnika és a rádióelektronika, a számítástechnika és az automatika, s nem utolsósorban a biológia. Az utóbbi területen fehérje- és nukleinsav-vizsgálataink produkáltak nemzetközileg is elismerésre méltó eredményeket. Figyelmet érdemlő eredményeink vannak a mezőgazdasági és élelmezési kutatásban, egyebeik között a növénygenetikában és a baromfitenyésztésben, a hibridtojástermelő és hústípusú fajták kialakításában. Törekvéseink és erőfeszítéseink ellenére is még számos problémával küzdünk. Ezek gyökere abban rejlik, hogy Magyarország; korlátozott anyagi lehetőségei nem biztosíthatják a tudomány minden területén a nemzetközi életben kialakult méretű, átíitőképes kutatási kapacitások létrehozását. A problémák megoldásának egyetlen lehetséges útja az ipnri és tudományos tevékenységben is a nemzetközi együttműködés keresése és a kölcsönös érdekek alapján létrejövő lehetőségeknek együttműködéssel történő kiaknázása. Mi sem természetesebb, hogy az együttműködési lehetőségeket elsősorban a baráti országokkal keressük. • Nézete szerint a kutatás terén milyen elvek szerint kellene hatékonyabban érvényesülnie a nemzetközi munkamegosztásnak? — A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei szerint az egye-; szocialista országok népgazdaságainak fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítására és fejlesztésére kell összpontosítani, mert ez a szocialista világgazdaság fellendítésének további fő útja. Erre azért van szükség, mert a technikát ma már nem az ötletszerű, rendszertelen munka során jelentkező elgondolások, hanem a meghatározott célo kért folytatott bonyolult szervezetet igénylő és ennek következtében költséges, rendszeres, többé-kevésbé hosszadalmas és az egyes kutatási egységek között tervszerűen koordinált kutatás viszi előre, jelentős új technikai eredmény általában csak ilyen tevékenységgel érhető el. Az a tény, hogy a szocialista országok az egyes kutatási területeket egymás között megoszthatják, minden részt vevő ország számára azt jelenti, hogy a békés versenyben való eredményes helytállás érdekében nem kell annyira széles fronton kutatási tevékenységbe kezdeni, hogy az matematikailag számítható valószínűséggel biztos eredményt hozzon. A szocialista országok erőforrásaikat egy-egy szűkebb területre koncentrálhatják és az azon belül elért eredményeket egymással kicserélhetik. Egy ilyen munkamegosztásban végzett kutatás jóval nagyobb eredményeket hoz, mintha ugyanannyi anyagi eszközt és szellemi erőt koordinálatlanul fordítanánk kutatásra. • Milyen jelentőséget tulajdonít a Pozsonyban megrendezett Magyar Műszaki és Tudományos Napoknak? — Ezen a rendezvényen tájékoztatást kívántunk adni a Magyar Népköztársaságban folyó műszaki fejlesztési és tudományos kutatási tevékenység eredményeiről. Előadóink — mérnökök és kutatók — érzékeltetni kívánták, hogy a magyar népgazdaságban — éppen úgy, mint minden kis országban — az ország méretei és gazdasági erőforrásai egy bizonyos méreten túl már korlátozzák a tevékenység további bővítését, ezért a gazdaságilag hasznosítható kutatási tevékenység volumeneinek bővítésére az együttműködési lehetőségeket kell kihasználnunk. DÓSA JÓZSEF KORSZERŰSÖDIK A MAGAS-TÁTRA „Adja Isten, hogy a kívánt jövőbeli jólét a hatalmas természeti jelenséget a palota élvdús lakójának éppen úgy óhajtva felkeresett örömvidékévé tegye, mint ahogy a kunyhó szerény gazdája is osztozhassak — egyaránt a gazdagokkal — e szépnek csodálásában. 1879. aug. 3. Kiss. „E cirkalmas magyarsággal irt bejegyzést a hrebienoki menedékház vendégkönyvébe írta majdnem száz évvel ezelőtt a Magas-Tátra egyik csodálója. Ma azt mondanánk: hozzáférhetővé kell tenni e természeti szépséget mindenki számára. E cél érdekében társadalmunk már sokat tett, elérése azonban nem csirpán szociális kérdés. Intézményesen kell gondoskodni egyrészt a természet védelméről, másrészt a látogató kényelméről és biztonságáról. A legjelentősebb tátrai intézmény a Tátrai Nemzeti Park, amely a modern követelményeknek megfelelően igyekszik hozzáférhetőbbé tenni azt az impozáns hegységet, megérteni a látogatókkal a Tátra természeti kincseinek gazdaságát. Ezt a célt szolgálja a Tátrai Múzeum, amelyen Lomnicon létesítettek. Idén nyáron nyitották meg, és igen gazdag gyűjteményekkel rendelkezik. Megtalálható itt a Magas-Tátra növény- és állatvilágának minden jelentős képviseványi kincsek, valamint a néprajz terén. A tudományos eredmények döntő szerepet játszanak a vidék további fejlesztésében, jellegének megőrzésében és a természetvédelemben. Jelentős ügy a tátrai közlekedés. Tavaly nagy reklámot csináltak az Alweg rendszerű függővasútnak. Magunk győződtünk meg róla, hogy a főidény kivételével — sőt, ebben az évben a főidény hónapjaiban Munkában a hegyi ineulii szolgálat: hordozható csörlő segítségévei sebesültet emelnek ki a szakadékból. lője. Azok is megcsodálhatják a legmagasabb csúcsok növényeit, állatait, akik nem merészkednek fel a meredek sziklákra. A múzeum természetesen jelentős tudományos szerepet is betölt, felméréseket folytat a növényzet, állatvilág és ásJól szolgálnak A komáromi hajógyár dolgozói 1964-ben adtak át a Duna menti vízügyi igazgatóság részére egy nagy Diesel-motoros elevátort és egy ugyanolyan kotrógépet. Mindkét úszómű óránkénti teljesítménye 500 köbméter kavics kiemelése. Még ugyanabban az évben kipróbálták, és a következő évben már rendesen dolgoztak vele. A Duna medrében Komáromtól Bratislaváig azóta már sok kavicsot szállítottak ezzel a berendezéssel a partra. Most, néhány év elteltével Palkovičovo közelében találtuk mindkét úszóművet, éppen munka közben. Vida Béla mester szavaiból szeretnénk idézni. — A gépekkel általában meg vagyunk elégedve. Mindkét úszómű nagy teljesítményű, jó velük dolgozni. Pillanatnyilag három kis elevátoros géppel dolgozunk. Nagyon jól bevált a kotró berendezés, amely mindkét gépen kitűnő anyagból készült, így évente csak egyszer, az elevátoron pedig kétszer kell kicserélni. A teljesítményük is igen jó. Naponta 10 óra alatt 5200 köbméter kavicsot is partra szállítanak. Van nehézségünk is, mégpedig az, hogy apró hibák miatt gyakran napokig kell állnunk. Mivel a szükséges alkatrészt nem tudjuk mindjárt beszerezni, csak a bratislavai igazgatóságunknak jelentjük, és ők intézkednek. Sokszor kicsiségért 2—3 napig is állunk. Kevés a munkaerő is. A fiatalok nemigen akarnak idejönni, a fizetés se valami nagy; így sokan máshová mennek. Én már megszoktam ezt az életet a Dunán. Csak az rossz, hogy ha közel dolgozunk az otthonunkhoz, nem jár „diéta". Pedig itt lakunk egész héten. „Lakhelyünk" szépen be van rendezve, van itt televízió és rádió is. Meg vagyunk elégedve. Szívből örülünk annak, hogy a kotrógép-berendezés jól működik. Az a kotrógépberendezés, amelyet a komáromi hajógyár munkásai építettek. PEKÁRIK ÉVA, Komárom A magas-tátrai Nemzeti Park múzeumának új épülete, amelyet idén szeptemberben nyitottak meg. is — még a jelenlegi kisvasút sincsen teljesen kihasználva. Nagy nemzetközi rendezvények közti időszakokban és a főidény elteltével a vasút csupán a helyi csekély számú lakost szállítja, így az Alweg távolról sem fizetődne ki. A közlekedést most modernizálják, már járnak a Tatra Vagongyárban készült modern csuklós villamosvonatok, épül a hrebienoki új fogaskerekű, szélesítik és korszerűsítik a Szabadság útját, amely befejezése után az igényes autósokat is kielégíti majd. A Tátra egyik fontos intézménye a hivatásos és önkéntes hegyi mentőszolgálat. A Tátra minden látogatója ismeri ezeket a bátor embereket, akik tanácsára, segítségére mindig számíthatnak. A hivatásos mentők székhelye Ótátrafüred és Roháče térsége. Az önkéntesek a menedékházak, szállodák, a vasút, drótkötélpálya stb. alkalmazottaiból toborzódnak. Mindnyájan nagyszerű, „hétpróbás" hegymászók, síelők és mentők. Minden hivatásos mentőszolgálatos a Tátra egy-egy szakaszáért felel. Ezt a szakaszt minden héten többször végig járja, ellenőrzi a jelzéseket, a védő berendezéseket, omlásveszélyes részeket. A bevetésre csoportokban mennek. Felszerelésük korszerű. Csupán két Alouette típusú francia helikopterre lenne még szükségük, mert ez a gép speciálisan ilyen szolgálatra készült. Az eddig használt helikopter más célra készült, és nem felel meg teljesen a hegyi követelményeknek, bár nagysegítséget jeientett. De balesete óta — amikor új legénysége gyakorló repülést végzett és lezuhanása egy hegyi mentő életébe került — nem használják. Nehéz lenne leírni mindazt, ami új, korszerű a mai Tátrában, s még nehezebb lenne a most épülő új létesítmények felsorolása. Azonban ez a röpke pillantás is bizonyítja, hogy a múlt század látogatójának kívánsága — miszerint mindenkinek hozzáférhetővé kellene tenni e nagyszerű természeti kincset — lépésről lépésre, éppen a korszerűsítés útján, beteljesül. VILCSEK GÉZA • NYOLCMILLIOS KÁRTÉRÍTÉS A plzefii Skoda Miivek az idén több mint 8 millió korona kártérítést fizetett balesetek, ipari megbetegedés, műszakkihagyás, termelési vesztettség címén. A vállalatban az idén 10 százalékkal nagyobb a balesetveszélyesség. Különböző balesetek miatt naponta 175 szakképzett dolgozó hiányzik a terrqelésből. A balesetek fő oka a rtcissz munkasszervezés és munkabiztonság.