Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-16 / 244. szám, csütörtök

Tudomány - a társadalom eló'relendító'je BESZÉLGETÉS KISS ÁRPAD MINISZTERREL, A MAGYAR ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL A Pozsonyban megtartott Magyar Tudományos és Műszaki Napok alkalmából munkatársunk megkérte Kiss Árpád mi­nisztert, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége elnö­két. tájékoztassa olvasóinkat a magyar tudományos kutatás időszerű problémáiról. A beszélgetés legfontosabb részeit uz alábbiakban közöljük. • Milyen jelentőséget tu­lajdonítanak a tudomány társadalmi-gazdasági szere­pének? — Az a lassú mennyiségi nö­vekedés, amely a tudomány be­hatolását a termelésbe a XIX. század folyamán jellemezte, napjainkban olyan viharossá vált, hogy ma már a tudomá­nyok, köztük elsősorban a mű­szaki és természettudományok szerepe az egész társadalmi­gazdasági haladás szempontjá­ból minőségileg új tartalmat nyert: egyre inkább az anyagi­műszaki tevékenység előkészítő­je, alapjainak megteremtője. A tudománynak ebben a megvál­tozott szerepében új, objektív összefüggésként ismerhető fel, hogy a műszaki fejlődés, az anyagi termelés fejlődése egy­re növekvő mértékben függ a tudományos ismeretek felhal­mozódásától, elterjedésétől és alkalmazásától a termelésben. Tudatosítjuk, hogy csakis a tudomány lendítheti előre az emberi társadalom fejlődését, a társadalom jólétének gyors elő­rehaladását. Igen nagy mérték­ben megnövekedett tehát a tu­domány felelőssége a társada­lommal szemben. Ennek felis­merése után már nem elégedhe­tünk meg a technika spontán fejlődésével, meg kellett olda­ni a tudomány rendszeres és tervszerű fejlesztését és beépí­tését a társadalmi termelés szervezetébe. • Hogyan érvényesülnek a tudományos-műszaki hala­dás eredményei az új gazda­ságirányítási rendszerben? — Magyarországon a közpon­ti irányítás alapiát továbbra ls a népgazdasági tervek alkotják, amelyeknek az a feladatuk, hogy kifejezzék és konkretizál­ják a szocialista állam gazda­ságpolitikáját. A népgazdasági tervek ezért meghatározzák a gazdaságfejlesztés fő céljait és a gazdasági növekedés lehető legkedvezőbb egyensúlyt bizto­sító fő arányait. A népgazdasági tervezés ilyen felfogásából kö­vetkezik, hogy az új gazdasági mechanizmusban a tervező mun­ka hangsúlya a távlati, általá­ban az ötéves középtávú és a 15—20 éves hosszútávú tervek­re helyeződik. A távlati műszaki haladás koncepcióinak kidolgozása több fázisban történik s ennek a mű­veletsorozatnak utolsó szakasza az, amikor is az állami szervek a műszaki-gazdasági szakembe­rek bevonásával műszaki kon­cepciókat dolgoznak ki. • Milyen a kapcsolat az így kidolgozott koncepciók és a népgazdasági terv kö­zött? — A műszaki-gazdasági kon­cepcióknak általában döntéselő­készítő szerepük van. A terve­zés a döntési műveletsorozat­ban az elhatározás mozzanatá­val azonosul. A műszaki-gazda­sági koncepciók az elhatározást megelőző mozzanatot, a döntési alternatívák felállítását nyújt­ják, vagyis azt, hogy miféle megoldások, intézkedési lehető­ségek jöhetnek számításba. Ilyen értelemben persze a hosz­szúlávú műszaki fejlesztési el­gondolások nemcsak a terve­zést, hanem fontos gazdaságpo­litikai döntések előkészítését is szolgálják. A műszaki-gazdasági koncep­ciók tehát nem tervek. Rendel­tetésük az, hogy választ adja­nak arra, hogy a kitűzött gaz­daságpolitikai, illetve iparpoli­tikai célok, az előirányzott fej­lődés eléréséhez milyen műsza­ki intézkedések szükségesek, milyen előfeltételeket kell meg­teremteni és milyenek a lehető­ségeink. A műszaki-gazdasági koncep­ciókból megfogalmazhatók a tudományos kutatási tevékeny­ségek irányai, a szükséges ka­pacitások és az, hogy az adott társadalmi igény kielégítésére kialakult jelenlegi műszaki kul­túra valamely távlati időszak­ban mikor és milyen mértékig váltható fel új tudományos eredményekre alapozott új mű­szaki kultúrával. A fejlesztési koncepció lénye­gében akcióprogram, amely egy­részt iparpolitikai, beruházási, fejlesztési, szervezési stb. teen­dőket tartalmaz a távlati terv első szakaszára, másrészt — mivel a prognózismunka azt is feltárja, hogy hol van szükség új tudományos ismeretanyagra — megfogalmazhatók belőle azok a tudományos kutatási célkitűzések, amelyek megoldá­sa szükséges ahhoz, hogy a táv­lati terv következő szakaszában már új tudományos eredmé­nyekre alapozva fejleszthessük társadalmunk szükségleteinek kielégítését. • Milyen irányban halad a magyar tudományos és mű­szaki kutatás? — A kutatási, fejlesztési fel­adatok ellátására Magyarorszá­gon jelenleg 130 önálló kutató-, illetve fejlesztő intézet végez főhivatásszerűen kutató munkát. .Ezekben az intézetekben és más kutatóhelyeken, főként az egye­temek tanszékein összesen több mint 40 000 személy (kutató és segédszemélyzet) foglalkozik tudományos kutatással. A kuta­tási ráfordítások összege nem­zeti jövedelmünknek 2,4 száza­lékát teszi ki. Az összes ráfor­dításokból a műszaki tudomá­nyok 62 százalékkal, a termé­szettudományok 14 százalékkal, az agrártudományok 13 száza­lékkal, az orvosi tudományok 6 százalékkal és a társadalomtu­dományok 5 százalékkal része­sednek. Ezek az adatok is érzé­keltetik a Magyar Népköztársa­ság azon törekvését, hogy egyes kiválasztott területen a gazda­sági és tudományos erők kon­centrációjával elérje a nemzet­közi versenyben kialakult szín­vonalat. • Mondhatna konkrét példát? néhány — Néhány termékünket a vi­lág élvonalába tartozóként szok­ták említeni. Köztük első helyen kell megemlítenem a Szentgyör­gyi-Zempléni tudósiskolára ala­pozott magyar gyógyszerkuta­tást. Ezen a területen Magyar­országon 2—3 intézetben össze­sen mintegy 1600 tudományos kutató dolgozik, akik a nemzet­közi versenyben kialakult kb. 3—4 éves időszakonként egy­egy teljesen új önálló világszín­vonalú gyógyszer megalkotásá­ra képesek. A magyar kutatási tevékenység minősége, nívója néhány más területen is eléri az európai szintet, de kis mé­reteink következtében a gazda­sági versenyhez szükséges tu­dományos kapacitások és mére­tek nem hozhatók létre Magyar­országon. Kutatási erőfeszítéseink kon­centrálásának további területei a fizika, a híradástechnika és a rádióelektronika, a számítás­technika és az automatika, s nem utolsósorban a biológia. Az utóbbi területen fehérje- és nuk­leinsav-vizsgálataink produkál­tak nemzetközileg is elismerés­re méltó eredményeket. Figyel­met érdemlő eredményeink van­nak a mezőgazdasági és élelme­zési kutatásban, egyebeik között a növénygenetikában és a ba­romfitenyésztésben, a hibridto­jástermelő és hústípusú fajták kialakításában. Törekvéseink és erőfeszíté­seink ellenére is még számos problémával küzdünk. Ezek gyö­kere abban rejlik, hogy Magyar­ország; korlátozott anyagi lehe­tőségei nem biztosíthatják a tu­domány minden területén a nemzetközi életben kialakult méretű, átíitőképes kutatási ka­pacitások létrehozását. A prob­lémák megoldásának egyetlen lehetséges útja az ipnri és tu­dományos tevékenységben is a nemzetközi együttműködés ke­resése és a kölcsönös érdekek alapján létrejövő lehetőségek­nek együttműködéssel történő kiaknázása. Mi sem természete­sebb, hogy az együttműködési lehetőségeket elsősorban a ba­ráti országokkal keressük. • Nézete szerint a kuta­tás terén milyen elvek sze­rint kellene hatékonyabban érvényesülnie a nemzetközi munkamegosztásnak? — A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei sze­rint az egye-; szocialista orszá­gok népgazdaságainak fejlesz­tésére irányuló erőfeszítéseket a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás meg­szilárdítására és fejlesztésére kell összpontosítani, mert ez a szocialista világgazdaság fellen­dítésének további fő útja. Erre azért van szükség, mert a technikát ma már nem az öt­letszerű, rendszertelen munka során jelentkező elgondolások, hanem a meghatározott célo kért folytatott bonyolult szerve­zetet igénylő és ennek követ­keztében költséges, rendszeres, többé-kevésbé hosszadalmas és az egyes kutatási egységek kö­zött tervszerűen koordinált ku­tatás viszi előre, jelentős új technikai eredmény általában csak ilyen tevékenységgel ér­hető el. Az a tény, hogy a szocialista országok az egyes kutatási te­rületeket egymás között meg­oszthatják, minden részt vevő ország számára azt jelenti, hogy a békés versenyben való ered­ményes helytállás érdekében nem kell annyira széles fron­ton kutatási tevékenységbe kez­deni, hogy az matematikailag számítható valószínűséggel biz­tos eredményt hozzon. A szo­cialista országok erőforrásaikat egy-egy szűkebb területre kon­centrálhatják és az azon belül elért eredményeket egymással kicserélhetik. Egy ilyen munka­megosztásban végzett kutatás jóval nagyobb eredményeket hoz, mintha ugyanannyi anyagi eszközt és szellemi erőt koordi­nálatlanul fordítanánk kutatás­ra. • Milyen jelentőséget tu­lajdonít a Pozsonyban meg­rendezett Magyar Műszaki és Tudományos Napoknak? — Ezen a rendezvényen tá­jékoztatást kívántunk adni a Magyar Népköztársaságban fo­lyó műszaki fejlesztési és tudo­mányos kutatási tevékenység eredményeiről. Előadóink — mérnökök és kutatók — érzé­keltetni kívánták, hogy a ma­gyar népgazdaságban — éppen úgy, mint minden kis országban — az ország méretei és gazda­sági erőforrásai egy bizonyos méreten túl már korlátozzák a tevékenység további bővítését, ezért a gazdaságilag hasznosít­ható kutatási tevékenység volu­meneinek bővítésére az együtt­működési lehetőségeket kell ki­használnunk. DÓSA JÓZSEF KORSZERŰSÖDIK A MAGAS-TÁTRA „Adja Isten, hogy a kívánt jövőbeli jólét a hatalmas termé­szeti jelenséget a palota élvdús lakójának éppen úgy óhajtva felkeresett örömvidékévé tegye, mint ahogy a kunyhó szerény gazdája is osztozhassak — egy­aránt a gazdagokkal — e szép­nek csodálásában. 1879. aug. 3. Kiss. „E cirkalmas magyarsággal irt bejegyzést a hrebienoki me­nedékház vendégkönyvébe írta majdnem száz évvel ezelőtt a Magas-Tátra egyik csodáló­ja. Ma azt mon­danánk: hozzá­férhetővé kell tenni e termé­szeti szépséget mindenki szá­mára. E cél ér­dekében társa­dalmunk már sokat tett, elé­rése azonban nem csirpán szo­ciális kérdés. Intézményesen kell gondoskod­ni egyrészt a természet védel­méről, másrészt a látogató ké­nyelméről és biztonságáról. A legjelentő­sebb tátrai in­tézmény a Tát­rai Nemzeti Park, amely a mo­dern követelményeknek megfe­lelően igyekszik hozzáférhetőb­bé tenni azt az impozáns hegy­séget, megérteni a látogatókkal a Tátra természeti kincseinek gazdaságát. Ezt a célt szolgál­ja a Tátrai Múzeum, amelyen Lomnicon létesítettek. Idén nyáron nyitották meg, és igen gazdag gyűjteményekkel ren­delkezik. Megtalálható itt a Ma­gas-Tátra növény- és állatvilá­gának minden jelentős képvise­ványi kincsek, valamint a nép­rajz terén. A tudományos ered­mények döntő szerepet játszanak a vidék további fejlesztésében, jellegének megőrzésében és a természetvédelemben. Jelentős ügy a tátrai közle­kedés. Tavaly nagy reklámot csináltak az Alweg rendszerű függővasútnak. Magunk győződ­tünk meg róla, hogy a fő­idény kivételével — sőt, ebben az évben a főidény hónapjaiban Munkában a hegyi ineulii szolgálat: hordozható csörlő segítségévei sebesültet emel­nek ki a szakadékból. lője. Azok is megcsodálhatják a legmagasabb csúcsok növé­nyeit, állatait, akik nem me­részkednek fel a meredek szik­lákra. A múzeum természetesen jelentős tudományos szerepet is betölt, felméréseket folytat a növényzet, állatvilág és ás­Jól szolgálnak A komáromi hajógyár dolgo­zói 1964-ben adtak át a Duna menti vízügyi igazgatóság ré­szére egy nagy Diesel-motoros elevátort és egy ugyanolyan kotrógépet. Mindkét úszómű óránkénti teljesítménye 500 köbméter kavics kiemelése. Még ugyanabban az évben ki­próbálták, és a következő évben már rendesen dolgoztak vele. A Duna medrében Komáromtól Bratislaváig azóta már sok ka­vicsot szállítottak ezzel a be­rendezéssel a partra. Most, né­hány év elteltével Palkovičovo közelében találtuk mindkét úszóművet, éppen munka köz­ben. Vida Béla mester szavai­ból szeretnénk idézni. — A gépekkel általában meg vagyunk elégedve. Mindkét úszómű nagy teljesítményű, jó velük dolgozni. Pillanatnyilag három kis elevátoros géppel dolgozunk. Nagyon jól bevált a kotró berendezés, amely mind­két gépen kitűnő anyagból ké­szült, így évente csak egyszer, az elevátoron pedig kétszer kell kicserélni. A teljesítmé­nyük is igen jó. Naponta 10 óra alatt 5200 köbméter kavicsot is partra szállítanak. Van ne­hézségünk is, mégpedig az, hogy apró hibák miatt gyakran napokig kell állnunk. Mivel a szükséges alkatrészt nem tud­juk mindjárt beszerezni, csak a bratislavai igazgatóságunk­nak jelentjük, és ők intézked­nek. Sokszor kicsiségért 2—3 napig is állunk. Kevés a mun­kaerő is. A fiatalok nemigen akarnak idejönni, a fizetés se valami nagy; így sokan másho­vá mennek. Én már megszok­tam ezt az életet a Dunán. Csak az rossz, hogy ha közel dolgozunk az otthonunkhoz, nem jár „diéta". Pedig itt la­kunk egész héten. „Lakhe­lyünk" szépen be van rendez­ve, van itt televízió és rádió is. Meg vagyunk elégedve. Szívből örülünk annak, hogy a kotrógép-berendezés jól működik. Az a kotrógép­berendezés, amelyet a komáro­mi hajógyár munkásai építet­tek. PEKÁRIK ÉVA, Komárom A magas-tátrai Nemzeti Park múzeumának új épülete, amelyet idén szeptemberben nyi­tottak meg. is — még a jelenlegi kisvasút sincsen teljesen kihasználva. Nagy nemzetközi rendezvények közti időszakokban és a főidény elteltével a vasút csupán a he­lyi csekély számú lakost szál­lítja, így az Alweg távolról sem fizetődne ki. A közlekedést most modernizálják, már jár­nak a Tatra Vagongyárban ké­szült modern csuklós villamos­vonatok, épül a hrebienoki új fogaskerekű, szélesítik és kor­szerűsítik a Szabadság útját, amely befejezése után az igé­nyes autósokat is kielégíti majd. A Tátra egyik fontos intéz­ménye a hivatásos és önkéntes hegyi mentőszolgálat. A Tátra minden látogatója ismeri eze­ket a bátor embereket, akik tanácsára, segítségére mindig számíthatnak. A hivatásos men­tők székhelye Ótátrafüred és Roháče térsége. Az önkéntesek a menedékházak, szállodák, a vasút, drótkötélpálya stb. alkal­mazottaiból toborzódnak. Mind­nyájan nagyszerű, „hétpróbás" hegymászók, síelők és mentők. Minden hivatásos mentőszolgá­latos a Tátra egy-egy szakaszá­ért felel. Ezt a szakaszt minden héten többször végig járja, el­lenőrzi a jelzéseket, a védő berendezéseket, omlásveszélyes részeket. A bevetésre csopor­tokban mennek. Felszerelésük korszerű. Csupán két Alouette tí­pusú francia helikopterre len­ne még szükségük, mert ez a gép speciálisan ilyen szolgálat­ra készült. Az eddig használt helikopter más célra készült, és nem felel meg teljesen a hegyi követelményeknek, bár nagyse­gítséget jeientett. De balesete óta — amikor új legénysége gyakorló repülést végzett és le­zuhanása egy hegyi mentő éle­tébe került — nem használják. Nehéz lenne leírni mindazt, ami új, korszerű a mai Tátrá­ban, s még nehezebb lenne a most épülő új létesítmények fel­sorolása. Azonban ez a röpke pillantás is bizonyítja, hogy a múlt század látogatójának kí­vánsága — miszerint minden­kinek hozzáférhetővé kellene tenni e nagyszerű természeti kincset — lépésről lépésre, ép­pen a korszerűsítés útján, be­teljesül. VILCSEK GÉZA • NYOLCMILLIOS KÁRTÉRÍTÉS A plzefii Skoda Miivek az idén több mint 8 millió korona kártérítést fizetett balesetek, ipari megbetegedés, műszakki­hagyás, termelési vesztettség címén. A vállalatban az idén 10 százalékkal nagyobb a bal­esetveszélyesség. Különböző balesetek miatt naponta 175 szakképzett dolgozó hiányzik a terrqelésből. A balesetek fő oka a rtcissz munkasszervezés és munkabiztonság.

Next

/
Thumbnails
Contents