Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-15 / 243. szám, szerda

Sikeres egyiptomi rajtaütés AZ AL FATAH NYILATKOZATA Szovjet—francia tárgyalások Kairó — Az egyiptomi üte­gek hétfőn este tüzet nyitottak egy izraeli utászalakulatra, amely a Szuezi-csatorna tér­ségében erődítményeket épített. Az egyiptomi szóvivő szerint az izraeliek jelentős vesztesé­geket szenvedtek. A harc köz­ben lelőttek egy izraeli heli­koptert is. A helikopter sze­mélyzetéből és utasaiból senki sem maradt életben. Ugyancsak hétfőn este az izraeliek által megszállt Színai-félszigeten le­zuhant egy izraeli katonai re­pülőgép. A gépen tartózkodó öt személy életét vesztette. Az Al Fatah arab felszabad! tási szervezet rádiója hétfőn arról számolt be, hogy Nixon elnök Bejrútba küldte egyik ta­nácsadóját „váratlan és nem­hivatalos" küldetéssel. A rádió ezt az utazást összekapcsolta Golda Meir washingtoni látoga­tásával és rámutatott, hogy a Bejrútban megjelent amerikai kormányférfi útja „különleges jelentőségű"; nem egyéb, mint összeesküvés a palesztinai for­radalom és a libanoni tömegek ellen. A rádió szerint Nixon ta­nácsadója — akinek a nevéről nem történt az adásban említés — meg akarja szüntetni a liba­noni területen szervezkedő par­tizánok tevékenységét. A rádió emlékeztet azokra a Bejrútban ismeretessé vált legutóbbi nyi­latkozatokra, amelyek szerint az Kgyesült Államok „aggodal­ma" Libanonért fokozódik. A kommentár szerzője felvetette a kérdést, vajon nem egy újabb libanoni partraszállás előjáté­ka Iolyik-e? „Ha Amerika meg akarja kapni a leckét, amelyet egyszer már Vietnamban meg­kapott, mi hajlandók vagyunk segítségére sietni" — mondotta az Al Fatah rádiója. Bejrút — Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának nyilatkozata — amelyet hétfőn adtak át hivatalosan a libanoni külügyminisztériumnak, és amely „nyugtalanságát" fejezi ki a közelmúltban lezajlott libano­ni határincidensek miatt — hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok milyen nagy fontossá­got tulajdonit e közel-keleti or­szág függetlenségének. A nyi­latkozat immár második napja első helyen szerepel a libano­ni sajtóban és a politikai kö­rökben éles vitákra ad okot. A jobboldali politikai pártok ugyanis örömmel fogadták az amerikai nyilatkozatot, viszont a baloldal lényegében elutasít­ja azt. Washington — Az Egyesült Államok fővárosában ismere­tessé vált, hogy a kormány fel­kérte az Egyesült Arab Köztár­saságot: fejtse ki részletesen, mi az álláspontja az ún. rhodo­szi formula kérdésében. Izrael és az arab erők az ENSZ, meg­bízottjának közvetítésével 1948­ban és 1949-ben Rhodoszban tár­gyaltak a fegyverszünetről, és Riad, az EAK külügyminisztere nemrég — bizonyos jelentések szerint — arra célzott, hogy hasonló közvetett tárgyalások a jövőben is elképzelhetők. A nyilatkozatnak ezt az értelme­zését később arab részről cá­folták. Moszkva — Vlagyimir Kiril­lin, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökhelyettese és Gis-. card d'Estaing francia pénzügy­miniszter elnökletével tegnap megkezdődött Moszkvában a szovjet—francia tudományos­műszaki és gazdasági együtt­működési bizottság ülése. Az ülés napirendjén a tudományos­műszaki és gazdasági együtt­működésről, valamint a egész­ségügy területén folytatott együttműködésről kötött egyez­mények gyakorlati megvalósí­tása, a kereskedelmi és gazda­sági együttműködés eredmé­nyei, valamint az atomenergia felhasználása, a világűr békés célokra történő kihasználása és a színes televízió terén folyta­tott francia—szovjet együttmű­ködés szerepel. A bizottság ezenkívül megtárgyalja a szov-. jet—francia kereskedelmi ka­mara együttműködését, a légi közlekedésről kötött megálla­podás teljesítését és más kér­déseket is. Közlemény Schumann moszkvai látogatásáról Winiewicz felszólalása az ENSZ politikai bizottságában New York — Az ENSZ első számú politikai bizottságának hétfői ülésén a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására irá­nyuló szovjet javaslatok vitájá­ban beszédet mondott józef Wi­niewicz lengyel külügyminisz­ter-helyettes. Hangsúlyozta, hogy a lengyel küldöttség véle­ménye szerint a szovjet javas­latok maradéktalanul megfelel­nek az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jogszabályok­nak, s a nemzetközi bizalom megszilárdítására, az országok békés együttműködésének foko­zására irányulnak. Nemcsak a biztonság fenntartását szolgál­ják az egész világra kiterje­dően, hanem intézkedéseket irányoznak elő a béke fenntar­tására a jöld egyes övezeteiben is. Winiewicz megállapította, hogy a szovjet javaslatok a bé­kés egymás mellett élés alap­elveinek érvényesítését, a szu­verenitás, az egyenjogúság, a területi sérthetetlenség és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tisz­teletben tartását sürgetik. Az európai biztonság kérdé­séről szólva a lengyel külügy­miniszter-helyettes rámutatott a szocialista országok ilyen irányú kezdeményezéseire. Moszkva — A szovjet fővá­rosban tegnap közleményt ad­tak ki Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter hivatalos látogatását 61. Schumann a szov­jet kormány meghívására ok­tóber 9-től 14-ig a Szovjet­unióban tartózkodott. A közlemény szerint pompi­dou francia elnök elfogadta a szovjet kormány meghívását és 1970 elején a Szovjetunióba lá­togat. Schumann Pompidou ne­vében meghívta Leonyid Brezs­nyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgornijt. A szovjet államférfiak a meghívást elfo­gadták. Andrej Gromiko kül­ügyminisztert is meghívták Franciaországba. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Schumann vezette fran­cia küldöttség szívélyes íeg­körben tárgyalt a szovjet veze­tőkkel. A tárgyaló felek kifej­tették, hogy a kölcsönös együtt­működés további elmélyítésére törekszenek. A közlemény meg­állapítja, hogy a tárgyalás alatt nagy figyelmet szenteltek az európai biztonság problémájá­nak. Mindkét fél továbbra is a feszültség enyhítésére, az eu­rópai országok közötti kapcsola­tok kibővítéséie törekszik. Az összeurópai értekezlet hatéko­nyan hozzájárulhat az európai országok együttműködéséhez -— állapítja meg a közlemény. A Szovjetunió és Franciország folytalják majd véleménycseré­jüket erről a kérdésről. A két miniszter aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt, és leszögezték, hogy szükséges­nek tartják a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i hatá­rozatának megvalósítását. Ál­lást foglallak a Biztonsági Ta­nács négy állandó tagja eszme­cseréinek folytatása mellett. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris leszere­lésnek. A közlemény befejezésül megelégedéssel nyugtázza a szovjet—francia kereskedelmi kapcsolatok kibővülését és az 1970—74-re kötött új áruforgal­mi megállapodást. A l'Humanité Schumann moszkvai tárgyalásairól írva kiemeli, hogy a francia kor­mány, amely eredetileg utópiá­nak tartotta az eutőpai bizton­sági értekezletet, ma már azon a nézeten van, hogy ez az ér­tekezlet megjavítaná az euró­pai légkört. Az Aurore hangsú­lyozza, még nagyobb jelentősé­gű lesz Podgornij, Koszigin és Brezsnyev franciaországi láto­gatása. A többi lap is nagy fi­gyelmet szentel ennek. Bár a látogatás időpontját még hiva­talosan nem közölték, a francia lapok valószínűnek tartják, hogv a látogatásra 1970 máso­dik felében kerülne sor. Újabb incidensek Belfastban Belfast — Észak-Írország fő­városában hétfőn este kisebb tüntetések voltak: mintegy há­romszázan vonultak fel azok­nak a barikádoknak maradvá­nyaihoz, amelyeket végül is az angol katonaság egységei vol­tak kénytelenek lebontani, mert az eltávolításukra vonatkozó sorozatos felhívások eredmény­Ľ OLOF PALME arckép csarnok Letette a hivatalos esküt Olof Palme, Svédország új miniszterel­nöke. Tage Erlander 88 éves korá­ban, 23 évi miniszterelnökség után mondott le. Távozásának nincs sem bel-, sem külpolitikai indíté­ka, csupán megérdemelt nyuga­lomba vonul. Az eddigi miniszter­elnök hazájában rendkívül népsze rű, pártja, a Szociáldemokrata Párt tavaly a parlamenti választások ban fölényes győzelmet aratott és a nemzetközi politikai életben is nagy tekintélynek örvend. Utódját, Olof Palmet a Szociáldemokrata Párt konferenciáján október else­jén a párt elnökévé választották és a múlt héten Gusztáv Adolf ki­rály őt bízta meg kormányalakí­tással. Svédországot már 37 éve a Szociáldemokrata Párt irányítja és a svéd hagyományok szerint a kor­mánypárt elnöke egyben a minisz lerelnöki tisztséget ls betölti. Olof Palme 1927-ben egy gazdag stockholmi üzletember családja ban született. Tannlmányait a stockholmi egyetemen kezdte meg, majd az Egyesült Államokbeli ohioi egyetemen folytatta. Hazaté­rése után 1952-ben a Svéd Diák­szövetség elnöke lett. Már diákko rában a Szociáldemokrata Párt so raiba lépett. Tanulmányai befeje­zése után Erlander magántitkára lett. 1956-ban szenátorrá válasz­tották, és 1962 éta tagja a kor­mánynak. Először tárcanélküli mi­niszter, majd közlekedésügyi-, leg (óbb pedig vallás- és közoktatás ügyi miniszter volt. Palme, aki különösen a svéd fia­talok körében népszerű, a Szociál­demokrata Párt balszárnyának a vezetője. A sajtó Palme megvá lasztásával kapcsolatban gyakran emlegeti, hogy ő volt a közlekedés­ügyi miniszter, amikor Svédország­ban közlekedési reformot hajtot­tak végre és az addigi „balra liajts" belyett a jobbuldali forgal­mat vezették be. Rámutatnak, va Ifiszínű, hogy mint miniszterelnök a politikában Inkább a „balra hajts" jelszavát érvényesíti majd. Külföldön elsősorban arról isme­rik az új miniszterelnököt, hogy 1988. februárjában élesen elítélte az Egyesült Államokat egy vietna­mi háború elleni tüntetésen, majd több mint 5000 tüntető élén, a VDK nagykövete oldalán az amerikai nagykövetség elé vonult. Az Egye­sült Államok ezek után „konzultá­cióra" Washingtonba hívta stock­holmi nagykövetét, és bár Nixon elnök már 9 hónapja betölti hi­vatalát, a svéd fővárosba még min­dig nem érkezett meg az új ame­rikai nagykövet. Palméoak nem ez volt az egyedüli háborúellenes fellépése. Többször ítélte el nyil­vánosan a vietnami háborút, egvlk beszédében ezt mondotta: „A tör­ténelem megmutatta, hogy az ame­rikaiak a vietnami béke legfőbb akadályozói." Svédország, ahol több mint más fél évszázada nem dúlt háború, a legmagasabb életszínvonalú euró­pai ország. Erlander kormánya a többi tőkésországban elképzelhe­tetlen szociális reformokat hajtott végre, és ennek köszönhető, hogy Svédország az egv tűre eső évi jö­vedelem tekintetében világviszony­latban a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Kanada mö­gött. A svéd kormány következetesen semleges politikát folytat. Ez a semlegesség az utóbbi években egyre Inkább a pozitív semleges ség felé fordul, vagy ahogy Wa shington látja, a hagyományos semlegesség balratolódik. Svédor­szág nemcsakhogy elítéli az ame rikai háborút, hanem tetteivel tá­mogatja is a dél-Vietnami szabad ságharcosokat és a VDK-t. Engedé­lyezte, hogy területén ülésezzék a vietnami nemzetközi bíróság, me­nedékjogot adott több mint 300 amerikai katonaszökevénynek, és hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatot a VDK val és a Kínai Népköztársasággal. A Szociálde niokrata Párt legutóbbi kongresz szusán bejelentették, hogy a kö vetkező három évben Svédország 200 millió svéd korona összegű segélyt nyújt, illetve folyósít a VDK-nak. A kormány több ízben Ítélte el a görög katonai juntát és hivatalosan is támogatja az ifjabb Papandreu harcát a katonai ön kényuralom ellen. Nemzetközi fó rumokon nyíltan fellép Rhodésia, Dél-Afrika, Spanyolország és Por tugália demokráciaellenes politi­kája ellen. Ez a politikai vonalve zetés természetesen nem találhat kedvező visszhangra Washington ban, és így Svédország és az Egye sült Államok között bizonyos fe szültsSg uralkodik. Az Erlander-kormány többször síkraszállt a skandináv országok atomfRgyvsrmeutes övezetté nyil vánítása mellett, és az európai bé­ke és biztonság megszilárdításán fáradozik. Nllson külügyminiszter a pártkongresszuson állást foglalt az Odera-Neisse határ végleges sége mellett. Kijelentette: a svéd kormány véleménye szerint Len gyelország határának ott kell bú­rúdnia, ahol jelenleg van, vagyis az Odera—Neisse vonalon". Olof Palme eddigi politikai te vékenysége arra enged következ­tetni, hogy az őrségváltás nem je­lent lénveges változást Svédország politikájában. Az új miniszterei: •lök minden bizonnyal elődje örö kébe lép. CS. E. telenek maradtak. A rendőrség és a katonaság felszólítására azonban a tömeg szétoszlott. A feszült helyzet mégis követelt egy sebesült-áldozatot: az éj­szakai órákban egy angol ka­tona — a közlemény szerint véletlenül, feltehetően azonban ideges felelőtlenségből — rá­lőtt egy gépkocsira és súlyo­san megsebesített egy ír fiatal­asszonyt, akinek állapota vál­ságos. London — Healey brit kül­ügyminiszter az alsóház vitájá­ban kijelentette, hogy „az uls­teri probléma megoldása fel­tehetően hosszú lejáratú, évekbe telhet és így sor kerülhet arra is, hogy a brit csapatok észak­írországi tartózkodása elhúzó­dik. Ebben az esetben pedig Nagy-Britannia arra kényszerül­het, hogy — ideiglenesen — csapategységeket vonjon ki a NATO kötelékéből." Callaghan belügyminiszter a szélsőséges protestánsokat hi­báztatta az ulsterl feszültség ki­éleződése miatt, a dolog lénye­gére azonban az alsóház leg­fiatalabb képviselője, az Észak­Írországot képviselő Bernadette Devlin tapintott rá, amikor szen­vedélyes hangú felszólalásában rámutatott, hogy a bajok gyö­kerét nem a vallási, hanem a gazdasági problémákban kell keresni. A brit hadügyminisztérium úgy döntött, hogy az Ulsterbe küldött egységek néhány hó­napig ott maradnak, majd a helyzetnek megfelelően fokoza­tosan felváltják őket. nétiány sorban A LESZERELÉSI bizottság tegnap folytatta a szovjet­amerikai javaslat vitáját. A ked­di ülésen felszólaló japán és holland küldött támogatta a ja­vaslatot, amely betiltaná az atomfegyverek és más tömeg­pusztító fegyvt>rnV elhelyezését a tenger fenekén. WILLI STOPH, az MDK Állam­tanácsának elnökhelyettese, mi­niszterelnök ünnepi ebédet adott a Varsói Szerződés tag­államai katonai képviselőinek tiszteletére, akik részt vesznek az egyesített haderő hadgya­korlatán. AZ APOIiLO 11. három utasa: Neil Armstrong. Edwin Aldrin és Michale Collins tegnap Lon­donba érkezett. Az űrhajósok ma Rómába folytatják útjukat JEGYZÖKÖNYVET írtak alá Jugoszlávia és a Szovjetunió tu­dományos-műszaki együttműkö­déséről. A jegyzőkönyv értel­mében a két ország együttmű­ködése jelentősen kibővül. BUDAPESTRE érkezeti tegnap Heinz Hoffmann hadseregtábor­nok, az NDK honvédelmi mi­nisztere. A miniszter által veze­tett katonai küldöttség Czinege Lajos magyar honvédelmi mi­niszter meghívására érkezett Magyarországra. A MÜNCHENI ügyészség be­jelentette, hogy kivizsgálja Def­regger püspök ügyét, aki beis­merte, hogy a második világ­háborúban parancsot adott 17 olasz fogoly kivégzésére. BELGRÁDBAN tegnap meg­kezdődött a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökségének 5. ülése, amelyen a társadalmi­gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseit vitatják meg. SHITU ALAO ezredes bejelen­tette, hogy a nigériai légierő fokozza támadásait a biafrai szakadár csapatok ellen. Na­ponta mintegy 50 légitámadást hajtanak végre Biafra ellen. CHABAN-DELMAS francia mi­niszterelnök hivatalos látoga­tást tesz Lengyelországban — jelentették be Párizsban. A lá­togatás időpontját később hatá­rozzák meg. AUSZTRÁLIÁBAN október 25-én választások lesznek. A Gallup-intézet legutóbbi vizsgá­latának eredménye szerint az Ausztráliai Munkáspártnak 20 év alatt először van reménye arra, hogy megszerzi a szava­zatok többségét. Jelenleg a Munkáspárt sokkal népszerűbb, mint az uralmon levő Liberális Párt. A BAJOR belügyminisztérium bejelentette, hogy letartóztat­ták Wilhelm Radtke alezredest, a nyugatnémet határőrség egyik parancsnokát, azzal a gyanúval, hogy a második világháború alatt részt vett a szovjet állam­polgárok tömeges legyilkolásá­ban. Az OKP Központi Bizottságának ülése Róma — Hétfőn Rómába ösz­szeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság. Fernando Giulia, az OKP veze­tőségének tagja beszámolójában az olasz dolgozók harcával és a gazdasági helyzettel foglalko­zott, majd megemlékeztek Re­nati Bitossiról, a Központi Bi­zottság nemrég elhunyt tagjá­ról. Az Unitá kivonatokat közöl Giulia beszámolójából. Az OKP célja egy új többség kialakítása, melynek alapján valamennyi baloldali erő együttműködhetne — mondotta. AZ FKP KB PLÉNUMA FOLYTATJA MUNKÁJÁT Párizs — Mint már jelentet­tük,, hétfőn megkezdődött a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma. A plénumon Telszólalt G. Frisch­mann, az FKP politikai bizott­ságának tagja. Beszámolójában Franciaország gazdasági és tár­sadalmi helyzetével foglalko­zott. A hitelfolyósítás korlátozásá­ra, a munkabérek befagyasztá­sára és a lakosság vásárlóké­pességének csökkentésére irá­nyuló új kormánypolitika a mun­kanélküliség fokozódásához, az adók növekedéséhez vezet —• hangsúlyozta Frischmann. "Szerte az országban a dolgo­zók sikeres harcot folytatnak a kormány és a vállalkozók an­tiszociális politikája ellen. A kommunisták változatlanul ve­zetik a munkásosztály, harcát, hozzájárulnak a dolgozók szé­les tömegei szövetségének lét­rehozásához. Olyan kormány létrehozására törekednek, amelynek egyetlen célja nem a kapitalista profit lesz, hanem a nép érdekelt, az ország érde­keit fogja szem előtt tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents