Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-15 / 243. szám, szerda

Ülést tartót t az SZLKP KB elnöksége Ahogy ma dolgozunk - úgy élünk holnap (Folytatás a 2. oldalról) pedig rövid, és erre a szabó azt válaszolja: bát igen, ezek arány­talanságok, akkor valószínűleg a szemébe vágja neki, hogy fuser, ostoba, vagy ehhez valami hason­lót! Ha az egyik ujj túlságosan hosszú, a másik pedig túlságosan rövid az egész gazdaságban, akkor erre a „diszkroporcló" latin kife­jezést használják, és nein mond­ják meg, hogy a gazdaságot rosz­szul irányították, bogy ezért va­laki felelős és ebből valamilyen következtetést kell levonni. Tudjuk, hogy ezekben az évek­ben sok fogyatékosság merült fel. A közgazdászok és az értelmisé­giek mindig hajlamosak, hogy (ír­re valamilyen elvont fogalmat ke­ressenek, ezért azt mondták: gaz­daságunk struktúrája nem egész­séges. És mi a haszon ebből? lla valakinek fáj a keze vagy eltö­rött a térde, nem nyugszik bele, hanem orvoshoz megy, aki meg­gyógyítja és nyíltan megmondja, mi a baja. És így van ez a mi gaz­daságunkban ls. Ezért mi a kor mány- és gazdasági szerveinktől elvárjuk és megköveteljük, hogy mindenütt, az üzemekben, a mun­kahelyeken, a kormányban, a par­lamentben megmondják az igaz­ságot, megmondják, hogyan áll­nak az ügyek, mik az okai, ho­gyan kerültünk ide és hogyan ju­tunk ki ebből a helyzetből. Ez az egyedüli út, hogy kikerüljünk eb­ből a slamasztikából. Tudják, inennyi fogyatékosság mutatkozik a különb/jző helyeken. Mindenütt, minden munkahelyen tudunk erről, tavaly Šik, a nagy reformátor — aki már néhány év óta Novotný szaktanácsadója volt — a gazdasági reform tekinteté­ben óriási újsággal jött: A piac a döntő, a piac számára kell dol­goznunk, szabaddá kell tenni az irányítást. Gyakorlatilag felszá­molták nálunk a gazdaság irányí­tását. Mire a vállalat képes volt, azt megtette. A Škoda Művek is. A termelés S százalékkal csök­kent, a bérek 5 százalékkal emel­kedtek. Ha ezt így lehet csinálni, hogy emelem az árakat és állan­dóan jő vagyok, jutalmat is ka­pok, miért ne csinálnánk így? De meddig? Végeredményben min­den visszafelé sül el. Ez nem más, mint az árak és a bérek körhintája, amely inflációs gazda sági helyzetekhez vezet. A múlt évi reformátorok ezt nagyon jól tudták. Azt mondották, hogy ez a piacon kiegyenlítődik. Ma látjuk, hogy ez hogyan egyenlítődött ki a piacon. Asszonyaink az üzletek előtt rájönnek, hogyan egyenlit kí a piac. Társadalmunkba, amely­nek minden előfeltétele megvan a tervszerű vezetésnek, bevitték az egészen más összetételű és más elvek vezette burzsoá társadalom módszereit. A burzsoá társadalom­ban nincsen terv? A Fordnak vagy más konszernnek nincs ter­ve? Irigyelhetnénk, hogy milyen milyen pontosan tervezett felada­taik vannak, olyan tervek, ame­lyek távlatilag részletesen minden ember feladatát megszabják. Ná­lunk pedig a reformátorok teljes anarchiát okoztak. A politikai vezetés az előző idő­szakban a gazdasági problémák­kal egyszerűen nem foglalkozott. Ilyen csekélységekkel kár lett volna foglalkozni. Megtekinteni az Arany Kulcs műsorát vagy Hus emlékművéhez zarándokolni, s ehhez hasonlók — ez volt a poli­tika. De törődni azzal, hogyan dolgoznak az üzemek, hogyan él a dolgozó ember, az ilyen hétköz­napi dolgokkal foglalkozzék va­laki ott lent. Felelőtlen volt a hozzáállás a problémákhoz. A gazdaságban teljesen „hatályon kívül helyezték" a párt vezető szerepét. A párt, amely vállalta a politikai felelősséget államunk fejlődéséért, ne törődjék a gaz­dasági ügyekkel, a fő ügyekkel, amelyek végeredményben eldön­tik, hogyan él a dolgozó ember. Valamennyi kommunista figyelmé­nek elsősorban éppen ezekre a problémákra kell összpontosulnia, a gazdasági problémákra és meg­oldásokra. A különféle felforgató erők, amelyekről beszéltem, politikai vereségük után most a gazdasági szférára helyezik tevékenységük súlypontját. Valószínűleg önöknek nincs idejük hallgatni a „Szabad Európát" és senkinek sem taná­csolom, hogy erre vesztegesse idejét. Nekem ezt néha papírról Csehszlovák küldöttség a KGST ülésén (ČSTK) — A KGST végrehaj­tó bizottságának Moszkvában, október 15-én kezdődő 43. ülésszakára tegnap elutazott Prágából a csehszlovák küldött­ség. A küldöttséget František Hamouz, a kormány alelnöke, külkereskedelmi miniszter, a KGST állandó csehszlovákiai képviselője vezeti. kell elolvasnom és látom mit ta­nácsolnak: ne dolgozzatok, dol­gozzatok lassan, panamázzatok, lógjatok. Ügy tudom, a csehek és a szlovákok szorgalmas emberük, akik becsületes munkával meg tudták keresni kenyerüket. A Sza­bad Európának természetesen na­gyon megfelelne, ha nálunk fel­fordulás, zavar volna, ha a gaz­daság egyre romlana. De ami jő az ellenségeinknek, az nein lehet jó minekünk. Itthon is vannak ilyen törek vések, hogy nehézségeket okoz zanak nekünk gazdasági téren. Az üzemekbe különféle híres újságírósztárok jöttek. Nem azt akarjuk, hogy ne dolgozzanak, de egy kicsit a körmükre kell néznünk, milyen politikai célo­kat követnek ott. Ma kedd van, s ha nem té­vedek, tegnap kellett volna pénzreformnak lennie. Ezt bizo­nyára önök is hallották itt Pizeftben igen bizalmas forrá­sokból. Prágában, Brnóban és néhány járásban is az emberek lázasan összevásároltak min­denfélét, akár szükségük volt rá, akár nem. Kinek az érdeke ez? Pártunk vezetősége és kormá­nyunk nyíltan megmondta: nem lépünk a pénzreform útjára, nem akarjuk az embereket meg­fosztani megtakarított pár ko­ronájuktól. Ellenkezőleg arra törekszünk, hogy javulást ér­jünk el a termelésben, az irá­nyításban, a közellátásban. A korona értékének megszilárdí­tására törekszünk, ezen az úton fogunk haladni akkor is, ha ez a hosszabb és fáradtságosabb út is. Ennek ellenére néhányan ki­gondolnak ilyesmit, az embe­rek között terjesztik, csak azért, hogy ebből gazdasági ne­hézség származzék. Szükséges tehát, hogy embereink egy kis­sé jobban bízzanak a vezető­ségben. Tudom, a tapasztalat az, hogy az emberek már több­ször csalódtak. Másról beszél­tek nekünk és mást cseleked­tek. Nem olyan könnyű elnyer­ni a bizalmat. De az emberek legalább ne adják ki pénzüket butaságokra, ne higgyenek a különféle pánikkeltőknek, ne menjenek lépre a kifejezetten ellenséges propagandának, ne nehezítsék meg sem a maguk, sem a mi helyzetünket. Természetes, hogy az ilyen pánikszerű vásárlásoknál a ke­reskedelem nincs felkészülve az áru gyors pótlására, annál is inkább, mert e vásárlások túl­nőtték a kereskedelmet. Ezzel kapcsolatban vannak még más bonyolultabb problémák, de lé­nyegében azt akartam mondani, a különféle felforgató elemek arra törekszenek, hogy nehéz­ségeket okozzanak gazdasági téren. Nekünk kommunistáknak ezért még inkább törődnünk kell a gazdasági front helyze­tével, még inkább az összes be­csületes emberhez kell fordul­nunk, hogy segítsenek leküzde­ni az átmeneti nehézségeket. Arról, hogy egyes konkrét esetekben hogyan kell leküzde­ni őket, már szó esett és esik. Mérlegelnek, keresgélnek, egy­szóval az annyit jelent, hogy gazdaságunkban rendet kell te­remteni, fentről egészen le. Az egész párt figyelmét e kér­dések megoldására fogja összpon­tosítani. Felülről a kormánytól kezdtük. A gazdasági szakaszokért felelős emberek, akik nem oldot­ták meg a problémákat — nem voltak valamennyien rosszak, vagy alkalmatlanok — kicseréltük. Új emberek jöttek egyetlen utasítás­sal: az egész gazdasági életben erélyesen rendet kell teremteni. Ehhez ragaszkodni fogunk, ezt fi­gyelemmel kísérjük, ezt ellenőriz­ni Togjuk. (Taps.) Az űjságok közölték a szövetsé­gi kormány határozatát, és a mun­kafegyelemre, a munkaidő betar­tására tett felhívást. E határoza­tokban foglalt gondolatok helye­sek, áttértünk az ötnapos munka­hétre, úgyhogy a dolgozó ember­nek évente átlag 125 szabadnapja van, beleértve a szabadságot. Ez az évnek mintegy harmada. Emel­lett számos üzemben nem teljesí­tették a rövidített munkaidőre va­ló áttérés feltételeit, a munkaidőt elégtelenül használják ki, sok a naplopás, rendetlenség van a bér­arányokban. Ebben az értelemben tehát he­lyes a szövetségi kormány határo­zata és felhívása. Csak űgy vélem, az emberek azt is várták, hogy sző lesz azokról a fogyatékossá­gokról is, amelyeket egy kissé fel­jebb követtek el, arról, hogy nem­csak az üzemek, a munkások és mások körében fordultak elő fo­gyatékosságok, hanem ez valahol nagyon fent kezdődött. Rendetlen­ség volt a minisztériumokban, a főigazgatóságokon, az egész struk­túrában. Ha magamnál kezdem, akkor jo­gom van másokat is bírálni. Meg­követeljük a kormánybellektől, va­lamennyi gazdasági szervtől, kezd­jék meg a rendcsinálást maguk­nál és fokozatosan teremtsenek rendet a többi fokon, egészen a munkahelyekig. Hivatalos alkalmakkor vagy két ízben jártam a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Azt mondják, az 1961-es és 62-es években nekik is nehézségeik vnltak. Nehézségeik voltak, de azt az elvet tűzték ma­guk elé: „Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap". Nekünk, elv­társak, szintén nem marad más hátra. Ahogyan ma dolgozunk, ügy javíthatjuk majd az életszín­vonalat. Ezért sehol, egyetlen munkahelyen sem tűrhetjük meg a naplopást, a spekulációt stb. Akár népszerű ez, akár nem, más kiút nincs, és ez az út aránylag igen reális. Kiszámították, ha csak rendesen használnánk ki a munkaidőt álla­munkban, körülbelül 20 százalék­kal tübli terméket állíthatnánk elő. Teljes egyötödével növekedne a jövedelmünk, ha csupán kihasz­nálnánk a munkaidőt. Visszatérnek emberek nyugatról, ahol megcsodálták a szvettereket és mit tudom én, még mi mindent. De senki sem beszél arról, hogy ott keményen kell dolgozni, hogy egy percet sem szabad elveszte­getni a gép mellett és másutt. Hisz a szocializmus mégsem jelent ren­detlenséget. Kernelem, hogy e fo­galmat senki sem magyarázza így, sem a munkában, sem másutt. E kérdésben nem lehetünk engedé­kenyek, és ha javulást akarunk el­érni e kérdésekben, egy kissé szi­gorúaknak is kell lennünk. Hisz végeredményben a becsületes em­ber fizet erre rá. Hogy munkahelyeinken eltűr­jük-e a fngyatékosságokat vagy sem, ez rajtunk múlik, és a mi kezünkben van a javulás knlcsa is. A központi bizottság legutóbbi ülésén felhívással fordult dolgo­zóinkhoz, hogy államunk felsza­badulásának évfordulója alkalmá­ból fokozatosan teremtsenek ren­det. Itt a Skoda gyár vezető elv­társai elmondották nekem, hogyan kezdik megszervezni a munkát, bogy teljesítsék a feladatokat. Barátaim, ez az egyedüli út min­den munkahelyen, minden gyár­ban. Nézzetek körül mindenütt, mit lehet javítani, mit lehet be­hozni, hol iehet több terméket gyártani. Es hogy mindenütt lehet, ehhez nem fér kétség. Főként a kulcsfontosságú területeken, ahol ez fontos a piac, a közellátás és külkereskedelmünk számára, való­ban rendkívüli módon fel kell használni minden meglevő lehető­séget. Ez áll tehát előttünk: vég­hez vinni a politikai küzdelmet és teljes mértékben a meglevő gaz­dasági problémákkal foglalkozni, hogy embereink óriási többsége saját érdekében megérti szavain­kat, megérti a munka megjavításá­ra, a mindenféle spekuláció ki­küszöbölésére tett felhívásunkat. A gazdasági irányítás egész rend­szerét úgy fogjuk kialakítani, hogy a becsületesen dolgozó em­berek, nem pedig a lógosok és fluktuánsok részesüljenek előny­ben. Ezen a téren módosítják és növeli izálják a Munkatörvény­könyvet is és más Intézkedésekre is sor kerül. Azt karjuk, az em­ber tudja, hogyha becsületesen dolgozik jobban Jár, mintha nem dolgozik becsületesen. Minden munkahelyen utána kell nézni a dolgoknak, főként a kommunis­táknak kellene érvényesíteniük vezető szerepüket azáltal, hogy a gazdasági vezetésnek segítsé­get nyújtanak a munka megszer­vezésében, a fogyatékosságok ki­küszöbülésében és a mai válság­jelenségek leküzdésében. Az 1970 évi tervben, amelyen dnlgoznak, gazdasági téren már viszonylag konszulidált helyzetbe akarnnk kerülni — habár még nem lehet minden problémát meg­oldani. Az 1971-ben kezdődő öt­éves terv folyamán fokozatosan el akarjuk érni gazdaságunk újabb felvirágzásának időszakát, és el akarjnk érni, hogy a nemzeti jö­vedelem valamint az emberek életszínvonala is emelkedjék. Ezek tehát a párt és állami ve­zetés célkitűzései. Ez nemcsak pártunk útja, nemcsak a kommu­nistáké, hanem államunk vala­mennyi becsületes emberének út­ja. Erre az űtra, együttműkö­désre szólítjuk fel az összes be­csületes embert, hogy a felszaba­dulás 25. évfordulójának tisztele­tére a gyárakban és valamennyi munkahelyen alkotó munkával járuljanak hozzá közös sorsnak megjavításához. (Taps) (ČSTK) — Ülést tartott ked­den Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége, Stefan Sádovskýnak, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. Az elnökség megtárgyalta az 1970. évi terv további előkészí­tési munkáinak elveit és jóvá­hagyta e terv politikai-szerve­zési biztosítására vonatkozó javaslatot. Hangsúlyozta, hogy gátat kell vetni a negatív irányzatoknak a gazdasági fej­lődésében, a jövedelmi források kialakításában, valamint a vál­lalatok és a lakosság bevételei­nek alakulásában. A figyelmet a nemzeti jövedelem kialakítá­sának racionalizálására kell összpontosítani. Következetesen szabályozni kell a jövedelmek alakulását, hogy összhangban legyenek a lakosság szükségle­teinek kielégítését szolgáló használati értékek előállításá­val. Szabályozni kell az árak alakulását és biztosítani kell a fogyasztói árak idei szintjé­Tegnap a szlovák kormány­elnökség hivatalában Július Ha­nus miniszterelnök-helyettes tá­jékoztatta az újságírókat az SZSZK kormányának legutóbbi üléséről. Méltatta a népgazda­ság stabilizálására tett intézke­déseket, valamint a Központi Bizottságnak a munkakezde­ményezés kibontakoztatására irányuló felhívása jelentőségét. Kijelentette, a felhívás csak ak­kor éri el célját, ha tömegessé tesszük a munka megjavítására és hatékonyságának növelésére induló verssnymozgalmat. An­nak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban növekszik az ipar­ban a nyerstermelés, az építő­iparban globálisan teljesítik a tervet, nem lehetünk megelé­gedve, mert a gazdasági irány­mutatók nagyobb arányú növe­kedést feltételeztek. A stabi­lizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményt. A 235 szlovákiai vállalat kö­zül 168 nem érte el a munka­bér és a munkatermelékenység növekedésének tervezett szint­jét. Csak 45 vállalat dicseked­het azzal, hogy nem lépte túl a munkabér növekedésének ter­vét, 80 vállalat viszont nem ér­te el a tavalyi mnukatermelé­kenység szintjét sem. A munka­termelékenység fokozását célzó gazdasági irányelveknek ez év első nyolc hónapjában csupán 61 vállalat tett eleget. A kor­mány a helyzet elemzéséből ki­indulva konkrét intézkedések megtételére kötelezte a minisz­tériumokat. „Népgazdaságunkban elegen­dő potenciális forrásunk van, elegendő termelő kapacitásunk és szakképzett káderünk arra, hogy felszámolhassák a fogya­tékosságokat — hangsúlyozta J. Hanus miniszterelnök-helyettes. — De hiányzik, mint ahogy a Helsinki — Nyikolaj Podgor­nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. A repülőtéren Urho Kekko­nen, a Finn Köztársaság elnöke és más jelentős tényezők üd­vözölték a szovjet vendéget. A moszkvai Pravda keddi számában a szovjet—finn kap­csolatokról írva megállapítja, Moszkva — Kedden a Kreml­ben megkezdődtek a szovjet— vietnami tárgyalások. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács el­nöke és más személyiségek, vietnami t észről Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK miniszterelnö­ke, Le Thanh Nghi, a VDP Po­litikai Bizottságának a tagja, nek stabilizálását. Az elnökség újból aláhúzta a CSKP Központi Bizottsága által a felszabadu­lási verseny kibontakoztatására közzétett felhívás jelentőségét kifejezte azt a meggyőződését, hogy a felhívás továbbra is a dolgozók és a vállalatok meg­értésével és érdeklődésével ta­lálkozik. Az elnökség továbbá meg* tárgyalta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 52., vala­mint a csehszlovák—szovjet ba­rátsági, kölcsönös segítségnyúj­tási és háború utáni együttmű­ködési szerződés aláírása 26. évfordulója ünnepségeinek esz­mei-politikai tartalmát és szer­vezését. Ezenkívül foglalkozott a testnevelési szervezet átszer­vezésének kérdéseivel és a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsá­gi Szervezetek problémáinak megoldásával. Feloszlatta az SZLKP KB mellett működő poli­tikai-tudományos intézetet és jóváhagyott néhány szervezési és káderintézkedést. Központi Bizottság felhívása is kimondja, a kezdeményezés. Nem segítenek a kifogások, ma­gyarázkodások. Tudjuk, hogy vannak objektív nehézségeink, de látnunk kell azt is, hogy a legtöbb nehézséget az elégte­len produktivitás, a munkafe­gyelemben, az irányításban, az ellenőrzésben tapasztalható fo­gyatékosságok okozzák. Most, amikor céltudatos gazdasági po­litikát kezdtünk folytatni, ezen a téren is rendet kell terem­tenünk, ha szükséges káderin­tézkedések útján is. Azok a vezető gazdasági dolgozók, akik nem tudnak eleget tenni fela­dataiknak, vagy nem akarnak a társadalom javára munkál­kodni, ne csodálkozzanak, ha levonjuk a következtetéseket." (Pl. 0. Siket kizárták a pártból (ČSTK) — A CSKP KB titkárság ga tegnapi ülésén foglalkozott O. Síknek az utóbbi időben kifejtett pártellenes tevékenységével. A CSKP KB már májusi ülésén megállapította, hogy 0. Sík a múlt évben tanúsított magatartásával durván megsértette a pártfegyel­met, vétett a szocialista Cseh­szlovákia állampolgárának köte* lességel ellen főleg külföldön ki­fejtett tevékenységével, nyilvános fellépéseinek, beszédeinek és cik­keinek egész sorával, melyekkel ártott a CSKP és a csehszlovák' állam érdekelnek. Ezért a CSKP KB májusi plénumán kizárták a központi pártbizottság tagjainak sorából. O. Šik e komoly figyelmeztetés ellenére ls tovább folytatta tevé­kenységét külföldön, mely ellen­tétben áll a CSKP és a CSSZSZK elveivel és politikájával. Ezért O. Siket a CSKP KB titkársága ki­zárta a párttagok sorából. hogy mindkét ország aktívan harcol a béke és a biztonság megsziládításáért, az agresszió és a háború ellen. A lap továbbá megállapítja, hogy a szovjet—finn kapcsola­tokban fontos szerepet játsza­nak a két ország képviselőinek rendszeres találkozói és tárgya­lásai, valamint a nemzetközi egyezmények. miniszterelnök-helyettes, vala­mint a hétfőn Moszkvába érke­zett párt- és kormányküldött­ség többi tagja vesz részt a megbeszéléseken. A VDK küldöttsége megkö­szönte azt a szovjet segítséget, amelyet az amerikai agresszo­rok elleni harcban kapott az ország. A szovjet vezetők sok sikert kívántak a vietnami nép­nek a szocialista társadalom­építésében. Az elvtáisias légkörben zajló tárgyalások folytatódnak. A GAZDASÁGBAN IS RENDET TEREMTÜNK Podgornij Helsinkiben Szovjet—vietnami tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents