Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-14 / 242. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. október 14. KEDD BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 242. szám Ára 50 fillér Három Szojuz az űrben Satalov ezredes a Szojuz-8 parancsnoka • A Szojuz-6 és a Szojuz-7 mű­szerei normálisan működnek • Fontos feladatok várnak az űrhajósokra Moszkva — A Szovjetunióban hétfőn Szojuz-8 jelzéssel újabb űrhajót bocsátottak föld körüli pályára. Az űrhajóban kétfőnyi személyzet tartózkodik, mind­ketten veterán űrhajósok: Vla­gyimir Satalov és Alekszej Jeli­szejev. A Szojuz-8 űrhajót közép-eu­rópai idő szerint hétfőn 11 óra 29 perckor állították pályájára, az űrhajósokkal végrehajtandó föld körüli űrrepülések prog­ramjának megfelelően. Az űrhajó parancsnoka Vla­gyimir Satalov ezredes, a Szov­jetunió Hőse, űrrepülő-pilóta j fedélzeti mérnök Alekszej Jeli­szejev, a Szovjetunió Hőse, űr­repülő-pilóta, a műszaki tudo­mányok kandidátusa. Mindket­ten részt vettek már űrrepülés­ben idén januárban, a Szojuz-4 és a Szojuz-5 fedélzetén. A csoportos repülés során az űrhajósok több fontos műszaki­tudományos feladatot oldanak meg, ezek között: széles körű program alapján egyidejű komp­lex tudományos kutatásokat haj­tanak végre a világűr földközeli térségében; kipróbálják a há­rom űrhajó egyidejű csoportos repülésének bonyolult vezérlé­si rendszerét; a föld körüli pá­lyán keringő űrhajók egymás­hoz képest manővereket hajta­nak végre ember Irányította űr­rendszerek kidolgozásával ösz­szefüggő kérdések megoldására. Satalov jelentése szerint az űrhajósok közérzete kiváló. A három űrhajó személyzete kö­zött. megbízható rádiókapcsolat létesült. A földközeli térségben első íz­ben hajt végre csoportos űrre­pülést három emberlakta űrha­jó, fedélzetükön összesen hét űrrepülő-pilótával. A műszaki­tudományos vizsgálatok és kí­sérletek kitűzött programjának végrehajtása újabb információ­kat szolgáltat majd a földköze­li kozmikus térségről és elő fogja segíteni az űrhajózás tech­nikájának tökéletesítését, vala­mint tudományos és népgazda­sági felhasználását. Hétfőn, moszkvai idő szerint 16 óra 30 perckor a Szojuz-6 űrhajó a 34., a Szojuz-7 a 18. föld körüli fordulatot tette meg. Az űrrepülés harmadik napi programja értelmében Georgij Sonyin, a Szojuz-6 parancsnoka és Valerij Kubászov fedélzeti mérnök a négyes és ötös nagy­ságrendű csillagokhoz vi­szonyított vizuális asztroorien­táció módszerén dolgozott, ami lehetővé teszi az űrhajó helyze­tének pontos megállapítását anélkül, hogy a földi központ segítségét vennék igénybe. A Szojuz-7 űrhajó személyze­te a föld felszínét, a fény és az árnyék találkozási vonalát fi­gyelte meg és fényképezte, va­lamint az automatikus navigá­ciós berendezéssel hajtott vég­re kísérleteket. A programnak megfelelően az űrhajókról rádió- és televíziós közvetítéseket adtak. A telemetrikus úton vett or­vosi adatok, valamint a Szojuz-6 és a Szojuz-7 személyzetének kölcsönös megfigyelési eredmé­nyei azt mutatják, hogy vala­mennyi űrhajós jól bírja az űr­repülés tényezőinek összesített hatását, és mindannyian nagy­fokú munkaképességet mutat­nak. Az űrhajóban a levegő ösz­Képünkön a Szojuz-6, Szojuz-7 és a Szojuz-8 legénysége (balról ülve) Valerij Kubászov, Georgij Sonyin, Vlagyimir Satalov, Alek­szej )eliszejev, (állva) Viktor Gorbatko, Anatolij Filipcsenko és Vlagyiszlav Voikuv. (Telefoto — CSTK — TASZSZ) szetétele, nyomása, nedvesség­tartalma és a hőmérséklet a megfelelő munkakörülménye­ket biztosító értékek között van. A Szojuz-6, a Szojuz-7 és a Szojuz-8 űrhajók személyzete hétfőn táviratot küldött a Kremlbe, amelyben az űrhajó­sok értesítik az SZKP Központi Bizottságát, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnökségét, a kormányt, hogy megkezdték a széles körű tudo­mányos-műszaki program fel­adatainak teljesítését. A hangu­latunk kitűnő, jól érezzük ma­gunkat — hangoztatják az űr­hajósok. A távirat továbbá meg­állapítja, hogy a szovjet kozmo­nautikának ez az újabb ragyogó sikere beszédesen' bizonyítja a szovjet tudomány és technika fejlettségét, a szovjet nép alko­tóerejének kiapadhatatlanságát. A szovjet televízió nézői hét­főn ismét tudósítást láthattak a szovjet űrrepülőtérről. Ez alka­lommal a riport „hőse" a Szo­juz-8 űrhajó volt. A riport jó­val az indulás előtt kezdődött. Bár nagyon esett az eső, a go­molygó párában is jól látható volt a hatalmas rakéta, amely­nek „emeletein" az utolsó előké­születek folytak. Alekszej Kon­sztantyinov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia munkatársa a riport során kijelentette, hogy a Szojuz-6 és a Szojuz-7 sze­mélyzete már végzett bizonyos kísérleteket, így geológiai és földrajzi vizsgálatokat. E mun­kák eredményét az eddiginél pontosabb földtani és földrajzi térképek elkészítéséhez hasz­nálják majd fel. Az űrhajósok vizsgálatai előmozdítják a föld és az óceán mélyén rejlő kin­csek felkutatását is. A Szojuz-8 legénysége Vlagyimir Satalov ezredes, a hétfőn startolt Szojuz-8 szovjet űrhajó parancsnoka már másod­szor tesz utazást föld körüli pá­lyán. Idén januárban két űrha­jót kapcsolt egymáshoz a világ­űrben és így — mint ismeretes — létrejött a világ első kísérle­ti űrállomása. Satalov 42 éves, ebből 24 a repüléssel és a világűrrel függ össze. Először a katonai repülő­iskola, majd a Sztálingrád kör­nyéki pilótaiskola növendéke volt. Az utóbbit 1949-ben fejezte be. Tanulmányainak elvégzése után pilótaoktató volt négy évig, amikoris a moszkvai katonai re­pülőaakdémia hallgatója lett. Ezután parancsnoki tisztségeket töltött be repülőalakulatoknál. Az űrhajósok sorába 1963 ja­nuárjában került. Erre az időre különféle repülőgépeken már körülbelül 2000 órát repült. El­ső osztályú pilóta, 1953 óta az SZKP tagja. Alekszej Jeliszejev, a Szojuz-8 fedélzeti mérnöke már egyszer végzett űrrepülést. Idén január­ban Jevgenyij Hrunov alezredes­sel együtt űrsétát tett és átment a Szojuz-4 űrhajóra, ahol Vla­gyimir Satalov várta őket. Ez volt az űrhajózás történetében az első kozmikus átszállás. Hét­főn már másodszor indult űrre­pülésre föld körüli pályán. A feladatok sikeres teljesítéséért (Folytatás ä 2. oldalon) A lerövidített munkaidő előnyeit csakis a gazdálkodás megjavításával őrizhetjük meg A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ÜLÉSE (ČSTK) — A csehszlovák kormány október 8-i ülésén a munkaidő-csökkentéssel kap­csolatban felmerült problémák­kal foglalkozott. Megállapítot­ta, hogy a múlt év folyamán végrehajtott munkaidő-csökken­tés az ötnapos munkahét foko­zatos bevezetésének befejezése volt; ez már 1964 óta volt fo­lyamatban. Az egész évi munka­idő az elmúlt két év folyamán az egyműszakos munkahelye­ken dolgozók számára 72 órá­val, a kétműszakos munkahe­lyeken dolgozók számára 84 órával és' a háromműszakos munkahelyeken dolgozók szá­mára 96 órával csökkent. Dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottsá­gának első titkára ma be­szédet mond a plzeňi Škoda-gyár dolgozóinak értekezletén. A beszédet a rádió és a televízió 13,30 órakor közvetíti. Tekintettel arra, hogy nem rö­vidültek le a műszakok, a sza­bad szombatokat, a vasárnapo­kat és a szabadságot is ideszá. mítva évi 125-re emelkedett a szabad napok száma. Csehszlo­vákia ma a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság után a harmadik szocialis­ta ország, amely teljes mérték­ben áttért az ötnapos munka­hétre. A kormány azonban meghatá­rozta a munkaidő-csökkentés lefolyásának elveit, amelyeik megfeleltek a népgazdaság szükségleteinek és lehetőségei­nek, és kitűzött egy reális prog­ramot, amelyben hangsúlyozta; a megvalósítás attól függ, hogy az egyes vállalatok és szerve­zetek hogyan tudják biztosítani a munkaidő-csökkentés gazda­sági feltételeit. E helyes intézkedések meg­valósítására azonban olyan idő­ben került sor, amikor a gaz­dasági és a társadalmi szerve­zetek rendkívüli nyomást fej­tettek ki, valamint irreális kö­(Folytatás a 2. oldalon) A Szövetségi Gyűlés plenáris ülése (ČSTKJ — A Szövetségi Gyűlés elnöksége 1969. október 15-re és 16-ra a prágai vár Spanyol-termébe egybehívta a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 3. együttes ülését. A Népi Kamara elnöksége a Népi Kamara 4. ülését 1969. október 15-re, a Nemzetek Kamarájának elnöksége pedig a Nemzetek Ka­marájának ülését szintén október 15-re hívta egybe. A Népi Ka­mara az ülést a prágai vár Spanyol-termében, a Nemzetek Ka­marája a prágai vár „Labda-termében" tartja. Ülést tartott az SZNT elnöksége Egyetértenek a választási időszak meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal 0 Érvénytelennek nyilvánították a múlt év augusztusában hozott helytelen határozatokat (ČSTK) — Bratislavában teg nap ülést tartott a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége. Az elnökség gyűlését felváltva ve­zette Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke és Jozef Malina, az SZNT alelnöke. Az elnökség túlnyomórészt törvényhozási kérdésekkel fog­lalkozott. Egyetértését nyilvá­nította a nemzeti bizottságok, a nemzeti tanácsok, a Szövetségi Gyűlés, a Legfelsőbb Bíróság, a kerületi és járási bíróságok vá­lasztási időszakának meghosz­szabbításáról szóló alkotmány­törvény-javaslattal a belpoliti­kai helyzetnek megfelelően. Az elnökség továbbá elhatározta, hogy a pótlólagos nyereségel­vonásról, a kötelező limitekről és a jövedelem-adó módosítá­sairól hozott törvényerejű in­tézkedéseit jóváhagyás végett a Szlovák Nemzeti Tanács leg­közelebbi ülése elé terjesszék. Az elnökség elé terjesztették az SZNT iskola- és művelődés­ügyi bizottságának javaslatát a Szlovák Szocialista Köztársaság kultúrájának gazdasági és szer­vezési elveiből. Az SZNT elnök­sége beható vita és az SZNT elnökségi tagjainak hozzászó­lásai alapján egyetértéssel tu­domásul vette az állásfoglalást. A Varsói Szerződés Öt álla­ma szövetséges csapatainak 1968. augusztusában a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság területére lépésével kap­csolatban az SZNT elnöksége és a Szlovák Nemzeti Tanács több határozatot és állásfoglalást hagyott jóvá. Habár e dokumentumok többségének fő célja a nyuga­lom, a megfontoltság megőrzé­se és a normális munkamenet biztosítása volt, egyes részeik olyan állásfoglalásokat és nyi­latkozatokat is tartalmaznak, amelyen főként a CSKP KB szeptemberi plénumán megál­lapított tények megvilágításá­ban politikailag helytelennek bizonyulnak. Ezért az SZNT el­nöksége ezeknek az SZNT el­nöksége által 1968. augusztus 21. és 29. között jóváhagyott határozatainak és állásfoglalá­sainak erre vonatkozó részelt semmisnek nyilvánította. A kö­vetkező határozatokról van szôs az 1968, augusztus 23-1 ha­tározat, az SZNT elnökségének 1968. augusztus 24-1 levele, az SZNT elnökségének 1966. augusztus 26-i üléséről ki­adott jelentés. Az SZNT elnöksége továbbá visszavonja a Szovjetunió bra­tislavai főkonzulátusához 1968. auszutus 26-án intézett jegy­zéket. Ugyanakkor a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak javasolta, hogy a SZNT ülésén hasonló intéz­kedéseket tegyen az említett Időszakban jóváhagyott SZNÍ dokumentumokra vonatkozóan.

Next

/
Thumbnails
Contents