Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-14 / 242. szám, kedd

/ A lerövidített munkaidő előnyeit Három Szojuz az Űrben csakis a gazdálkodás megjavításával őrizhetjük meg (Folytatás az 1. oldalról) vetelésekkel álltak elö, amikor meggyengült a központi irányítás, csökkent a tekintélye, s az ágazati gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok és a szervezetek komolyan megsértették a kormány által kitűzött alapelveket. A munkaidő csökkentésének fokozatos bevezetése helyett számos szervezet a munkaidő-csökkentést egyszerre hajtotta végre, anélkül, hogy kialakította volna a meghatározott feltételeket, ami következményeiben a termelés növekedési ütemének lelassulásához, a szolgáltatások folyamatosságának és minőségének megzavarásához, megdrágulásukhoz, a munkatermelékenység növekedési ütemének lassúbbodásához vezetett és a vállalatok növelték dolgozóik létszámát. Számos vállalatban és szervezetben a munkaidő-csökkentés végrehajtása után sem javult meg a munkaidő kihasználása, sőt egyes szervezetekben hétfőn és pénteken rövidebbek a műszakok és nagyobb az igazolatlan távolmaradás. Hasonlóképpen a dolgozók a munkahét elején később érkeznek munkába és hét végén korábban távoznak, úgyhogy még az ötnapos munkahét is lerövidül, ami teljesen tarthatatlan állapot. A munkaidőt például a gépiparban 70—85 százalékra, az építőiparban 55—70 százalékra és az üzemen kívüli szerelőmunkáknál 40—65 százalékra használják ki. További nemkívánatos jelenségek is megzavarják a gazdasági élet ritmusát. A dolgozók a „csúsztatott" szabadnapjaikat egyszerre, legtöbbször ünnepek előtt vagy után veszik ki. Az elmúlt évektől eltérően az év végén — a karácsonyi ünnepek előtt és újév után — növekedik a hiányzók száma, és ez teljes két héten át megzavarhatná a gazdasági élet menetét. A szolgáltató Ipari ágazatokat megelőzően a termelői ágazatok már bevezették a munkaidőcsökkentést és az ötnapos munkahetet, aminek következtében a szolgáltató-üzemek nem tudtak kellőképpen alkalmazkodni a hétközben megnövekedett kereslethez. Az ötnapos munkahét bevezetése után roszszabbodott a szolgáltatóipari üzemek tevékenysége szómba, tönként, úgyhogy a Jelenlegi helyzet nem felel meg a lakosság Igényeinek. Az említett fogyatékosságok következtében teljesen abnormális és nemkívánatos állapot állt elő, amelyet nem lehet tovább tűrni a népgazdaság további normális fejlesztésének és magának a lakosságnak az érdekében, amelynek életszínvonala ennek következtében nem tudna zökkenőmentesen emelkedni. A köztársaság kormánya ebben a helyzetben ls meg akarja őrizni a lerövidített munkaidő előnyeit, azonban nyíltan kijelenti, ez csakis abban az esetben lehetséges, ha megjavul valamennyi vállalat és szervezet gazdálkodása. A kormány a gyors javuláshoz vezető utat az általa meghatározott alapelvek értelmében csupán a feltételek következetes utólagos kialakításában látja. A kormány határozata világosan kimondja, hogy rövidebb munkaidőt csak akkor lehet bevezetni, ha ezáltal nem lassul le a termelés, valamint a szolgáltatások terjedelmének és minőségének növekedése, gazdaságossága, ha nem keletkezik zavar a többi összefüggő ágazat szervezeteihez fűződő kapcsolataikban, főként a közlekedésben és az energetikában, valamint a termelő szervezetek és a kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatban, ha nem romlik a lakosság és a szervezetek szükségleteinek a szolgáltatóüzemek részéről történő kielégítése. Továbbá akkor, ha a munkaidőt nem rövidítik le az igények megvizsgálása és a lakossággal való megtárgyalása nélkül és ha nem rosszabbodik az állami szervek feladatainak teljesítése, valamint a lakossággal fenntartott kapcsolatuk. Ebben az értelemben még az év végéig javulásnak kell mutatkoznia. A kormány nem nézheti tétlenül a megnyilvánuló fogyatékosságokat. Ezért határozatában valamennyi miniszter és a szövetségi központi szervek vezetőinek feladatává tette, hogy az alárendelt szervekkel és szervezetekkel a vállalatok vezérigazgatóinak, esetleg Igazgatóinak személyes részvételével azonnal tárgyalják meg a munkaidő lerövidítésével és az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült fogyatékosságokat, és határozottan biztosítsák azok kiküszöbölését. Különösen a termelés és a szolgáltatások terjedelme és minősége növekedésének lelassulását és gazdaságosságuk csökkenését kell leküzdeni és a kieső munkaidőt teljes mértékben pótolni kell fokozott munkatermelékenységgel, továbbá növelni kell a vagonok kirakásának és berakásának ütemességét. A szervezetek vezető dolgozóit szigorúan felelősségre vonják a nemkívánatos munkarendszerek bevezetéséért — főként a munkahét elején és végén a rövidebb műszakok megállapításáért és e napokon a távolmaradások önkényes Igazolásáért. A munkatörvénykönyv előkészületben levő módosítása megszigorítja azt a rendelkezést, amelynek alapján a munkából való Igazolatlan távolmaradás következtében lerövidül a szabadság ideje. A kormány határozata alapján a vezető dolgozóknak feltétlenül biztosítaniuk kell, hogy a szervezetek legkésőbb 1969 végéig utólagosan teljesítsék a munkaidő lerövidítésére és az ötnapos munkahét bevezetésére megállapított feltételeket. Ennek útja elsősorban a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő szigorú megtartása és kihasználása, a termelés és a szolgáltatások műszaki-szervezési színvonalának emelése, valamint az, hogy a munkatermelékenység növelését célzó intézkedések maradéktalanul visszatükröződjenek a munkanormákban. A jóváhagyott intézkedésekről és eredményeikről még ez év végéig részletes jelentést terjesztenek a kormány elé. Értékelik a lerövidített munkaidő és az ötnapos munkahét 1969. évi termelési, gazdasági és szociális eredményeit, és erről a záróértékelést a CSSZSZK kormánya elé terjesztik. Ezzel öszszefüggésben statisztikailag megvizsgálják az ötnapos munkahét feltételei között az üzemi és munkarendszereket, majd a vizsgálat eredményeit felhasználják a kormány elé terjesztendő zárójelentésben. A kormány a dolgozók megértésére, kezdeményező javaslataikra számít, bízik abban, hogy minden munkahelyen aktívan hozzáfognak a munkaidő tartalékainak maradéktalan kihasználásához, mert csak így lehet többet és olcsóbban termelni rövidebb munkaidő alatt. A kormány egyetért azzal is, hogy a termelés, főként a hiányzó nyersanyagok termelésének, a fogyasztási cikkek termelése növelésének, a kivitel és közlekedés gazdaságosságának céljából, a lakásépítés és más beruházások meggyorsítása érdekében önkéntes műszakokat szervezzenek az általános szabadnapokon, a népgazdaság szükségletei és az egyes üzemei feltételei alapján. A munkaidő lerövidítésével járó kedvezőtlen következmények kiküszöbölése során a szövetségi kormány eme határozata alapján hasonló eljárást választ a CSSZK és az SZSZK kormánya is. Különös súlyt helyeznek a nemzeti bizottságok részvételére, a szolgáltatási ágazatok munkakapacitásának a szombati napokkal való kibővítésére és a lakosság aktív részvételére. Mindkét nemzeti kormány mellett munkabizottságok létesülnek és azok bírálják majd el, hogy az egyes szakágazatok hogyan biztosítják a munkaidő lerövidítéséhez és az ötnapos munkahét bevezetéséhez szükséges feltételeket a termelésben, a szolgáltatásokban és az állami közigazgatási szervekben. A munkaidő lerövidítésével és az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült fogyatékosságok leküzdéséről fog tárgyalni a döntő fontosságú vállalatok vezérigazgatóinak és Igazgatóinak országos tanácskozása is, amely még ezen a héten összeül Prágában. Az említett fogyatékosságok gyors kiküszöböléséhez- hozzájárulnak az FSZM szervei is. A CSSZSZK kormánya elvárja, hogy az őszinte szaval megértésre találnak, a Jelenlegi gazdasági nehézségeket igazi megvilágításba helyezik és elősegítik leküzdésüket, mégpedig úgy, hogy az elért életszínvonal fennmaradjon és tovább fejlődjék. (Folytatás az 1. oldalról) Jeliszejevet és a többi fent nevezett űrhajóst annak idején a „Szovjetunió Hőse" címmel tüntették ki. Jeliszejev 1934-ben született Zsizdrában, egy Kaluva környéki kisvárosban. A középIskolát jeliszejev Moszkvában végezte, utána a technikai főiskola hallgatója lett. Később egy tervezőirodában dolgozott és megszerezte a tudományok kandidátusa fokozatot. Két évvel ezelőtt, már mint az űrhajósok gárdájának tagia belépett az SZKP-ba. Érdekes kísérletekre van kilátás Első ízben fordul elő az űrkutatás történetében, hogy három űrhajó tartózkodik egyidejűleg a világűrben. Ez egy új és érdekes kísérletekre ad lehetőséget. A Szojuz-7 és a Szojuz-8 között például randevú, majd ezt követően tartós összekapcsolás jöhet létre, hiszen a hivatalos közlemények szerint csak a Szojuz-6-róI bizonyos, hogy nem rendelkezik csatlakozásra alkalmas berendezéssel. Ilyen körülmények között a Szojuz-6 személyzetére érdekes feladatok összessége várhat. Például az egymást megközelítő, majd összekapcsolódó űrhajók közelében repülve, pontos értékelési lehetőségeket biztosító filmfelvétel-sorozatot készíthet a manőverről. Az eseményeket kívülről szemlélő űrhajó pilótái a fedélzeti navigációs és mérőrendszerek adataira támaszkodva segíthetik a Szojuz-7 és a Szojuz-8 találkozásának a lebonyolítását. A csatolás létrejötte után az űrhajósok kiszállhatnak a Szojuz-6 kabinjából és összehegeszthetik a másik két űrhajót. Első pillanatra úgy tűnhet, hogy ez a müvelet nem kívánatos. Felmerül ugyanis a kérdés: hogy tér vissza az összehegesztett két űrhajó személyzete a Földre? Ez nem okoz problémát, tekintettel arra, hogy a Szojuz űrhajók felépítése nem zárja ki a visszatérést még egy olyan szilárd mechanikus kapcsolat létesítését követően sem, amilyen az összehegesztés. A folyamatban levő „többlépcsős" űrkísérlet jelentős továbblépés a korábbiakhoz képest. A fedélzeten számos tudományos mérőberendezést helyeztek el, melyek lehetővé teszik, hogy a személyzet az égitestek olyan sugárzásait figyelje meg, amelyek a légköri elnyelődés következtében nem jutnak el a Föld felszínére. A kísérlet során az ember sokoldalú tevékenységét próbálják kl kozmikus körülmények között. A Szojuz-program Jelentős lépés azon az úton, amelynek során az ember egyre aktívabbá válik a világűrben, és mind több olyan feladat végrehajtására képes, amelyek növelik a kozmoszban végzett kutatások hatékonyságát és értékét. (MTI) Bemutatkozó látogatáson az új jugoszláv nagykövet (ČSTK) — Ljubomir Bablcs, a Jugoszláv Szocialista Szövetség Köztársaság új csehszlovákiai nagykövete hivatalba lépése alkalmából tegnap hivatalos látogatást tett a szlovákiai állami szervek képviselőinél. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumában és Oktatásügyi Minisztériumában tett látogatás után az új jugoszláv nagykövetet Vlagyimir Godler bratislavai jugoszláv főkonzul kíséretében fogadta Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Jelen volt dr. Szabó Rezső, az SZNT alelnöke Ľudovít Kúdela, a miniszterelnökség protokollfőnöke és Eduard Rázga, az SZNT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője és protokollfőnöke. Az SZNT elnöke és a nagykövet szívélyes beszélgetést folytattak elsősorban a jelenlegi politikai helyzetünkről, a szlovák nemzeti szervek jelentőségéről és küldetéséről, valamint Jugoszlávia és Csehszlovákia népeinek kölcsönös kapcsolatairól. Az új jugoszláv nagykövetet fogadta dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke is. A beszélgetésen elsősorban a két országnak a szocializmus építésében szerzett tapasztalataival foglalkoztak. Munkaügyi és népjóléti kérdésekral tárgyaltak (ČSTK) — A Pravda vývrafl üdülőházában tartották 4. koordináló értekezletüket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság A munkakezdeményezés kibontakoztatásáért AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK ÜLÉSE (ČSTK) — A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, dr. Peter Colotka miniszterelnök vezetésével tegnap ülést tartott. Az ülés bevezető részében a kormány a CSKP Központi Bizottságának a munkakezdeményezés kibontakoztatására irányuló felhívása teljesítésével foglalkozott. Ezzel összefüggésben megtárgyalta a szlovák kormánynak a gazdaság stabilizálására tett Intézkedéseit, valamint a kormány 1969. évi gazdasági Irányelvei teljesítésének érdekében a vállalatokkal kötendő egyezményekről beterjesztett jelentést. Az SZSZK kormánya megállapította, hogy bizonyos stabilizációs haladás észlelhető Szlovákia gazdaságában, és fokozatosan javul a lakosság áruellátása. A vitában bírálták a termelésben, a közlekedésben és az áruelosztásban mutatkozó fogyatékosságokat. Élesen elítélték a közömbösséget, a munkafegyelem lazulását, ami megzavarja a stabilizációs folyamatot. Az SZSZK kormánya valamennyi miniszternek feladatává tette, hogy Intézkedéseket dolgozzanak kl szakágazataik feltételeinek megfelelően annak a felhívásnak a megvalósítására, amelyet a CSKP Központi Bizottsága felszabadulásunk 25. évfordulójának alkalmából tett közzé a kezdeményezés kibontakoztatására. A kormány egyúttal a miniszterek egy csoportját megbízta a kezdeményező mozgalom fejlesztésének, értékelésének és népszerűsítésének politikai, szervezési irányításával. A kormány az állami és a vállalati szerveket és szervezeteket a konszolidációs folyamatból eredő feladatok következetes és fegyelmezett teljesítésére vezeti a jóváhagyott intézkedésekkel. A közlekedésügyi miniszternek feladatává tette, hogy ez év október végéig a kormánynak tegyen jelentést konkrét javaslatokkal az égető közlekedési problémák megoldására. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek valamint a kereskedelmi miniszternek ugyanezen határidőn belül jelentést kell tennie a lakosság húsellátásának megjavítását és a karácsonyi piac megfelelő ellátását célzó intézkedések javaslatáról. A kormány az ülés további részében komplex anyagot hagyott jóvá a téglagyártás 1970. évi problémáinak megoldásáról. Ugyanakkor jóváhagyta az 1975. évi kerettervet. A műszaki-gazdasági intézkedések célja, hogy fokozatosan megszűnjön a téglagyártás lemaradása Szlovákiában. A belügyminiszter és az igazságügy-miniszter jelentést terjesztett a kormány elé az érvényes engedély nélkül külföldön tartózkodó személyek lakásai használatának jogi rendezéséről. A kormány az ülés további részében jóváhagyta a külfölddel való kulturális, Iskolai és tudományos kapcsolatok fejlesztésének elveit, amelyeket a CSSZSZK Külügyminisztériuma terjesztett elő. Ezenkívül jóváhagyta a csehszlovák állampolgároknak a tőkésországokba történő utazásával, valamint a külföldiek Csehszlovákiai utazásával kapcsolatos rendkívüli intézkedések javaslatát, továbbá a CSSZSZK és a Francia Köztársaság között az állampolgári, családi és kereskedelmi ügyekben a jogi kapcsolatokat rendező szerződés javaslatát, valamint a csehszlovák— magyar határvidéki árucsere és gazdasági együttműködés árulistájáról szóló jegyzőkönyv aláírását. Az SZSZK kulturális ügyi miniszterének javaslatára a kormány jóváhagyta a kulturális tevékenység a gazdasági és szervezési alapelveit. Az SZSZK kormánya ezután jóváhagyta Szlovákia 1969 első félévi pénzügyi gazdálkodása eredményeinek értékelését. Az ülés végén jóváhagyta a kormányszervekben eszközölt néhány személyi változtatást és elfogadta a rendjelek és állami kitüntetések adományozására tett javaslatokat. Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának, valamint a CSSZK és az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának illetékes ^miniszterei, melyen jóváhagyták a minisztériumok együttműködési elveit és legközelebbi feladataikat. A tanácskozást dr. Vlasta Brablcovä, a CSSZSZK Munkaügyi és Népjóléti minisztériumának államtitkára vezeti. Az értekezleten részt vesz Mária Sedláková, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere és dr. Emilián Hamerník, a CSSZK munkaügyi és népjóléti minisztere. A miniszterek jóváhagyták a Szövetségi Minisztérium és a nemzeti minisztériumok közös eljárásának elveit a jövő évi feladatok teljesítése során, továbbá megvitatták a szocialista államok munkásainak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban való alkalmaztatásáról szóló nemzetközi egyezmények kötésének a lehetőségeit. Megállapították, hogy a CSSZSZK nem veti el a bevándorlási politika különböző formált, a kormányszervek azonban a fő súlyt a hazai munkaerő kihasználására fektetik. A minisztériumok képviselői a továbbiakban megvitatták az ágazat kutafási alapjával kapcsolatos Intézkedéseket. Tárgyaltak továbbá a munkások szakképzettségi alapIának létesítéséről. Ennek az alapnak a célja az lenne, hogy fokozzák a vállalatok érdekeltségét az ipari tanulók nevelésében. Az értekezleten megvitatták a fontos ágazatok, főleg a bányaipar számára való munkaerőtoborzás problémáit, foglalkozott továbbá a gyermekek családon kívüli nevelésére vonatkozó Javaslattal, a szociális gondoskodás szerveivel, amelyek az állam egységes családi politikájának szerveként működnének. X.