Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-09 / 212. szám, kedd

Normalizálódnak a viszonyok L í b i á b a n Tripoli — Líbiában az élet visszatér a rendes kerékvágás­ba. Az élelmiszerüzletek nyitva vannak, a parasztok megkapják a szükséges vetőmagokat, nor­málisan működik a vízellátás, a telefonszolgálat és felújították munkájukat az olajtársaságok is. A líbiai tájékoztató hivatal tudósítója az országban uralko­dó állapotot kommentálva meg­jegyzi, hogy a szeptember eleji események váratlanul érték azokat, akik „önző céljaik ér­dekében kizsákmányolták a né­pet és az országot elszigetelték az arab világ jelszabadító moz­galmától". A tudósító hangsú­lyozza, hogy az egész köztár­saságban tömegmegmozdulások zajlanak le a forradalom támo­gatására. „A líbiai nép kinyil­vánítja kívánságát, hogy a köl­csönös tisztelet alapjára helyez­ze kapcsolatait minden ország­gal, és el van szánva arra, hogy visszautasítson a belügyeibe történő bármilyen külföldi be­avatkozást." A kairói rádió jelentése sze­rint vasárnap nőtüntetésekre került sor a líbiai városokban. A felvonuló asszonyok és diák­lányok a forradalmat, a szocia­lizmust és az arab nemzet egy­ségét éltették. Líbia történeté­ben ezek voltak az első női tüntetések. Az Al Ahram hétfői számában közli, hogy Nasszer egyiptomi, Bumedien algériai és Atasszi szíriai elnök, valamint Numeiri, a Szudáni Forradalmi Tanács elnöke közös üzenetet intézett a Líbiai Forradalmi Tanácshoz. Üzenetükben az arab államfők teljes támogatásukról biztosí­tották a szeptember elsejei for­radalmat. Vasárnap újabb országok, köztük India és Jugoszlávia is­merték el a Líbiai Arab Köztár­saságot. FOKOZÓDIK A FESZÜLTSÉG BELFASTBAN Belfast — Eszak-lrország fő­városában hétfőre virradóan to­vább fokozódott a feszültség. A hajnali órákban angol csapatok vonultak a város központja fe­lé, miután egy száguldó autó­ból a túlnyomórészt protestán­sok-lakta negyedben lövéseket adtak le. Egy ember meghalt, egy pedig súlyosan megsebe­sült. A feszültség éleződését mutatja, hogy újabb barikádo­kat emeltek a város útvonalain. Az egymással szembenálló pro­testáns és katolikus csoportok vasárnap este és a hétfőre vir­radó éjszaka legalább nyolc épületet, köztük egy szállodát gyújtottak fel. ELBRICK: Nagyon örülök, hogy visszatértem Egy „Radio Orange" nevű földalatti rádió harcra szólítot­ta fel a protestánsokat a kato likus lakosság ellen. Angol ka­tonai egységek és északír rend­őralakulatok hétfőn a kora reg­geli órákban megszállták a vá­ros több fontos pontját. Sok háztetőn géppuskafészkeket lé­tesítettek. Cornelius Cremin, az Ír Köz­társaság ENSZ-beli nagykövete U Thant főtitkárhoz intézett le­velében kérte, hogy az észak­írországi helyzetet tűzzék a szeptember 16-án kezdődő ENSZ-közgyűlés napirendjére, mégpedig fontos és sürgős problémaként. 1989. IX. 9. Rio de Janeiro — Vasárnap este földet ért Mexikó főváro­sának repülőterén az a gép, amelynek fedélzetén az Egye­sült Államok brazíliai nagykő vete váltságdíjaként szabadon bocsátott 15 brazíliai politikai fogoly érkezett. A foglyokat, akik később el­mondották, hogy kevés kivétel­lel nem volt tudomásuk arról, vajon hová viszik őket, brazil rendőrök kísérték. A 15 szaba­don bocsátott politikai rab — 14 férfi és egy nő, kezében kis papírcsomaggal érkezett. Ebben volt minden személyes ingósá­guk. A Mexikóba érkezett brazíliai ellenállók között volt Gregorio Bezerra veterán kommunista, aki 71 éve ellenére frissen és derűlátón nyilatkozott. Mint mondotta, életének további ré­szét is harcos marxista-leni­nistaként kívánja eltölteni. Amint megérkezett a foglyo­kat szállító gép földetérésének híre, Pinto brazil külügyminisz­ter rádióbeszédet mondott, be­K o m mentárunk Charles B. F.lbrick, az Egye­sült Államok brazíliai nagykö­vete csütörtök óta ismeretlen Rio de janeiro-i partizánok fog­lya volt. A magát „város geril­lának" nevező partizáncsoport kalandfilmek történetébe illő módon rabolta el és tartotta 78 órán át túszul az amerikai dip­lomatát azért, hogy a brazil junta szabadon bocsásson 15 megnevezett, mostanáig fogva tartott baloldali személyt. A junta megijedt, elejét kí­vánta venni egy kínos bonyoda­lomnak, amelyet az amerikai nagykövet esetleges megölése okozott volna. A 15 brazíliai bal­oldali személyt Mexikóba szál­lították és ott szabadon bocsá­tották, utána a nagykövet is el­rablásának körülményeihez ha­sonló rejtélyes módon előke­rült. A happy enddel végződött iz­galmas politikai kaland éppen akkor játszódott le Brazíliában amikor ellentétek támadtak az uralkodó junta táborában. A múlt héten jelentették be, hogy Arturo da Costa e Silva állam­jelentette az eseményt, s hoz­zátette, hogy a hatóságok vár­ják az amerikai nagykövet sza­badon bocsátását. Négy órával később Elbrick nagykövetet fogvatartói egy gépkocsiból ki­tették Rio de Janiero egyik külvárosának utcáján és magá­ra hagyták. A nagykövet egy arra haladó taxiba ült, és ha­marosan az amerikai nagykö­vetség épületébe érkezett, ahol nagy tömeg várakozott rá. El­brick csupán annyit mondott: „Nagyon örülök, hogy vissza­tértem". Politikai megfigyelők egyet értenek abban, hogy az amerikai nagykövetet elrabló gerillacsoport, amely mint ki­derült az Október 8. Forradalmi Mozgalom nevet viseli, (októ­ber 8-án halt meg Che Guevara, a latin-amerikai szabadságmoz­galom nagy vezetője) példátlan, propaganda-szempontból is egyedülálló akciót hajtott vég­re, amely veszélyeztetheti a je­lenlegi brazil kormány pozíció­ját is. ULANBATORBÜL tegnap el­utazott a csehszlovák szakszer­vezetek küldöttsége, amely Ka­rel Poláček vezetésével a mon­gol szakszervezetek meghívásá­ra látogatott Ulánbátorba. A küldöttség elutazása előtt közös közleményt írtak alá a két or­szág szakszervezeteinek együtt­működéséről. A VENEZUELAI nemzetgyűlés 10-tagú küldöttsége tegnap hi­vatalos látogatásra Japánba ér­kezett. A küldöttséget Aguilar, a parlament alelnöke vezeti. A NEW JERSEY, a legna­gyobb amerikai csatahajó, mely 17 hónapon keresztül támadta a vietnami partvidéket, vasár­nap visszaindult az Egyesült Államokba. LENGYELORSZÁGBAN a „Cse­hek és Szlovákok Kulturális Szövetsége" ünnepi gyűlést rendezett a Lengyel Népköz­társaság fennállása 25. évfor­dulójának alkalmából. VARSÓBAN megkezdődött a szocialista országok iskolaügyi minisztereinek értekezlete. A résztvevők a szocialista or­szágoknak az iskolaügy terén folytatott további együt­működését vitatják meg. WESTMORELAND tábornok, az amerikai szárazföldi had­erők vezérkari főnöke, tegnap négynapos látogatásra Nyugat­Németországba érkezett. A NYUGAT-BERLINI Kereske­delmi és Iparikamara meghívá­sára lengyel gazdasági küldött­ség utazott Nyugat-Berlinbe. A küldöttséget Stanislaw Maksy­mowlcz, a Lengyel Külkereske­delmi Kamara főtitkára vezeti. A küldöttség a lengyel—nyu­gat-berlini ipari együttműkö­dést, a kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségeit tanulmányozza. SAN MARINÚBAN vasárnap parlamenti választások voltak. Az eredmények szerint a pár­tok erőviszonya nem változott. A kereszténydemokrata párt a szavazatok 44 százalékát sze­rezte meg, koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt 17 szá­zalékát. Így a koalíciós pártok­nak 38 tagja lesz a 60-tagú parlamentben. VARSÓBAN Perspektíva név­vel új politikai magazin jelent meg. Az első szám időszerű lengyelországi és külföldi ese­ményekről számol be. Saragat elnök Jugoszláviába látogat Belgrád — A belgrádi Borba kommentárban foglalkozik Sa­ragat olasz elnök októberi ju­goszláviai látogatásával. Hang­súlyozza, először fordul elő, hogy az olasz államfő Jugoszlá­viába látogat. Ez a látogatás a két ország kapcsolatainak szint­jét tükrözi. A lap meggyőződé­sét fejezi ki, hogy Saragat láto­gatása új szakaszt jelent a két ország gazdasági és politikai kapcsolataiban. BULGÁRIA NEGYEDSZÁZADA Ma 25 esztendeje, hogy 1944. szeptember 9-én röppent szét Bulgária-szerte a hír: a Hazafias Arcvonal átvette a hatalmat, népi demokratikus kormány alakult. A sztrájkokkal és tömeg­tüntetésekkel kezdődő antifasiszta felkelés tehát győzedelmes­kedett, a Bolgár Munkáspárt vezette dolgozók fegyverrel a kezükben elűzték elnyomóikat. Huszonöt esztendő távlatából visszapillantva, lemérve a megtett utat, bátran elmondhatjuk, hogy ennek a sokat szenvedett országnak a népe, amely évszá­zadokon keresztül idegen elnyomás alatt élt, fejlett Ipart, me­zőgazdaságot teremtett. Az első ötéves terv Időszakára (1949— 1953) a Bolgár Kommunista Párt 1939-hez viszonyítva a nem­zeti jövedelem megkétszereződését irányozta elő. Különös fi­gyelmet kellett szentelni ebben az időszakban az energiarend­szer kiépítésének, amely nélkül elképzelhetetlen volt az ipar fejlesztése. Az ország elmaradottságából számos nehezen meg­oldható probléma származott, nem volt elegendő szakember, szakmunkás, s így a szocialista iparosítás érdekében valóban nagy erőfeszítéseket kellett tenni. Az első ötéves terv, amely a szocializmus alapjai lerakásának leghősibb időszaka volt, si­kerrel zárult, a termelési mutatókat négy év leforgásán belül sikerült teljesíteni, sőt túlszárnyalni. 1939-hez képest négysze­resére emelkedett az ipari termelés, a szocialista tábor hatha­tós támogatásával a bolgár dolgozók lerakták a nehézipar alap­jait. Csehszlovákia segítségével épült pl. a legnagyobb bulgáriai hőerőmű, s az ország elmaradott mezőgazdaságának technikai felszerelését is sikerült lényegesen megjavítani. Így pl. a trak­torok száma az 1944. évi 3500-ról több mint 12 000-re emelke­dett. A mezőgazdasági gépek legnagyobb részét a Szovjetunió szállította. A későbbi esztendőkben még inkább rohamos fejlő­désnek indult az ország. így 1956 és 1961 között a mezőgazda­sági termelés 36, az ipari termelés 70 százalékkal növekedett. Az 1961-től 1965-ig eltelt időszakban a társadalmi össztermék 51 százalékkal, a nemzeti jövedelem 38 százalékkal növekedett. A Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán elfogadott Irány­elvek szerint — amelyek az ötödik ötéves terv gerincét alkot­ják, — az anyagi-technikai bázis megszilárdítása, a gépesítés ós az új termelési módszerek bevezetése áll előtérben. A pers­pektívák bátrak. 1966—1970 között 50 százalékkal kell emel­kednie a nemzeti jövedelemnek. Ez annyit jelent, hogy az ipari termelést 70 száalzékkal, a mezőgazdasági termelést 30 száza­lékkal kell növelni. Bulgária virágzó kereskedelmet folytat, több mint 100 országgal tart fenn gazdasági kapcsolatokat (a cári Bulgáriának 52 országgal volt kereskedelmi kapcsolata). Ugyanakkor a bolgár áru egyre nagyobb teret hódít a világ­piacon, a bolgár ipar és mezőgazdaság termékei keresettek, megbecsülésnek örvendenek. A sokoldalú együttműködést pél­dázza az a tény, hogy Bulgária 186 nemzetközi szervezet mun­kájában vesz részt. Mindez bizonyítéka annak is, hogy az or­szág vezetői aktív békepolitikát folytatnak, amelynek alapja mindenekelőtt a szocialista országokhoz fűződő baráti viszony, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, valamint a vi­lág haladó erői egységének megteremtése. (P-) A KNDK KIKIÁLTÁSÁNAK 21. ÉVFORDULÓJA Az országa megalakulásának 21. évfordulójára emlékezik ma a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozó népe. 1948. szeptember 8-án elfogadták az egész Koreára érvényes alkot­mányt, s kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársasá­got, melynek megalakulása után az amerikai imperialisták meg­gyorsították Dél-Korea militari­zálását. A gyilkos háború elle­nére is hatalmas fejlődésen ment keresztül az ország, amely­nek fő ösztönzője a Koreai Mun­kapárt volt. A fejlődés szem­mel látható jele az ipar álla­mosítása volt az ország északi részén. Korea a fegyverek elhallga­tása után mérhetetlen pusztu­lásnak, pótolhatatlan értékek megsemmisülésének a képét mu­tatta. A bűnös háború porrá és hamuvá változtatta az országot. Csupán az észak-koreai iparnak okozott kárt 420 milliárd vonra becsülték. A Koreai Munkapárt mindent megtett, hogy a hábo­rús pusztításokat helyrehozza. Ebben az igyekezetében a többi szocialista ország is segítségére sietett. 1966 végéig az 1960. évi­nek 2,2-szeresére, az 1944. évi­nek pedig 17-szeresére növeke­elnököt enyhébb szélütés érte, s ezért bizonytalan ideig képte­len gyakorolni a hatalmat. Ugyanakkor az elnököt nem az alelnök helyettesíti, hanem a PARTIZÁN BRAVÚR három fegyvernem képviselője vette át az elnöki hatalom gya­korlását, ami még a brazíliai vi­szonyok között is szokatlan. Még azon a héten egy tiszti ellen­csoport hallatott magáról, s nyílt kérdést szegezett a katonai tri­umvirátusnak: meddig kívánja gyakorolni az elnöki jogkört s milyen politikai irányvonalat kí­ván követni. A háromtagú junta hatalom­átvételét ugyanis a megfigyelők kisebb puccsnak tartják. Amióta magas rangú katonatisztek 1964­ben megdöntötték Goulart el­nök demokratikus köztársasági rendszerét, a brazil politikai életben kemény irányvonal, ún. linha dura érvényesült. Ez a de­mokratikus szabadságjogok fel­függesztését, illetve megnyirbá­lását jelentette. A linha dura azonban még több ellenséget szerzett a juntának. Ezért Cos­ta e Silva marsall, a katonából civillé vedlett államfő a maga módján ügyesen taktikázva la­zítani próbált a kemény politi­kán. Demokratikus reformokat hirdetett, az ún. „ellenőrzött demokráciát" Ígérte, ám az utóbbi két évben nőttön nőtt az ellenállás a katonai uralom­mal szemben. A végén még a junta kreálta Nemzeti Megúfho­dási Szövetség ls szembeszállt a katonai kormányzattal és el­lene szavazott a parlamentben. Ezért Costa e Silva még tavaly decemberben felfüggesztette a parlamentet és rendeleti úton kormányozta az országot. Az 1964-ben letartóztatott mintegy ötvenezer politikai fogoly szá­ma ls gyarapodott. A junta Washington érdekei­nek kiszolgálójaként mind gyű­löltebbé vált, elfordult tőle a brazil papság és a vállalkozó réteg, mely a nemzetinek mon­dott saját érdekei megsértését látta az észak-amerikai mono­póliumok befolyásának erősödé­sében. A tisztikarban, a latin­amerikai erőviszonyok fontos tényezőjében is rétegeződés tör­tént. Bebizonyosodott, hogy a tisztikarnak csak kisebb része, a tábornokok szűk köre támo­gatja a szolgalelkű Amerika­barát politikát, a tisztek zöme nacionalista beállítottságú, har­madik része pedig egyenesen rokonszenvez a partizánokkal, akik a lakosság támogatásában bízva az utóbbi időben eléggé aktivizálódtak. Most tehát, a junta bizonyta­lan erőviszonyainak alakulása közepette az amerikai nagykö­vet elrablása kínosan érintette a triumvirátust, mely messze­menő engedékenységre kénysze­rült. A nagykövet elrablásának megszervezése és végrehajtása, a gerillák követelésének érvé­nyesítése kitűnő szervezettség­ről és konspirációs tapasztalat­ról tanúskodik. A junta erkölcsi leckét, a tömegek bátorítást kapta. L. L. dett az ipari termelés. Több mint 300 új üzem épült. A hét­éves terv folyamán, a fejlődés jelenlegi szakaszában a munka­termelékenység növelése az égik elsőrendű feladattá vált. Javult a népgazdaság technikai felszereltsége, meggyorsították a műszaki rekonstrukciót, s lé­nyegesen megnövekedett a szak­emberek száma. Ugyanakkor emelkedett az irányítás színvo­nala. A koreai népgazdaság fő feladata jelenleg a termelés szé­les körű automatizálása és gépe­sítése, valamint a hatékonyság fokozása a népgazdaság minden ágában. A KNDK külpolitikája a világ* béke megőrzésére irányul, dip­lomáciai kapcsolatot és baráti kapcsolatot tart fenn a szocia­lista országokkal. Makariosz—Kücsük találkozó Nicosia — Makariosz érsek ciprusi elnök és Kücsük alelnök első ízben találkoztak hat év óta, hogy Cipruson kirobbant az ellenségeskedés a szigeten élő törökök és görögök között. A találkozóra az ENSZ-társaságok világszervezete 22. plenáris ülé­sének megnyitóján került sor, amely több mint 200 küldött részvételével vasárnap Nicosiá­ban kezdte meg hatnapos mun­káját. Maurer Pekingben Peking — Ion Gheorghe Maurer vezetésével vasárnap Pe­kingbe érkezett az a román párt- és kormányküldöttség, amely Hanoiba tart, hogy részt vegyen Ho Si Minh temetésén. Vasárnap este a román de­legáció szálláshelyén Ion Glu Maurer és Paul Niculescu-Mízil találkozott Csou En-lajfal az államtanács elnökével és Li Hszlen-niennel, az államtanács alelnökével. A WASHINGTONI Walter Reed katonai kórházban szívro­ham következtében 73 éves ko­rában elhunyt Everett M. Dirk­sen szenátor, a szenátus repub­likánus csoportjának vezetője. Dirksen négy amerikai elnök­nek volt a bizalmasa és a sze-. nátus egyik legügyesebb politi­kusának számított-.

Next

/
Thumbnails
Contents