Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-30 / 230. szám, kedd

RÖVIDZÁRLAT Lényegében erről van szó. Bár nem vagyok benne biztos, hogy az áramszolgáltatás megszakadását rövidzárlat okozza. Tény, hogy községemben bármikor — de főleg szombaton és vasárnap! — megszakad az áramszolgáltatás. Nem nyomoztam ki a bosszantó tény okát. Tudom, hogy a szenei villanytelepen egész biztosan szolgálnának „magyarázattal". Ám nekem nem magyarázat kell, hanem villanyáram. Ha kái örvendő lennék, némiképp megnyugtathatna az, hogy ezt a problémát más községekben és városokban is ismerik. Annál inkább indokoltnak tartom feltenni a kérdést: nem kellene-e ezért valakiket felelősségre vonni? Szerintem az áramszolgáltatás megszakítása legalább olyan vétség, mintha például elfelejtenének bizonyos községek, városok lakosainak kenyeret biztosítani. Manapság a legtöbb háztartásban használnak villanyfőzőt, sütőt — s ha nincs áram, egyszerűen tanácstalanok a háziasszonyok. A legtöbb helyen a vízellátás is megszakad az áramszolgáltatás szünetelése következtében. S tennészetesen a hűtőszekrények jege is felolvad, ha nincs áram. Sok háziasszony — mivel hét közben nem ér rá — a vasalást is a hét végére halasztja — persze hiába. Arról nem is beszélve, micsoda bosszúságot okoz az embernek, ha mondjuk egy jó futballmérkőzés közvetítése közben „alszik el" a tévé. A felsorolást szinte végnélkül folytathatnám, de nem érdemes. Elég, ha levonom a tanulságot: az áram bármikori kikapcsolása nagy károkat és felmérhetetlen bosszúságot, vagyis a szó szoros értelmében „rövidzárlatot" okoz. Valakinek tehát felelnie kellene érte. VAN EGY TRAKTOROM A gyár a dolgozóé jelszót kezdetben sokan szóról szóra értelmezték. Természetesen ez csak átvitt értelemben igaz és helyes. Hova jutnánk, ha ki-ki bármikor elvihetné a gyárból a maga „részét". Márpedig a fenti jelszó szó szoros értelmezése ezt sem zárja ki. Persze, ma már mindenki tudja és helyesli, hogy a munkahelyét jelentő üzem tulajdonát, mely a nép vagyona, nem lehet „hazavinni". És ehhez általában igazodunk is. Azért használom az „általában" kifejezést, mert bizonyos munkahelyekre és munkakörökre ez nem vonatkozik. Vagyis némely helyen az állami tulajdon egyben magántulajdon is. Legalábbis gyakorlatilag. Mái pedig ez a lényeg... De talán nézzünk meg egy konkrét példát A traktorosokra gondolok. Mondjuk, egyik-másik állami gazdaság traktorosaira. Azokra a gazdaságokra, amelyekben a traktorok csak részben jelentenek állami tulajdont, részben pedig „magántulajdont" képeznek. Igaz, jobbára csak hét végén mondható el róluk az utóbbi megállapítás. Ekkoi ugyanis a hasznos masinákat vezetőik úgy használják, mintha azok valóban az övéik lennének. Ez azt jelenti, hogy fuvarozni járnak velük — természetesen saját zsebükre. A fuvarozásra rászorulóknak pedig teljesen mindegy, kié a traktor, kinek fizetnek. A traktorosoknak mindenképp hálásak lehetnek, hiszen szabad idejét áldozza fel. Nyilván akadnak „jólelkűek", akik rosszallóan veszik, hogy mindezt szóvá teszem. Talán arra hivatkoznak, hogy a traktoros egész héten nehéz munkát végez, s a már említett szabad idejéről mond le — mások javára. És ez valóban igaz is. Am ennek ellenére nem érthetünk vele egyet. Annál is inkább, mivel a traktorosokon kívül mások is feláldozzák szabad idejüket, hogy kereshessenek. De a traktorosok esetében nem csupán erről van szó. ök ugyanis olyan jövedelmet vágnak zsebre, mintha a saját traktorukkal dolgoznának. Pedig erről szó sincs. így végső soron az államot károsítják meg. Vagyis mindannyiunkat... Hova jutnánk, ha ez a gyakorlat általánosan is elterjedne? TENGELYTÖRÉS ÉS ÚTTÉVESZTÉS Naptáramban lapozgatva a július 10-i napon ezt a bejegyzést pillantottam meg: „10 korona". Csak hosszas gondolkodás után jöttem rá, miért is Jrtam be ezt a két szót. Ezen a bizonyos napon egy ismeretlen férfi megszólított Pozsony kellős közepén, hogy segítsek rajta. Kérése kicsiség volt, ám — amint mondotta — számára mégis nagy segítséget jelentene: kölcsönözzek neki 10 koronát. Mindezt nem kis szégyenkezéssel adta elő. „Őszintén bevallom, olyan éhes vagyok, mint egy farkas" — mondta; majd megmagyarázta, hogy Brnóbpl szállítanak valamilyen anyagot — már nem emlékszem, mit — szövetkezetükbe, egy csallóközi faluba, de traktorukat tengelytörés érte, s így délutánig kénytelen vesztegelni Pozsonyban. Hogy megbízzam benne, felajánlotta a pontos személyi adatalt és természetesen kérte az én címemet is, hogy a pénzt — amint megérkeznek! — feladhassa. Bevallom, egyetlen szavát sem hittem el, sem a tengelytörésről szóló meséjét, sem azt, hogy valóban érdekli a címem. Ennek ellenére úgy hatót óztam, hogy adok neki 10 koronát. Mégpedik anélkül, hogy kiléte s címe felől érdeklődnék. Azt gondoltam, a hozzáfűzött bizalommal annyira meglepem, hogy talán elküldi a pénzt. Nem is értette, miért nem érdekel a pontos címe. „Mert megbízom magában" — mondtam, s szinte biztosra vettem, hogy „.makarenkói" módszerem eredményes lesz. Ezt joggal feltételeztem, hiszen észrevehetően jobban meglepődött a bizalomtól, mint attól, hogy megkapta a pénzt. Ogy látszik azonban, a meglepetés hatásától végül mégiscsak könnyen megszabadult, mert a pénzt máig sem küldte el. Talán éppen akkor sikerült a bizalmam keltette megdöbbenését leküzdenie, amikor a 10 koronán megivott egy-két sört. Ma már nem kételkedem abban, hogy nem ís annyira éhes, mint inkább szomjas lehetett szegény. Az sincs kizárva, hogy a végén jót nevetett naivságomon. De ez most már mindegy. Én persze a 10 korona miatt egyáltalán nem bosszankodom. Az viszont bánt, hogy egy fiatalembert ért ekkora szerencsétlenség. A „tengelytörést" ugyanis most már elhiszem. Sőt, azt is tudom, hogy ráadásul a helyes útról is letévedt. Vagyis messzire aligha juthat el. F.l. ORVOSI TANÁCSADÓ BETEGSÉG A GYERMEK ÉTVÁGYTALANSÁGA? A LEGGYAKORIBB PANASZ, amellyel a szülök a gyermekorvoshoz fordulnak, hogy a gyermek nem akar enni. Az étvágytalanság általában a fertőző betegségek vagy a felső légzűutak megbetegedésének következménye, persze gyakran megesik, hogy a teljesen egészséges gyermek is étvágtyalan. Mi az étvágytalanság oka? A gyermek étvágytalansága legtöbbször a rossz nevelés következménye. A gyermekek első és második életévükben aránylag kevesebbet esznek, mint egyéves koruk előtt. Ez teljesen normális jelenség. A szülök viszont, tájékozatlanságbél vagy aggodalomból, hogy a gyermek esetleg lefogy, nagyobb mennyiségű táplálék elfogyasztására kényszerítik, mint amennyivel meg tud birkózni. Ha a gyermeket erőltetik, megutálja az ételt, s a végén már semmiféle táplálékot sem akar elfogadni. Az étellel szembeni undor végül is feltételes reflezszé válik nála. Erről azntán meglehetősen nehezen szokik le. Hasonló nehézségekkel kell megküzdenie a szülőknek, amikor a gyermek a pépes táplálékról áttér a szilárd (darabos) táplálékra. Amíg a gyermek nem tudja rendesen megrágni a darabos ételt, gyakran csuklik, félni kezd az ételtől, ami azt a látszatot kelti, mintha nem lenne étvágya. Ezért a gyermeket már csecsemő korában, féléves kora után lassanként szoktassuk hozzá a rágáshoz, éspedig úgy, hogy kenyérhéjat adunk a kezébe, majd később szilárd ételeket ia etetünk vele. Ehhez, persze, nagy-nagy türelemre van szükség. Az orvos, amikor a szülőkkel arról beszélget, hogy • gyermek miért étvágytalan, rájön, a gyermek tulajdonképpen nem is eszik keveset, csak meglehetősen rendszertelenül. Sok szülő, ha a gyermek nem ette meg az ebédjét, egy félóra elteltével csokoládét, kenyeret, cukorkát vagy más édességet hajlandó neki adni. Ezek a szülők azt hiszik, hogy „szegény gyerek éhenhal, hiszen nem eszik semmit". Közben megfeledkeznek arról, hogy a gyereknek azért nincs étvágya, mert teletömik édességgel. így csökken az emésztőnedvek képződése, a gyomor nem pihen, a gyermek elveszti étvágyát és már képtelen elfogyasztani a rendes ételt. Ha a gyermek nem akarja megenni az ebédet, ne erőltessük, várjunk uzsonnáig, közben ne adjunk neki semmit, legfeljebb kevés gyümölcsöt. Ha ezt sem fogadja el, adhatunk neki kevés teát, mert folyadékra szüksége van, s aztán könnyű vacsorát. Másnapra biztosan megjön az étvágya. A GYERMEK étvágytalanságának további oka a rendszerfelen étkezés. Ahhoz, hogy az emésztőrendszer rendesen működjék, a táplálkozásnak következetesen rendszeresnek kell lennie. Ha rendszeres Időközökben adjuk a gyermeknek a táplálékot, kialakul benne az emésztőnedvek rendszeres kiválasztódásának feltételes reflexe, s hozzászokik a rendszeres étkezéshez. A szülők gyakran akkor is evésre kényszerítik a gyermeket, ha az történetesen elrontotta a gyomrát, igy a még jobban megterhelt, elrontott gyomor könynyen étvágytalanná válik. Gyomorrontás esetén fogjuk a gyermeket diétára, először csak teát adjunk kétszersülttel, másnap burgonyát, kompótot, túrót, tehát könnyű ételeket, majd fokozatosan térjünk rá a megszokott ételekre. E módszer alkalmazásával, felépülés után, a gyermeknek rendszerint jobb étvágya van, mint gyomorrontás előtt. A KISEBB TESTALKATÚ gyer mekek — akik a normálisnál kisebb súllyal születnek — már kezdettűi fogva kevesebb táplálékot igényelnek, mint nehezebb társaik. Ne erőltessük tehát az evést, hagyjuk, hogy annyit egyenek, amennyire szükségük van. Az étvágytalanság valamilyen betegség kísérő tünete is lehet, például hurutos megbetegedéseké, fertőző betegségeké, jelezhet vérszegénységet, esetleg B-vitamin hiányt. A bélférgek ís étvágyta ianságot Idéznek elő, s a lázas betegnek sincs jó étvágya. Ha a gyermek meggyógyul, étvágya is visszatér. Betegség idején tokozott figyelemmel kell ügyelnünk arra, hogy a gyermek csakis könnyen emészthető táplálékot kapjon, a kényszerítésnek súlyos következményei lehetnek. Kórosnak tekinthető a serdiilőkorben fellépő nagy fokú étvágytalanság. Ezt az étvágytalanságot az orvosok mint pszichoneurózist kezelik. Általában különféle, az iskolában vagy a családban előforduló konfliktusos helyzetek váltják ki, vagy érzelmi tényezők, mint pl. reménytelen szerelem. Okozhatja azonban a rendszertelen étkezés is. Ez az étvágytalanság már nagy súlycsökkenést vagy anyagcserezavart idézhet elő. Ezt az étvágytalanságot általában kórházban, pszichoterápiával gyógyítják. A szülők azonban helyes neveléssel ezt is elkerülhetik. AZ ELMONDOTTAKBÓL kitűnik, hogy a gyermek étvágytalansága nem betegség, hanem legggyakrabban a szülők túlzott gondoskodásának az eredménye. Csak akkor forduljunk tehát orvoshoz, ha a gyermek étvágytalansága huzamosabb ideig tart. DR. MAGDALÉNA LUKY-T0THOVÁ Korszerűsítik a Kassát Losonccal összekötő főutat fej L ÜMMÜtl Rpül a Torna—Udvarnok közötti műút. A Kassüt Losonccal őszszekötő főutat ezen a szakaszon is korszerűsítik. Az utat 1967ben kezdték építeni és 1969 novemberében akarják átadni a forgalomnak. A határidőt valószínűleg betartják, mert már szeptemberben szinte az egész új útvonal járható. Torna és Udvarnok között hol szőlők, hol kertek és tó szegélyezik az utat: a gépkocsivezetők szívesen járnak majd erre. Á beruházás értéke húszmillió korona. Képünkön: a gépeket még serény munkában találjuk, az úttest azonban már majdnem kész, csak a környezetét szépítgetik. /i tornai csuida előtt mindössze egyetlen gépkocsi parkol pedig a forgalom jóval nagyobb itt. Dehát ma szünnap van, és a természetrajongó turista csak a hatalmas diófát, valamint a szőlőkkel ékesített hegyálfát, meg a tornai vár romjait nézegeti. Ha megindul a forgalom, izzadni fognak a jelszolgálók! Uduarnokon, fél kilométerrel tovább, most épül az új csárda, jó ötlet volt a főút mellett, az úttal egyidóben építeni ezt a vendéglátó üzemet. Am valószínűleg ez a két csárda sem lesz elegendő, ha megindul az új nyári Idény és özönleni kezdenek a turistákl szöveg: (bt) kép: Kolár Pétef BÜNTETÉS - JOGTALAN JÖVEDELEMÉRT (CSTK) — Az árkalkulációs előírások és az árak meghatározásának alapjául kitűzött feltételek megtartása terén nincs minden rendben — állapították meg a Cseh Árhivatal ellenőrző szervei. Az előírt feltételeknek mindenekelőtt oly módon nem tesznek eleget, hogy felcserélnek bizonyos alapanyagokat vagy alkatrészeket. Ezt állapították meg árellenőrzés során például a Nyugat-csehországi Konzervés Szeszgyár rokycanyi Marila nevű üzemében, ahol az eperés barackdzsem készítéséhez részben olcsóbb alapanyagokat használtak fel. Hasonlóképpen más alapanyagokból készítettek egyes készételeket is. Az üzem így jogtalanul 203 000 korona haszonra tett szert. Nem fizetődött ki azonban a dolog: az állami költségvetés javára utólagosan 244 000 korona nyereséglevonást és további 93 000 korona büntetést kellett fizetnie. Az Észak-csehországi Sütő' és Cukrászipari vállalat ostravai üzeme margarin helyett étolajat használt fel, ezért utólag 640 000 korona nyereségelvonást fizetett. A varnsdorfi Melita vállalat más csomagolóanyagot és csomagolási technikát alkalmazott, mint ami az árkalkulációban szerepel. A vállalat ezzel 67 700 koronát „takarított" meg. A Kamenický 3enov-i lámpagyár utólagos nyereségelvonást fizetett azért, mert a lámpatestekbe másféle foglalatokat szerelt. A Cseh Árhivatal dolgozói ez év első felében 91 vállalatban és üzemben ellenőrizték az árakat, és megállapították, hogy ezek az árelőírások kijátszásával jogtalanul 55 millió korona nyereségre tettek szert: "V 19B9 IX. 30.