Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-28 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL Alba Regia vadásznapok Alba Regia — Magyarország legrégibb városának, Szé­kesfehérvárnak a latin neve. E néven rendezte meg a Ma gyar Vadászok Országos Szövetségének Fejér megyei inté zöbizottsága ez év augusztns 17. és szeptember 7. között az első megyei vadászati és sporthorgász kiállítást s vele kap­csolatosan szeptember 6-án és 7-én a „Dunántúli Alba Re­gia vadásznapokat". A vadászati kiállítás meg­győzően bizonyította a fejér megyei vadgazdálkodás eddigi .eredményeit. Élményszámba menő látvány volt a szarvas­és özag'ancsok gyűjteménye. Ez a viszonylag kevéssé erdős tá­jék nagyon sok, kiváló szarvas­trófeát tudott fölvonultatni. A megyei vadászok munkáját és hozzáértését bizonyítja az a tény, hogy a legtöbb díjazott, érmes trófea az utóbbi évek vadászzsákmányáből került ki. Közülük a legerősebb megha­ladta a 215 CIC pontot. A megye természeti adottsá­gai folytán nagyon alkalmas az őztenyésztésre. Ennek meg­felelően az őzagancsok gyűjte­ménye bizony kis vadászirigy­séget is kiváltott az idegen né­zőből. A rendezőség jó érzék­kel csoportosította az agan­csokat oktatási célból a hibá­san, a túl korán kilőttek, a selejtbakok és golyóra érett bakok csoportjára. Mindennek betetőzéseként a szintén fejér megyei, marton­vásári világrekorder őzbak agancsa a kiállítási csarnok főhelyén ejtette bámulatba a nézőt. A helybeli vadászoknak az a véleménye, hogy a termé­szet véletlen vagy szeszélyes jókedvében végbevitt játéka ez a hatalmas trófea. Azt azon­ban le kell szögeznem, hogy az a „játék" is csak egy rend­kívül erős, jő vonalú őzpopu­lációból ugorhatott kl. Ezt bi­zonyítja a számos, Igen erős, díjnyertes őztrófea erről a vi­dékről. Bizony nem egy va­dász kalaplevéve állt meg a 228.40 pontos martonvásári trófea előtt. Szép dioráma mutatta be a kö­zeli Velencei-tó madárvilágát. A megyében elejtett vadkané, s egyéb trófeák közül a 117 pont feletti vadkanagyar és a 207 pontos mufloncsiga lepett meg, nem számítva erről a vi­dékről ilyen szép eredményre. Külön kiállítási szobát szentel­tek a nemrég elhunyt, híres, magyar vadász és vadászírő: Széchenyi Zsigmond emlékének, Fejér megye szü­löttének, bemutatva utolsó va­dászévelnek néhány szép tró­feáját és eddig kiadott mű­veit. Érdekes és újszerű volt azok­nak a vadászatot érintő, törté­nelmi okmányoknak a bemuta­tása, melyeket a lelkes helyi vadászok, mint pl. K r a f t s i k Antal a székesfehérvári, ré­gi irattárakból bányásztak elő. Kissé mulatságos, de elgondol­kodtató ts az egyik, 1730-ból származó „vadászrend", mely­nek 5. pontja például 25 bot­ütéssel jutalmazza azt a va­dászt, „ki az lesen elaludnék", esetleg ugyanannyi forint pénzre változtatja ezt a bünte­tést. A két utolsó nap előadásai a vadgazdálkodás jövőjét Igye­keztek elméletileg megalapoz­ni. Olyan neves vadászati szak­emberek, mint dr. Szeder­jei Ákos, dr. B e r t Ď 11 István, Böröczkl K o r ­n é 1 álltak a feszülten figyelő hallgatók elé. K. K. család # otthon A szőlő vámszedői Az idei esztendő bősége­sen honorálta a szőlőterme­lők szorgalmát. Fontos teen­dők azonban még mindig akadnak. Gondosan meg kell védenünk egész évi mun­kánk gyümölcsét, mert bi­zony vámszedőkben nincs hiány. Egyik legádázabb kár­tevőnk a darázs, amely tete­mes károkat és sok bosszú­ságot okoz a termesztőknek. A darázs átrágja a gyü­mölcs héját, levelét és hú­sát elfogyasztja. Nagy kár keletkezik már akkor is, ha a bogyó éppen csak meg van kezdve, mivel leve kifo­lyik, s a „sebet" ellepik a penészgombák (rothadás), amelyek esős időben az egészséges bogyókat is meg­támadják. Védekezés: A darazsak pusztítását le­hetőleg télen és kora tavasz­szal végezzük, ekkor van be­lőlük a legkevesebb. Gyűjt­sük össze fészkeiket, (lehe­tőleg éjjel, amikor ott tar­tózkodnak) és égessük el őket. A darázs csipése kelle­metlen, ezért védőálarc és kesztyű használata ajánlatos. A darázsfészkekben folyó boldog életnek benzin, eset­leg kén égetésével vethetünk véget. Egy másik irtási mód­szer: ha befőttes üvegekbe cukrot teszünk s a lekötésre használt papírt néhány he­lyen ujjheggyel beszakítjuk. Az édességre ezeken a lyu­kakon becsalt darazsak töb­bé a csapdából nem tudnak megmenekülni. Gyümölcsöseinkben jelen­tős károkat okoz a veréb, a seregély, a baromfi is. El­lenük általában riasztókkal, ijesztőkkel védekezünk. Hasz­nálhatunk pl. kerepelőt, ko­lompot, bádogfazekat, sípot, kürtőt, riasztópisztolyt, sín­harangot, esetleg lelőtt ma­darat lábánál felakasztva. Hasonló célt szolgálnak a zsinegre kifeszített tükör- és üvegdarabok is, amelyek csillogásukkal eredményesen riasztanak. KASA MIHÁLY BARKÁCSOLÓKNAK Jó ötlet az előszoba­szekrény ajtajának belső felére erősíthető esernyő­tartó. Készíthetjük mű­anyagból vagy fémből, de kifaraghatjuk fából is. Alul egy kis háromszög alakú tartórészt csavaro­zunk az ajtóhoz, felül eh­hez hasonlót, amelyen át­fűzünk egy karikát (lehet nagyobb függönykarika is) és ebbe akasztjuk be­le az esernyőt. DIVAT KÜSZÖBÖN AZ ÖSZ Az idén ősszel is nagyon diva­tos a velúrbőrből, borjúbőrből és a puha műbőrből készült kabát és kosztüm. De ezek mellett megta­lálhatjuk a divatlapokban a leg­különfélébb szövet- és ballonkabá­tokat is. 1. Tejeskávé színű velúrbörből készült, kétsoros gombolású ka­bát, széles fazonnal. 2. Kockás és egyszínű kelméből kombinált, ragián szabású kabát, ugyanabból az anyagból készült kalappal. 3. Alakítási ötletnek is megfelel ez a modell. A kétféle anyagot ügyesen úgy kombináljuk, hogy a sötétebb színű kelme mellénysze­rű részt alkosson. 4. Ballonból vagy más vízhatlan anyagból varrjuk ezt a dupla vátl­résszel szabott esőkabátot. HÁZTAR TAS Szalonnás marhasült Hozzávalók: 90 dkg fehérpe­csenye, 15 dkg füstölt szalon­na, 20 dkg vegyes zöldség, só, egy kis fej vöröshagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, 10 dkg zsír, egész feketebors, kakukkfű, 1 db babérlevél, 6 dkg paradi­csompüré, 3 dkg cukor, 5 dkg liszt, 2 dl vörös bor. A húst megmossuk és egész­ben hagyjuk. A tetejét kis he­gyes késsel 6—8 helyen rézsú­tosan, mélyen átszúrjuk és a nyílásokba ujjnyi vastagságú, hosszú szalonnarudacskákat nyomunk. Azután lefedve párol­juk. Készíthetjük kuktában is. Burgonyakörettel tálaljuk. Töltött rostélyos Hozzávalók: 5 db, egyenként kb. 18 dkg-os csont nélküli rostélyos, 15 dkg sampinyon gomba, 15 dkg máj, 15 dkg rizs, pirospaprika, 3 db zöld­paprika, 2 db paradicsom, 12 dkg lecsó, 1 db tojás, 12 dkg vöröshagyma, 1 gerezd fok­hagyma, 2 dkg liszt, só, törött feketebors, majoránna, 15 dkg zsír. A megtisztított gombát és a májat kisebb kockákra vágjuk. Egy kevés zsírban kissé megpi­rítjuk, megsózzuk, törött bors­sal, egy kevés majoránnával, pirospaprikával fűszerezzük. A megmosott rizst egy kevés zsí­ron üvegesre pároljuk, azután feleresztjük kb 3V4 dl meleg vízzel. Befödjük és a tűzhely szélén pároljuk. Ha megdagadt, hozzáadjuk a májas gombát, puhára pároljuk és félretesz­szük. — A rostélyosokat jó vé­konyra kiverjük, megsózzuk, törött borssal meghintjük és egyenletesen elosztjuk rajta a májas rizst. Nedves kés lapjá­val elsimítjuk, összetekerjük és vékony zsineggel átkötözzük. Egy serpenyőben zsírt melegí­tünk, belerakjuk a rostélyoso­kat, minden oldalról hirtelen jól megpirítjuk és egy megfele­lő lábasba rakjuk. A zsírban megpirítjuk az apróra vagdalt hagymát és a fokhagymát, az­után meghintjük egy kevés liszttel, összekeverjük a papri­kával és vízzel vagy csontlével feleresztjük. Simára keverve kissé felforraljuk, majd a ros­télyosokra öntjük. Befödve, né­ha megkeverve pároljuk. Ha puhulni kezd, hozzáadjuk a karikákra vágott paradicsomot és zöldpaprikát és ezzel tovább pároljuk. Tálaláskor kiszedjük a rostélyosokat, tálra rakjuk a (zsineget leszedjük róluk) és forró lecsót adunk hozzá. Töltött marhaszív Hozzávalók: 1 egész marha­szív, só, 8 dkg zsír, 2 dkg liszt, 2 db zsemle, 2 db tojás, V4 csokornyi petrezselyem, fekete­bors, 1—2 dkg paradicsompüré. A szivet sóg vízben, egészben puhára főzzük. A zsírt hidegen a tojással kikeverjük, megsóz­zuk, megborsozzuk, belekever­jük az áztatott zsemlét és a fi­nomra vagdalt petrezselymet. A megfőtt szívet késsel felnyit­juk, a szívkamrát megtöltjük az előbbi töltelékkel, össze­varrjuk, zsírban szép pirosra sütjük, majd kivesszük a zsír­ból. A paradicsompürét és a lisztet belepirítjuk a zsírba, vízzel feleresztjük, jól felfor­raljuk és a szivet ebben a lé­ben tálaljuk. Burgonyapürét adunk hozzá, de tálalhatjuk bármilyen főzelékkel is. NORVÉGMINTÁS FIÚPULÓVER Készítéséhez kb. 25 dkg sár­ga és 20 dkg barna, középvas­tagságú fonal szükséges. Ter­mészetesen a színeket tetszés szerint társíthatjuk. Pl. készül­het a pulóver világoskék és sötétkék vagy halványszürke és piros színárnyalatban is. 3Vi-es és 5-ös kötőtű, vala­mint 5-ös harisnyakötőtűk szük­ségesek. — A pulóver patent­kötéses szélét, kézelőjét és nyakpántját 3'zfc-es tűvel, 1 si­ma, 1 fordított szem váltakozá­sával kötjük; a pulóver többi részét harisnyakötéssel, a le­számolható, kipontozott minta szerint. 5-'ös tűvel dolgozunk. A bemutatott pulóveren WV2 szem = 5 cm-rel, a modell 77 cm-es mellbőségre készült. A pulóver alapszíne sárga, amely­be belekötjük a rajz szerinti norvégmintát. Ügyeljünk arra, hogy a minta csúcsvonala az elején, hátán és ujján is a kö­zépvonalra kerüljön. Eleje és háta 75 szemmel kezdünk. 3 cm-t kötünk patentkötéssel, majd norvégkötéssel folytatjuk. Az első sorban egyenletes elosz­tásban szaporítunk 5 szemet. Igy 80 szemünk lesz. Egyene­sen kötünk 32 cm-es magassá­gig. Itt kezdjük a karkivágás fogyasztását 1x4, 2x3, 3x1 sze­menként, 45, Illetve 46 cm-es kö­tésmagasságban befejezzük a középső 15, hátánál 17 szemet a nyakkivágás részére, majd ettől jobbra fogyasztunk az elejénél 2x5, a hátánál 1x9 sze­met. A maradék szemeket egy sorban befejezzük. Ujja 36 szemmel kezdünk. 4 cm-t kötünk patentkötéssel, majd a norvégmintával folytatjuk. Az első norvégmintás sorban sza­porítunk egyenletes elosztásban 10 szemet. Megjelöljük a kö­zépső szemet és ettől jobbra és balra szaporítunk 3 cm-ként 1—1 szemet tizenegyszer. 68 szemünk lesz. 38 cm-es kötés­magasságban a munkát egy sorban befejezzük. Azután felvesszük a nyakki­vágás szegőszemeit 3Vfc-es ha­risnyakötőtűre (a modellen 78 szem); 5 cm-t kötünk patent­kötéssel, majd lazán befejezzük és a visszájára hajtva leöltöget­jük. Már ősszel gondoljunk a téli napokra Nincs elkeserítőbb dolog, mint mikor a zimankós téli napokon lüstöl a kályha vagy a konyhai tűzhely. Ahe­lyett, hogy melegedhetnénk mellette, ki kell nyitnunk az ablakot, mert a füst csípi a szemünket, marja a tor­kunkat, s bekormozza az egész lakást. Hogy ezt megelőzzük, gondoljunk már most a kályhák, tűzhelyek karbantartására, javítására, tisztítására. Ha szükséges, hivassuk el a kéményseprőt, samottoztassuk ki a tűzhelyet, javíttassuk meg a kéményen a repedést stb. Ahol központi fűtés van, ott sem árt ellenőrizni a fű­tőtesteket. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy-egy borda megrozsdásodik és. idővel kisebb lyukak kelet­keznek rajta. A rozsdásodás elleni legjobb védekezés, hogy időnként átfestjük a radiátorokat. Most még ezt a munkát is elvégezhetjük! 3" 1 S MINDENKINEK

Next

/
Thumbnails
Contents