Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-28 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

A bolhapiac Párizs egyik sajátos színfoltja. Alkalmi vásár, használati cikkek, ócska divatjamúlt holmik piaca. A vásár kétségkívül a város megalapítása óta létezik; elnevezését az itt kapható használt ágynemű (franciául literie) kapta. Tudniillik tolvajnyelven az ágyat (lit) „bolhafészeknek" nevezik. Párizsnak hét bolhapiaca van. Többnyire a külvárosokban. Közülük a legnagyobbak s leghíresebbek a Bicétre s főleg St. Auen (a Clígnancourti kapunál). Ezek szabadtéri vásárok. A bolhapiacon mindent megtalálhatunk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tulajdonképpeni alkalmi üzletek körül nagy, modern üzletek nyíltak, ahol a vevőnek új árut kínálnak. A bolhapiac a középkor légkörével vesz körül. A rengeteg sátor, kirakodó pult ócska holmiját, különlegességeit hihetetlen mennyiségben halmozza fel itt. pincétől a magtárig Van itt igazán minden, ami csak elképzelhető, s találunk itt sok oly holmit, mely a régmúlt időket idézi. Áruraktár ez, pincékben felejtett ócska holmik, értékes áruk maradványa, divatját múlt öltönyök, régiségkereskedők által, isten tudja honnét kikotort s összehurcolt különböző műkincsek, kép, szobor, stb. Csak /acques Prévart tudta volna költeményeiben megénekelni az itt felhalmozott sok furcsaságot: van itt antik bútor, miseruha, sisak, női akt, gyertyatartó, régi érem, szakácskönyv, 1910-es divatos nyaklánc, afrikai faszobor, kályha, Inggomb, falióra, súlyzó... s megszámlálhatatlan tömege nz ócskavasnak . . . résztélén viselkedés A bolhapiacon meg kell változtatnunk viselkedésünket, ráerően sétálgatunk. Körülöttünk minden lassúságra késztet, itt már nem számít az idő. Annyi a látnivaló; a vevő válogathat, kotorászhat, alkudozhat. A „jó üzlet" gyakran nem az, ami szemlére van kitéve. A vevő közeledtekor az árus e zűrzavar közepette nem szakítja meg beszélgetését szomszédjával, folytatja ebédjét, szürcsölgeti kávéját. A vevő keresgethet, válogathat, latolgathat . a régiségkereskedő röpke pillantása követi, ez minden, amire méltatja. Nyugalom honol itt. Az árusok nem kiabálnak; az ember azt hihetné, hogy a vevőt arra sem méltatják, hogy felálljanak, nem hogy kiszolgálják. Ismerik birodalmukat; tíz kíváncsi járókelő közül egy ha vásárol oorot — Goya A franciák nagy számban látogatják a vásárt, sokan közülük kitűzött céllal jönnek, mert itt vélik megtalálni azt, amit jövedelmükből a nagy üzletekben nem szerezhetnek meg. Vannak, akik „jó üzletet" szimatolnak, s készek megvenni bármit s remélik, csaknem ingyen juthatnak vagyonokat érő Chardin, Rubens, Corot, Goya-képhez, melyek ebben az áttekinthetetlen lomtárban megbújnak. Persze az ilyen szerencse egyre ritkább. A régiségkereskedők szakemberek, s az igazi értékekért megfelelő árat követelnek. Ki tudná megmondani, hogy e felhalmozott zsibáru és ócskavas között rálelnek-e arra, ami számukra a „jó üzletet" jelenti? A hippik A hely eredetisége sok turistát csábít, s közülük sokan állandó látogatói a vásáron. Úgy járnak ide, mint mások a Folies Bérgerbe. A hippiket vonzza az efféle üzlet. Nekik igazi paradicsom a bolhapiac: régi ruhák, divatáruk óriási tömegét találják itt. Találkozunk sok bevándorolt munkással ls, mivel az áru itt olcsóbb. Gyakran a jóminőségű divatjamúlt cikkek itt kétszer, háromszor, sőt ötszörte olcsóbbak, mint más üzletekben. A jelentősebb áru árcédulákkal van ellátva. No ez mégsem a Galeries lafayette; ha jól alkuszunk, a keresett árucikket is megkaphatjuk. Egy dolog azonban törvény itt: az áruért azonnal s készpénzben kell fizetni! Megszámlálhatatlan limlom a bolhapiacon. V. KATYIN ÚTIJEGYZETE , Arab sziget a Földközi-tengeren ® Pálmák földje • Rómaiak nyomában • Ezermesterek BIZONYÁRA KEVESEN HALLOTTÁK DJERBA SZIGETÉRŐL - NEM MINDEN TÉRKÉP TÜNTETI FEL, S A FÖLDRAJZKÖNYVEKBEN SEM TALÁLUNK RÁ UTALÁST, DJERBA SZIGET A FÖLDKÖZI-TENGERBEN, TUNÉZIA DÉLI PARTJAI MENTÉN TERÜL EL. AZ 514 NÉÖYZgTKÍLOMÉTER TERÜLETŰ SZIGET TUNÉZIA TARTOZÉKA. D j erb a a pálmák, a munkaszeretet és a csend szigeteként hatott rám. Lépten-nyomon sudár, oszlopegyenes barna pálmatörzsek, a szélben hajladozó zöld ágak, melyeken érett, narancssárga datolyafürtök himbálóznak. MESSZE A NAGYVILÁGTÓL Persze a pálma nemcsak datolyát ad. Ha a pálmafa öregedni kezd, nsm ad már bő termést, levágják a koronáját, körülbelül úgy, mint a gomba kalapját, a vágáshoz agyagedényt illesztenek, amely felfogja a pálmafa nedvét. Ebből a szörpszerű, mézgás anyagból készítik az erős pálmabort, a „nabizt". A rugalmas pálmaleveleket tetőfedésre, kerítés céljára használják fel. Falusi vendéglőben pálmalevélen szolgálják fel a sült halat. Forró napsütésben pálmafák sűrű koronája ad árnyékot. Egyébként itt nyáron sincs olyan trópusi hőség, mint amilyen a közeli afrikai kontinensre Jellemző. A sziget mérsékelt éghajlatú, s a világ minden részéből megfordulnak itt turisták. A nyári idényben azonban a három szálloda nem képes befő gadni . az összes vendéget. Ezért a vállalkozó szellemű szigetlakók pálmalevelekből primitív kunyhóféléket tákoltak össze a fehér tengerparti ho mokban. Ezek az egzotikus ka lyibák jobban vonzzák a turistákat, mint a szállodai szobák. Egy ilyen kalyibában az egyet len civilizációs kellék az össze rakható ágy. Az ókori rómaiakat is vonzotta a sziget tája, s a szigetet hétkilométeres kőgáttal kötötték össze, amelyen út is vezetett. Évszázadok teltek el azóta, de ez az út még mindig szolgálja az embert — személyautók, cementtel és armatúravassal megrakott teherautók oszlopával találkoztunk rajta. A sziget új építkezéseire tartottak. A hatvanas években különösen fellendült az építkezés Tunéziában és Djerba szigetén is. A szigeten sajátos jellege van az építkezésnek: elsősorban szállodák, idegenforgalmi létesítmények épülnek. Tunézia tízéves terve ugyanis arra számít, hogy a külföldi valutabevétel jórészét az idegenforgalom szolgáltatja. Djerba nemcsak klímájáról, hanem halairól is híres. A Földközi-tenger halban igen gazdag, halon kívül még osztrigát, nyolclábút, rákot, tengeri sünt is fognak itt. A halászat központja, Adjim város a tenger kincseiből és kereskedelemből él. ÜJ SZELEK Adjimnak specializált piacai vannak. Itt van például a tengeri szivacsok piaca, ahol a tengerfenék nevezett lakói közül a legrugalmasabbakban és legfinomabbakban válogathat a vevő. Bármelyik, külsőleg nem éppen bizalomgerjesztő kocsmában rendelhet a vendég a Nyugaton rendkívül keresett „sol" halat, finom tonhalat, vagy ízletesen elkészített nyolclábút. Am még a látszatra olyan egyszerű dolgok, mint a halászat, mögött is éles társadalmi problémák rejlenek. Kétszáz kilométeren át vonulnak Tunézia tengeri határai, s a halászattal nemcsak a djerbaiak, hanem az egész ország lakossága foglalkozik. Ebben az iparágban sokáig teljes anarchia uralkodott, a nagykereskedő üzérek potyán vásárolták fel a gazdag fogást, ugyanakkor a hal kiskereskedelmi ára megkétszereződött. Röviddel az ország függetlenségének elnyerése után 1958-ban Nemzeti Halászati Hivatal létesült, amely hadat üzent az üzéreknek. A halászok érdekében bevezették a szabott árakat, amelyekért szakosított hűtővállalatokban a nap bármelyik szakában átvették fogásaikat. Az állami halüzletekben is szabott, de jóval alacsonyabb árakat vezettek be, mint a magánkereskedésekben. Tunéziában már százszámra vannak ilyen üzletek, Örlási akváriumokra hasonlítanak, eredeti szerkezetű hatalmas üvegkockák. Mindig van friss áru ... NÉPEK TARKASAGA Djerbának mintegy hatvanezer lakosa van — arabok, berberek, zsidók, görögök. A lakosság egytizede Houmt Souk városba tömörül. Ez nemcsak a legnagyobb, hanem a legjelentősebb djerbai város. A keleti városok jelentőségét pedig elsősorban a kereskedelem határozza meg. Houmt Souk piaca fedett holtíves csarnokok Djerba egzotikus érdekességei közé tartozik, hogy a turisták teveháton lovagolva verőfényes napsütésben tölthetik a karácsonyi ünnepeket is. sorából áll. Szürke kőből épültek, tíz méterenként négyzetes világítóablakot vágtak a falba, hogy kintről bejöhessen a fény. Itt megtalálhatók a djerbai ősi iparágak készítményei. A djerbai szőnyegipar egész Tunéziában a legrégibb. A djerbai szőnyegekre jellemző a jellegzetes derékszögű négyszög, és a színek páratlan harmóniája. Djerba csipkéiről, bőrdíszműveiről, arany- és ezüstékszereiről, fazekasiparáról is híres. Hellada falu nevezetessége a fazekasipar. Verőfényes, ineleg napon jártunk ott. Szinte ünnepi lázban égett a falu. Az egyik helyen emberek lábukkal dagasztották az agyagot, a másik helyen az edényégető kemencét fűtötték. Bementünk Ben Gul mester műhelyébe. A tulajdonos csíkos kötényben a fazekaskorong mellet! ült. A gépezet egy kerek asztal, amelvet lábba

1 vagy hajtószíj segítségével forgatnak. Egy maréknyi agyagtészta a szemünk láttára vált pompás vázává. Olyan hirtelenül, hogy szinte varázslatnak tűnt. Ben Gul nevetett, újabb masszát vetet' a forgó asztalra, a tenyerével megsimogatta, és teáscsésze lelt belőle! Megszemléltük a kész, kiégetett és mintás mesterműveket is. Voltak itt virágvázák, gvűszűnyi játékkorsók és 200 literes óiási atnfórák egész gyűjteményei. EGYMÁS MELLETT A MÚLT ÉS A JELEN Mudin — eldugott falu Djerba szigetén. Dús olivafák veszik körül és zárják el a "külvilágtól. Közepén emelkedik az elmaradhatatlan muzulmán mecset. Közönséges arab település. Am ahogy belép az ember, az az érzése támad, mintha egy csodálatos zenedobozba jutott volna. Vaskovácsolás ritmikus zaja tölti be az egész telpet. Különféle vastárgyakat: edényt, bútort, fegyvert, dísztárgyakat kovácsolnak. Lakókat alig látni, csak az érc csengő zaja hallatszik ... Djerbán ősi zsidó települések is vannak. Lakóik szigorúan megőrizték évszázados hagyományaikat, szokásaikat, nyelvüket és szertartásaikat. Félhomályos zsinagógákban agg rabbik naphosszat görnyedeznek a szent könvvek fölött... Vannak félig lerombolt ősi erődök, melyeknek romjai között mezítlábas fiúcskák labdáznak ... Mellettük szembeötlő új épületekre figyel fel az Idegen: új iskolák, kórházak, világítótornyok, repülőtér... Az új Djerbán is lassan tért hódít. ..