Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-28 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

PÁRIZSI FILMLEVÉL erők haladásának meggátlására stb...., ez mind a szemünk előtt játszódik le. Lambrakisz képviselő halála a magas rendőri és fasiszta körök gondosan előkészített összeesküvésének a műve volt. A fasiszta államcsíny sikere tőle függött ... Mert az igazság csak néhány napig győzedelmeskedett: a gyilkosokat szabadlábra helyezték, a demokrata képviselő muntársai és közeli barátai egymás után haltak meg: „balesetek", öngyilkosságok, hirtelen megbetegedések; meghalt a fiatal vizsgálóbíró is, látszólag véletlenül. A fasiszta ezredesek győzedelmeskednek és a tilalmak sokasodnak: betiltják Marxot és Sartret, betiltják Tolsztojt és minden orosz írót, betiltják a bolgár könyveket, Szophoklészt cenzurálják; betiltják a szakáll, a hosszú haj, a miniszoknya viselését . . . A szabadság végül mégis győzedelmeskedni fog: „Z" Görögországban ezt jelenti: „151 még ő!" JÓ JEL! Ha e film oly nagy sikert ért el a franciáknál, ez nemcsak azért történt, mert a görög fasizmust bátran leleplezte. E módszereket, ezt a korrupciót, ezt az erőszakot, rosszindulatot ismeri többé-kevésbé minden kapitalista ország. Nem voltunk-e nemrégiben Franciaországban tanúi az ezredesek összeesküvésének az algériai háború idején? Nem voltunk-e tanúi a Ben Barka, Markovics afférnak? Nemb sebesítette-e meg súlyosan Joly kommunista harcost a legutóbbi választási kampányban a gaulleisták terrorista különítménye, amikor rávetette magát? Egyike ezeknek a banditáknak, akit a választási kampány tartamára a gaulleista rendőrség fogadott fel, nem dicsekedett-e mostanában (jelenleg egy asszony meggyilkolásában való részvétel miatt ül börtönben), hogy nem marad sokáig lakat alatt? A mozilátogatók megtapsolták a gyalázat, erőszak, egyszóval a fasizmus elítélését. Ez nwli!» ió lel. PIERRE CAMES • MIND NÉPSZERŰBBEL a tudományos fantasztikus filmek a kelet-európai országokban. A legújabb hfrek szerint Gottfried Koldltz keletnémet rendezfi most forgatja. A jelzések című filmet, melynek forgatókönyve egy nagysikerű regény, az Aszteroid vadászok alapján készült. • NELLY RISI Pinocchio című filmjében fellép Gian ni Morandi. népszr ti ols» énekes, továbbá Ira F ň* stenberg is. A he. egnű a Kék tündért fogja alaki * tani. MIT TEHET EGY FILM ? Hogy mit tehet egy film egy álmos varoskával, arra érdekes példát találunk, ha belekukkantunk az álmos mexikói halásztelepülés, Peurto, Vallarta legújabbkori történetébe. Hat esztendővel ezelőtt, 1963-ban, ]ohn Huston, a világhírű rendező vezetésével nagylétszámú forgatócsoport érkezett az elhanyagolt kisvárosba, hogy a festői vidéken készítse el Tennessee Williams „Az iguána éjszakája" című drámájának filmváltozatát. A film főszerepeit Richard Burton, Ava Gardner és sok más sztár alakította. Annak idején Burton és Gardner annyira megszerették ezt a települést, hogy már a felvételek alatt érdeklődni kezdtek, nem vásárolhatnának-e telket és röviddel a film befejezése után a tárgyalásokat is befejezték, sőt Burton egy, Gardner pedig két évvel később luxusvillát is építtetett a halászvároskában. És ezzel megkezdődött Puerta Vallarta szinte hihetetlen fellendülése. Ma már évente több mint 150 000 turista érkezik különrepülőgépeken és tölti szabadságát az időközben felépült (és roppant drága/ szállodasorban. Amikor pedig a Burton-Taylor házaspár és Ava Gardner is a városban tartózkodik, újságírók szállnak meg minden fontosabb pontot, interjúra és fényképezési lehetőségre lesve. Burtonék „Casa Kimberly"-je és Gardner „Casa Buena Vistá"-ja példájára mintegy húsz további hollywoodi csillag építtetett nyaralót a két „alapító" szomszédságában és ezzel a városka konjunktúrája csak fokozódott. Elkészült Puerto Vallarta új címere is, amelyben — joggal — a főhelyet —- emlékezésül a kezdeteket jelentő filmre — egy iguána foglalja el... —f— Elizobeth Tojriot és Richard Burton a „Cosa Kimberly" teraszán, az újonnan kiépült Puetto Vallorto üdiiiö- és pihenőhelyen, mely „Az iguána éjszakája" című fiim felvételeinek köszönheti mai konjunktúráját . . . » « ^„K&S&A^, ím v-S-ÁSÍÉ Az iilei nyárvégén, amikor Párizst elözönlötték az idegen turisták, a franciák négy mozi előtt álltak sort. Négy mozi előtt, ahol hat hónap óta ugyanazt a filmet vetítik: a „Z"-t. A legmeglepőbb, a legszokatlanabb azonban az, hogy a nézők nemcsak a vetítés alatt, hanem a film befejezése után is tapsolnak. E tény igazán rendkívüli: Franciaországban a mozikban nem szokás tapsolni, még akkor sem. ha a film tetszik, lelkesít. Még rendkívülibb az a tény. hogy itt egy politikai, erősen antifasiszta filmről van szó. A ,,Z" című film Costa-Gavras filmrendező műve, akit Vasszili Vasszilikos könyve inspirált. Egy gyilkosság bírói kivizsgálását követi; a gyilkosságot, melynek 1963-ban Szalonikiben a görög demokratikus baloldal képviselője, Gregorisz Lambrakisz esett áldozatául, forgalmi balesetnek tüntettek fel. Lambrakisz a „békebarátok" nyilvános gyűlésén elnökölt, ahol az amerikai Poláris rakéták görögországi elhelyezése ellen tüntettek. A szerző már a film elején figyelmezteti a nézőt; „Minden, a valódi tényekkel és személyekkel való hasonlóság szigorúan igaz". S ha éppen ez az igazsághoz való szigorú ragaszkodás, ez a tárgyilagosság képezi elsősorban a film értékét, s itt a néző nem tévedhet, Costa-Gavras mégis túl tudta szárnyalni a tények puszta ismertetését s újra fel tudta idézni azt a légkört, melyben az események lejátszódtak. S műve főleg ezáltal lett igazi érték. „MÉG ÉL!" A mozivásznon megkapóan elevenedik meg az a légkör, mely az ezredesek öszszeesküvése előtt uralkodott Görögországban, a fasiszta összeesküvés légköre, a rendőrség korrupciója, a megfélemA PÁRIZSIAK TAPSOLNAK lített lakosság egy részének bárgyúsága, aljassága, míg más része példáját mutatta a bátorságnak, becsületességnek. A bűntény csaknem tökéletes volt, banális forgalmi baleset: egy ember, akit háromkerekű jármű ütött el. A machinációt egy fiatal vizsgálóbíró becsületessége, a baloldali harcosok bátorsága hiúsította meg. A néző tanúja korunk politikai bűntény-mechanizmusának. A fasiszta vezetők szolgálatában álló megvesztegetett rendőrség, a csőcselék, melyből a rendőrség orgyilkosait toborozza,, az erőszak növekedése a demokratikus Yves Montand, Costa-Gavras: Z című filmjének egyik főszereplője. Partnere egy krokodil... „Neve: Luthar Schultze. Foglalkozása: dublőr, vagyis a főszereplők helyettesítője az igazán nehéz és veszélyes film-feladatokban. Specialitása: krokodilok kai és általában mindenféle veszélyes vadállatokkal, különösen nagyvadakkal bir kőzik." Ezt a nacionálét nem tni készítettük, hanem egy hamburgi színház és filmügyniikség, mely Lothar Schultze, művésznevén „Carello", alkalmi elhelyezésével is foglalkozik. A huszonhét éves hamburgi fiatalember — aki egykor tengerészként, bálnavadász hajókon szolgáit — két esztendeje „szakosította" magát erre a nehéz mesterségre és két év alatt — noha már több mint száz feladatot kellett megoldania — sohasem sérült meg. Minden „vadállati birkózásból" ő került ki győztesen ... ' Egyik legnehezebb feladatát egy most készülő német westernhen kapta, ahol a főszereplő helyett két krokodillal kell megbirkóznia. A különleges nehéz feladatra Schultze heteken át készült. Egy 3,8 méter hossz'. 17 ezer liternyi vizet befogadó inííanyagfalú akváriumban kezdte meg edzéseit egy kétmázsás, négyéves krokodillal, melyet egy állatkereskodo küldött számára Afrikából. Miután a filmfelvétel jól sikerült, a krokodil feleslegessé vált. Lothar Schultze azonban nem adta el, hanem felcsapott cirkuszi artistának, s az „edzőmedencében" estéről estére „Carello" néven lép fel — a közönség nagy örömére Délelőttönként pedig továbbra is a filmgyárak és televíziók rendelkezésére áll. Legújabb feladata: óriáskígyófogás, puszta kézzel, a legendás Hagenbeck állatkereskedő és cirkusztulajdonos életéről készülő új nyugatnémet színes játékfilmben. Úgy gondoljuk, az egyre keresettebb „Carello"-val kevesen cserélnének olvasóink közül... —en— m^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm BMOOMH