Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-19 / 221. szám, péntek

néhány SZTRÁJKOK TÜNTETÉSEK IMJL-XEIjJ Erooks asszony, a közgyűlés elnöke U Thant helyettese társaságában. (Foto: Ma újabb NDK—NSZK megbeszélés Ottó Winzer a két német állam kapcsolatairól főtitkár és CSTK—AP) Berlin — A két német állam közlekedési minisztériumai megbízottjainak keddi berlini tárgyalásai után ma Berlinben az NDK és az NSZK postaügyl és távközlési minisztériumainak képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megállapodjanak a két német állam közötti postai és távközlési forgalom költségeinek nemzetközi szabályozás szerinti elszámolásában, illetve az NSZK felhalmazódott adósságainak rendezésében. Az NDK-ban hivatalos jelentést adtak ki az NDK és az NSZK közlekedési minisztériumának képviselői között kedden Berlinben lefolyt megbeszélésről. A jelentés mellett közlik az NDK közlekedési minisztériumának közleményét, amely szerint az NDK Ismét engedélyezte a forgalmat a nyugatnémet vasút egyik, az NDK területén áthaladó és 1967 óta a közlekedés elől elzárt szakaszán, miután a nyugatnémetek rendezik a vonal igénybevételével kapcsolatos régebbi tartozásaikat, és fizetni fognak a vonal használatáért. Oltó Winzer, az NDK külügyminisztere a Berlinben akkreditált újságírókkal folytatott beszélgetése során számos nemzetközi kérdést is érintett. Kijelentette, hogy az NDK külpolitikája az európai szocialista országok ideológiai és politikai egységének erősítését szolgálja. Megemlékezett az ország növekvő nemzetközi tekintélyéről, amit az is mutat, hogy az idén 7 afroázslal ország vette fel a diplomáciai kapcsolatot az NDK-val. Nagy fontosságot tulajdonított az európai biztonsági konferencia összehívásának, és kijelentette, hogy az NDK nem köti semmiféle előfeltételhez a konferencia összehívását. A két német állam viszonyáról szólva megállapította, hogy kizárólag a nemzetközi jogi érvényű elismerés biztosíthatja az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok normalizálását, és ilyen jellegű szerződésben kell rögzíteni a két ország közötti erőszakos megoldásokat kizáró szerződést is. Kiemelte, hogy az NSZK-ban erősödnek az elismerés melletti józan hangok, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet választásokon résztvevő pártok közül csak a baloldali választási szövetség programja tartalmazza az NDK követeléseinek megfelelő elismerési formulát. AZ UKRÁN SZSZK-ban szeptember 23-tól október 6-ig rendezik meg a csehszlovák kultúra napjait. A rendezvény keretében 700 csehszlovák művész és kulturális dolgozó látogat Ukrajnába. MOSZKVÁBAN „Háború lövés nélkül" címmel jelenik meg Szergej Goljakov könyve, melyben bemutatja, hogy a kapitalista országok milyen aljas módszereket használnak a szocializmus elleni harcban. KANADA atomreaktort adott el Tajvannak. A kanadai kormány e lépése nagy figyelmet keltett, mivel ezzel egyidejűleg arra törekszik, hogy diplomáciai kapcsolatokat kössön a népi Kínával. A SZOVJETUNIÓ a 70-es években a legtöbb gépkocsit gyártó országok közé akar kerülni. E célból az országban 113 új gyárat építenek, illetve építenek újjá. A FORD MÜVEK bejelentette, hogy 1970-es modelljeinek árát átlag 108 dollárral, azaz 3,6 százalékkal emeli. Ugyanakkor az 1995 dollárba kerülő Maverick típusána.k árá változatlan. TEGNAP délelőtt háromnapos hivatalos látogatás után elutazott Belgrádbői D. Szingh indiai külügyminiszter. A GENFI leszerelési bizottság csütörtöki ülése csak igen rövid ideig tartott, mert egy felszólaló sem jelentkezett. A CSEHSZLOVÁK népi milícia Rudolf Horčíc vezette küldöttségét magyarországi látogatása során tegnap fogadta Tóth Mátyás, az MSZMP KB osztályvezetője. A FRANCIA nemzetgyűlés csütörtök reggel 245 szavazattal 194 ellenében jóváhagyta a francia gazdasági intézkedések keretében foganatosítandó különféle pénzügyi akciók törvényjavaslatát. TEGNAPRA virradó éjszaka ismeretlen tettes gyújtóbombamerényletet követett el a Figaro szerkesztőségének épülete ellen. A merénylőt nem sikerült elfogni. CSEHSZLOVÁK főiskolai küldöttség érkezett Budapestre dr. Bohumil Kvasilnak, a prágai Cseh Műszaki Főiskola rektorának' a vezetésével, hogy a budapesti Műegyetem vezetőségével a kölcsönös együttműködésről tárgyaljon. Folytatódnak a sztrájkok Olaszországban Róma — Olaszországszerte folytatódnak a sztrájkok. Tegnap befejeződött a gyógyszer-, a vegyi és a cémentipari munkások kétnapos sztrájkja; a vas- és kohóipari dolgozók tartományonként! lépcsőzetes sztrájkja azonban tovább tart. Közel egymillió építőipari munkás 48 órás általános sztrájkja pedig csütörtökön második napjába lépett. Az elavult olasz egészségügyi rendszer reformját és fizetésemelést követelő kórházi orvosok és betegápolók szeptember 24-én kezdenek kétnapos sztrájkot, de sürgős esetekben az általános munkabeszüntetés ellenére is ellátják a betegeket. Az Alitalia légiforgalmi társaság pilótái a jövő hét végére hirdettek meg kétnap'bs sztrájkot, miután a társasággal új munkaszerződés megkötéséről folytatott tárgyalásaik eredménytelenül végződtek. Az UPI római tudósítója szerint az olasz kormányt a sztrájkok mind jobban aggasztják, mivel azok egyre inkább éreztetik hatásukat az ország gazdaságában. A helyzet a kormány számára annál nyugtalanítóbb, mivel ősszel mintegy 5 millió dolgozóra vonatkozó kollektív szerződések hatálya jár le, és a munkások meg az alkalmazottak növekvő nyomást gyakorolnak kedvezőbb szerződések kiharcolására. Heves összecsapások Argentínában Buenos Aires — Csütörtökön Dél-Amerika második legnagyobb országát, Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hullám. Rosarióban, amely a korábbi jelentések szerint is a leghevesebb összecsapások színhelye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Robinson brigádtábornok, a má

T sodik gyalogos hadtest parancsnoka parancsot adott arra, hogy csapatai azonnal minden előzetes figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet, ha „zavargásokra kerül sor". Rosario utcáin hullámzik a sztrájkoló vasutasok és a velük rokonszenvedé munkások tömege. Jelentések szerint a tüntetők szerdán ismét vasúti létesítményeket rohamoztak meg és gyújtottak fel. Negyven autóbusz is a lángok martalékává 1389. IX. 18. Az osztrák néppárti kormány október 22-én akarja a parlamenttel elfogadtatni azt a régóta előkészített törvényt, amely az államosított ipart kivonja a parlament ellenőrzése alól, és ezt a jogát átruházza az Osztrák Iparigazgatási Társaságra (ÖlGj, amelynek 15 tagja többnyire az Osztrák Néppárt embere, vagy a nagytőke érdekeinek a képviselője. Érthető, hogy az utóbbi hetekben a törvény ellenzői harcra készülnek, hiszen a társaság jogosult lenne az államosított iparvállalatokat a külföldi, elsősorban a nyugatnémet tőke kezére játszani. 0 A néppárt támad Az Osztrák Néppárt vezetősége a nagytőke megbízásából szeretné minél gyorsabban — amíg parlamenti többséggel rendelkezik — 1970-ben tartják a választásokat — elfogadtatni a törvényt, hogy ezzel döntő csapást mérhessen az államosított iparra. Az Osztrák Néppárt vezetői, mindenekelőtt Withalm, a párt főtitkára cáfolni igyekeznek a reprivatizálási szándékot, de a tények megcáfolják őket. Az ÖNP csak néhány nappal ezelőtt fogadtatta el az QlG vezetőségével, hogy a Bécsi Gyengeáramú Elektromos Műveket a nyugatnémet Siemens konszernnek adja át (az Erősáramű Elektromos Műveket már korábban átadták). Világos, hogy a néppárti reakció ellen csak a parlamenten kívül lehet harcolni. Az is világos, hogy ebben a harcban a szakszervezeteknek jut a legfontosabb szerep. Erre kötelezi a Szakszervezetek Szövetségi Kongresszusa, amely 1967. évi határozatában — a keresztény frakció jóváhagyásával is — leszögezte, hogy: „Az államosított vállalatok jogi helyzetét .törvényekkel kell megvédeni minden reprivatizálástól, és anyagi alapjait a tulajdonos [vagyis az állam) fejlesztem köteles." Ezideig azonban a szakszervezetek szövetsége úgyszólván semKiárusíiási tervek Ausztriában mit sem tett a hasonló és ismételten hangoztatott határozatok megvalósítása érdekében. Az utóbbi hetekben és napokban számos üzemben tiltakoztak az államosított ipar ellen készülő merénylet miatt, és egyre elszántabban vallják, hogy szükség esetén sztrájkba lépnek. Ez már azért is fontos, mert a szociáldemokrata vezetőség a parlamentben a „leszavaztatás" taktikáját akarta alkalmazni, és Kreisky, a párt elnöke ismételten az 1970. március 1-i választásokat emlegette vigaszként. Természetesen Kreisky is nagyon jól tudja, hogy a végrehajtott vagyonátruházásokon nehezen, lehetne változtatni, még olyan esetben is, ha a Szociáldemokrata Párt megszerezné a szavazatok abszolút többségét, ami ugyan nem lehetetlen, de kevésbé valószínű. 0 A védekezést a kommunisták kezdeményezik A növekvő ellenállás színvallásra kényszerítette Benyát, a Szakszervezeti Szövetség elnökét is: „Ha a néppárti forrófejűek azt hiszik, hogy az ÖIGtörvény kérdésében kijátszhatják a szakszervezeteket, amelyek elsőként követelték a nagyipar államosítását, akkor a szakszervezetek egyhangúan elfogadott határozataik és elveik alapján kénytelenek lesznek az összes rendelkezésükre álló eszközzel megakadályozni az államosított üzemek eladását. Ebben a kérdésben kemények maradunk." Az ellenfél sajtója kénytelen beismerni — és ez okozta a néppárti vezetők dührohamát —, hogy az üzemekben és a szakszervezetekben, a kommunisták kezdeményezték ezt a harcot. Viszont Benya kénytelen harci koncepciójának megnyerni a Szociáldemokrata Párt vezetőségét, és itt fennáll a veszély, hogy a sztrájkot a szociáldemokrata és a néppárti vezetők megegyezése megakadályozza. Ugyanis az Osztrák Néppárt és a Szociáldemokrata Párt vezetői már most sokszor emlegetik, hogy tanácskozni kell az ÖIG kérdéséről. Withalm, a néppárt főtitkára ismételten kijelentette, hogy pártja hajlandó koncessziókra, de nem a fő kérdésben, vagyis abban, hogy az eladási Jogot átruházzák a társaságra. Ezzel azonban csak a munkásságot akarják megnyugtatni. Bizonyíték erre az iparvállalkozók lapjában, a Die Pressében közölt megállapítás, miszerint mindezt nem kell tragikusan venni, mert „figyelembe kell venni a kommunista nyomást és ez legalábbis verbális engedményeket követel". ® Sok függ a szakszervezetektől Az Osztrák Néppárt vezető politikusai a sajtóban és a rádióban is bizonygatták engedékenységüket, és egyes szociáldemokrata vezetők hajlandók a megalkuvásra; a kompromiszszum ellen csak a kommunisták tiltakoznak. Bár az újságokban közölt sztrájkhatáridők még csak találgatások, bizonyos, hogy a Szakszervezeti Szövetség Elnök. ségének következő ülése nagyon viharos lesz. Az Osztrák Néppárt kívülről akar nyomást gyakorolni a szakszervezeti vezetőségre azzal, hogy a politikai sztrájk „borzalmas veszélyeit" emlegeti, és ez egyidejűleg támadás a szakszervezetek sztrájkjoga ellen is azon a címen, hogy a szakszervezetek nem jogosultak politikai sztrájk szervezésére. A Volksstimme ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az államosítás védelmére szervezett sztrájk minden bizonnyal politikai jellegű, de gazdasági érdekekért harcol azért, hogy megvédje több ezer munkás és dolgozó munkahelyét. Természetesen mindenekelőtt arról a döntő fontosságú politikai kérdésről van szó, hogy Ausztria a nagyipar államosításával kivívta-e gazdasági és politikai függetlenségét. A szakszervezeteknek nemcsak joga, hanem kötelessége az államosítás védelmére irányuló minden akció — sztrájkakció — támogatása is, éspedig különösképpen azért, mert ez az ország érdekeit szolgáló elsődlegesen politikai akció. vált. Az eseményeknek eddig két halottja és sok sebesültje van. A rendfenntartóerők körülbelül 1000 tmbsrt vettek őrizetbe. Cordobában „szélsőséges csoportok" vasúti létesítményeket romboltak le, és a roncsokból barikádokat építettek. Santa Fe-ben — ugyancsak az előbbi közlemény szerint 300 tüntető benzines palackokat dobott vasúti szerelvényekre, és megsemmisített két vagont. La Platában egyetemisták csütörtököt „a harc napjává" nyilvánították, kifejezést adva szolidaritásuknak a vasutasok sztrájkjával. Ugyancsak La Platában tüntetők és diákok benzines palackokat dobtak a helyi kormányzósági palotára és néhány újság szerkesztőségére. Tárgyalnak a francia sztrájkolok megbízottjai Párizs — Csütörtökön ugyan véget ért a francia vasutasok sztrájkja, viszont a metrosztrájkkal kapcsolatban a szakszervezetek vezetői és az igazgatóság képviselői újabb tárgyalásra ültek össze. A kormány — és ezt sok polgári lap is támogatja — igyek* szik a lakosság hangulatát a sztrájkolók ellen fordítani. Ez csendül ki Chaban-Delmas miniszterelnök keddi és Pompidou köztársasági elnök szerdai nyilatkozatából. A vasutasok — állapítja meg a l'Humanité című kommunista napilap — hónapok óta eredménytelenül tárgyaltak követeléseikről. Egyik bizottság a másik után alakult problémáik megvizsgálására, de munkakörülményeik ettől változatlanul rosszak maradtak. Most viszont a hétnapos sztrájkkal elérték követeléseik teljesítését. Választási botrány az NSZK-ban Bonn — Miközben a nyugatnémet rendőrség eredménytele. nül nyomoz az ismeretlen merénylő után, aki Kasselben kedden a neonáci Nemzeti Demokrata Párt választási gyűlésén pisztolyával megsebesített két fiatalt, von Thadden, az NPD elnöke a jól ismert náci taktikával támadva védekezik. Szerdai sajtóértekezletén kijelentette, hogy feltevése szerint a merénylő nem az ő pártjának híve volt, hanem egy baloldali, aki valószínűleg őt akarta lelőni. Von Thadden egyébként szerdán este Augsburgban tartott választási gyűlést, amely ismét füttykoncertbe és hangzavarba fulladt, bár a rendőrség ezúttal már szögesdrót akadályt vont a gyűlés résztvevői köré. A CDU/CSU két „nagy ágyúja": Kiesinger és Strauss szerdán együtt lépett fel egy hamburgi választási nagygyűlésen. Amíg hanggal bírták, mindketten egy szociáldemokrata—szabad demokrata koalíció lehetőségét kárhoztatták, de a fiatal baloldali vezetők „náci Kiesinger" kiáltásaikkal csaknem beléjük fojtották a szót. A rendőrök végül csak kemény kézitusában tudták megmenteni a nagygyűlést a mintegy 2000 tüntető fiataltól. (CSTK) Nyugalom Belfastban Belfast — Bokáig törmelékben járt csütörtökön reggel Belfast lakossága, miután szerdán megkezdték a városban a barikádok lebontását. Mint az UPI jelenti, augusztus közepe — a zavargások kezdete — óta most először mutatkoztak az emberek az utcán teljesen zavartalanul. Feltűnően sok volt a járókelő csütörtökön reggel. Az éjszaka incidens nélkül telt el — közölte egy szóvivő —, habár a város továbbra is katonai táborhoz hasonlít. Az ír rendőrség és az angol hadsereg vezetői ígéretet tettek, hogy alakulataik a barikádok lebontása után nem fognak behatolni a katolikus negyedekbe. Londonderryben — a múlt heti utcai harcok kirobbanásánalj színhelyén — továbbra is megmaradnak a torlaszok.