Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-16 / 218. szám, kedd

Méltók a százéves hagyományokhoz Ezekben a napokban ünnepelték a sxtovákial fogyasztási szövetke­zetek megalakulásuk századik év­fordulóját. Az ünnepségekre Rű­eén keriilt sor, ahol Sámuel Or­misnak, az első szlovák fogyasz­tási szövetkezet megalapítójának a szülőhazán emléktáblát lepleztek le. Ormls az ismert rficei gimná­ziumon matematikát, latin és ma­gyar nyelvet tanított. A szövetke­zet célját az alapszabályokban annak idején fgy határozták meg: „Biztosítani főleg a tagság élel­miszerellátását és amennyiben a feltételek megengedik, a nem ta­gokét is . . Ho. J,y a fogyasztási szövetkezet megalapításának és fejlesztésének gondolata helyes volt, azt mi sem bizonyltja jobban, mint százéves létezése. Úgy gondoljuk, az évszá­zados út részletezése nem szüksé­ges. Helytelen lenne azonban, ha elhallgatnánk, hogy minő jelentfis szerepet játszottak a fogyasztási szövetkezetek az éppen 25. évfor­dulóját ünneplő Szlovák Nemzeti Felkelésben. Adatok bizonyítják, hogy a szövetkezetek nem keve­sebb, mint 834 vagon gabonát, 120 vagon burgonyát, több mint 20 000 métermázsa húst, 1100 mé­termázsa sajtot, 250 métermázsa vajat, temérdek qukrot, lisztet, ­sót stb. szállítottak^ partizánok­nak és a felkelő katonáknak . ., A múltról szólva azt sem hagyhat­juk ügyeimen kívül, bogy a fo­gyasztási szövetkezetek a dolgo­zóknak mindig szociális támaszt jelentettek és védték fiket a Ifiké­vel szembeni harcban. Az elmondottakkal szorosan összefügg a szövetkezetek tagsá­gának állandó gyarapodása. Szlo­vákiában a múlt év végén a ta­gok száma meghaldta a 844 000-et. A gyarapodásra jellemző', hogy csupán az utóbbi nyolc évben 215 ezerrel növekedett a tagok száma. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a létszám gyors növekedése nem mindig és mindenhol arányos a tagság öntudatosságával, fegyel­mezettségével. A szövetkezet önse­gélyt) építkezéseinek száma ugyan csökkent, de még így is tavaly Szlovákiában 29 115 000 korona ér­tékű beruházásokat valósítottak meg. Az önkiszolgáló boltok létesíté­se terén a fogyasztási szövetkeze­tek más kereskedelmi szerveztek­nek is jó példát mutattak. Meg­értették, hogy az önkiszolgáló boltok bevezetésének jelentősége rendkívül nagy, mivel az eladás­nak ez a tormája lehetővé teszi a gyors vásárlást, növeli az áru kiválasztásának lehetőségét és a vásárlás higiéniáját. Külön figyelmet érdemel a fo­gyasztási szövetkezetek vendéglá­tóipari tevékenysége. Ennek fejlő­dését is ékesszéléan bizonyítja az utóbbi évek mérlege. Amíg 1981 ben 3237 étteremmel rendelkeztek a fogyasztási szövetkezetek, addig a múlt évben már 3332-vel. Néhány évtizeddel ezelőtt a szlovákiai fogyasztási szövetkeze­tek jobbára csak vendéglőkkel, büfékkel és üdítő italokat árusí­tó boltokkal rendelkeztek. Ezzel szemben jelenleg 71 étterem, 176 vendégfogadó, 20 kávéház és bo­rozó, valamint 724 vendéglő tar­tozik hatáskörükbe. Sfit, 33 szálló dát is magukénak mondhatnak. Említésre méltó a fogyasztási szövetkezetek termeifii tevékeny­sége U. Főleg a csemegffélék gyártásával foglalkozó üzemekre gondolunk, s újabban a pékségek­re és a szódagyártó üzemekre, nemkülönben a konzervgyártásra és a húsfeldolgozásra. Hogy az állami kereskedelem­nek a fogyasztási szövetkezetek egyenrangú partnerévé válhassa­nak, fokozatosan kiépítik nagyke­reskedelmüket. A tavaly felújított Nagykereskedelmi tevékenység el­ső esztendejében kilenc járásban volt nagyraktáruk. Céljuk, hogy minden járásban saját nagyraktá­rukból kapják üzemeik az árut. Újabban áruházak felépítését is szorgalmazzák. Tavaly megalakult a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövet­sége, mely az említett szövetkeze­tek érdekszervezete. A szövetség a szövetkezetek fejlődésének meg­gyorsítása érdekében öt, saját vállalatot hozott létre. Ezek: a Szövetkezeti Nagykereskedelmi Vállalat, mely főleg a lakosság ál­tal leginkább keresett áruk és ex­porttermékek gyártására rendez­kedik be, a Szövetkezeti Utazási Iroda (TATRATOUR) az OPTIMA ­a propagációval és a karbantartás­sal roglalkoző üzem, a DRUPO — a tervezéssel foglalkozó szövetke zeli vállalat és a Számitó Techni­ka Szövetkezeti Vállalata. Mindent egybevetve elmondhat­juk, hogy a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek olyan úton halad­nak, mely méltó a százéves ha­gyományokhoz. FULOP IMRE Szigorúbban'a fegyelmezetlen gépkocsivezetők ellen Az utóbbi időben egyre több a fegyelmezetlen gépkocsive­zető. A balesetek számának emelkedése és a milliós károk erélyes intézkedéseket követelnek. Dr. Zdenék Svatek al­ezredestől, a közbiztonság prágai főigazgatósága közlekedési osztályának a főnökétől, kértünk felvilágosítást a készülő in­tézkedésekről. 1969. IX. 17.. — Nem nézhetjük továbbra is tétlenül ezt a már-már tűr­hetetlen helyzetet — mondot­ta. — Sok gépkocsivezető olyan lelkiismeretlen, mintha a vadonban lenne. Ezért elhatá­roztuk, hogy ezentúl egyetlen közlekedési kihágást sem ha­gyunk megtorlatlanul, mert — amint mondják — evés közben jön meg az étvágy. Ha szemet hunyunk az autósok fegyelme­zetlensége felett, visszaélnek jóindulatunkkal. Azt hiszik, büntetlenül folytathatják ga­rázdálkodásukat. Véleményem szerint a sofő­röknek ismét át kellene tanul­mányozniuk a közlekedési sza­bályokat. Nem egy közülük semmibe sem veszi őket, de akadnak olyanok is, akik nyil­ván meg sem ismerkedtek ve­lük ... különben nem történ­hetett Volna meg, hogy a na­pokban egy sofőrt azért kellett igazoltatnunk, mert a főváros utcáin olyan lámpákkal világí­tott, umelyeknek használata már 3 éve tilos. Amikor ezt közöltük vele, nem akarta el­hinni, hogy átaludta az időt... De a kocsivezetők a főváros­ban a többi rendelettel is ha­dilábon állnak. Különösen a taxisofőrök. Egyszerűen nem hajlandók észrevenni a szema­for-tilosát jelző piros fényét, és az átjáróknál a zebrákra is fittyet hánynak. Többnyire ki­számíthatatlanok. Ogy robog­nak az útkereszteződéseken is, ahogyan eszükbe jut... KÉRDÉS: Hogyan téríthetők észre a gépkocsivezetők? VÁLASZ: Következetesebben fogunk velük szemben eljárni. A pénzbírságtól ezentúl senki sem mentesül, még a lakosság sem, mely hanyagságáért bün­tetőjogilag ugyancsak felelős­ségre vonható. Érvényes díj­szabásaink alapján az engedet­leneket a legmagasabb bírság­gal sújthatjuk. Legutóbb ka­pott utasításaink értelmében azonban ezen túlmenően is, aki például meg nem engedett he­lyen megáll, vagy várakozik az utcán, attól az ezért ä kihágá­sért az eddigi 20 korona he­lyett a jövőben 40 koronát fi­zet. KÉRDÉS: Milyen rendelkezés alapján? VÁLASZ: Készül már a kihá­gásokkal foglalkozó új tör­vényjavaslat. A 00/61. számú törvény módosítására azért van szükség, mert nevelő jel­lege túlságosan gyengének bi­zonyult. Ha a 20 koronás bír­ság lefizetése a gépkocsiveze­tőknek eddig nem is okozott különösebb gondot, valószínű­leg meggondolják, ha valami­lyen komolyabb kihágásért a 100 koronás bírsághoz 100 szá­zalékos felárat számítunk hoz­zá és 200 koronát kell majd fizetniük. Ezzel persze leegy­szerűsítjük az eljárást is, úgy­hogy az ügyek nagy részét, a helyszínen lehet majd lezár^ ni. Azokért a kihágásokért pe­dig, amelyek nem tárgyaiha­tók le mindjárt, s amelyeket ma 500 koronáig terjedő pénz­bírsággal sújtunk, a javaslat értelmében a pénzbüntetés — a kihágás mérvének arányában — elérheti az 5000 koronát is. Arról is szó van, hogy a közigazgatási büntetések a gép­kocsivezetői engedély két évre szóló megvonásával bővüljenek. Ezzel szemben törölni kellene azt a még érvényes intézke­dést, mely lehetővé teszi, hogy a fellebbezési eljárás folyamán hozott döntés az elsőfokúnál szigorúbb elbírálásban része­süljön. A sofőröket, különösen a hi­vatásosakat, bizonyára érdekel­ni fogja az is, hogy a vezetési igazolványhoz tartozó kupo­nok megszüntetése is kilátás­ban van. Azt hiszem, nehéz kő esne le ezzel az intézkedéssel a sofőrök szívéről ... Az új törvény kiadására legkésőbb egy év múlva kerül sor. KÉRDÉS: Úgy tudjuk, új köz­lekedési szabályokat is kiad­nak? VÁLASZ: Nem, ez nem felel meg a valóságnak. Noha az utóbbi időben hasonló mende­mondák hallhatók, ez csak szóbeszéd. Ezt a fényűzést 3 évenként nem engedhetjük meg magunknak. Igaz azonban, hogy az UNESCO kezdeménye­zésére a múlt év végén Bécs­ben megtartott kongresszuson a közlökedési jelzésekről és az országúti forgalomról tárgyal­tunk. A kongresszuson hozott határozatok értelmében — amelyeket a CSZSZK-nak is rati­fikálnia kell — mindössze né­hány lényegtelen módosítás várható. Szeretnénk pl. többek között elérni, hogy a teher­autók ünnep- és vasárnapokon na járhassanak a nagyobb vá­rosok utcáin. Ezzel az intéz­kedéssel nagyobb nyugalmat biztosíthatnánk a lakosságnak és némiképpen hozzájárulnánk életkörülményeik javulásához. KARDOS MÁRTA A REPÜLŐSÖK NAPJA ELŐTT Dicső negyven nap A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben a repülősök is részt vettek. Egy részük a levegőben pusztí­totta az ellenséget, a többiek — repülőgépek hiánya miatt — mint gyalogosok harcoltak. Szeptember 17-én a Felkelés harcosainak segítségére sietett a Szovjetunióban megalakult katonai egység vadászrepülő ezrede. E napon ünnepeljük meg minden évben a repülősök napját. Hogyan is zajlott le ez a nevezetes esemény. Az akkor alhadnagyi rangot viselő Pavel Kocfelda, a prosz­kurovi repülőtéren egy rádió­készüléket szerkesztett. Az éter hullámai közt keresgélve a Ban­ská Bystrica-i adóállomás híreit fogta fel. J<itört a Szlovák Nemzeti Felkelés! Rögtön hív­ta piiótatársait, s együtt hall­gatták á hazai eseményekről szóló híreket. Az ežred pilótái mielőbb szerettek volna a fel­kelők segítségére sietni. De nem , lehetett, mert a duklai harcokban volt rájuk szükség. Szeptember 7-én a vadászgé­pek a štubnói repülőtéren száll­tak le, s várták bevetésüket. Az időjárás azonban nem kedve­zett. Ennek' ellenére néhány felderítésen vettek részt Krosz­no Szánok környékén. Időköz­ben Moszkvában úgy határoz­tak, hógy az egységet Szlová­kiába helyezik át. Szeptember 14-én a 2. repülőshadsereg pa­rancsnoka magához rendelte František Fajtlt, a vadászezred parancsnokát. — Az ön ezrede mielőbb a Tri Duby-i repülőtéren száll le. Holnap helyettesével oda repül. A katonai parancsnokkal meg­beszéli ezrede harci tényke­désének lehetőségeit. Utána azonnal visszatér s jelentést tesz. ön határoz arról, hogy ezrede egy részét, vagy az egé­szet harcba veti-e. Másnap este — moszkvai idő szerint 18.35 órakor — Fajtl századost, František Chábera századost, Jozef Stehlík főhad­nagyot a szlovák pilóták üdvö­zölték. Hosszú beszédre nem volt Idő. A vendégeket elsősor­ban is az érdekelte, hol száll­hatnak le, honnét hajthatják végre harci feladataikat. Hama­rosan megállapodtak abban, hogy a Trl Duby-i repülőtér nem alkalmas, mivel könnyen sebezhető és a németek jől is­merik. Tóth őrnagy, a felkelési légierő parancsnoka azt java­solta, hogy nézzék meg a Zó­lyomtól hat kilométerre levő zolpai repülőteret. Jobb helyet az adott helyzetben nem is ta­lálhattak volna. Szeptember 16-án délelőtt a vadászpilóták visszatértek a štubnói repülőtérre, Fajtl szá­zados jelentést tett Krasz­novszky tábornoknak, aki még aznap délután a következő pa­rancsot adta a vadászrepülő ez­rednek: — Holnap, vagyis szeptember 17-én ezredét átcsoportosítja a zolnai repülőtérre. Az első cso­portot ön vezeti, a másikat a helyettese. Az üzemanyag és lő­szer, valamint a földi személy­zet szállítógéppel az éjszaka folyamán érkezik meg. Rend­szeres rádióösszeköttetést tart fenn velem és aprólékosan tá­jékoztat harci tevékenységük­ről. Este hétkor érkeztek meg rendeltetési helyükre. Hazai földön az első akció a pöstyényi repülőtér bombázá­sa volt. Utána következtek a többiek. Negyven napon keresz­tül 573 bevetésen vettek részt. A pilóták 350 őrát töltöttek a levegőben. Amikor a túlerő a hegyekbe szorította a felkelés harcosait, a vadászrepülő ezred visszatért a front mögé. A lét­szám azonban már nem volt teljes. Nyolcan életüket vesztet­ték a fasizmus el'on' harcban. —nj— A háború idején — bevetésre készen . A csenkei határban paradi­f \ csomkertet teremtettek. ^ A gépkocsik utasait ki­lométereken út gyönyörködtetik pirosló almával, hamvas barack­kal, sárguló körtével megrakott alacsony törzsű fák. Kerek öt­venezer gyümölcsfa, valóságos erdő, s a gépi megmunkálás, permetezés céljából meghagyott széles utak labirintusában ve­zető nélkül eltévedne a járat­lan idegen. A százhúsz hetkáros kerté­szetben most szüretelik az első igazi termést. Asszonyok, lá­nyok szedik óvatosan ládába a gyönyörű gyümölcsöt. A ném­rég épített tágas szérű alatt gyümölcsös- és ládahegyek kö­zött mérik, osztályozzák és pu­ha papírba csomagolják a gyü­mölcsöt. Szinte valamennyi ki­váló minőség. Teherautószámra szállítja a vasútra a Gyümőlcs­és Zöldségellátó Vállalat, hogy az ország távoli, hűvösebb ég­hajlatú részeibe is elkerüljön a csallóközi nap hevétől érlelt termés. A csallóközi rónán nagyobb gyümölcsösök még ma is elég ritkák. A csenkei földművesszö­vetkezet vezetői, elsősorban az elnök, úttörő szerepre vállalko­zott, amikor sokak ellenkezése ellenére ts belefogtak ebbe a nagy vállalkozásba. Történetét Vass Ferenc elnök a következő­képpen mondja el. — A Mosonmagyaróvári Ag­rártudományi Főiskolával fenn­tartott baráti kapcsolatok kere­tében néhánynapos látogatást tettünk Magyarországon. Nagy György docens, a gyümölcsésze­ti tanszék vezetője megmutatott nekünk több gyümölcs- és sző­lőtelepítést. Ez adta a gondola­tot, hogy nálunk is lehetne ha­sonlót létesíteni. Csallóközben nincs hagyománya a gyümölcs­termesztésnek. Nem volt köny­nyú dolog ilyen nagy gyümöl­csös telepítésébe belefogni. Ser­kentőleg hatott azonban az a tény, hogy nálunk p gyümölcs nagyon keresett cikk. Emellett jelentős számú dolgozónak, első­sorban nőknek minden év­ben hosszabb időn, legalább fél éven keresztül rendszeresen foglalkozást biztosíthatunk. Kez­A csenkei paradicsomkert déltől fogva reméltük, hogy a gyümölcsöst a szövetkezet egyik jelentős ágazatává építhetjük ki. , —• A telepítés óta eddig el­telt evekben a gyümölcsös hát­rányosan befolyásolta a szövet­kezet bevételét, mivel a mun­kát el kellelt végezni, jövede­lem azonban nem volt. Évente három-négy koronával csökken­telte ez a munkaegység értékét. Most azonban má,* változik a helyzet. Arra számítunk, hogy az idéti tervezett másfél millió koronás bevételt mintegy fél­millióval túlszárnyaljuk. Most még csak a telepítés egyharmad része all termést, a következő évek tehát még nagyobb ered­ményekkel kecsegtetnek. Ami­kor teljesen termőre fordulnak a fák, a gyümölcsösből körül­belül hatmillió koronás bevétel­re számítunk. —' A gyümölcstelepítésre az általános beruházást fordítottuk, kölcsönt nem vettünk fel. A szövetkezet földterületének egy­tizedét fvylalja el a gyümöl­csös. Négy öt év alatt tetemes mennyiségű terméstől is eles­tünk emialt. Tavaly még csak /mvzonőí H-orfliSí terveztünk egy munkaegységre, az idén már harmincat. A tervet telje­sítjük, úgyhogy nem lesz akadá­lya a tervezett összeg kifizeté­sének. Emellett úgy számítjuk, hogy százötven mázsa gyümöl­csöt szétosztunk a tagok kö­zött. Az elnök elmondta még azt is, hogy az idén bejejezték a jedett csomagolócsarnok és iro­dahelyiség építését, jövőre meg­kezdik a borospince építését, hogy a tizenkét hektáros szőlő termését is el tudják helyezni. A pince fölé szociális rendelte­tésű épületet emelnek fürdő­vel és öltözővel. A gyümölcstermesttő csopor­tot Mikóczi józsef vezeti. Fiatal ember még, húszas éveiben jár. Dunaszerdahelyen végezte a mezőgazdasági Iskolát, katonai szolgálata után, 1967-ben lépett munkába a csenki gyümölcs­kertészetben. Akkor már meg­volt a telepítés csak a befejező munkákat kellett elvégezni. A kertész tájékoztatása sze­rint a százhúsz hektárnyi terü­letnek csaknem a felén almát, legnagyobbrészt ionatánfajtát termesztenek. Huszonkét hektá­ron sárgabarack, tizenhat és fél hektáron őszibarack, hat hektá­ron pedig körte terem. A bevé­telben az idén a legnagyobb t tétellel, körülbelül nyolcszáz­ezer koronával a hatvankettő­hatvanháromban telepített őszi­barack szerepel. A mtltŕhét vé­géig tíz vagon őszibarackot szállították el, és még legalább ennyit szüretelnek le. A csenkei vállalkozás gyü­/A mölcse átvitt érte­' ' lemben is kezd beérni. Miivten remény megvan arra, hogy amil az eddigi évek során bejektettek, a további években kamatostul visszakapják, GAL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents