Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-16 / 218. szám, kedd

Incidens az iráni—iraki határon Bw,du i — -H JIcok törtek ki szómba.un Irán és Irak határán — közölte vasárnap reggel a bagdadi rádió. A híradás szerint iráni reguláris erők megpróbáltak átszivárogni az Ország területére, de ezt az iraki katonaság „döntő csapással" meghiúsította. Mint a bagdadi rádió közli, az összecsapásban harminc iráni katona esett el és 14-et foglyul ejtettek. A foglyokat a bagdadi televízió vezérigazgatója interjuvolta meg. A televízió bemutatta a zsákmányolt fegyveréket és híradástechnikai felszereléseket. Az incidensért Irak a szomszédos Iránt tette felelőssé, amelynek vezetőit „reakciósoknak, az imperializmus és Izrael ügynökeinek, az iraki lázadók támogatóinak" nevezte. Teherán — Az iráni külügyminisztérium vasárnap délután cáfolta azokat az iraki jelentéseket, amelyek szerint reguláris iráni egységek behatoltak Irakba. A külügyminisztérium közleménye szerint az iraki bejelentés „teljesen légből kapott". A közlemény szerint azonban „lehetséges, hogy a határövezetekben élő lakosság egyes elemei esetleg részt vettek a harcokban az iráni kormány tudomása nélkül, de ezért nem lehet az iráni kormányt felelőssé tenni, mivel semmi esetre sincs s«í reguláris iráni csapatok beavatkozásáról". A teheráni magyarázat szerint az e határvidéken élő irániakat csaknem naponta bombázzák és lövik az iraki erők, amelyek ebben a térségben Barzani kurd vezető csapataival állnak harcban. Előzőleg viszont az iraki rádió azt jelentette, hogy a határincidens abból adódott, hogy iráni részről támogatni próbálták az iraki központi konnánynyal harcban álló kurd felkelőket. Maoista provokátorok Argenteuilben Párizs — Maoista fiatalok egy csoportja vasárnap délelőtt a Párizs melletti Argenteuilben, amely kommunista közigazgatás alatt áll, verekedést akart kiprovokálni a város lakóival. A lakosság heves ellentüntetése elzavarta a kampós szögekkel és borotvákkal hadonászó provokátorokat, akik között egyetlen argenteuil-i lakos sem volt. A rendőrség távol maradt a provokáció színhelyétől. A rövid ideig tartó összetűzés során néhány argenteuil-i lakos könnyebben megsérült. ANTIFASISZTA NAGYGYŰLÉS BERLINBEN Berlin — A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának lakossága vasárnap a berlini August Bebel-platzon rendezett tömeggyűlésen emlékezett meg a fasizmus áldozatairól. A gyűlés vendégeinek sorában jelen voltak 14 európai ország antifasiszta harcosainak küldöttei. Albert Norden, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja beszédében méltatta a fasizmus ellen vívott hősi küzdelmet. Kiemelte a Szovjetunió mérhetetlen áldozatait s rámutatott a német fasizmus ellen harcolt többi nép veszteségeire. Ezzel összefüggésben aláhúzta a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő első n$met békeállam, a Német Demokratikus Köztársaság létének nagy jelentőségét egész Európa számára. Sürgette az európai biztonsági rendszer megteremtését, amely magában foglalja a jelenlegi európai határok — így a két német állam között húzódó határok — elismerését. Albert Norden beszéde után a külföldi küldöttségek vezetői szólaltak fel. Thtfdden újabb kudarca Dortmund — „Nácik takarodjatok l)ortmundbólt

u kiáltásokkal 10 000 tüntető fogadta Dortmundban Adolf von Thaddent, a neonáci Nemzeti Demokrata Párt vezérét, aki választási körútja során vasárnap érkezett ebbe a nyugatnémet városba. A tüntetések folytatódtak a választási gyűlés idején is, bár a hatóságok 90 méter átmérőjű szögesdrót-körrel kerítették el azt a helyet, ahol a náci vezér kevés számú hívével találkozott. A drótkerítésen kívül kiabáló és éneklő tömeg végül arra kényszerítette a szónokot, hogy húsz perc után felhagyjon a további kísérletezéssel. A MAGYAR kormány meghívására Budapestre érkezett Anthony Wedgewood, a műszaki fejlődés ügyeivel megbízott angol miniszter. AZ ANGOL csapatok hathónapi megszállás után elhagyták Anguilla karib-tengeri szigetet. Mint ismeretes Nagy-Britannia márciusban vezényelt csapatokat a szigetre, mivel a lakosság függetlenségi mozgalmat indított. Sok hitlerista háborús bűnös háborítatlanul és kényelemben él a Német Szövetségi Köztársaságban. (Laphír

j 1983. IX. 16. — Szörnyen üldöznek, amióta megtudták, hogy háborús bűnös vagyok... (N. Liszogorszkij rajza a moszkvai Pravdában) A ROMÁNIABAN tartózkodó Frairz Jonas osztrák államelnök vasárnap Bukarestben megtekintette a nemzetgazdasági kiállítást Constantin Statescunak, a Román Államtanács titkárának társaságában. J, FURCEVA szovjet művelődésügyi miniszter vasárnap Moszkvából Stockholmba repült. A látogatásra a svéd kultuszminiszter hívta meg. MORO olasz külügyminiszter vasárnap Rómában török kollégájával Caglayangillal tárgyalt. A tárgyalás napirendjén a kelet-nyugati kapcsolatok és Törökország és a Közös Piac viszonya szerepelt. RIO DE JANEIRÖBAN vasárnap orvosi közleményt adtak ki Costa e Silva elnök állapotáról. A közlemény szerint az elnök egyik oldalára továbbra ls béna és nem tud beszélni. Brazíliai források szerint nincs kizárva, hogy a közeljövőben hivatalosan is gondoskodni kell Costa e Silva utódjáról. NAGY-BRITANNIA Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága vasárnapi ülésén felszólította Nagy-Britannia közös piaci ttagságának ellenzőit, indítsanak egységes kampányt a következő jelszóval: Közös Piac nem, egész Európa igen. DIORI HAMANI nigériai elnök tegnap Párizsba érkezett. Két napig tartózkodik Párizsban, majd folytatja útját Kanadába, ahol a két ország együttműködéséről fog tárgyalni. VARSÓBAN tegnap •befejeződött a KGST szénipari állandó bizottságának ülése, amelyen Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége vett részt. PETR TANCSEV, a bolgár minisztertanács elnökhelyettese tegnap a Kremlben Dmitrij Poljanszkijjal, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettesével tárgyalt. KARJALAINEN finn külügyminiszter Washingtonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Rogers amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás érinti az európai biztonsági értekezlet ügyét is. A BOLGÁR nemzetgyűlés meghívására tegnap Szófiába érkezett a kuwaiti parlament küldöttsége Ahmad Zain Sarhannak, a parlament elnökének vezetésével. BELFAST napirenden az összetűzések Az angol kormány újabb csapatokat vezényel Észak-Írországba Belfast — Az angol kormány ezen a héten újabb csapaterősítéseket vezényel Eszak-lrországba, mert a protestáns—katolikus vallásháború elfojtásán fáradozó brit egységekre túlságosan nagy teher nehezedett. Még mindig nem tudják, hogyan térjenek napirendre két angol katona halála fölött: egy fiatal káplár és egy közlegény halt erőszakos halált szombaton este, Illetve vasárnap hajnalban. A haláleseteket most megpróbálják a kimerültség számlájára írni. Az egyik katonát — mint a hivatalos vizsgálatról készült jegyzőkönyv mondja — saját fegyverének golyója ölte meg, a másikat pedig véletlenül a bajtársa lőtte agyon. A katonák feladata állítólag a katolikus nyomornegyedet a protestáns kerülettől elválasztó, 3 kilométeres, úgynevezett „békefal" őrzése. A katonák napi 16 órás szolgálatot teljesítenek, és csak 10 nap elteltével kapnak 2 szabadnapot. Közben napirenden vannak az Incidensek. Hétfőn hajnalban az északírországi katolikusok úgynevezett önvédelmi bizottmányának vezetői titkos tárgyalást tartottak a barikádügyről. Az angol hadsereg, amikor hozzákezdett a saját választóvonalának a felépítéséhez, felkérte mindkét közösséget, hogy barikádjait önként távolítsa el. A katolikusok, ha vonakodva is, néhány napja úgy határoztak, hogy eleget tesznek a kérésnek. A szombaton este kiújult utcai harcok azonban meggondolásra késztették őket. Hírügynökségi jelentések szerint a vasárnapra virradó éjjel belfasti katolikus és protestáns csoportok között megint éles utcai harcok robbantak ki. Az összetűzések a katolikusok egyik csoportjának azt a beje* lentését követték, hogy nem hajlandók eltávolítani barikádjaikat a Falls Road nyomornegyedben. Vasárnap délelőtt mind a katolikusok, mind a protestánsok békésen részt vettek a saját istentiszteletükön, estére azonban a protestánsok egyik vezére, a szélsőséges nézeteiről ismert lan Paisley lelkész megint felajzotta a kedélyeket. Kétezer ember előtt bibliával hadonászva a harc folytatására buzdította a protestánsokat: „A küzdelem folyik. Ez nem gardenparty. Ez háború!" Paisley különösképpen az úgynevezett Cameron-jelentést kifogásolta, azt az okmányt, amely elismeri, hogy Észak-Írországban a katolikus kisebbséget a lakáselosztás, a munkavállalás és a választójog terén hátrányos megkülönböztetések érik. A jelentés elítéli a mindkét táborban uralkodó szélsőségeket és bírálja magút Paisleyt is. A lelkész százezer protestánst akar toborozni szeptember 30-ra, hogy tüntető menetben vonuljanak a Cameronjelentést aznap tárgyaló parlament elé. Sz t r á j khul lám FRANCIAORSZÁGBAN ÉS OLASZORSZÁGBAN Párizs — Tegnap ötödik napjába lépett a francia vasutassztrájk. A kora reggeli órákban Párizsban ismét összeültek a sztrájkoló vasutasok és az állami vasúttársaság jSNFF) képviselői, hogy megegyezésre jussanak a francia közlekedés életét teljesen megbénító sztrájkok ügyében. A l'Humanité tegnapi számában közölte Georges Séguynek, a CGT főtitkárának a párizsi szakszervezeti aktíván mondott beszédét, amelyben kijelentette: „Ha a kormány és az állami vasúttársaság nem hajlandó tárgyalni a vasutasok valamenyp.yt követelésének elfogadható megoldásáról, akkor jogainkat akciókkal kell megvédelmeznünk.'' Róma — Olaszországban tegnap újabb viharos hét kezdődött. Mintegy 2 millió dolgozó fenyegetőzik sztrájkkal. A vegyés gyógyszeripar mintegy 200 ezer dolgozója bejelentette, hogy pénteken beszünteti a munkát, és sztrájkra készül 400 ezer fém- és gépipari munkás is. Kedden és szerdán mintegy 20 000 cementgyári munkás, szerdán és csütörtökön pedig 900 000 építőmunkás sztrájkolt. Újabb repülőgéprablás Teguctgalpa — Elrablása után 2 órával San Salvadorból viszszatért Tegucigalpába az a hondurasi repülőgép, amelyet egyik utasa szombaton fegyverrel kényszerített útirányának megváltoztatására és a salvadori fővárosban való leszállásra. A salvadori hatóságok lehetővé tették a 34 utas és a kéttagú legénység hazatérését. Miről beszélt az elnök dalmáciai körútján? Tito a JKSZ feladatairól Tito elnök augusztusi dalmáciai körútja során több jelentős beszédben foglalkozott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küszöbönáfló feladataival. Rámutatott, hogy a JKSZ IX. kongresszusának határozatait nem mindig és mindenütt teljesítik következetesen, s ez a tény egyre komolyabb problémákat jelent. A JKSZ Vili. kongresszusán fontos határozatokat fogadtunk el — hangsúlyozta Tito elnök. — Ezeket a határozatokat viszont nem valósítottuk meg, leginkább a vezető posztokon dolgozó kommunisták fegyelmezetlensége miatt. Éppen azért volt szükséges a IX. kongresszuson felújítani ezeket a határozatokat, s ugyanakkor elhatároztuk, hogy érvényesítésük érdekében erélyesebben lépünk fel. Tito elnök rámutatott, hogy a JKSZ VI. kongresszusát követően a párt aktivitása csökkent. A párt szerepe és a demokrácia fogalma körül akkor sok minden homályos volt. Amikor az az elv érvényesült, hogy a pártnak nem parancsolgatnia kell, hanem politikailag és ideológiailag irányítani, vezetni, akkor sok kommunista nem értette meg kellőképpen ezt a feladatot. Sokan úgy vélték, hogy elegendő beszélni és írni, a közvetlen gyakorlati munkát elhanyagolták, megfeledkeztek arról, hogy a párt a munkásosztály élcsapata, és elsősorban az ő feladata megakadályozni a különféle deformációkat. Ügy vélem — hangsúlyozta Tito —, hogy a párt soraiban elkerülhetetlen a szelektálás. Azok, akik nem teljesítették feladataikat, legjobb, ha feladják helyüket, nem lehet a régi érdemekből élni. Határozottabban kell fellépnünk a pártellenes és antiszocialista erők ellen, akik a szocialista Jugoszlávia ellen tevékenykednek. Szervezkednek, s mint ahogyan azt már megállapítottuk, alaposan. Mi pedig talán attól tartunk, hogy erélyes fellépésünk a szocialista demokrácia keretein belül olyan visszhangot válthat ki, hogy dogmatizmussal bélyegeznének meg bennünket. Így viszont teret biztosítunk az antiszocialista erőknek ... Azt gondolom — jelentette ki Tito —, hogy nem folytathatjuk a régi gyakorlatot, energikusan kell fellépnünk s gátat vetnünk az antiszocialista erők tevékenységének. Szocialista társadalmunkban valódi demokrácia érvényesül, az emberek szabadon beszélhetnek, kezdeményezhetnek. Viszont legyen világos, hogy azok számára, akik antiszocialista pozíciókat képviselnek, nem biztosíthatjuk a „demokráciát", mert ez hiba lenne. Tito elnök beszédeiben foglalkozott a pártban uralrfodó viszonyokkal is. Kifejtette, hogy a pártnak nem mennyiségileg, hanem elsősorban minőségileg kell erősnek lennie. Megtörtént — szögezte le Tito —, hogy néhány alapszervezetbe olyan tagok is bekerültek akik, alapvető politikai és erkölcsi feltételekkel sem rendelkeznek. Éppen ezért változtatni kell a kádermunka módszerein, a párt soraiba a legmegbízhatóbb, a legjobb munv kásokat kell tömöríteni, olyan embereket, akik valóban hozzájárulnak a szocialista társadalmi rend építéséhez. A párttagság ideológiai színvonalával összefüggésben Tito elnök ismét .bírálta az idősebb nemzedékeket, akik magukba zárkóztak, s azt hiszik, hogy már eleget tettek a szocializmus érdekében. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a kommunisták nem mindig a párt politikai irányvonalának szellemében cselekszenek. Talán ebből is kifolyólag, a Nyugaton egyesek hangsúlyozzák, hogy Jugoszlávia egyre inkább a nyugati rendszer irányába tolódik. Nos, mindenki téved, aki azt hiszi, hogy Jugoszlávia letér a szocialista országépítés útjáról.