Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1969-09-14 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
Brigitta Bárdot és Maurice Ronet a Nők című, most készülő francia film egyik jelenetében. Heidy Bohlen és Karel Gott (utóbbi Párizs herceg szerepében), Werner Jacobs „Charley bátyja" című új zenésfilmjében... Rózsa János befejezte új filmjének a forgatását. A Bűbájosok című, lírai hangvételű, groteszk vígjáték forgatókönyvét Kardos István írta. Operatőr Lőrincz József. A felvételen: Eva Vodičková (csehszlovák színésznő a film női főszerepében) és Balázsovits Lajos. Zeman hű maradt Vernéhez Kare) Zeman „Az eltopott léggömb" című film befejezése után válaszúton állt: folytatni a hagyományos Verne-filmeket, vagy máshonnan merítve, valami egészen mást, újat nyújtani a nézőknek. A 65 éves rendezőnél végülis győzött a hagyomány: Zeman újra Verne regényéhez nyúlt. Ha ezzel munkáján akart könnyíteni, úgy a jelenlegi filmezés éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Zeman különös és a világon egyedülálló koncepciója nem ismer konvenciókat. Zemannak az előző filmekben bevált összes eddigi tapasztalatai, módszerei ugyan segíthetnek, de nem jelentenek semmiféle receptet. Mert Zeman továbbra is kísérletező marad, alkotása magán viseli az úttörő jelleget, annak minden problémájával, előnyével és hátrányával együtt. A választás tehát Verne-műre esett, ami további két évi kemény munkát jelent. Az új kísérlet a következő év tavaszán lát napvilágot. Verne „Az üstökösön" című regényét Jan Procházka író „Servadac úr bárkája" címen esemény- és gondolatdús drámai egésszé forrasztotta, forgatókönyvet írva a meséhez. A cseh mesékben szokásos felnagyítással és humorral alkotta meg a franciákat, angolokat, törököket, zsidókat és arabokat. A film Verne fantáziájának a dicséretén kívül kifejezi az embernek az eszményi igazság utáni olthatatlan szomját. Az űrbe repülő üstökös utasainak naiv « átlagszerűsége annak a megállapításnak ad helyt, hogy a valóságtól az eszményig mindig fáradságos és tövises volt az út. Zeman jól tudja, hogy Verne regényeinek a népszerűsége mennyire izgatja az egész világ filmeseit, és hogy minden nagyobb filmtársaság már készített egy-két Vernefilmet. Azt is tudja, hogy ezek mindegyike többé-kevésbé csalódást okozott. Zeman tudatában van annak, hogy a vernei világ atmoszférája könnyen a filmkonvenció zátonyára futhat. Még inkább biztos abban, hogy Verne szárnyaló fantáziájának eddig egyedül az ő kombinált filmmődszere felelt meg. Filmjeiben a szereplők korabeli rajzokra támaszkodó filmtrükkök környezetében mozognak. Eddig csakis ezzel a módszerrel sikerült megtartani a Verne-regények naivitásának, groteszk ósdiságának a báját. Verne— Zeman világának a szemlélése hasonló mosolyt csal arcunkra, mint mikor nagymamáink fényképét nézegetjük. És ez a humoros szemlélet lesz Servadac úr bárkájának a varázsa. Az egzotikus, romantikus történet akkor éri el tetőpontját, amikor Földünk összeütközik az üstökössel, ahol a kényszerhelyzet szülte asztronauták konfliktusba kerülnek a Marssal és egy más, idegen bolygó fantasztikus állatvilágával. Az eset egyszerűsített, humoros megrajzolása a mai, bonyolult, pszichológiai és naturalista drámák özönében balzsamként, mindig szükséges és keresett ellenszerként hat. Kiállításában a film újra korabeli metszetekre épít, azonban színesen, aminek realizálása eleve óriási probléma. És ehhez járul még a szecessziós műfaj bája, a groteszk filmek metsző humora, a bravúros filmtrükkök, amint az már Zemannál szokássá várt, egyszóval két évi kemény kísérletszerű munka, melynek könnyebb fele, a játszott rész forgatása a barrandovi műtermekben már véget ért. • Vves Ciampi megfilmesíti Csehov egyik fiatalkori novelláját. A film szovjet—francia koprodukcióban készül és a tervek szerint októberben kezdik forgatni. CHARLEY BÁTYJA Hetvenhét esztendeje a világ színpadainak vitathatatlanul legnépszerűbb színdarabja, a . „Charley nénje" című komédia, melynek — a világstatisztikák szerint — 1892-es ősbemutatója óta nem kevesebb, mint huszonhatmillió előadása volt világszerte. Ez egyedülálló rekord, amely nemcsak a színházak színpadain, de a mozik vetítővásznain is megmutatkozik, s azveddig készült húsz (közte japán, finn és ausztrál) filmváltozat főszerepeit mindig jelentős tehetségű, nem egyszer pedig olyan világhírű színészek játszották, mint például Sir Laurence Olivier és Albert Bassermann, vagy legutóbb Heinz Riihmann, a híres komikus. Mint közismert, ez a „köpenyes kardos" komédia Charley nénje körül forog, aki valójában Charley nagybátyja, de női ruhában kell megjelennie unokaöccsénél... s ebből adódnak később az összes —a közönség és színészi játék szempontjából rendkívül hálás — bonyodalmak; Nos, most a német Atlianz (Terra cég új komédiája megfordítja az egész helyzetet. A „Charley bátyja" című burleszkben, amely a közelmúltban jelent meg a német mozikban, a kardos nagynéninek a nagybácsi kényszerű ruhájában kell megjelennie. Az álruhát ebben az esetben tehát egy hölgy veszi fel. A mai környezetbe helyezett zenés komédia hatalmas sikert ígér, lemcsak a szellemes forgatókönyv, de a remek színészi játék és a szereposztás révén is. Werner Jacobs rendező Gila von Weiterhausent, a népszerű színpadi színésznőt kérte fel a főszerepre, a „körítésként" a gyönyörű Heidy Bohlent szerepeltette. A népszerű Gunther Philipp, Kari Michael Vogler egészítik ki a negyven kisebb-nagyobb szereppel és sok ismert német színésszel „megspékelt" sztárcsapatot. A film egyik főszerepét Karel Gott játssza, aki egyben a zenei rész vezéralakja is, számos, máris slágernek számító Raimund Rosenberger dalt énekel — mint mindig — gyönyörűen. • A büntetések végrehajtásának problémáiról készítenek filmet Vilgot Sjöinan és Jan Halidoff svéd rendezők. Sjöman produkciója börtönben játszódik, főszereplője Börje Ahlstedt; Halidoff munkája két fiatalkorú bűnözőről szól, elme: Álom a szabadságról. 4 Kóreí.. Zeman /a film két főszereplőjével: Mog*d«~VaJáfyo*d»aI (Angelika) és Emil ; Horvátta1,(Sfrvod6c kapitány) a barrandovi stúdióban/forgatás közben. > "tv,