Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-14 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Brigitta Bárdot és Maurice Ronet a Nők című, most készülő francia film egyik jelenetében. Heidy Bohlen és Karel Gott (utóbbi Párizs herceg szerepében), Werner Jacobs „Charley bátyja" című új zenésfilmjében... Rózsa János befejezte új filmjének a forgatását. A Bűbájosok című, lírai hangvételű, groteszk vígjáték forgatókönyvét Kardos István írta. Ope­ratőr Lőrincz József. A felvételen: Eva Vodičková (csehszlovák színésznő a film női főszerepében) és Balázsovits Lajos. Zeman hű maradt Vernéhez Kare) Zeman „Az eltopott léggömb" című film befejezése után válaszúton állt: foly­tatni a hagyományos Verne-filmeket, vagy máshonnan merítve, valami egészen mást, újat nyújtani a nézőknek. A 65 éves rendezőnél végülis győzött a hagyomány: Zeman újra Verne regényéhez nyúlt. Ha ezzel munkáján akart könnyíteni, úgy a jelenlegi filmezés éppen az ellenke­zőjét bizonyítja. Zeman különös és a vilá­gon egyedülálló koncepciója nem ismer konvenciókat. Zemannak az előző filmek­ben bevált összes eddigi tapasztalatai, mód­szerei ugyan segíthetnek, de nem jelentenek semmiféle receptet. Mert Zeman továbbra is kísérletező marad, alkotása magán viseli az úttörő jelleget, annak minden problé­májával, előnyével és hátrányával együtt. A választás tehát Verne-műre esett, ami további két évi kemény munkát jelent. Az új kísérlet a következő év tavaszán lát napvilágot. Verne „Az üstökösön" című re­gényét Jan Procházka író „Servadac úr bárkája" címen esemény- és gondolatdús drámai egésszé forrasztotta, forgatókönyvet írva a meséhez. A cseh mesékben szokásos felnagyítással és humorral alkotta meg a franciákat, angolokat, törököket, zsidókat és arabokat. A film Verne fantáziájának a ­dicséretén kívül kifejezi az embernek az eszményi igazság utáni olthatatlan szom­ját. Az űrbe repülő üstökös utasainak naiv « átlagszerűsége annak a megállapításnak ad helyt, hogy a valóságtól az eszményig min­dig fáradságos és tövises volt az út. Zeman jól tudja, hogy Verne regényeinek a népszerűsége mennyire izgatja az egész világ filmeseit, és hogy minden nagyobb filmtársaság már készített egy-két Verne­filmet. Azt is tudja, hogy ezek mindegyike többé-kevésbé csalódást okozott. Zeman tu­datában van annak, hogy a vernei világ at­moszférája könnyen a filmkonvenció záto­nyára futhat. Még inkább biztos abban, hogy Verne szárnyaló fantáziájának eddig egyedül az ő kombinált filmmődszere felelt meg. Filmjeiben a szereplők korabeli raj­zokra támaszkodó filmtrükkök környezeté­ben mozognak. Eddig csakis ezzel a mód­szerrel sikerült megtartani a Verne-regé­nyek naivitásának, groteszk ósdiságának a báját. Verne— Zeman világának a szemlélése ha­sonló mosolyt csal arcunkra, mint mikor nagymamáink fényképét nézegetjük. És ez a humoros szemlélet lesz Servadac úr bár­kájának a varázsa. Az egzotikus, romanti­kus történet akkor éri el tetőpontját, ami­kor Földünk összeütközik az üstökössel, ahol a kényszerhelyzet szülte asztronauták konfliktusba kerülnek a Marssal és egy más, idegen bolygó fantasztikus állatvilá­gával. Az eset egyszerűsített, humoros meg­rajzolása a mai, bonyolult, pszichológiai és naturalista drámák özönében balzsamként, mindig szükséges és keresett ellenszerként hat. Kiállításában a film újra korabeli metsze­tekre épít, azonban színesen, aminek reali­zálása eleve óriási probléma. És ehhez já­rul még a szecessziós műfaj bája, a gro­teszk filmek metsző humora, a bravúros filmtrükkök, amint az már Zemannál szokás­sá várt, egyszóval két évi kemény kísérletsze­rű munka, melynek könnyebb fele, a ját­szott rész forgatása a barrandovi műter­mekben már véget ért. • Vves Ciampi megfilmesíti Csehov egyik fiatalkori novel­láját. A film szovjet—francia koprodukcióban készül és a tervek szerint októberben kez­dik forgatni. CHARLEY BÁTYJA Hetvenhét esztendeje a világ színpadai­nak vitathatatlanul legnépszerűbb színda­rabja, a . „Charley nénje" című komédia, melynek — a világstatisztikák szerint — 1892-es ősbemutatója óta nem kevesebb, mint huszonhatmillió előadása volt világ­szerte. Ez egyedülálló rekord, amely nem­csak a színházak színpadain, de a mozik vetítővásznain is megmutatkozik, s azveddig készült húsz (közte japán, finn és ausztrál) filmváltozat főszerepeit mindig jelentős te­hetségű, nem egyszer pedig olyan világ­hírű színészek játszották, mint például Sir Laurence Olivier és Albert Bassermann, vagy legutóbb Heinz Riihmann, a híres komikus. Mint közismert, ez a „köpenyes kardos" ko­média Charley nénje körül forog, aki való­jában Charley nagybátyja, de női ruhában kell megjelennie unokaöccsénél... s ebből adódnak később az összes —a közönség és színészi játék szempontjából rendkívül há­lás — bonyodalmak; Nos, most a német Atlianz (Terra cég új komédiája megfordítja az egész helyze­tet. A „Charley bátyja" című burleszkben, amely a közelmúltban jelent meg a német mozikban, a kardos nagynéninek a nagybá­csi kényszerű ruhájában kell megjelennie. Az álruhát ebben az esetben tehát egy hölgy veszi fel. A mai környezetbe helye­zett zenés komédia hatalmas sikert ígér, lemcsak a szellemes forgatókönyv, de a re­mek színészi játék és a szereposztás révén is. Werner Jacobs rendező Gila von Weiter­hausent, a népszerű színpadi színésznőt kérte fel a főszerepre, a „körítésként" a gyönyörű Heidy Bohlent szerepeltette. A népszerű Gunther Philipp, Kari Michael Vogler egészítik ki a negyven kisebb-na­gyobb szereppel és sok ismert német szí­nésszel „megspékelt" sztárcsapatot. A film egyik főszerepét Karel Gott játssza, aki egyben a zenei rész vezéralakja is, szá­mos, máris slágernek számító Raimund Ro­senberger dalt énekel — mint mindig — gyönyörűen. • A büntetések végrehajtá­sának problémáiról készítenek filmet Vilgot Sjöinan és Jan Halidoff svéd rendezők. Sjö­man produkciója börtönben játszódik, főszereplője Börje Ahlstedt; Halidoff munkája két fiatalkorú bűnözőről szól, el­me: Álom a szabadságról. 4 Kóreí.. Zeman /a film két főszereplőjével: Mog*d«~VaJáfyo*d»aI (Angelika) és Emil ; Horvátta1,(Sfrvod6c kapitány) a barrandovi stúdióban/forgatás közben. > "tv,

Next

/
Thumbnails
Contents