Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

t1 113! Az új Marilyn Monroe-nak kiáltották ki Trisha Nobel huszonhárom éves ausztráliai színésznőt. A feltűnő szépségű kezdő voltaképpen angol származású, csak első lépéseit tette meg Ausztráliában, s most vissza is tért hazájába, ahol két film készül vele, a „Death ist a Woman" és „Carry on Comping". Bár a munka kissé erőltetett tempóban folyik, Trisha Noble fizikuma jól bírja a torlódó forgatási napok fáradalmait. a boldogságról ság a karrier és a magánélet harmóniája. FERNANDEL: A boldogság: az elégedettség. Talán nem látszik meg az arcomon? LOUIS DE FUNÉS: Mi is az a boldogság? Nem tudom, hogy boldog vagyok-e, csak azt tudom, hogy nincs egy pillanatnyi nyugalmam sem. JEAN-PAUL BELMONDO: A boldogság a szerelem, a jó színházi, vagy filmszerep. A siker, a pénz, a hírnév — mindez számomra már nem izgalmas élmény. MARIÉ FRANCÉ BOYER: A boldogság az, ha az ember jól érzi magát a saját bőrében. SIMONÉ SIGNORÉT: Számomra mindenekelfitt a szerelem jelenti a boldogságot. ANNA KARINA: Természetesen hiszek a boldogságban, egyszerűen azért, mert boldog vagyok. Most már csak azt kellene megfogalmazni. hogy miért . . . SOKAN és sokszor nevezték a filmet „álomgyárnak", amely kárpótolja az embert az élet nehézségeiért. Az élet józan, tárgyilagos, rendszerint kevés és szegényes élményeket nyújt és ha ad valamit, azt mások szenvedésével kell megváltani. Azt mondják egyesek, hogy a tökéletes boldogságról csak álmodni lehet, vagy nem is létezik. A boldogság igenis létezik, csak harcolni kell érte és nem regényekben, vagy filmekben kell keresni — mondja az ellentábor. Nem a mi tisztünk Ítélni, hiszen az Ítélet sem lehetne egyöntetű. De ugyanúgy nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a film csupán „álomgyár", mert sokkal igényesebb feladatalt jól teljesíti. Ami a boldogság fogalmát illeti — talán basznos lesz, ha azok véleményét ismertetjük, akik a filmekben ismert „boldogság" alakítói. Mi a boldogság? — erre a kérdésre válaszol néhány kiváló francia filmszínészn6 és színész. MIREILLE DARC: Az ember a boldogságot csak akkor tudatoaftja, ha ismeri a boldogtalanságot is. Nagyon boldogtalan volt a gyermekkorom. Amit most átélek az gazdag kárpótlás a múltért. JEAN-CLAUDE BR1ALY: Alapjában véve optimista vágyok. A boldogság számomra annyi, mint — élni. BODRVIL: A boldogság az, ha feleslegesen nem komplikáljuk az életünket. Ezért nem teszem fel a kérdést magamnak, hogy mi Is az a boldogság. FRANCOISE BRION: Pesszimista vagyok, nem hiszek a boldogságban. FRANCIS BLANCHE: A boldogság az, ami után az ember nagyon vágyódik, de ami elérhetetlen: egy nagyot aludni. SOPHIE DAUMIER: Amióta Bedos felesége vagyok, tökéletes a boldogságom. DANIELE DARRIEUX: A boldog • AZ 0RUTASOK ihlették meg Allain Jessua filmrendezőt Kék bolygó című film forgatására. Af. utópisztikus játék szereplők még nem válogatták ki. • KAREL ZEMAN csehszlovák filmrendező Verne Ördögi találmány című regénye utáň ismét Verne-regényt filmesít meg, a Servadac Heétor-t. • TONY Richardaon Oscardíjas angol rendező filmet 'forgat Ned fcelly, a hírhedt ausztráliai lókötő életéről. A címszerepet Mick Jagger, a Rotling Stones együttes vezetője játssza. • JAKOMiL jlRES a „Tréfa" című filmjét követően máris munkához látott: Vltézslav Nezval egyik novellája alapján élőkészíti új filmjének a forga• RENČ CLEMENT, francia rendező filmet forgat, melynek címe Utas az esőben. A két fősserepet Marlene Jobert és Charles Bronson játssza. • A MAGVAR—

ROMAN— SZLOVAK koprodukcióban készülő Dózsa-film mellett román—kanadai koprodukcióként forgatják majd a Nevelők cíjfffi filmet is. A forgatókönyv szerzői Peter Neuth (Kanada) és Nicolae Crisan, a rendezők Peter Neuth és Gh. Turcu. • FURCSÄN ALAKUL az 1968-as év film-statisztikája. A legtöbb játékfilmet Japánban készítették most is: 416-ot. Második India 316 filmmel, harmadik Olaszország 245, aztán jön Hongkong 171, az Egyesült Államok 168, Spanyolország 160, a Szovjetunió 159, Dél-Kórea 142, végül (az éllovasok között] Franciaország 130 filmmel. ' M „MEGTÖRT SZLV" a címe Václav Havel író és Jan Némec rendező legújabb filmjének. A történet egy nemzetközi csempészbandáról szól, amelynek tagjai transzplantációra alkalmas emberi szívekkel kereskednek. - " B K K BESZÉLGETÉS OTA KAR VÁVRA RENDEZŐVEL A kinematográfia történelme nagyon sok olyan film forgatálét jegyezte fel, amelyek témája boszorkánypfir. Otakar Vávra, a neves cseh filmrendező is -— legújabb filmjében — ezt a témát választotta. Mit mond erről 6 maga? — Az eddigi boszorkánypörfllmek elsősorban az emberi kapcsolatok dramatizálását célozták a vallási elfogultság tükrében. A bírák többnyire a misztikumok felé hajló dogmatikusok voltak, akik meg voltak győződve róla, hogy a sátán elleni harc a sző szoros értelmében „megszentesíti" minden kegyetlenkedésüket. A mi boszorkánypereinkben semmi hasonlót sem fedeztem föl. Ezek abban a korszakban játszódtak le, amelyet a sötét középkor feltámadásának is nevezhetnők, — akkor, amikor az emberek már nem hajlottak vakon a vallási, a mágikus hiedelmek felé. Itt nincs visszafojtott érzékiség, nincsenek sötét babonák és varázsszertartások, mint az ugyanakkor párhuzamosan lejátszódó spanyol, francia vagy német boszorkánypörökben. A történelmi adatok egészen értelmes emberekről szólnak, akik tulajdonképpen egészen váratlanul és véletlenül kerültek az újraéledt középkori boszorkányüldözések sodrába. És hála az emberi közönyösségnek, ha valaki ennek a masinériának a kerekei közé került, számára már többé nem volt menekvés. A bírósági pörök mechanizmusa olyan tökéletes volt, hogy az átlagosnál sokkal alacsonyabb színvonalon álló, bármilyen korlátolt, kisebbségi érzéssel küzdő egyén is úrrá lehetett felette. A pöOTAKAR VÄVRA, RENDEZŐ röknek ez az annyira megbízható gépezete oly mértékig felkeltette az érdeklődésemet, hogy valóban figyelmemet teljességgel erre összpontosítottam. — A film története lényegében a régi boszorkányperek bírósági anyagára támaszkodik, tehát olyan film lesz, amely bizonyos tények rekonstrukciójára épül. A forgatókönyvben egyébként felismerhetők Václav Kaplický regényének motívumai. — Václav Kaplický regényét a Veiké Losiné-i és a šumperkl bíróság levéltárában talált feljegyzések alapján írta meg. A forgatókönyv megírásakor ebből a regényből indultam ki, de mivel engem leginkább ezeknek a boszorkánypöröknek a lefolyása érdekelt, visszatértem a régi bírósági aktákhoz, és amennyire lehetséges volt, kiIngmar Bergman legújabb alkotása: A rítus, amelynek első külföldi bemutatójára a cannes-i fesztivál keretében, információs vetitésen került sor. Ai egyórás tévé-film egy színtársulat három tagjának pszichológiai konfliktusait ábrázolja. A felvételen: Ingrid Thulin és Erik Hell. küszöböltem a hozzá költött epikus részeket. A forgatókönyv, melyet Ester Krumbachovával írtunk meg, végleges formában már túlnyomórészt a Csehországban lefolyt utolsó boszorkánypörök hiteles anyagára támaszkodik. — A film egyik fő amkja az edelstadti Bobling inkvizítor. Bár nem fejezte be jogi tanulmányait, negyven évig tevékenykedett mint inkvizítor, majd miután nyugalomba vonult, kocsmát nyitott Olomoucban, és alkalomadtán ügyvédi feladatokat vállalt. Amikor ismét inkvizitori szerepet kap egy boszorkánypörben, előbb óvatosan megszilárdítja pozícióját, majd azután céltudatosan kiterjeszti a pörbefogottak körét — felhasználja korának tapasztalatait — s olyan tévedhetetlen masinériát hoz létre, mely félelmet kelt az egész környéken és kimondottan rettegésben tartja az embereket. Boblingnak, alacsonyabbrendűségi komplexuma révén, — melyhez a félművelt embernek a humanizmus, a műveltség, a haladás elleni gyűlölete járul — lassan szilárd meggyőződéssé válik, hogy neki, az emberfeletti embernek minden meg van engedve. A többiek közömbössége következtében ez a cinikus szörnyeteg szándékait büntetlenül meg tudja valósítani. A film másik főszereplője, Lauter plébános ezzel szemben felvilágosult és rendkívül művelt férfiú. Teológiát és jogot tanult. Könyvtárában huszonhárom kötetet őriz, ami az akkori viszonyokhoz képest rendkívül nagy szám. E könyvek között voltak olyanok is, melyeket a boszorkánypörökben szereplő bírák bűnös praktikáit merészen bíráló szerzők írtak. Ennek a meggyőződéses humanistának konfliktusba kellett kerülnie Bobling ihkvizitorral, s életével fizetnie meggyőződéséért. A film női főszereplője egy huszonhárom éves lány, Zuzana, beleszeret Lauterba, aki szemében a férfiideál megtestesítője. Bobling azt a szerepet szánja neki, hogy ő legyen a koronatanú a plébános elleni pörben. Ezzel ő lesz a film legdrámaibb szereplője. Bobling szerelmes a lányba, de mivel számára elérhetetlen, azzal áll bosszút, hogy szadista módon megsemmisíti. Bobling inkvizítor szerepét Vladimír Šmeral, a plébánost Elo RomanCík játssza. Zuzana szerepére még nem találtunk megfelelő színésznőt. (ZABÉRJ