Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-07 / 184. szám, csütörtök

Szlovákia gazdasága 1969 első felében (Folytatás ai 1. oldalról) A termelőeszközök gyártásában az építőanyag-ipar nem teljesiti a tervet, de a vegyiparban és az energetikai iparban is komoly lemaradások tapasztalhatók. Megnyugtató a helyzet a vékony acéllemezek termelésében. Ebben az ágazatban a múlt év első feléhez viszonyítva 1969 első felében 33,6 százalékot tesz ki a termelésnövelés. A vastagabb lemezeknél 15,8 százalékos a növekedés. A nitrogéntartalmú műtrágyák termelését 29,9 százalékkal növelték, a foszfortartalmúakét pedig 20,2 százalékkal. Egy igen fontos terméknél — a műanyaggyártásnál — 8,6 százalékos növekedés tapasztalható, bútorból pedig 9,2 százalékkal gyártottak többet, mint 1968 első felében. Viszont csökkent a tv-készülékek, a hűtőszekrények, a fűrészelt áru és a tégla termelése. Körülbelül 17 000 fővel gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Az egy ipari dolgozóra jutó átlagkereset havonta Szlovákiában 1824 koronát tesz ki. Csehszlovákiai viszonylatban az ipari dolgozók átlagkeresete 1887 korona. Figyelemreméltó, hogy leggyorsabban a közszükségleti ipar dolgozóinak az átlagkeresete növekedett (10,3 százalékkal), de még így is csak 1624 koronát tesz ki. A termelőeszközöket gyártó iparágakban csak 6,6 százalékkal emelkedett az átlagkereset, de így is 1 913 koronát keres itt egy-egy dolgozó. Elgondolkoztató, hogy 1969-ben a tervek szerint 4,4 százalékkal kellett volna az ipari átlagbéreknek növekedniük. Az első fél évben a növekedés 7,5 százalékos volt. Ennek köszönhető, hogy a lakosság vásárlóképessége aránytalanul megnövekedett. A statisztikai jelentés a nagykereskedelmi árakról tesz elsősorban említést. Ezek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 1969 első felében csak kis mértékben növekedtek (mindössze háromtized százalékkal). A legnagyobb mérvű árnövekedés a gépiparban volt il,6 százalék), továbbá a textiliparban (1,1 százalék) és a papír- és cellulózjparban (1,3 százalék). Az említett iparágak termékein kívül országos viszonylatban még jelentősen emelkedett az üvegipari és a nyomdaipari termékek nagykereskedelmi ára. Jelentősebben emelkedtek a textilipari termékek nagykereskedelmi árai. A mezőgazdaság fejlődéséről csak pozitív hangnemben szólhatunk. Az előzetes becslések szerint a gabonafélékből szlovákiai viszonylatban 27,6 mázsás hektárhozamot értek el. Ez azt jelenti, hogy az idei termés körülbelül 110 00 tonnával több a tavalyinál. A szlovákiai vetésterületek az idén 3 300 hektárral csökkentek. Jelentős terület ez, viszont, ha összehasonlítjuk az utóbbi 9 év termőterület-csökkenésével, látjuk, hogy javul a helyzet. 1960 és 1968 között ugyanis évente átlag 8 300 hektárral csökkent a vetésterület. Ogy tűnik, hogy a földdel egyre jobban gazdálkodunk. A mezőgazdaság intenzifikálása is jól halad. Példaképpen vessünk egy pillantást a műtrágya-felhasználás alakulására. Az év első felében Szlovákia mezőgazdasági üzemei 208 000 tonna tiszta tápanyagot hintettek a földekre. Hektáronként ez 79.6 kg-ot tesz ki, 9,2 kg-mal többet, mint 1968 hasonló időszakában. A legtöbb mezőgazdasági gépfajtánál fokozódott a gépek száma. Lényegesen növekedett a szövetkezetek és az állami gazdaságok állatállománya. A szarvasmarha-állomány 28 600, a tehénállomány 2 400 darabbal növekedett. Viszont nyugtalanító, hogy a sertésállomány 30 500zal csökkent. Ami az állatállományt illeti, a stati3Ztikai telentésből kitűnik, hogy számbeli és minőségbeli fejlesztése, gyarapítása terén még sokat lehetne tenni. « A sertéshúsellátás pillanatnyilag egyik legnagyobb gondunk. A sertésállomány (a tavalyit 100 százaléknak véve) 93.7 százalékra csökkent. Ugyanakkor a kocaállomány is 5,4 százalékkal kisebb, mint 1968 első felében. A gazdasági állatok hasznossága meglehetősen lassan fokozódott. Igaz, hogy a fejés! átlag a teheneknél 12,1 százalékkal növekedett, és abszolút számokban 1147 litert tesz kl, de a növendékmarha-nevelés a tavalyi szinten maradt. A tejtermelés fokozásának köszönhető, hogy a tehénállomány csökkenése ellenére is fokozódott Szlovákia tejtermelése. A növekedés 57,3 millió litert tesz ki. A tojástermelés 68 millió darabbal növekedett. Szlovákia egyik legnagyobb, legjelentősebb természeti kincse — az erdő. A faanyag feldolgozásával milliárdos értékeket teremthetnénk. Az év első felében összesen 2 millió 214 ezer köbméter fát vágtak ki. E menynyiség csaknem fele tűlevelű fa. Hogy milyen nagy szükség van a fára, az abból ls kitűnik, hogy a tűlevelű faanyag kitermelési tervét több mint 100 százalékra teljesítették. Kérdés, hogy milyen ütemben folyik a jövőben a fafeldolgozóipar kapacitásának a létesítése. A szlovákiai erdőgazdaságok fél év alatt 16,5 ezer hektárnyi területet fásítotttak be. Építőipari vállalataink az év első felében 6 milliárd 518 millió korona értékű munkát végeztek el. A tavalyi félévhez képest 3,6 százalékos termelésnövekedés tapasztalható. Ez a növekedés a tavalyi üövekedési ütemnek csak a felét teszi ki. Az építőipar fél év alatt 265 millió korona értékű munkával végzett el kevesebbet a tervezettnél. A legrosszabbul dolgozó üzemek a Magasépítő Válla lat üzemei és a járási építőipa ri vállalatok. Kár, hogy az építővállalatol; nak kevés a mesteremberük. A statisztika szerint Szlovákiában legalább ötezer építőipari szakmunkás hiányzik. Annak ellenére ilyen a helyzet, hogy tavaly óta az átlagbérek ebben az ágazatban 6,3 százalékkal növekedtek, és elérték a havi 1945 koronát. Viszont a munkatermelékenység mindössze 3,9 százalékkal növekedett. Az építőipar tevékenységét sok-sok helyen meg lehetne kérdőjelezni. Egyes szakemberek szerint a következő hat hónap alatt még sok minden pótolható. A közlekedést illetően is sok gondja van valamennyi népgazdasági ágazatnak. Az első fél évben jelentősen csökkent a szállított áru mennyisége. Ez a dunai hajóforgalom tevékenysége csökkentésének tudható be. De csak részben. A szállítók és a szállíttatők együttműködése sokszor nem a legkedvezőbb. Érdemes még megjegyezni, hogy a teherszállításban a legnagyobb igényekkel az építőanyagipar lép fel. A pénzgazdálkodással kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a legnagyobb gondok egyikét a készletek felhalmozódása okozza. Az év első öt hónapja alatt az állami gazdasági szervezetek készleteinek az értéke 4,25 milliárd koronával növekedett. Május 31-én a készletek értéke elérte a 48,4 milliárd koronát. Ez úgyszólván az első öt hónap munkateljesítményei értékének felel meg. Még ennél is kellemetlenebb az a körülmény, hogy a kereskedelemben csak 106 millió koronával növekedtek a készletek. Összetételük is kedvezőtlen. Több mint egyharmad részük raktárakban hever, jelentős részük pedig a félig kész építkezéseken van „lekötve" kihasználatlanul. Külön probléma, hogy miért nem képes gazdaságunk a lakosság követelményei kielégítését szolgáló tartalékok megteremtésére. A beruházási igények terén ugyanaz a helyzet, mint a múlt években volt. Az igények meghaladják a lehetőségeket. Különös gondot az okoz, hogy a beruházási igények nem mindig a legprogresszívabb gazdasági ágazatok fejlesztésére irányulnak. Az építőipari beruházások mennyisége a fél év alatt 10 százalékkal fokozódott, ami körülbelül megfelel a kormány által előirányzott mennyiségnek. Viszont a gépi beruházások csökkenő tendenciát mutatnak. A lerv szerint e téren 11 százalékos növekedést kellett volna elérni. Az ilyen jellegű beruházások üteme azonban 18 százalékkal csökkent. Ez ellentétben áll a népgazdaság konszolidálásának általános tendenciájával. E téren ls jelentős a lemaradás. Az év első felében 2 739 lakással adtak át kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában, összesen 6 116 lakásegység ké-. szült el. Ez az egész évi tervfeladatoknak csak alig 19 százaléka. Az év első felében a lakosság jövedelme 4,2 milliárd koronával növekedett. A 17 és fél százalékos növekedés bonyodalmakat idézett elő a kiskereskedelemben. A többletbevétel azonban nemcsak így mutatkozott meg, hanem a bankok tevékenységében is, mert a be tétek mennyisége is jelentősen megnővekedett. A bankbetétek 1,7 milliárd koronával növekedtek. Ez 11,3 százalékkal nagyobb növekedés a múlt év hasonló időszakáénál. Különösen fokozódott a gépkocsira zárolt betétek száma és az egyes tételek mennyisége. A gépkocsi iránt érdeklődők száma az év első felében megkétszereződött és Szlovákiában elérte a 77 500at. Külön fejezetet jelent a lakosság eladósodása. Egyre többen érdeklődnek az Állami Takarékpénztár szolgáltatásai —• kölcsönei — iránt. Az év első felében ezek száma 13,3 százalékkal növekedett. A kölcsönök mennyisége elérte a 3,1 milliárd koronát. Ez a lakosság pénzmegtakarításának 22,2 százaléka. A lakosság bevételének növe kedése rendkívüli mértékben megmutatkozott a belkereskedelmi forgalom fokozódásában. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem forgalma az első fél évben Szlovákiában elérte a 17,4 milliárd koronát. A tavalyi év első feléhez viszonyítva ez 2,4 milliárdos növekedést jelent. Különösen megnövekedett a kereslet a textilanyagok, a bútor; az ékszer és más iparcikkek iránt. A kiskereskedelmi árak növekedése az 1969-es év ele jé hez viszonyítva 2,1 százalékos Ugyanez a múlt év első felével összehasonlítva 4,1 százalékos növekedést tesz ki. A kiskereskedelmi áremelés legjobban az élelmiszert érintette. A burgonya, a zöldség ára a múlt év első feléhez viszonyítva 12,6 százalékkal növekedett. Az ipari termékek közül a háztartási kellékek árai emelkeotek leginkább (11 százalékkal). A statisztikai jelentés befejező része főleg a terciális szférát érinti, valamint azt taglalja, hogy mennyivel növekedtek a létfenntartási költségek. Az ada; tokból kitűnik, hogy a létfenntartási költségek a munkásoknál, az alkalmazottaknál és a nyugdíjasoknál ez év májusában fokozódtak a leggyorsabban, mégpedig a kulturális kiadásoknál, valamint a szolgáltatásoknál szükséges kiadásoknál. Külön fejezet foglalkozik az iskolaüggyel. Az 1968—69-es tanévben Szlovákiában 88 000 gyermek fejezte be a kötelező iskolát. Ezek közül a teljes lét szám 20,5 százaléka tanulmányai folyamán legalább egyszer megbukott. így nem fejezte be a 9. osztályt. A nagy bukási aránv okozói elsősorban a cigánygyerekek. A tanítás az osztályok 22,9 százalékában több műszakban történt. Ez szlovákiai specialitás, mert a csehországi iskolák mindössze 4,6 százalékában folyik többműszakos tanítás. A tizenkétéves iskolákba 14 600 szlovákiai gyermek jelentkezhetett volna. Mivel csekély volt ez iskolatípus iránt az érdeklődés a statisztika szerint még 1778 üres hely van a 12-éves iskolák első osztályaiban. Lényegesen nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a szakiskolák iránt. Ezeknél jelentős túljelentkezés volt tapasztalható. Szlovákiában a főiskolákra is többen jelentkeztek a tervezettnél. Szlovákia területén az év első felében 41000 élő gyermek született. kétezerrel több, mint a múlt év első felében. Januártól júniusig — hat hónap alatt — 22 ezren hunytak el, így Szlovákia lakossága fél év alatt több mint 20 ezerrel gyarapodott. A szakma megszállottja A jó fényképész pszichológus is? # Van aki csak az életben tud mosolyogni — a lencse előtt nem 0 A gép egy évet „tévedt" 0 A műtermi fényképezés sem lebecsülendő Kropacsek Antal műtermi fényképészt munka közben találtam. A rokkantak pozsonyi szövetkezetének Október téri fényképészszalonjának a mestere. A szalon előcsarnokában vendégek várakoznak. Kropacsek mesternek mindegyikhez van egy-két kedves szava: „Azonnal meglesz, kérem! Addig fessenek megigazítani a frizurájukat." Közben szinte megszakítás nélkül dolgozik: fényt erősít, hol komoly, hol meg mosolygós tekintetet „kér", exponál. Az egyik középkorú hölgy némi bonyodalmat okoz: nem tud természetesen mosolyogni. Az arcára erőltetett mosoly merev és nevetségesen hat. Á mester „komoly" képet ajánl. A hölgy azonban ragaszkodik a mosolyhoz. Kropacsek mester ilyen esetben is tudja, mit kell tennie. Néhány derűs szót vált az üzletféllel, s abban a pillanatban „örökíti meg", amikor az a legkevésbé számít rá. Kropacsek Antal valóban ért a derűkeltéshez, hiszen maga is csupa vidámság. Ahogy elnézem, akaratlanul is az a fényképész jut eszembe, aki úgy varázsolt mosolyt az emberek arcára, hogy az exponálás pillanatában ezt a szót mondatta velük: „Csíííz." Ezt ugyanis mosolygás nélkül lehetetlen kimondani. A vendégek közt valóban nagyon sokféle ember akad. Az egyik nőszemély például így méltatlankodik, amikor elé adják a már kész fényképet: — Ne haragudjanak, kérem, de ezen a képen úgy jestek, mintha negyvenéves lennékI Kropacsek mester kissé csodálkozva méri végig, majd megkérdi tőle: — Ha szabad kérdeznem, hány éves tetszik lenni? Az asszony kihúzza magát és így válaszol: — HarminckilencI S nekem a kép nem jövőre kell, hanem még az idén ... Amikor az iránt érdeklődöm Kropacsek Antaltól, hogy mi az, amit szakmájában a legjobban szeret, habozás nélkül válaszolja: — Hogy emberekkel dolgozom. Szerintem a jó fényképész bizonyos mértékig pszichológus is. Ennek igazolására elmondja, hogy sok fényképész kitűnően ért a labormunkához (előhívás, fényesítés stb. J és a retusálásihoz, de az operatőrmunkát kevésbé jól végzi. A vendégek közt olyanok is akadnak, akik már ismerősként üdvözlik Kropacsek mestert. — A fényképésznél is léteznek „törzsvendégek"? — érdeklődöm. — Méghozzá kb. hatvan százalékban — mondja. — Olyan feleim is vannnak, akikről én készítettem az első iskolai fényképet, majd a személyi igazolványhoz szükséges képet is nálam csináltatnák. Sőt az esküvői és a családi képeket is. Sok fotoriporter lebecsüli a műtermi fényképezést, illetve fordítva. Vajon, mi erről a véleménye? Szerinte a fény képezés egyformán érdekes. Éppen úgy léteznek művészi portrék, ahogy művészi riportfelvételek.is. Egyaránt akadnak rossz portrék és rossz riportfotók. Ö legszívesebben portrékészítéssel foglalkozik, bár kilenc éven át a Rádióújság riportereként dolgozott. — Az utóbbi években mutatkozik fejlődés a fényképészetben? — Maga a fényképészet lényegében nemigen fejlődött. Inkább az optika tökéletesedett. Ami a fotopapírokat illeti, bizony azokban jóval kisebb a választék, mint régen. Jelenleg csupán fehér-fekete papírral dolgozunk. Azelőtt 5—6-féle papírt használtunk: krémszínűt, barnásat, zöldet. Az emulzió keménységét tekintve is nagyobb volt a választék. Egyébként magyarországi fotópapírral dolgozunk. Véleményem szerint nagy hiba az is, hogy egyre nagyobbak a mennyiségi követelmények ... Pedig a fényképezés nem tekinthető egyszerűen „termelésnek". Már azért sem, mert a felek mindig minőségi munkáért fizetnek. A műtermeket — munkájuk alapján — kategorizálni kellene. Meg kellene teremteni az egészséges vetélkedést. — Ön hány felvételt kés2Íl naponta? — Átlagban negyvenet-ötvenet. Itt árulom el, hogy Kropacsek mesteren kívül még két segéd, egy tanonc és egy pénztárosnő dolgozik a műteremben. Azt meg sem kérdeztem, hegy Kropacsek Antal milyen pályát választana, ha újból döntenie kellene. Feleslegesnek véltem. Annál is inkább, mert elárulta, hogy 15 éves fia szeptembertől fényképésztanonc lesz. FÜLÖP IMRE EOD 1989. VHI. 7. Kropacsek-mester munka közben.