Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-01 / 179. szám, péntek

Fogják meg! A pozsonyi Duna-partot szép nyári estéken százak árasztják el. A dús lombú fák alatti padokon ráérő nyugdíjasok vitatják ä nagyvilág gondját-baját. A bódító illatú rózsaligetben fiatalok olvadnak egymásba önfeledten. A sétányokon kéz a kézben, karonfogva vagy egymástól tisztes távolságban lépkednek ifjú jegyesek, elsőszerelmes diákok, és virgonc gyermekeiket lépten-nyomon rendreutasító házasok. A kőkorlátnak dőlve a kíváncsiskodók csodálják a hálójukat meregető halászok végte len türelmét. E tömegen túl méltóságteljesen hömpölyög a folyam. Tükrén vakítóan csillannak a lenyugvó nap, majd a felkelő hold ezüstös sugarai. Földgolyónk parányi békés darabkája. Külön kis világ, ahová az emberek jobbára valahol gondjaikat lerakva érkeznek. A Duna-part mellett vezet a pozsony—prágai főútvonal. Néha az átutazókat is magával ragadja a folyópart varázsa. Megállnak néhány percre, megcsodálják a természet egyszerű szépségét, azután továbbmennek. Egy ilyen meghitt, csendes nyári estén egy fényesen ragyogó, hazai gyártmányú kocsi állt mag az út szélén. Utasai csakhamar elvegyültek a tömegben. Senkinek sem tűnt fel, amint később két fiatal — egy fiú és egy leány lépett a piros kocsihoz. Aligha vette észre valaki, hogy a fiú a hátsó ablakszárnyat gyakorlott mozdulattal, erőszakkal feszítette ki, s ezen benyúlva nyitotta ki az ajtót. Lovag módjára tessékelte maga mellé csinos társát és megpróbálta begyújtani a motort. A motorbúgásra valaki mégis felfigyelt... A sétáló tömegből kivált és lélekszakadva, hadonászva rohant a kocsi felé. Ű volt — a tulajdonos ... Znojmóból indult a tengerpart felé, s itt csak rövid pihenőt tartott. Akkor ért kocsijához, amikor az éppen elindult. Más választása nem maradt, rádobta magát az elejére . .. A kocsi megindult. A tulajdonos kinn rekedt ugyan, de görcsösen markolta a karosszériát. A leleplezés veszélyétől megriadt tolvaj viszont mindenáron szabadulni akart „terhétől". Jobbra-balra forgatta a kormányt, igyekezve ledobni a görcsösen kapaszkodó tulajdonost. Két ember ádáz harca kezdődött. A sétálók csak a jobbrabalra cikázó kocsit és a rajta csüngő embert látták. Talán mosolyogtak. Nem tudhatták, mi történt. Azt is hihették, hogy egy újabb tréfa szemtanúi. A kettő közt viszont élethalálharc folyt. A tolvaj a bőrét, a tulajdonos a kocsiját próbálta menteni. Néhány száz méter után reménytelenné vált a tolvaj további próbálkozása. A forgalmas úton kocsik, autóbuszok állták útját, sebesebb hajtásra nem nyílt lehetőség. Végső elhatározásra szánta el magát. .. A kormányt hirtelen balra, majd jobbra fordította. Nemzetközi tudományos kongresszus (CSTK) — A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének védnöksége alatt szeptember 3—6 napjaiban Bratislavában az INCHEBA 69 I. nemzetközi vegyipari nagyvásár keretében „Kémia a mezőgazdaságban" címmel megrendezik a nemzetközi tudományos kongresszust. A kongreszszuson angol, holland, magyar, NDK-beli, NSZK-beli, osztrák, lengyel, szovjet és csehszlovák szakemberek a mezőgazdaság problémáiról, a növények és a mezőgazdasági állatok vegyi táplálásáról és védelmezéséről tartanak előadást A tudományos kongresszust az SZSZK Iparügyi Minisztériuma, a Szlovák Vegyipari Szövetség. a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia és a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság rendezi meg Bratislavában. Az 1NCHEBA 69 nemzetközi nagyvásárt 1969. augusztus 31én nyitják meg a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. VIII. 1. A kiállítás egyes részeit a Szlovák Nemzeti Múzeumban, a Ba5

rátság Házában és a bratislavai Pionírok Házában helyezik el. I4K9 A kocsi nagyot rándult. A kapaszkodó ember az úttestre zuhant, a kocsi msg recsegve, ropogva az útszéli oszlopba rohant. Ha a tulajdonos nem esett volna le, pontosan a kocsi és a fa közé sajtolódik. A két fiatal kiugrott a kocsiból és futott a tömeg közé. Bizonyára ők is tudták, hogy a tömeg mindenkit elrejt: tolvajt és gyilkost egyaránt. A tulajdonos feltápászkodott és utánuk indult. Kétségbeesetten kért segítséget, torkaszakadtából kiáltozta: Fogják meg! A sétálók azonban közömbösen nézték, amint a menekülő fiú karjánál fogva rángatja a leányt és ösztökéli gyors menekülésre. Egyetlen ember sem akadt, aki a kárvallott segítségére sietett volna. A tolvaj elmenekült. Szerencse, hogy a lopásból nem lett emberölés. A gépkocsilopás talán csak tréfának indult. A tolvaj váratlanul jutott szorongatott helyzetbe, s nem rajta múlott, hogy nem oltott ki egy életet. A tolvajt, aki hajszál híján embert ölt, könyörtelenül elítéljük. Sajnos, csak erkölcsileg. Nem került kézre, a tényleges elítélésre nincs mód. Mégpedig azért, mert a Duna-parti sétálók közönye lehetővé tette számára a menekülést. Nagy baj. Társadalmi baj. Lehetséges, hogy sokan nem fogták fel a helyzetet, nem értették meg a sérült, vérző tulajdonos segélykiáltását. Mások talán rejtett kárörömmel nyugtázták, hogy lám, ilyen problémái csak annak lehetnek, akinek gépkocsija van ... Tegnap valaki gépkocsit tulajdonított el. Simán megúszta. Ezen felbátorodva holnap is hozzányúl. S ha netán ismét szorongatott helyzetbe kerül, vajon visszariad-e az emberöléstől? Az erkölcsi, elvi síkon történő elítélés vajmi kevés. Amíg a bűnözőknek már tettük elkövetése előtt nem kell számolniuk az egész közvélemény tevékeny ellenállásával, mindaddig nem riadnak vissza a kockázattól. Ez a kockázat annál kisebb, minél nagyobb az emberek közönye. A közbiztonsági szervek nem lehetnek mindenütt. A közvélemény azonban óriási erejével mindenkor mindenütt jelen van! S ez a félelmetes erő képes lenne gátat, de legalább korlátot emelni a bűnözés további terjedése elé. KALÁSZ LÁSZLÓ Becsületes munkával Beszélgetés FRANTIŠEK JANKOVSKÝ elvtárssal, az érsekújvári járási pártbizottság titkárával • Több mint két hónap telt el a CSKP Központi Bizottságának májusi ülése óta. Mit tett a járási pártbizottság ez idő alatt a határozatok teljesítéséért? — Természetes, hogy először is tájékoztattuk a pártaktívát, majd megtárgyaltuk, miként dolgozzuk ki a saját munkatervünket. Ajánlottuk a pártelnököknek, hogy az Irányelvek alapján bővítsék ki az évzáró taggyűlésük határozatát, vagy dolgozzanak ki önálló tervet a határozatok teljesítésére. A járási pártbizottság munkacsoportokat alakított, s ezek az egyes titkárok vezetésével javaslatot készítettek a legfontosabb kérdések megoldására. A különböző csoportok — ipari, mezőgazdasági, művelődésügyi stb. — javaslatait megvitatta a plénum, s ennek alapján jóváhagyta a pártbizottság realizációs tervét, amely felöleli a legfontosabb feladatok megoldásának biztosítását. A feladatok közül az első helyen a párt eszmei és akcióegységének a kialakítását említeném. Bár járásunkban nem volt olyan alapszervezet, amely nem értett volna egyet a májusi határozattal, de ez még nem jelenti az eszmei szjlárdságot. Sok kérdésben még ma is megoszlanak a vélemények. Mi nem az ellentétekre, hanem az összekötő kapcsokra építünk, ez pedig nem más, mint a novemberi és májusi határozat. Ennek teljesítése során kell kialakítanunk a cselekedetek egységét, amely később az eszmei egység kialakításának pillére lesz. Csak akkor mondhatjuk, hogy biztosítjuk a párt vezető szerepét, ha minden alapszervezetben kialakul az eszmei egység. A párt jelenlegi helyzete megköveteli, hogy keressük az ideológiai munka hatékonyabb formáit. Azt akarjuk, hogy az alapszervezetek nagyobb figyelmet fordítsanak a nevelési kérdésekre. Ezzel összefügg a pártépítés kérdéseinek megmagyarázása, valamint a proletár internacionalizmus elvének gyakorlati érvényesítése. Ez politikai munkánk egyik alapvető kérdése, amelyet nem lehet megkerülni, vagy elhallgatni. A párttagoknak e kérdésben világosan állást kell foglalniuk és szorgalmazni a baráti kapcsolatok kiépítését a többi szocialista országgal. A járási pártbizottság nagyon fontosnak tartja e kapcsolatok felújítását és elmélyítését. Járt nálunk a tatabányaiak küldöttsége, s baráti kapcsolatot létesítettünk a Kalinyinszki járási pártbizottsággal. • Hogyan biztosítják, hogy a határozatok általános elveit helyesen konkretizálják az alapszervezetek? — Számunkra ez a feladat a legnehezebb. Körzeti aktívaüléseket szerveztünk, ahol a titkárok tájékoztatták a pártelnököket a pártizottság tervéről és megvitattuk, hogy mit kell tenni az egyes szakaszokon — ipar, mezőgazdaság, iskolaügy stb. — a májusi határozat teljesítése érdekében. A párkányi körzetben az elnökök határozott gazdasági intézkedéseket sürgettek — azóta ez részben megtörtént —, mert attól féltek, ezt a határozatot is hasonló sors éri, mint az elmúlt évben elfogadott határozatot. Élesen bírálták a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök ára közötti aránytalanságot. Az aktívákon napirendre kerültek a pártépítés kérdései is. Járásunkban aránylag sok a kis létszámú és az elöregedett pártszervezet, mert nem gondoskodnak megfelelően az utánpótlásról. Ez a kérdés nem új keletű, éppen ezért nagy súlyt helyezünk a megoldására. Az idén az első félévben 57 új párttaggal bővült a taglétszám, ami az előző évekhez viszonyítva kevés. Éppen ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkozik a pártbizottság elnöksége augusztus közepén. Az említett aktívaüléseken megállapodtunk az elnökökkel, hogy a járási terv alapján minden alapszervezet kidolgozza saját eljárási tervét, figyelembe véve a konkrét helyi adottságokat. E munkájukban a járási pártszerv aktivistái nyújtanak segítséget. Meg kell mondanom, hogy e téren nem vagyunk elégedettek az eredményekkel, mert sok szervezetben a nyári munkákra és a szabadságokra hivatkozva mindmáig nem készítették el a saját tervüket. A pártbizottság dolgozói és aktivistái látogatják az említett alapszervezeteket, szorgalmazzák a terv elkészítését, mert fontos, hogy egy határozott irányelvet követve dolgozzanak a pártszervezetek. Igyekezünk érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a párttagokat nem szavaik, hanem főként a cselekedeteik után ítéljék meg az alapszervezetek. • Ezt úgy értsem, hogy a pártbizottság a gazdasági, termelési problémák megoldására fordítja a nagyobb figyelmet? — A pártmunkában, s különösen a gyakorlati életben nem lehet elválasztani egymástól a gazdasági és politikai kérdéseket. Azzal, hogy mi most a termelésben dolgozó pártszervezetekre koncentráljuk az erőnket, nemcsak gazdasági, hanem politikai célokat is követünk. Tudjuk, hogy a gazdasági válság leküzdésének alapja a termelés fellendítése. Ha csupán e szempontból vizsgálnánk járásunk üzemeit, akkor bizonyos mértékbon elégedettek lehetnénk, mivel az év végéig terven felül több mint hét millió korona értékű árut adnak piacra. De ha arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mennyit termeltek ezek az üzemek az előző években, akkor nincs okunk az örömre, mert közel húsz százalékkal kevesebb árut szállítanak a belföldi piacra mint az elmúlt évben. Megértjük, hogy az üzemeket vonzza az export utáni devizarészesedés, mivel gépparkjukat külföldi gépekkel akarják felújítani, de ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a belső tartalékaik jobb felhasználásával a hazai piacra is többet termelhetnének. — Nálunk, ha termelésről beszélünk, rögtön napirendre kerül a fájó kérdés: a foglalkoztatottság is. Ezt a kérdést, főként a nők foglalkoztatottságát egyáltalán nem oldja meg az épülő Tesla üzem, és a párkányi papírgyár további építése sem. Ezrek járnak más járásokba, a cseh országrészekbe, közben idehaza fonák helyzet alakult ki, a párkányi papírgyárban kevés a munkaerő, a szakmunkás. Miért? Az emberek oda mennek dolgozni ahol többet keresnek. Reméljük, hogy ezt a kérdést a föderációs kormány napirendre tűzi és rendelettel biztosítja, hogy az azonos munkát mindkét országrészben azonos mércével mérjék, vagyis jutalmazzák. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is amellyel igen gyakran találkozunk. — Az emberek a felsőbb szervektől rendszerint a következetességet igénylik, ez a kritérium reánk is vonatkozik. Nem elég csupán napirendre tűzni és megvitatni egy Ki'dést, hanem a véleményünket megfelelő határozatban rögzíteni kell és gondoskodni kell ennek teljesítéséről is. Ezt kívánják az emberek. Ennek kapcsán említem, hogy a plénuraom foglalkoztunk a jogtalanul megbélyegzett elvtársak ügyével is. Az augusztusi események után egyeseket árulóknak, kollaboránsoknak bélyegeztek, mert aggódtak a pártért, a szocialista fejlődésünkért és bátran hangoztatták internacionalista meggyőződésüket. A járási pártbizottságra vár a feladat, hogy értékelje a januártól eltelt időszakot, főként az augusztus óta végzett tevékenységét és ennek alapján elégtételt szolgáltasson a jogtalanul megbélyegzett elvtársaknak is. E kérdésekről sokat beszélnek az alapszervezetekben, éppen ezért tisztázásuk sürgős a pártmunka, az eszmei egység kialakítása szempontjából is, hogy ne vonja el az alapszervezetek figyelmét a fontos gazdasági kérdések megoldásától. Mert a kommunisták feladata hatni az emberek véleményének formálására, hogy mind többen tudatosítsák: problémáink megoldásának, társadalmunk fejlesztésének egyetlen útja a becsületes munka. CSETÖ JÁNOS Szlovákiában a kerületek megszűnésével 1969. július 1-töl életbe lépett a kétfokozatú közigazgatás. Ezután a Szlovák Nemzeti Tanács és a minisztériumok — mint törvényhozó, illetve végrehajtó központi állami szervek — határozatai és rendeletei két alsóbb fokú közigazgatási szerv útján jutnak el a lakossághoz: mégpedig a járási és a helyi nemzeti bizottságok közvetítésével. Mint tudjuk, a kétfokozatú közigazgatás bevezetésével párhuzamosan körzeti hivatalok is alakulnak. A körzeti hivatalok küldetésüket, jogkörüket és feladatukat tekintve teljesen újszerű intézmények közigazgatásunkban. így érthető, hogy munkájukkal kapcsolatban nemcsak a széles néptömegek, hanem a nemzeti bizottságok dolgozói is gyakran tájékozatlanok. A tájékozatlanság több esetben ellentéteket váltolt ki a körzeti hivatalok, illetve a helyi- és városi nemzeti bizottságok között. Az utóbbiak gyakran ellenzik körzeti hivalal létesítését, mivel ezektől saját jogkörük megnyirbálását féltik. Talán felesleges hangsúlyozni, hogy alaptalanul. Ott, ahol beAlaptalan idegenkedés lyesen értelmezik a körzeti hivatalok küldetését, máris jó az együttműködés a .helyi és a körzeti szervek között. Gyorsul például az építkezési engedélyek kiadása, a lakosság lényegesen kevesebb időt veszít hihatalos ügyeinek elintézésére, hogy csak néhányat említsek a sok példa közül. A körzeti hivatalok létrehozását a közigazgatásban mutatkozó nehézségek tették szükségessé. Szlovákiában sok a kétezer lakoson felüli község. Az 1960-as területi átszervezés óta néhány járás 150—200 falut is egyesít. A járási nemzeti bizottságok ilyen körülmények között nem tudják időben és gyorsan teljesíteni a hatáskörükbe tartozó falvakkal kapcsolatos feladataikat. Az is baj, hogy az egyes falvak nagyon távol esnek a járási székhelytől. Az 1965 —68 as években több felmérést készítettek, és ezek eredménye alapján több javaslatot dolgoztak ki közigazgatásunk átszervezésére. E javaslatok közül a körzeti hivatalok megalakítása mutatkozott alkalmas megoldásnak Szlovákia közigazgatási rendszerének megjavítására. így került sor 1969 első felében az első körzeti hivatalok létrehozására. Ami jogkörüket illeti, nem fölérendelt szervei sem a járási, sem a városi, illetve a helyi nemzeti bizottságoknak, és közbeeső lépcsőfokot sem alkotnak a helyi és a járási szervek közölt. A körzeti hivatalok az őket létrehozó nemzeti bizottságok közös hivatalai, végrehajtó jogkörrel. Állandó, kinevezett dolgozók a helyi és a városi nemzeti bizottságok választott szerveinek határozatait hajtják végre, továbbá a járási nemzeti bízottságoktól is átvesznek néhány hatáskört. A helyi és a járási választott szervek jogkörét és határozathozatali jogát a körzeti hivatalok létrehozatala nem érinti. A körzeti hivatalok, amelyeket a helyi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságokkal karöltve alakítanak meg, megközelítően 10—12 falut fognak át, 8000—10 000 lakossal. Mivel küldetésük elsősorban a rugalmasabb ügyintézés, fontos a körzeti székhely helyes megválasztása. A székhely kiválasztásakor nem a falu nagyságát, hanem annak fekvését és megközelíthetőségét kell elsősorban figyelembe venni. Minden körzeti hivatal legalább négy szakembert és egy hivatali erőt foglalkoztat majd. A körzeti hivatalnak legalább négy szakosztálya lesz: építésügyi, társadalombiztosítási, közgazdasági és általános belügyi. A körzeti hivatalok létrehozása után az építkezési engedélyt, a nyugdíjügyek rendezését, adófizetést és más ügyeket is a körzeti hivatalban lehet majd elintézni. A körzeti hivatalok új intézmények. Feltételezzük, s ezt az eddigi jelek bizonyítják, hogy a rájuk háruló hármas feladatot, vagyis a közigazgatás megjavítását, szakszerűsltését és a lakosság szempontjából való egyszerűsítését — teljesíteni fogják. EGRI FERENC