Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-29 / 203. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. augusztus 29 PÉNTEK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 203. szám Ára 50 fillér Megkezdődtek a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumi ünnepségei Ludvík Svoboda és Gustáv Husák Besztercebányán • Külföldi küldöttségek érkezése < az SZNF 25. évfordulója alkalmából • Testvéri üdvözlet a Szovjetunióból Tegnap érkeztek meg a felkelési jubileum közpon­ti ünnepségeinek székhelyére a párt és a kormány vezető képviselői, valamint a külföldi küldöttségek zöme. A szovjet küldöttség, amelyet K. T. M a z u r o v, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezet, s egy nappal előbb érkezett, tegnap reggel Szklabo­nya községbe utazott, ahol a lakosság lelkesen üd vözölte a szovjet vendégeket, s szívélyes ünneplésben részesítette őket. Az ünnepségen a szovjet küldöttség vezetője átadta a parttzánfalu képviselőinek a Hon­védő Háború Rend első fokozatát, amellyel a közsé get a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tüntette ki a fasisztaellenes küzdelemben való hősi helytállásáért. A szliácsl repülőtéren már nyolc órakor megkezdő Uott a küldöttségek fogadtatása. A csehszlovák és a szövetséges zászlókkal feldíszített repülőtéren V. P i r o šík, a kerületi pártbizottság vezető titkára első nek a szlovákiai párt- és kormányszervek küldöttsé­gét üdvözölte. Az első repülőgéppel érkezett Štefan Sádovský, az SZLKP KB első titkára, Peter C o lotka miniszterelnök, valamint a szlovák kormány tagjai. Egy tL—18-as különrepülőgépen kilenc órakor ér­kezett a repülőtérre Ludvík Svoboda hadseregtá­bornok, köztársasági elnök és dr. Gustáv H u s á k, a CSKP KB első titkára, valamint kíséretük tagjai. A köztársasági elnököt elkísérte felesége és a kormány több tagja, köztük Martin D z úr nemzetvédelmi mi­niszter, j. P el n á r belügyminiszter és számos más vezető személyiség. Megérkezett Ľubomír Šírou gal, a CSKP cseh irodájának vezetője is. A becses vendégeket Štefan Sádovský, Peter Colotka és szlo­vákiai vezető személyiségek fogadták. Az elnököt és Ünnepség Szkiabonyán • ünnepi ülés >üzenet a szovjet néphez kíséretét A. M. Majorov vezérezredes, a Csehszlo­vákiában ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kö­zé pcsoporijának parancsnoka és A. M. j a m s i k o v, a Varsói Szerződés katonai képviselője is köszön­tötte. A délelőtt folyamán megérkezett a Bolgár Népköz­társaság küldöttsége is, amelyet Ivan M ihajl o v tábornok, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese vezetett. Nagyon szívélyes fogadtatásban részesítették az NDK nyolc­tagú küldöttségét. A Hermann M a t e r n vezette kül­döttségben a jelenlevők felismerték fosef S c hu t z, Martin W i e c k e r t, Wilhelm G a i d a, Rudolf W e ­ber egykori partizánokat. Az egykori bajtársak és I Folytatás a 7. oldalon) A Felkelés örökéhez híven Štefan Sádovský elvtárs beszéde Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Vendégeink! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak és az Antifasiszta Harcosok Szlová­kiai Szövetsége Központi Bi­zottságának együttes ülésére jöttünk össze a Szlovák Szocia­lista Köztársaság és Csehszlo­vákia egész népe számára olyan rendkívüli nagy történel­mi jelentőségű évforduló alkal­mából, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 25. évfordulóján. Ezzel egyidejűleg ünnepeljük meg azt is, hogy a dicső szovjet hadse­reg 25 évvel ezelőtt felszabadí­totta Csehszlovákiát. A Szlovák Nemzeti Felkelés volt a szlovák nemzet újkori történelmében a legnagyobb fegyveres mozgalom. Ez volt a szlovák dolgozó nép politikai és szociális küzdelmeinek for­radalmi betetőzése. Mint ilyen döntő mértékben befolyásolta Szlovákia politikai és szociá­lis fejlődését, a Csehszlovák Köztársaságnak mint új, va­lóban népi demokráciának a felújítását, amelyben a dol­gozó emberek igazságosan és reálisan vehetik ki részüket a társadalom termelési és köz­ügyeinek megoldásából, és emellett biztosítja a csehek és szlovákok 'demokratikus kap­csolatait az önálló nemzeti lét, a nemzetek egyenjogúsága alapján. Szlovákia Kommunista Pártja inspirálta és óriási szer­vező és eszmei-nevelő munká­val készítette elő a szlovák dolgozó népet a felkelésre. A párt volt a felkelésben a har­coló nép rettenthetetlen veze­tője. Ezt a feladatot a kommu­nisták becsületesen teljesítették akkor is, amikor a felkelést átmenetileg elnyomták és ami­kor a gyűlölt fasiszta megszál­lók ellen kíméletlen harcot kellett folytatni a szlovák he­gyekben. Mint partizánok har­coltak egészen a dicsőséges szovjet hadsereg megérkezésé­ig, amelyet a szlovák nép öröm­mel fogadott, mint felszabadító hadsereget. A Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi jelentősége abban van, hogy a szlovák nép saját nemzeti történelmének ős Euró­pa valamennyi népe történel­mének döntő pillanatában a barikádnak arra az oldalára állt, ahol a népek szabadságá­nak lobogója, a társadalmi ha­ladás és forradalom vörös lo bogója lengett. Legfőbb célként tűzte ki a náci Németország le­verésében és népeinknek a fa­siszta elnyomás alóli felszaba­dításában való részvételt. Ebben az értelemben a felke­lés az európai nemzetek antifa­siszta küzdelmének része volt. Ez a nemzetközi jellege meg­nyilvánult abban is, hogy részt vettek benne számos európai nemzet tagjai, s közülük sokan életüket áldozták a harcokban. Mély tisztelettel emlékezünk meg bajtársainkról, akik a szlovák partizánokkal és kato­nákkal együtt vérüket ontották a felkelésben, a hitlerista fa­siszták ellen vívott harcban. Köszönettel emlékezünk meg a közös csatatéren történt talál­kozóról. A szlovák antifasiszta ellen­állásnak, előkészítésének és magának a felkelésnek eszmei pillére egyértelműen az volt, hogy a Szovjetunió felé orien­tálódott. A történelmi igazság­nak megfelelően hangsúlyozni kell, hogy a szlovák antifasisz­ta ellenállás alapjában elutasí­totta a csehszlovák burzsoázia szovjetellenességet mint a fel­újított köztársaság külpolitikai alapelvét, és hogy a Csehszlo­vák Köztársaság felújítása Szlo­vákiában elválaszthatatlan volt attól a meggyőződéstől, hogy ez olyan állam lesz, amelyet baráti és szövetségi kötelékek fűznek a Szovjetunióhoz. Amikor ezt a tényt hangsú­lyozzuk, azt akarjuk kiemelni, hogy a szlovák néptömegek tu­datában nem maradhatott visszhang nélkül mindaz, ami a második világháborút meg­előzte, sem az, ami a frontokon történt. Nevezetesen, hogy a szlovák nemzet államisága szempontjából elkerülhetetlenül szükséges nemzetközi szavatos ságot nem várhatja a nyugati burzsoá hatalmaktól, amelyek Csehszlovákiát 1938 tragikus napjaiban galádul elárulták és kiszolgáltatták Hitler kénye­kedvének. Még kevésbé várhat­ja a német imperializmussal való szövetségre épülő ludák politikától, amelyet népünk so­ha nem fogadott el, mert el­lenszenvet érzett a pángerma­nizmus iránt, csakúgy mint an­nak hitlerista náci arculata iránt. A szlovák dolgozó nép tuda­tában örök időkre gyökeret vert az a tapasztalat, hogy 1938-ban, amikor a Csehszlovák Köztársaság népeinek sorsáról és az állam létéről döntöttek, egyedül a Szovjetunió volt haj­landó hűségesen teljesíteni kö­telezettségeit. A fronthelyzet alakulása aztán leleplezte az imperialista és a burzsoá cseh­szlovák propaganda hamis és hazug voltát, amely kétségbe vonta a Szovjetuniónak azt a lehetőségét, hogy döntő mér tékben hozzájárulhat állami ér dekeink védelméhez. E propa ganda felett fölényes győzelmet aratott a Szovjetunió gazdasá­gi és katonai ereje, a szovjet hadsereg harci elszántsága és hadtudománya. Megmutatko­zott, hogy ez volt az egyetlen erő, amely képes volt megállí­tani a hitleri Németország ter­jeszkedését, és a hatalmas ha­digépezetet előbb a visszavo­nulásra, majd fejetlen menekü­lésre kényszerítette a szovjet országból, valamint Kelet-Euró­pa, Közép-Európa és Délkelet­Európa többi országaiból. Be­bizonyosodott, hogy ez volt az egyetlen erő az európai földré­szen, amely képes volt legyőz ni a fasiszta Németországot. Azoknak a címére itthon vagy külföldön, akiknek baráti és szövetségi kapcsolatunk a Szovjetunióval szálka a sze­mükben, szeretnénk ebből az alkalomból is hangsúlyozni, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk nem volt és nem lehet konjunkturális, sem átme neti, és szövetségünk a Szov­jetunióval a csehszlovák kül­politika alapja. A szövetségi kapcsolatokban látható kon­junktúra a burzsoá csehszlovák külpolitika jellemzője volt. Ez vezette a köz-társaságot kataszt rófába és az állam nemzeteit azokhoz a tragédiákhoz, ame­lyek népünk százezreit érintet­ték. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely felelősséget vál­lalt az állam és népeink sor­sáért soha nem járja a hazárd és hamis játék útját. Ahogyan már a bratislavai aktíván is megmondtuk, a Csehszlovák Köztársaság fel­újítása Szlovákiában elválaszt­hatatlan volt attól a meggyőző­déstől, hogy olyan állam lesz, amelyet baráti és szövetséges kapcsolatok fűznek a Szovjet­unióhoz. Államunk létkérdésé­(Folytatás a 2. oldalon) Ai SZNF internacionalista hagyományainak szellemében K. T Y. MAZUROV ELVTÁRSNAK, AZ SZKP KB KÜLDÖTTSÉGE VEZETŐJÉNEK BESZÉDE Elvtársak, Barátaim! Huszonöt évvel ezelőtt itt, Szlovákiában dördültek el azok a lövések, melyek egy bábkor­mány megsemmisítéséről, a szlovák nép, és az egész Cseh­szlovákia történetében egy új korszak kezdetéről adtak hírt. Az idő, mely egyre távolabb visz bennünket a múltból, eltö­röl minden másodrendű és fe­lületeset, és egyre világossab­ban megmutatja; mi a lénye­ges. Az évtizedeken átszűrt ese­mények egyre pontosabban és kiemelkedőbben rámutatnak az igazi történelmi jelentőségre. És éppen ebből a szempont­ból 'szeretném megjegyezni, hogy a Szlovák Nemzeti Felke­lésből merített tanulság tartós jelentőségű, túlhaladja a szlo­vák nemzet szociális és nemze­ti felszabadításáért vívott tör­ténelmi küzdelem idejének és színhelyének keretét. A Felkelés újra és újra bizo­nyítékot nyújt arról, hogy a kommunisták szervezési és mozgósító szerepe legfonto­sabb előfeltétele a fasisztaelle­nes, általános, demokratikus és szociális változásokért folyta­tott küzdelemnek. A felkelés során teljes mér­tékben nyilvánvaló lett a mun­kásosztálynak, mint a legforra­dalmibb és politikailag legéret­teb erőnek a szerepe, mely a kommunista párt irányításá­val a dolgozó nép széles töme­geit vezetni tudja a haza sza­badságáért és függetlenségéért, a szocializmusért vívott harc­ban. Ma természetesen más időket élünk, más feladataink vaunak, de a munkásosztály vezető szerepének elve, élharcosának —• a kommunista pártnak ve­zető szerepe a szocializmus építésében megdönthetetlen. Változatlan ugyanakkor a társadalom valamennyi jelensé­ge iránt tanúsított osztály- és pártjellegű magatartása, annak valóban marxista—lenini elem­zésének fontossága, a szocia­lista hazafiság és a proletár nemzetköziség elveinek szerves egybekapcsolódása. Megváltoztathatatlan annak szükségszerűsége, hogy céltu­datos politikát kell folytatni. Aktív és határozott tettekre van szükség, melyek a pártpo­litika megvalósítására irányul­nak. Ilyen a marxisták—leni­nisták állásfoglalása. És amint a tapasztalatok is bizonyítják, ez az egyetlen helyes állás­pont. A Szlovák Nemzeti Felkelés mélyen internacionalista jelle­gű volt — saját jelentősége és résztvevőinek összetétele szem­pontjából egyaránt. A felkelés­ben meggyőző kifejezést nyert a különböző országok fasiszta­ellenes harcosainak harci szo­lidaritása, mely biztosítéka lett a hitlerizmus feletti közös győ­zelemnek. A szovjet kommunistáknak és a szovjet népnek különösen ér­tékes az a tény, hogy a szlo­vák felkelés a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetei harci testvériségének örökké élő szimbólumává vált. Ezen az ősi szláv földön, a szlovák és a cseh hazafiak ol­dalán harcoltak hazánk fiai is, az orosz, ukrán fehérorosz par­tizánok, a szovjet katonák. Kö­zülük sokan életüket áldozták nemzeteink szabadságáért és boldogságáért, de az ügy, amelyért harcoltak élő és örök­ké élni fog. Nem létezik olyan erő, mely a történelem folyását visszafe­lé irányíthatná. Nincs és nem is lehet olyan erő, mely arra kényszeríthetné nemzeteinket, hogy lemondjanak mindenről, amit véres harcokban és meg­feszített munka árán vívtak ki. Jellemző, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumának központi ünnepségeit ebben a gyönyörű városban tartják. Itt, Besztercebányán volt a felke­lés főhadiszállása, itt volt Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács és a katonai törzskar is. Innen indították útjára a par­tizánmozgalom parancsait. En­gedjék meg, tisztelt barátaim, hogy dicső jubileumuk alkal­mával a legszívélyesebb és leg­forrób üdvözletemet tolmácsol­jam a hősi város polgárainak, IFolytatás a 3. oldalonf

Next

/
Thumbnails
Contents