Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-24 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

sI s S' o polgári és politikai A Kormányhivatal Nemzetiségi Titkársága kidolgozta a bíróságon kívüli rehabilitációnak a magyar nemzetiségre vonatkozó javaslatit Több mint egy évvel ezelőtt lépett érvénybe a bírósági rehabilitációról szóló törvény. Olvasóink figyelmét több fzben (elhívtuk, hogy az ilyen irányú kérelmek határideje ez év július 31-én lejár. Közben már több mint egy éve dolgoznak a bíróságon kívüli rehabilitáció törvényjavaslatán, amely előreláthatólag 1970. január 1-én lép érvénybe. A törvényjavaslat egyelőre az előkészítés stádiumában van. Még Illetékes kormányszervek szólnak hozzá és végső soron a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá. A polgári és a politikai rehabilitáció az esetek és problémák sokkal szélesebb skáláját öleli (el, mint a bírósági rehabilitáció. A személyi hatalom éveiben a különféle állami szervek és hivatalok életünk számtalan szakaszán hoztak törvényellenes döntéseket, melyek felülvizsgálása ma már sok nehézséggel jár. A rehabilitációval kapcsolatos elvek leszögezik, hogy nincs szó a jogrend módosításáról. Cél a törvénytelenségek helyrehozása. Rehabilitáció alá csupán azok az intézkedések esnek, amelyek megsértették a törvényt vagy a szocializálás és a népi demokratikus rendszer céljainak biztosítása érdekében a polgárok alkotmányban biztosított jogait nagyobb mórtékben korlátozták, mint arra szükség lett volna. Mire vonatkozik? A rehabilitáció elvi alapját a CSKP akcióprogramja és az 196Ä. április 24-i kormánynyilatkozat képezi. A rehabilitáció nem vonatkozik ar akcióbizottságok intézkedéseire (sem az akcióbizottságok javaslatára foganatosított intézkedésekre} az 1948. február 20-tól augusztus 8-ig terjedd időszakban (akkor sem, ha ezek az intézkedések nem voltak összhangban az érvényes előírásokkal j, mert ilyen intézkedésekre az 1948. évi 213. számú törvény jogalapot szolgáltatott. A polgári és politikai rehabilitáció három szakaszt érint: 1

a közigazgatást úton elkövetett • törvényellenességek, 2

az állami szervek fogellenes in• tézkedései, 3

a munkafogi ügyekben elkövetett • törvényellenességek. Más esetekben a károsultak ügyük rendezését az érvényben levő előírások alapján kérhetik. Milyen konkrét esetekről lehet szó? Lakásügy, nyugdíjak megvonása, csökkentése A törvényjavaslat a felsorolt eseteket több csoportba osztja — a helytelen döntések hatálytalanításának módja szerint. Az első ilyen csoportba sorolja a lakásügyeket és a nyugdíjak megvonását vagy csökkentését. Ezeket az eseteket a károsult javaslatára felülvizsgálják. Az ötvenes évek folyamán (főképp a 'árosokban) ismert volt az ún. B-akcló, imlnek keretében a megbízhatatlannak nyilvánított személyektől, valamint azoktól, akiknek foglalkozását lakóhelyén a nemzeti bizottság nem tartotta szükségesnek, megvonták a lakáshasználat jogát. Ide tartozott az az eset is, amikor a lakás használatát a közérdekkel össze nem egyeztethetőnek nyilvánították. Ilyen esetekben a törvényjavaslat több megoldással számol: az eredeti lakás visszaadása, más lakás kiutalása vagy pénzsegély kiutalása szövetkezeti lakás vásárlására, esetleg családi ház építésére. Az említett években több esetben sor került a nyugdíjak megvonására vagy csökkentésére. Például azok esetében, akiket alaptalanul a népi demokratikus rendszerrel szembeni ellenséges magatartással vádoltak. A törvényjavaslat számol olyan esetekkel is, amikor a nyugdíj megvonása vagy csökkentése ugyan elítélt személyek esetében történt, de Ilyen intézkedésnek nem voltak törvényes fettételei. A javaslat az eredeti nyugdíjjogosultságnak megfelelő összeg elismerését helyezi kilátásba a visszamenőleg járó kiegyenlítéssel, amelynek összege azonban nem haladhat meg egy megszabott határt. A Kormányhivatal Nemzetiségi Titkársága ehhez a csoporthoz két pont beiktatását javasolja. Az első az SZNT 1945. május 25-én kelt 31. számú rendelete alapján hozott döntéseket tartalmazná, amelyek értelmében minden magyar egyesületet (eloszlattak és vagyonukat az állam vette át. Második pontban szerepelnek az 1945. május 19-én kelt 5. számú elnöki dekrétum és az SZNT 1945. június 5-én kiadott 50. sz. rendelete alapján hozott döntések, amelyek értelmében az államilag megbízhatatlan személyek (az idézett dekrétum szerint ide sorolták a magyar nemzetiségű polgárokat is) vagyonát nemzeti gondnokság alá helyezték. Ez esetben a nemzeti gondnokok gazdálkodása következtében okozott veszteségek kártalanításáról lenne szó. Diákok kizárása az iskolából A második csoportba tartoznak azok a döntések, amelyeket a törvényjavaslat értelmében az érintett fél javaslatára hatálytalanítanak. Olyan esetekről van szó, amikor (az 1948. augusztus 9-től 1967. december 31Ig terjedő időszakban) középiskolásokat vagy főiskolásokat nem tanulmányi eredményük miatt és nem fegyelmi okokból zártak ki az Iskolából, vagy valakit az alkotmány elveinek (a polgárok egyenjogúsága, vallásszabadság) megsértésével nem vettek fel az iskolára. Indokolt esetekben lehetővé kell tenni, hogy az érintett személyek folytathassák vagy megkezdhessék tanulmányaikat bizonyos tanulmányi engedménnyel és anyagi biztosítással. A Nemzetiségi Titkárság ehhez a csoporthoz egy pontban javasol kiegészítést. Azokra a döntésekre vonatkozik, amelyek értelmében (az 1945. október 25-én kelt 108. sz. és az 1945. június 21-én kelt 12. sz. elnöki dekrétumok alapján, majd az SZNT 1945. augusztus 23-i 104. sz. s az ahhoz kiadott további rendeletek alapján, amelyeket az SZNT 1948. évi 1. sz. határozata tartalmaz) a magyar nemzetiségű személyek Ingó és ingatlan vagyonát (kártérítés nélkül) elkobozták. Ezzel kapcsolatban az SZNT Elnöksége 1965 januárjában már hozott ugyan döntést, amit azonban nem hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az idézett vagyonelkobzást 'a járási nemzeti bizottságok részben hatálytalaníthatják, de csak akkor, ha az elkobzott vagyon a magyar nemzetiségű személy birtokában van és az államnak megtéríti az ingatlan karbantartásával kapcsolatos eddigi kiadásokat. Munkatábor A harmadik csoportba tartoznak azok a döntések, amelyeket a törvény alapján érvénytelennek nyilvánítanak. Ide sorolhatók azok az esetek, amikor a közigazgatási szervek döntése alapján személyeket lakhelyükről kitiltottak, vagy kitelepítettek az 1948. augusztus 9-től 1964. december 31-ig terjedő időszakban. Rehabilitáció alá esnek a munkatáborokba sorolt, továbbá azok a személyek, akiket rendkívüli katonai gyakor latra hívtak be és hosszabb időre katonai munkatáborokba osztották őket. A Nemzetiségi Titkárság e csoportnál három pontban javasol kiegészítést. Az első pont a magyar nemzetiségű személyeknek a Belügyminisztérium által összeállított és 1948. december 16-án kiadott névjegyzékre vonatkozik, amelyet az illetékes járási nemzeti bizottságoknak küldtek meg. E névjegyzéken azoknak a magyar nemzetiségű személyeknek kellett volna szerepelniük, akik súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság vagy népi demokratikus rendszere ellen, és ezért megfosztották őket az állampolgárság megszerzésének lehetőségétől az 1948. évi 245. sz. törvény alapján. Am a valóságban a jegyzékben feltüntetettek többségét sohasem állították bíróság elé. A második pont a járási nemzetiségi bizottságoknak a reszlovakizáció keretében (a nemzetiség igazolása) hozott döntéseire vonatkozik. Az 1946. június 17-től július 1-lg terjedő időszakban erőszak és megfélemlítés hatása alatt 135 317 magyar nemzetiségű személy kényszeredett bizottság előtt aláírni kérelmét a reszlovakizáció engedélyezésére 410 820 családtag nevében. Ez esetben a jogfosztott magyar nemzetiségű személyekkel szemben elkövetett olyan cselekményről van szó, amely ellenkezik az 1968-as alkotmánytörvény negyedik cikkelyével. A harmadik pont a járási munkavédelmi hivatalok 1946-ban és 1947-ben kiadott végzéseire vonatkozik, amelyek értelmében a magyar nemzetiségű személyeket Csehországba hurcolták (családtagjaikkal együtt), ingó és ingatlan vagyonukat pedig elkobozták. A javaslat részletesen indokolja az akció törvényellenességét. Vagyonelkobzás A negyedik csoportba tartoznak azok a döntések, amelytk a törvény értelmében hatályukat vesztik. Érinti ez elsősorban a személyi tulajdonban vagy személyi használatban levő ingatlanokat. A Nemzetiségi Titkárság ezen a helyen javasolja az 1948. évi 245. számú törvény hatálytalanítását, amely visszamenő hatállyal nem ismerte el a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságát, melytől az 1945. augusztus 2-i 33. számú elnöki dekrétum fosztotta meg őket. A hontalanság 1945. augusztus 10-től 1948. november 17-ig tartott. A polgári és politikai rehabilitációról szóló törvényjavaslat külön fejezetben összegezi az állami szervek jogellenes intézkedéseit. Ide sorolható a törvénytelen internálás, személyek fogvatartása az ügyész vagy a bíróság tudomása nélkül és általában olyan jogellenes Intézkedések, amelyek egészségi vagy vagyoni károsodást vontak maguk után. (Ide tartoznak az illetékes szervek jogellenes cselekedetei a javító-nevelő Intézetekben, a fogházakban, házkutatások során történt vagyonelkobzás stb.) A károsultak az ellenük foganatosított jogellenes Intézkedésekről az Illetékes szervektől igazolást szereznek és ennek alapján kérhetik a megfelelő kártérítést. Ezzel kapcsolatban a Nemzetiségi Titkárság a rehabilitáció kiterjesztését javasolja olyan jogellenes intézkedésekre is, amelyeket 1945—1948 között magyar nemzetiségű személyek esetében, éppen magyar nemzetiségük miatt hoztak. A munkajogi ügyekben ls számos jogellenesség történt. Sok esetben került sor a munkaviszony megszakítására (vagy az Illető képességeinek meg nem felelő munkahelyre való áthelyezésére), amivel a polgárok alkotmányban biztosított egyenjogúságának, vallásszabadságának elveit sértették meg. Konkrétan: származás, a hozzátartozók elleni büntető eljárás és a vallási szertartásokon való részvétel miatt. A rehabilitáció — a törvényjavaslat értelmében — llyan esetekre is csak az 1948, augusztus 9-től 1965. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozna. A törvényjavaslat értelmében ezeket a személyeket a munkaadó köteles visszahelyezni eredeti vagy képesítésének megfelelő beosztásba. A törvény az említett személyek munkában való érvényesülésének bárminemű korlátozását érvénytelennek tekinti, ha ez uera bírósági döntés vagy nem állami szerv törvényes döntése alapján történt. A jogellenes korlátozásokról szóló okmányokat ki kell iktatni as illető káderanyagából is. A Nemzetiségi Titkárság javasolja a t állásukból 1945-ben elbocsátott nemzetiségű tanítók, valamint állami és közalkalmazottak ügyének rendezését Csak javaslat! Olvasóink figyelmét külön ls felhívjuk, hogy egyelőre csak törvényjavaslatról van szó. A végső jóváhagyásig még számos módosításra kerülhet sor. A Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságának kiegészítő előterjesztése a bíróságon kívüli rehabilitációra vonatkozó törvényjavaslatnak még nem képezi részét. Egyelőre csak javaslat, amelyet Dobos László miniszter megküldött a szövetségi és a szlovák kormány legiszlatív tanácsának. A kísérő levél leszögezi: ... előterjesztésünk a központi szerveknek azokat az intézkedéseit foglalja magában, amelyek jogellenesen a magyar nemzetiség tagjai ellen irányultak. Nem érinti azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek voltak a szocializálás céljainak és a népi demokratikus rendszer megszilárdításának biztosításához, illetve amelyek a háborús bűnösök, a földbirtokosok és a gyárosok ellen irányultak" Előfordulhat olyan eset is, hogy rehabilitációjukat szorgalmazzák majd olyan személyek ls, akikkel szemben az említett években a törvényekkel összhangban, Indokoltan foganatosítottak intézkedéseket. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy csak a jogellenes intézkedések következményeinek helyrehozásáról van szó. A szlovák kormány legiszlatív tanácsa a Nemzetiségi Titkárság javaslatát jogi szakembereknek adta ki véleményezésre. A szakvéleménnyel együtt került a kormány elé, amely a bíróságon kívüli rehabilitáció törvényjavaslatáról ez év május 23-án tárgyalt. A kormány a tárgyalást azzal napolta el, hogy a miniszterelnök a szövetségi belügyminisztertől a készülő törvényjavaslattal kapcsolatban további anyagokat kér kl. A készülő új törvényről olvasóinkat időben és részletesen tájékoztatjuk. ZSILKA LÁSZLÓ