Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Ideális istállópadlózat és falmáz Az állattenyésztésben a termelés intenzitását és rentabilitását a megfelelő tenyészállományon és takarmányalapon kívül a tartási mód határozza meg. Korszerű állattenyésztést korszerű istállózás nélkül nem lehet elképzelni, s főleg nem lehet megvalósítani. A mi viszonyaink között — bár az elmúlt húsz esztendőben komoly eredményeket értünk el — egyelőre még nem beszélhetünk olyan istállózási körülményekről, amelyek minden tekintetben kielégítenék a mai követelményeket. Vannak ugyan olyan istállóink, amelyek fölvehetik a versenyt — főleg a műszaki berendezések terén - a külföldön . használatosakkal, azonban még ezeknél is gyakran tapasztalható egy olyan alapvető fogyatékosság, amelyet eddig nem sikerült kiküszöbölni. S ez a fogyatékosság természetesen kihat a termelésre is. M

iről van szó tulajdonképpen? A szakemberek előtt közismert tény, hogy a mi istállóink padozata ma már elavult, nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a korszerű állattartás megkíván. A klasszikus padozat legtöbb fogyatékossága, hogy a savakkal szemben nem ellenálló, nedves, hideg és viszonylag sok alomra van szükség. Ezenkívül az élettartama sem felel meg a kívánalmaknak, éppen a fent említett fogyatékosságok miatt. Mivel ez a kérdés nem csupán nálunk foglalkoztatja a szakembereket, hanem a szomszédos országokban ts, kísérleteket folytattak megfelelő padlóanyag előállítására. Az emberi igyekezetet — mint annyi más esetben — most is siker koronázta. Az ausztriai Bodit-Baustoffwerk cég már a harmincas évek végén forgalomba hozta a Bodit elnevezésű padlóés falmázt. A háborús évek és az utána következő időszak azonban nem kedvezett a kereskedelemnek, és így a Bodit létezéséről sem tudtunk. Még a szűkebb értelemben vett szakkörök is alig-alig hallottak róla valamit. Éppen ezért kértem meg a Bodit-Baustoffwerk cég tulajdonosát, Georg Platzer mérnök urat, aki néhány napot Szlovákiában töltött, hogy nyilatkozzon lapunknak. • Platzer úr, legelőször is arra kérem, vázolja mikor és mínunk. Már tárgyaltunk a ZEMP-pel (Zemédéiské potreby), amelyen keresztül az itteni igénylők — ha sikerül a devizakérdést megoldani — rendelhetnek Boditot. • Mennyibe kerül egy mázsa Bodit? — 3,94 USA-dollárba. • Négyzetméterenként hány kiló Boditot használnak fel? — Egy mázsa elegendő 2,5 négyzetméterre, ami azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 3 cm vastagon 40 kg elegendő. • Hány országba exportálják a Boditot? — Csaknem minden nyugati országba. A legnagyobb vásárlóink: Luxemburg, Franciaország, Nyugat-Németország, Svájc, Dánia és Olaszország. • Hogy értékeli az eddig ná lünk megkötött megállapodásokat? — Ez ideig Csehszlovákia 70 va gon Boditot vásárolt és ezt a menynyiséget már fel ls használták. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek használták, mind elégedettek. Egyetlen reklamációt sem kaptunk. Lényegében ez, ha annak lehet nevezni, már értékelés. • Még egy utolsó kérdés: Hol és mikor használtak Csehszlová kiában először Boditot? — Több szövetkezetben és állami gazdaságban építettünk Bodit istállópadlót. Az elsőt 1967-ben. Azóta a Kostelec nad Orlici Kísérleti Intézetben, a prievozi szövetkezetben, a Most na Ostrove-i Kísérleti Intézetben, a trnaval Kukoricatermelési Kutatóintézetben és a perbetei szövetkezetben használtak fel az eddig vásárolt Boditot. Ilyen rövid beszélgetés során a szakkérdésekről bővebben alig tárgyalhattunk. Az állattenyésztésben dolgozó szakemberek számára azonban — véleményem szerint — ez a rövid tájékoztató is elégséges arra, hogy bizonyos fokú összehasonlítási alapot nyerjenek a Bodit előnyeiről, a hagyományosan alkalmazott padozatanyagokkal szemben. GÁL SÁNDOR lyen meggondolások alapján kezdtek kísérletezni a Bodittal? — Talán az igényekkel kezdeném. A korszerű állattenyésztés és a közellátás igényeivel. A hagyományos padlóanyagok: a beton, a tégla, a fa s újabban az aszfalt, valamint a gumi egy bizonyos fokig kielégítik az igényeket és a követelményeket. Ezeknek a padozatanyagoknak azonban sok olyan tulajdonságuk van, amely az állattartás szempontjából nem a legkedvezőbb. A tégla például hideg és nedves: hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a beton, a fa és az aszfalt is. A hideg, nedves padozat az állatok termelékenységére és egészségi állapotára kedvezőtlenül hat. Befolyásolja pl. a tejtermelést, a sertéstenyészetben nagyobb a malacok elhuilása és így tovább. Nos, hát ezek az okok voltak az elsődlegesek, de az sem volt közömbös, hogy az istállók építésekor mennyibe kerül a padozat. A Boditot — hogy a kérdés első részére is válaszoljak — a harmincas évek végén kezdtük nagyüzemileg gyártani és forgalomba hozni. • Melyek a Bodit előnyei a hagyományosan használt istállópadozatokkal szemben? — Az a harmincéves tapasztalat, amely a Bodit gyakorlati alkalmazásának kezdete óta eltelt, feljogosít arra, hogy ideális padlóanyagnak nevezzem. Áz előnyei a hagyományos padozatanyagokkal szemben többirányúak. Véleményem szerint a leglé nyegesebbek azok az előnyök, amelyek összefüggnek az állategészségüggyel, a termeléssel és az építkezési költségekkel. Állategészségügyi szempontból talán az a leglényegesebb tulajdonsága, hogy hőfelvevo, nem engedi át a nedvességet, a hugyannyal szemben ellenálló, felülete olyan mértékben szemcsés, hogy a járás szempontjából biztonságos, és emellett hosszú élettartamú. Mivel nem repedezik, a rovarlárvák és a baktériumok sem telepedhetnek meg benne. Gazdasági szempontból, azt hiszem, nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy kevés almot kell felhasználni, s. lényegesen olcsóbb, mint az általában használt padlófélék. • Ezek eléggé általánosan vázolt előnyök. Arra kérném, ha van összehasonlítási lehetősége, szíveskedjék néhány példával szemléltetve valami közelebbit is elmondani. — Szívesen. Azt nem tudom pontosan, mennyibe kerül Csehszlovákiában egy négyzetméter betonpadló, viszont tudomásom van arról, hogy a svédországi Alfa Laval céggel együttműködő Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézetben alkalmazott különböző gumimatracok ára négyzetméterenként 226—404 korona között mozog. A gumimatracok élettartama 1—3 év. A Bodit koronára átszámítva négyzetméterenkét 42 koronába kerül. Ml a Bodit élettartamát 10 évre garantáljuk. Nálunk azonban vannak gazdaságok, ahol már 20—25 éve javítás nélkül használják. • Pár napja tartózkodik csupán nálunk. Szeretném, ha elmondaná, milyen az érdeklődés a mi mezőgazdasági üzemeinkben a Bodit iránt. — Igen nagy. Ez természetesen összefügg a korábban elmondottakkal. A mezőgazdasági üzemekben a szakemberek látják a Bodit előnyeit, mind termelési, mind állategészségügyi szempontból. S természetesen látják a pénzügyi előnyeit is. BI Milyen a behozatali lehetőség? — Minden igényt ki tudnánk elégíteni. A behozatal azonban nemcsak rajtunk múlik, illetve elsősorban nem rajtunk. Mivel a behozata nemzetközi szerződésen alapul, és valutakérdés is egyben, ezért az itteni szervekkel elsősorban ezt kell megolda-