Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-21 / 196. szám, csütörtök

Eszmei, akció- és szervezeti egységet BESZÉLGETÉS JAN BARTO ELVTÁRSSAL, A RIMASZOMBATI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL 19B9 VIII. 21. A pártmunka időszerű kérdéseiről, a járás pártszervezetei jelenlegi feladatairól folytatott beszélgetés bevezetőjében JáTT Barto elvtárs elmondotta, hogy az SZLKP rimaszombati járási bizottsága júliusi ülésén intézkedéseket tett a CSKP Központi Bizottsága májusi és az SZLKP Központi Bizottsága júliusi plénuma határozatainak megvalósítására. Erre irányul a járási pártbizottság második félévre szóló munkaierve is. Az említett ülésen a pártbizottság plénuma értékelte az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységét is. A járási pártbizottság tárgyalása kiemelte a párt teljes akcióképessége elérésének múlhatatlan szükségességét. Ezt abban látjuk — hangoztatta Barto elvtárs —, hogy valamennyi alapszervezetben elérjük az eszmei, akció- és szervezeti egységet. Intézkedéseink azt a célt követik, hogy megmagyarázzuk mindazokat a kérdéseket, amelyek tisztázatlansága zavart okoz az emberek körében. A sok elferdített tájékoztatás, demagóg jelszó és felhívás számos embert félrevezetett. Ezeket, bármily nehéz is, újból meg kell nyernünk. Maguknak a párttagoknak az egyes problémákkal kapcsolatos állásfoglalása is rendszerint attól függ, hogyan tájékoztatták őket ezekről a kérdésekről. Pártgyűléseken nemegyszer hallottuk az elvtársaktól: „Erről a tényről tudnunk kellett volna". Sajnos, az elmúlt időszakban sok dolog még nem ismeretes a nyilvánosság előtt, az emberek nem tudnak róluk, s ez is megnehezíti soraink egységesítését. A látszólag népszerű jelszavak, felhívások és hasonlók valójában népellenesek voltak. De sokan nem ismerték fel ezt. Ebben látom a fő okát annak — hangoztatta Barto elvtárs —, hogy a párt még mindig nem egységes, ez nehezíti meg vezető szerepének érvényesítését, a pártfegyelem megszilárdítását és a párt sorainak bővítését. Például tavaly ugyaneddig az időpontig 143 új párttagot vettek fel az alapszervezetek, míg az idén csak BO-at. Problémák merültek fel a tagdíjfizetéssel kapcsolatban is, de ezt már sikerült megoldanunk, s a pártilleték tervezett összegét az első félévben teljesítettük. Véleményem szerint szükséges lesz, hogy a felső pártszervek tájékoztassák a tagságot a szocialistaellenes erők igazi szándékairól abban az esetben is, ha ez egyeseknek kellemetlen volna. A nyilvánosságnak meg kell ismernie a való helyzetet. A múltban a valóság elferdítése szétforgácsolta a pártot és a társadalmat, mégpedig, sajnos, eléggé mélyrehatóan. Ellenkező eljárásnál az eredmény is ezzel ellentétes, vagyis pozitív hatású lesz. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen fontos feladatok állnak jelenleg az Iparban, a mezőgazdaságban, az iskolaügyben és a társadalmi szervezetekben tevékenykedő pártszervezetek előtt, Barto elvtárs a következőket mondotta: Az iparban működő pártszervezetek, amint az a realizációs Irányelvekből is kitűnik, a fő figyelmet a termelés tervezett mennyiségének és minőségének elérésére fordítják. Különleges gonddal kell törődni a munkatermelékenység és a fizetések arányának alakulásával. A piaci helyzet világosan megmutatja, hogy miért van erre szükség. Sajnos, a jelenlegi helyzettel nem dicsekedhetünk. Míg például az első félévben üzemeüikben a munkatermelékenység 1,2 °/o-kai növekedett, addig a bérek növekedése meghaladta a 10 százalékot. Felkészültünk arra, hogy az üzemek kommunis. táival ismét komolyan megvizsgáljuk a helyzetet. Viszont látni kell azt is, hogy sok, tőlünk független körülmény is közrejátszik a helyzet ilyen alakulásában. Egyik üzemben ilyen, a másikban olyan nyersanyag hiányzik stb. Ilyen feltételek között igyekezetünk sokszor hiábavaló. Nagyon bánt bennünket a téglagyárainkban mutatkozó kedvezőtlen fejlődés. Ez annál komolyabb, mivel ugyanakkor nehézségeink vannak az építőanyagellátásban. A mezőgazdaságban eddig viszonylag kedvező a helyzet. Az aratás minden eddiginél sikeresebben folyt. A terméshozamok is jók. Hiba azonban, hogy a múlt évvel szemben a szarvasmarhák száma 2672-vel csökkent (ebből 779 a telién), a sertések száma pedig 4495-tel kevesebb. Emiatt a jövőben még sok gondunk lesz. A mezőgazdasági dolgozóknak nehézségeket okoz a rendszertelen műtrágyaellátás, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek árának emelése. A terményfelvásárlásban is előfordulnak fennakadások, az idén például nehézségek voltak a gyapjúfelvásárlásban. Járásunkban a párt mezőgazdasági politikája abból indul ki, hogy ez a népgazdasági ág jelenleg bizonyos határvonalra került. A fejlődés eddigi koncepcióját megvalósítottuk, az egységes földművesszövekezetek és az állami gazdaságok gazdaságilag és politikailag megszilárdultak. Most az elkövetkező időszak fejlődési koncepcióját dolgozzuk ki. Ebben magasabb színvonalra kerülnek azok az elemek, amelyeket 1967-ben és 1968-ban kezdtünk érvényesíteni a mezőgazdaságban az új irányítási módszer alkalmazásánál. A koncepció kidolgozásán széles körű aktíva dolgozik. A tervezet felöleli a termelés és a terményfeldolgozás egész komplexumát. Azt akarjuk, hogy e két ágazat között a lehető legnagyobb összhang uralkodjon. A járási pártbizottság szeptemberi ülésén tárgyalja meg a mezőgazdasági termelés további irányelveit. Az iskolaügyben fontos a fiatalok szocialista és internacionalista szellemű nevelése. Nem szabad megtűrni, hogy ez formális, felületes legyen, mert ez károsan hatna az ifjúság lelkületére. A társadalmi szervezeteknek sajátos feladataik teljesítése mellett minden módon hozzá kell járulniuk a párt és a társadalom egységének a megszilárdulásához, a párt irányvonala megvalósításához. A Központi Bizottság májusi plénuma irányelveinek teljesítésében jelentős eredménynek tekinthetjük, hogy sok pártszervezetben sikerült elérni a nézetegységet — jelentette kl az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva Barto elvtárs. — Megértették a gazdasági feladatok teljesítésének fontosságát, és pozitív, konstruktív irányt vett a szervezetek munkája. Ismeretes, hogy a rimaszombati járás gazdaságilag a fejletlen körzetek közé tartozik. Sürgős fejlesztésének szükségességével a legmagasabb állami szervek is foglalkoztak. Van-e remény ezen a téren a helyzet közeli megjavulására? Egyes üzemek építésével, kibővítésével és átépítésével a helyzet némileg megjavul — hangzóit a válasz. A járás szükségleteinek ellátására húsfeldolgozó üzem épül. Átépítjük a konzervgyárat, a tejüzemet pedig szárító kiépítésével bővítjük. Számítunk a Sajó, a Rima, és a Turec medrének a szabályozására. Kibővül a Szlováik Vegyigyárak üzeme, raktárak és takarmánykeverők épülnek a mezőgazdaság számára. Tény azonban, hogy mindez nem szünteti meg az alapvető problémát, a foglalkoztatottság kérdését, elsősorban a járás déli részén. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem támaszthatunk túlságosan nagy igényeket, de az előbb említettek életfontosságúaik járásunk számára. Remélem, ezt azok is látják, akik erről a kérdésről döntenek. A szlovák és a magyar lakosság együttélésének problémakörét érintve Barto elvtárs elmondotta, hogy közöttük már régen jó, baráti kapcsolatok alakultak ki. Igaz, az utóbbi időszakban mindkét részről megnyilvánultak szélsőséges nézetek. Ezek azonban nem általánosíthatók, csupán egyes személyek helytelen állásfoglalását tükrözik. A járási pártbizottság munkaprogramja célul tűzi ki a nemzetiségi kérdés megoldását is. Mindenekelőtt el akarjuk érni, hogy a magyar lakosság arányos képviseletet nyerjen a párt-, az állami és a társadal mi választott szervekben és ezek apparátusában, hogy az emberek ügyeik intézésénél mindkét nyelvet használhassák. Ennek elérése azonban céltudatos kádermunkát követel. A járási és a helyi nemzeti bizottságok apparátusában ugyanis egyes helyeket sokszor azért nem tudunk magyar nemzetiségűekkel betölteni, mert nem rendelkeznek a szükséges képzettséggel. A szlovák és a magyar lakosság együttélését mindkét rész ről az internacionalizmus jellemzi. Ennek köszönhető, hogy a szórványosan jelentkező szélsőséges nézetek elszigetelődnek, nem találnak táptalajra. GAL LÁSZLÓ Országos repülőnap Brafislavában A Bratislava melletti Ivánka repülőtere augusztus 31-én látványos, és egyben Izgalmas események színhelye lesz. A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója keretében országos repülőnapot tartanak itt. A repülőnap programja 13.30 órakor kezdődik. A nagyszabású ünnepélyt megnyitó öt zászlóhordozó repülőgépet hat ejtőernyős követi, akik a gépből kiugorva eldobják ejtőernyőiket, hogy közös ernyővel érjenek földet. Nagy érdeklődés előzi meg többek között. L. Bezák világbajnok akrobatikus mutatványait, valamint a Chrudimi Aeroklub négy pilótájának akrobáciáját ls. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság részvételének csúcspontját az IL 62 személyszállí tó repülőgép bemutatása fogja jelenteni. A csehszlovák néphadsereg 9 MIG-15 jelzésű géppel mutatkozik be. A SU 7 jelzésű gépen Smažil katonatiszt csoportjának pompás teljesítményét csodáljuk majd meg. Az ünnepély végén 60 ejtőernyős zuhanását figyelhetjük meg a levegőben. —km— A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS képekben Egy páncélozott vonatbúi készített tank, amit a zólyomi vasutasok készttettek. Képünkön a vasutasok, akik a felkelés számára három páncélos vonatot gyártattak. Az egyiket felújítják a besztercebányai SZNF Múzeum számára. Miután a német fasiszták Szlovákiában vérbe fojtották a Felkelést, számtalan tömeggyilkosságot követtek el. Sklabinský Podzámokot felégették és lerombolták. Felépítésében a háború után az állam is részt vett. Fenti képünkön a leégett falu. A lentin viszont már az új Sklabinský Podzámokot láthatjuk ÖTÖS TÖRTÉNELEMBŐL L. Skrooina kislánya még nem volt a világon, amikor 1944 augusztusában a Szabad Szlovák Rádiót Besztercebányán üzembe helyezték. Az akkor ifjú házas Škrovina azonban ott volt akkor. Nem törődve a kis családját, apró fiát, feleségét, édesanyját és őt magát fenyegető veszéllyel teljes odaadással a fasizmus elleni felkelés szolgálatába állt. Rádió- és elektrotechnikai anyaggal, s szakértelmével segített felszerelni és üzembe helyezni a Csehszlovákia területén akkor először megszólaló rádió stúdióját. Ez az ízig-vérig technikus ember szárnyakat kapott ezekben az időkben. A Felkelésben nemcsak mint rádiótechnikus vett részt. Járművével együtt jelentkezett a sorozáson, s mint katona küzdött a partizánok oldalán. Olyanynylra belevetette magát a felkelés forgatagába, hogy visszavonuláskor feleségét és kisfiát is el kellett vinnie Beszetercebányáról, nehogy rajtuk álljanak bosszút a fasiszták ... Technikus ember. Tényeken, adatokon, számokon keresztül látja a világot. Ami volt, volt, azt nem lehet letagadni. Amikor a háború utáni felkelési évfordulók némelyikén olyan képeket látott a kiállításon, amelyeken kiretüsáltak egyegy embert — megdöbbent. Nem érti, miért van ez így. Nem politikus ő, — „csak" hazafi. Miért van ilyesmire szükség? A partizánösszejöveteleken elmondja véleményét az ilyen jelenségekről... És nem ért sok mást sem. Műszaki ember — a műszaki ostobaságot ostobaságnak nevezi és nem képes e mögött valamiféle politikai „szükségszerűséget" keresni. Megmondja véleményét. De vannak környezetében emberek, akik még a műszaki ostobaság mögött is „pozitív politikumot" képesek látni. Kispolgári szűkkeblűség veszi körül akkori munkahelyén L. Škrovinát. Még az ipariskolán tanít, ö taníthat, de a fiát már nem veszik fel a főiskolára. Végül, mert „beszédei államellenes megjegyzésekként is minősíthetők" elbocsátják az iskoláról. Technikusként dolgozik tovább a harmaneci papírgyárban. Az egykori felkelőnek közben megszületik második gyermeke, kisleánya is. Felcseperedett és már iskolába jár. Egyszer a kislány sírva jött haza az iskolából, ötöst kapott történelemből. — Miből feleltél? — kérdezte szigorúan az apja. — A Felkelésből — válaszolt pityeregve a leány. — És ezt te nem tudtat?! Szégyelld magad! — háborodott fel az apa. — De amikor én nem mondtam mást, mint amit te meséltél, de a tanító néni másképp akarta. Mit csináljak? . . . Miután apa szóról szóra kifaggatta leányát arról, mit is felelt, megtudta, hogy igazat mondott. A történelemkönyvben azonban más állt. És a túlbuzgó tanító néni még másabbra volt kíváncsi. Most talán más az igazság? — tűnődött el az apa és a Felkelés 20. évfordulójára, a hagyományos partizán-találkozóra keserű szájízzel ment el... — Milyen érzésekkel készül a huszonötödik évfordulóra? — kérdezzük most, a jubileumi évforduló küszöbén L. Škrovinát. — Ma már, azt hizsem, nem lehet meg nem történtté tenni a megtörténtet. Én ma sem fejtek ki politikai tevékenységet, technikus maradtam. De azt hiszem, a Felkelésről szóló feleletben leányom már nem kapna ötöst, ha ugyanazt mondaná, amit annak idején... Fiam, akit nem akartak felvenni az egyetemre, ma már végzett, sőt, maga is tanít, ugyanott, ahol én tanítottam. Ez már önmagában is elég sokat megmagyaráz ... VILCSEK GÉZA