Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)
1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
A pult— két oldala Tíz-tizenkét éves fiúcska áll o pult előtt. Papírszeletről sorolja mindazt, amit arra otthon az édesanyja feljegyzett. A fehér köpenyes elárusítónő a pultra rakja a kért árut, és ugyancsak papírszeletre írja egymás alá az árakat. A végén összeadja és a fiúcskától átveszi a kért összeget. A fiúcska zsebébe csúsztatja a visszakapott aprót meg a cédulát, amelyen az eluárusítónő számolt. Édesanyja otthon utánaszámol. A végösszeg gyanús, összehasonlítja a két cédulát: a kért árut és a számlázott tételeket. Gyanúja egyre nő. A fiúcska négyfélét vásárolt, a számlán viszont öt tétel van. Visszamegy az üzletbe az áruval és a cédulával. Nem is az összeg miatt, inkább a rend kedvéért. Az elárusítónő minden ellenvetés nélkül visszafizet három korona néhány fillért. Mindössze annyi a megjegyzése, hogy ilyesmi bizony előfordul. Többek szerint elég gyakran, jobbára gyerekek esetében . .. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt pénztára előtt fiatal asszony áll. A kosár alján két liter tej látszik műanyagzacskóban. Rajta papír, ezen péksütemény. A pénztárosnő sorolja a tételeket: - Két liter tej, négy korona. Kifliből mennyi? - Tizenöt. . . - Négy ötven. Ennyi az egész? - Igen. A fiatal asszony lassý mozdulatokkal átrakja szatyrába a péksüteményt. Az elárusítónő leemeli a tejet takaró papírt. S mit lát? A két zacskó közé gondosan beékelve egy egész vajat. - Ezt nem tetszett bemondani.. . - Jé, erről egészen megfeledkeztem . . . Az elárusítók szerint az efajta szórakozottság sem ritka eset. («• I) Szegénp és gazdagok Az egyre emelkedő árakkal és a rejtett inflációval kapcsolatosan gyakran halljuk, hogy mindennek az oka, a sok pénz, a lakosság magas jövedelme. Mivel jómagam a vékonypénzűek táborába tartozom, már többször felvetettem a kérdést: vajon kik is azok a sok pénzzel rendelkezők? A véletlen hozta meg a választ. Két zöldségárusról lesz szó. Az egyik ügyes, csinos, takaros fiatalasszony. A pult mögött áll és naphosszat méricsgél, inkasszói. - Valamivel több, kilenc hatvan .. . Valamivel több lehet tizenegy húsz? Valamivel több . . . Minden áruhoz mosolyát és ezt a két szót toldja. Bár oz áru semmivel sem több, sőt lehetséges, hogy pór dekával kevesebb . . A másik töpörödött nénike, aki már legalább tíz éve rászolgált a nyugdíjra, becsületesen, kidekázva, fillérnyi pontossággal számolva nyújtja át az árut. Ez a nénike aligha rendelkezik „sok pénzzel", nem feltételezhető, hogy veszélyeztetné még gazdaságunk szilárdságát. Viszont a fiatalasszonyban alighanem rátaláltam az igazira... -020AMIT ELMOSOTT A VÍZ • Ml KAPHATÓ EGY MILLIÓÉRT ? • EGYKE ÉS EGY SE • GYÓGYÍT-E A PATI FORRÁS? Az országút baloldalán őrt állnakafák^a^ az ártatlanul - szelíden hömpölygöDunc^^ séröm, aki „akkor", a borzalom perceiben,saját hátán mentette feleségét és öthetes kisfiát a hullámok gyilkos haragjaelőlJMinthc^gj^|i^^ dühödt csapásának nyomát őriz né a táj, helyenként még földből kitépett hatalmas gyökerek villannak ki fehér sebként a partot borító bokrok és füvek zöld selyme közül. — Százhatvanöt házból kilencvenkilenc összedűlt, a többi súlyosan megrongálódott — mondja Novotny Gyula, a Pati Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. — Egy év múlva már újra felépültek a házak, hetvenötöt a falut patronáló senicai járás sajátmaga épített fel. A magyar község 525 lakosa közül 1965-ig alig néhányan tudtak arról, hogy létezik valahol egy senicai járás. A katasztrófa óta már az anyanyelv első igéit tanuló kismagyarok is olyan áhítattal ejtik ki ezt a földrajzi fogalmat, mint azt, hogy „édesanyám—édesapám". Amíg pati ember él e földön, addig háza és szíve szeretettel tárul kí a senicai ember előtt, mert örök időkre testvérének tartja azt, aki baráti, segítő kezet nyújtott feléje nagy megpróbáltatások idején Ebben a faluban sok mindent elmosott a víz. A málladozó vályogfalakba szorult nyomort csakúgy, mint a torz babonákat, a maradi életmódot. Az a tény, hogy a házak jelentős részéban fürdőszoba van, hogy a lakóházak 65 százaléka központi fűtéses, hogy a 265 lakás közül 80-ban van tévékészülék, mindez törvényszerűen megváltoztatta a falak között élők életformáját, esz tétikai és higiéniai szempontból is. Egy millió korona nagyon sok pénz és egy millió koronába kerül 1 kilométer hosszú útszakasz építése. Paton ebben az évben két milliót, a következő öt évben pedig évenként egy millió koronát fordítanak útépítésre A férfiak többsége a komáromi hajógyárban dolgozik, az asszonyok a szövetkezetben. Tíz évvel ezelőtt még ökölbe szorult a patiak keze, ha a szövetkezetet emlegették, ma pedig azt tartják szerencsés embernek, aki ott dolgozhat, mert körülbelül 2000 koronát keresni havonként — helyben — több, mint 2500-at megkeresni a városban, hiszen a napi kétszeri utazás, a jó összeköttetés ellenére is terhes. Iliisz személyautó is van a faluban, az emberek szépen, gondtala nul élnek csak éppen ... az életük folytatása hiányzik. Egyke — vagy ami még rosszabb: egy se! Nem kell a gyermek, az élet folytatása, pedig többet, jobbat, szebbet kaphatna, mint a szülei kaptak. Ilyen körülmények között mennyi van még hátra: harminc-negyven év? Három-négy évtized és kihalnak a pali magyarok? Talán egyetleirutód sem marad sokak után, akik halottak napján őszirózsát tegyenek az elhalt szülők roskadozó sírjára?! Talán annyira önzők a fiatal házasok, hogy sajnálják jólétüket megosztani egy-két új emberkével, annyira félnek a neveléssel járó gondoktól - amelyekért bőséges kárpótlás a sokkal több és sokkal nagyobb öröm — hogy józan óvatosságra kényszerítik ölaiő vágyukat? (E józan megfontolás tragikus eredményével találkoztam a szomszédos községben, Dunamocson, ahol 1950-ben ötven gyermek ült a magyar iskola első osztályában, most pedig mindössze tizenkilenc elsős jelentkezett! j A PATI FURDŰ ÉTTERME Jó néhány évvel ezelőtt a helyi nemzeti bizottság kezdte meg a pati fürdő létesítését. Korszerű gyógyfürdőt terveztek, fedett medencével, 300 ágyas gyógyintézettel. A felsőbb hatóságok azonban nem realizálták ezt a ír- et. . 27 fokos forrás vizéből egyidőben, egymás mellett vettek mintát a pozsonyi és a komáromi balneológiai szakemberek, de a vizsgálat eredménye Komáromban negatív, Pozsonyban viszont pozitív volt. A tézis ős antitézis azóta is mozdulatlan, a szintézis nem született meg, pedig van néhány biztató jel, amire érdemes lenne — országos viszonylatban és a legilletékesebb helyeken is — felfigyelni! Idézhetem egy gyermekbénulásban szenvedő kislány példáját, aki tavaly két mankón érkezett Patra és 11 napi fürdés után szinte gyógyultan távozott. Biztató, ösztönző tényező a „népi tapasztalat" is, nevezetesen az, hogy a környékbeliek már időtlen idők óta a forrás mellől kimert iszapba burkolják reumás testrészeiket és a gyógyulás mintegy 50 százalékos. Felfigyeltető, hogy orvosok is ajánlják betegeiknek a pati vizet és igen sok komoly embertől hallottam, hogy a pati for:ás a Pöstyén—Dunaalmási érből táplálkozik. De az sem mellőzhető szempont, hogy tavaly a Hiltoncég akart építkezni Paton, pedig Hiltonék igazán nem idealisták, ha befektetésről van szó. Senki nem tudja miért szakadtak meg a tárgyalások, viszomt nehéz megcáfolni a patiak gyanúját, hogy a komáromiak és a pőstyéniek félnek a pati konkurrenciától. Véleményem szerint Pat — bármilyen nagyszabású korszerűsítés után sem veszélyeztethetné a patinás múltú és vil/igszerte közkedvelt Pőstyén egyeduralmát. Viszont ma, amikor mindent elkövetünk az idegenforgalom növelése érdekében, könnyelműség háttérbe szorítani, elhanyagolni a pati fürdőt. A táj szépsége és az, hogy nagyon könnyen megközelíthető Párkány, Komárom és Érsekújvár felől is, a 27 fokos hőforrás, a már meglevő létesítmények — amelyeket csak bővíteni és korszerűsíteni kellene — népgazdasági lag is indokolttá tennék a fürdő fejlesztését, hiszen a jelenlegi szerényebb keretek között is rendkívül látogatott. A jelek szerint egy jelentősebb beruházás igen gyorsan megtérülne. Ha arra gondolok, hogy a szomszédos országokban sokkal kisebb, természeti szépségekben szegényebb tájak iránt is fel tudták ébreszteni a víz- és napimádók, a külföldi és belföldi természetrajongók érdeklődését, akkor teljesen érthetetlen, hogy kik és miért gátolják Pat fejlődését. A vízverte tájon új falak épülnek. A falak közül csak a legszebb muzsika hiányzik: az emberszívet melengető, életet szépítő, csilingelő gyermekkacaj. Péterji Gyula