Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-18 / 193. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. augusztus 18 HÉTFŐ BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 193. szám Ára 50 fillér KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNK A BŔECLAVI ARATÓÜNNEPÉLYEN Megfontoltan^ bölcsen és mielőbb (CSTK) — A köztársasági elnök nejével együtt tegnap látogatást tett a bfeclavi járásban. Az elnököt dr. Koloman B o ď a miniszter, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bi­zottság elnöke, laroliin H e 11 e š, a CSKP KB titkára, Josef Č e r n ý, a CSSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztere, valamint a dél-morvaországi kerület politikai és közéleté­nek vezetői — élükön Karol Neuberttal, a CSKP kerületi bizottságának vezető titkárával ésZdenék Vávrávai, a knb elnökével — kisérték. A kedves vendégek eiső megállója Jan H e r­b e n író és újságíró szülőfaluja, Brumovice volt. Az ünnepélyesen kidiszítstt murvaszlovák községben a köztársasági elnököt, nejét és a kí­séret tagjait Václav Kostiha, a helyi nem­zeti bizottság elnöke üdvözölte. A kenyér és a só átnyújtása és a bruniovicei vörös bor meg­kóstolása után a vendégek J. Herben író szülő­házához mentek, melynek emléktáblájánál a köztársasági elnök neje vörös rózsacsokrut he­lyezett el. Josef Kratochvilnak, az efsz elnöké­nek kíséretében a vendégek több mint egy órát szenteltek a helyi efsz termelési központjának megtekintésére. A vendégek a délutáni órákban Breclavba in­dultak. A városháza megtekintése után, ahol a vendégeket Alois Lukášek, a nemzeti bi­zottság elnöke fogadta, részt vettek a helyi kas­tély közelében megtartott járási aratóünnepé­lyen. Az ünnepélyt Emil H u r ŕ i C k a, a Bfeclavi Járási Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg. Üdvözlő beszéde után Ludvík Svoboda köztársasági elnök mondott beszédet Ludvík Svoboda elvtárs beszéde Örömmel fogadtam az arató­ünnepélyükre való meghívást. A sikerrel végzett munka jó al­kalom az ünnepségre. A ter­mést a földekről betakarították és a gabonafelvásárlásban is el­sőként teljesítették kötelezett­ségvállalásaikat. Ez örömmel tölt el és jókívánataimat feje­zem ki önöknek. Szövetkezeti tagjaink és az állami gazdaságok dolgozói új­ra — és nem először — bebizo nyitják, hogy megbízhatunk ben­nük. Néhány nap múlva megkez­dődnek a Szlovák Nemzeti Fel kelés 25. évfordulójának ünnep­ségei. Ez a felkelés a cseh és a szlovák nemzetnek a fasiszta megszállás ellen, a nemzeti fel­szabadításért, és országunk nemzeteinek haladó fejlődésé­ért vívott küzdelem betetőzése volt. Ezzel az ünnepéllyel egy­időben megünnepeljük orszá­gunknak a szovjet hadsereg ál­tal való felszabadításának jubi­leumi évét. Ez az év nem csupán az em­lékiinnepségek éve lesz. A je­lenleg előttünk álló problémák túlságosan élők és égetők. A jubileumi évet csak akkor tud­|uk méltóan megünnepelni, ha rendezzük politikai és gazdasá­gi életünket. Ha ez az év szo­cialista hazánk további sikeres fejlődését jelenti, ehhez össz­pontosítanunk kell minden erőn­ket, ehhez meg kell nyernünk minden becsületes hazafit. A?, elmúlt negyedszázadban végzett jó munkánkból kell ki­indulnunk. Okulva az elkövetett hibákból és tévedésekből, job­ban és nagyobb sikerrel kell dolgozni. A cseh és a szlovák falun az elmúlt időszakban olyan sorsdöntő változások tör­téntek, hogy ezek jelentőségét gyakran fel sem tudjuk mérni. Az egységes földművesszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok megalakítása és fejlődése a mezőgazdasági termelésnek teljesen új, szocialista jelleget adott. Megváltozott falvaink éle­te és arculata ls. Az ebben az időszakban alakult nagy terme­lési egységek a korszerű mező­gazdasági nagyüzemi termelés alapfeltételét alkotják. Magam is meggyőződtem róla, hogy még a fejlett kapitalista államok ob­jektív emberei is értékelik ezt a vívmányunkat. Azonban saját tapasztalatom­ból tudom, hogy ez a nagy át­alakulás nem történhetett hi­bák, tévedések és túlkapások nélkül. Jól emlékszem a közös gazdálkodás kezdeti nehézsé­geire is. Ez az időszak Számos szövetkezet és szövetkezeti dol­gozó elégedetlenségének, hiány­érzetének az időszaka volt. A sérelmeket és sebeket be­hegesztette az idő, és főleg mindnyájuk jó és türelmes mun­kája. A hibákat és a fogyaté­kosságokat helyrehozták és ki­küszöbölték, egy azonban ta­gadhatatlan: mezőgazdaságunk szocialista átépítésével történel­mileg aránylag rövid időn be­lül nagyszerű műnek vetették meg az alapját, melyet a jövő nemzedékek tisztelettel csodál­nak majd. A szocialista mezőgazdaság építése teljesen gyökeret vert vidéki lakosságunk gondolkozá­sában és szívében. Szövetkezeti dolgozóink és az állami gazda­ságok dolgozói az elmúlt vál­ságos évben nem csupán hagyo­mányos megfontoltságukról tet­tek tanúságot, hanem arról is, hogy szövetkezeteikkel és álla­mi gazdaságaikkal életüket is egybekapcsolták. Önfeláldozó munkájukat a nemzet ellátása biztosításának érdekében nyu­godtan és sikerrel folytatták. Ezért a bölcs magatartásukért, érdemes munkájukért szeretnék most önöknek és önök által az összes mezőgazdasági dolgozók­nak őszinte köszönetet monda­ni. Nem elég azonban csak a múlt­tal foglalkozni. Az elért ered­ményeknek örülünk, de ez nem nyugtathat meg bennünket. A Jövőbe kell látnunk, gondos­kodnunk kell a nemzetnek az elkövetkező években való ellá­tásának teljes biztosításáról. Ez a feladat annál bonyolultabb, mivel az egész világ ellátási helyzete nem a legrózsásabb. Már említettem, hogy a nagy mezőgazdasági vállalatok meg­alakításával, amilyenek szövet­kezeteink és állami gazdasá­gaink, megteremthetik a felté­teleket a mezőgazdasági terme­lés tartósan hatékony fejlődé­se számára. Ez azonban csak feltétel, ha alapvető is. Eddig ezt nem tudtuk teljes mérték­ben kihasználni, pedig ez a leg­sürgősebb feladatunk. Itt az ideje, hogy elkészítsük a mezőgazdaság és az ellátás további fejlesztésének távlati programját. A tudományos-mű­szaki forradalom ezen ágazat­ban való érvényre juttatásának programját, mely ugyanakkor megoldaná a munkaerők, mező­gazdasági dolgozóink munka­és életkörülményeinek sürgető kérdését. Azt a programot, melynek teljesítése ezt az — eddig eléggé mellőzött — ága­zatot korszerű, a fiatalság és a szakemberek számára vonzó munkaterületté változtatná. A tanulságot az eddigi ta­pasztalatokból merítsük. Gon­doljuk csak meg, hogy már a negyedik éve jó termésünk volt. Ezt nemcsak a kedvező Időjárásnak tulajdoníthatjuk. Ez kétségtelenül annak a követ­kezménye, hogy az utóbbi évek­ben sokkal nagyobb figyelmet szenteltünk a mezőgazdaság in­tenzlfikálásának. Ismerjük azt a panaszukat is, hogy gyakran nem kapnak annyi műtrágyát, amennyire szükségük lenne, mégis felhasználása az utóbbi négy év folyamán hektáronként több mint 50 kg-mal növeke­dett. Ez csak az egyik példája an­nak, miért érünk el jobb ered­ményieket a mezőgazdasági ter­melésben. Ugyanez érvényes a további vegyi anyagok, a mező­gazdasági gépek és berendezé­sek, JZ iparilag előállított ta­karmáaykeverékek terén. Erről ne feledkezzünk meg, és tart­suk szem előtt következő évi terveinkben is. A mezőgazda­ság teljesen egyedül nem képes teljesíteni azt, amit tőle a tár­sadalom elvár. Most és a jövőben is a mező­gazdaság élete attól függ majd, hogy a népgazdaság többi ága­zata, például az ipar és az építőipar, milyen anyagi és mű­szaki feltételeket teremt szá­mára. Ez az alapfeltétele az élelmiszergyártás további mű­szaki haladásának is. Ezért úgy vélem, legfőbb ideje véget vet­ni a kölcsönös bírálgatásnak. A két partnernek — a mező­gazdaságnak és az iparnak — agy asztal mellé kell ülniök, s ebben a végtelenül fontos kér­désben közös megoldást kell találniok. Gondolom, hogy egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a mezőgazdaság gazdasá­gi reformjának fokozatos fej­lesztése is hatással volt az el­múlt évek kedvező eredményei­re. Ezen a téren is azonban nem csupán jó tapasztalatokat szereztünk. Központi irányító­szerveink eddig nem elég ru­galmasan alkalmazták a gazda­sági eszközöket, nem voltak tudatában ezek következmé­nyeinek. így történhetett meg, hogy gazdasszonyalnk megérez­ték a húsellátás elégtelen biz­tosítását. A gazdasági eszközöket a ter­melés befolyásolására felhasz­nálni helyesnek tartom. Ez azonban semmi esetre sem gyengítheti a terv funkcióját. Ugyanakkor nem csökkentheti a járási irányítószervek, főleg a járási mezőgazdasági társulá­sok felelősségét a társadalom [Folytatás a 2. oldalon] | ÉSZAK-ÍRORSZÁG \ A brit katonai egységek beavatkoztak Katonaság vette át a rend fenntartását Belfastban és Londonderryben 0 Wilson miniszterelnök hétfőre össze­hívta a Minisztertanácsot 9 Londonba utazik az ír mi­niszterelnök £ Összehívják a Biztonsági Tanácsot? London — Miután az utóbbi napokban megszakítás nélkül tartottak a forrongások és a harcok Észak-Írországban, me­lyeknek folyamán 8 embert agyonlőttek és mintegy 250 ember megsebesült, vasárnap aránylag a legcsendesebb nap­ja volt az elmúlt hétnek. Csak elvétve lehetett fegyverdörgést hallani, s a kisebb összetűzé­sek során mintegy 25 ember sebesült meg. A helyzet azután nyugodott meg, hogy az észak-írországi rendőrséget brit katonai egysé­gek váltották fel Belfastban és Londonderryben. A katoliku­sok által lakott negyedeket és utcákat ezekben a városokban drótakadályokkal gyakorlatilag teljesen elzárták. A városok a rombolás képét mutatják. Tu catszámra égtek ki üzletek, középületek és lakások. Az ut­cákat kiégett gépkocsik és tég­larakások torlaszolják el. A ká rokat több millió font sterling­re becsülik. A katolikusok kö­zül mintegy 300 ember a hatá­ron át az Ír Köztársaság terű letére menekült, hogy bizton­ságot találjon a protestáns terroristák elől. Londonban és az Ir Köztársa­ság fővárosában ezalatt feszül­ten várják az események továb­bi fejlődését. Wilson miniszter­elnök megszakította a Scilli szigeteken töltött szabadságát és hétfőn visszatér Londonba. Callaghan brit belügyminiszter már néhány nappal ezelőtt megszakította szabadságát és Londonból irányítja a helyzet lecsillapítására hozott intézke­déseket. Wilson miniszterelnök hétfő­re sürgős minisztertanácsra hívta össze kabinettjének vala­mennyi elérhető tagját, hogy tanácskozzanak a további rend­szabályokról. Kedden valószí­nűleg Londonba érkezik james Chichester Clark, észak-írorszá­gi miniszterelnök, akit Wilson fogad, hogy tájékoztassa a brit kormányt az észak-írországi helyzet rendezésére vonatkozó nézeteiről. Azután, hogy a tar­tomány kormányzását — kato­nai egységek kiküldésével — gyakorlatilag a londoni köz­ponti kormány vette át, feltéte­lezhető, hogy nyomást fognak gyakorolni az észak-írországi kormányra azon sürgős refor­mok elfogadásának érdekében, melyek megnyugtatnák a lá­zongó lakosságot. Dr. Patrick Hillery ír külügy­miniszter egyébként szombat délután New Yorkba repült, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanácsnak az észak-írországi helyzettel esetleg foglalkozó ülésén. Cornelius Cremin, az Ir Köztársaság állandó ENSZ­képviselője utasítást kapott, hogy kérje a Biztonsági Tanács sürgős összehívását. Londonban és több ír város­ban vasárnap tüntetések vol­tak. A tüntetők követelték a brit katonaság kivonását, s fegyvert az északiaknak. [ VIETNAM Megélénkült a harci tevékenység Folytatódnak a kormányalakítási kísérletek Saigonban ^ Letartóztatták az amerikai „zöldsapkások" parancsnokát tt Tüzértisztek lázadása Saigon — Az amerikai csa patok saigoni parancsnokságá­nak jelentése szerint a DNFF erői a vasárnapra virradó éjsza kán összesen 31 támadást in­téztek az amerikai és a kor­mánycsapatok állásai ellen. Ez­zel a jelenléssel azonban el­lentétben állnak az UPI hírügy­nökség Saigonban szerzett ada­tai, melyek szerint a hazafias erők legalább ötven akciót haj­tottak végre. Az egyik legna­gyobb ütközet, a Saigontól északnyugatra fekvő Tay-Ninh város közelében zajlott le. A hazafiak a támadás előtt akna­vetőkkel és rakétákkal lőtték az amerikaiak és a kormány­csapatok állásait, majd táma­dásra indultak a dzsungelben elrejtett állásaikból. A hazafiak ellen bevetett amerikai légierők támadásainak hatékonyságát csökkentette a monszum-esőzés. B—52-es amerikai óriásgépek tovább folytatták dél-vietnami területek bombázását. Saigoni katonai körök szerint szombat­ról vasárnapra a legnagyobb légitámadásokat hajtották vég­re az elmúlt hat hét folyamán. Csak Saigon közelében több mint 1 millió kilogramm re­peszpombát szórtak le. Nguyen-Van-Thieu dél-vietna­mi elnök szombaton ismét négyórás tárgyalást folytatott a jobboldali politikai szövetség képviselőivel. Megismételték követelésüket, hogy le kell vál­tani az egész dél-vietnami kor­mányt és Tran-Vanh-Houng mi­niszterelnököt. Washington — A saigoni ame­rikai katonai hatóságok letar­tóztatták Róbert Rhault ezre­dest az úgynevezett zöldsapká­sok parancsnokát és a dél-viet­nami amerikai fegyveres erők e különleges alakulatának to­vábbi hót magasrangú tisztjét, s vád alá helyezték őket egy közelebbről meg nem nevezett „vietnami nemzetiségű férfi" megölése miatt. Hanoi — A DNFF hírügynök­ségének vasárnapi Jelentése szerint Tra-Vinh dél-vietnami városban augusztus 13-ra vir­radóra Huynh-Chi-Thien had­nagy vezetésével fellázadt a saigoni rendszer hadseregének egyik csoportja és tüzérségi ál­lást foglalt el Tan-Phong falu. ban öt kilométerrel a várostól. A fellázadt egység tüzérségi tü­zet nyitott a város védelmének több szektorára, nagy vesztesé­get okozva emberéletben, fel­szerelésben ős hadianyagban. Majd zsákmányolt ágyúkkal és egyéb hadlfelszereléssel együtt csatlakozott a hazafias fegyve­res erőkhöz. Tra-Vinh tarto­mány népi forradalmi bizottsá­ga a tisztek csoportját kitün­tette és megjutalmazta.

Next

/
Thumbnails
Contents