Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VAS Á R N A P 1969. augusztus 3. A NAP kel: 4.23, nyugszik: 19.18 órakor. A HOLD kel: 21.33, nyugszik: 10.58 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük HERMIN — ISTVÁN nevfi kedves olvasóinkat • 1889-ben született OTTO GUTFREUND cseh szobrász, a természethez igazodó realista mSvész (+1927). • 1904-ben születelt MAJOR MÁTÉ, magyar építési, építészettörténeti irú, az építészettörténet marxista szemléletű feldolgozója. • 1919 ben az ellenforradalmat támogató román csapatok ezen a napon szállták meg Budapestet.. • 1949 ben halt meg IGNOTUS (Velgelsberg Hugó) költi, író, kritikus, hírlapíró, a félfeudális reakció polgáriliberális ostorozója, az igazabb, szabadabb irodalom barcosa (szül.: 1869). Miért nem volt újság? Szenei előfizetőinktől panasz érkezett. A Vasárnapi Cj Szó két hét előtti számát többen nem kapták meg, azaz csak hétfőn, tehát négy napos késéssel. Szerkesztőségünk a panaszt nyomban továbbította. A Posta Hírlapszolgálat előzetesen közölte, hogy valóban száz előfizetőnek nem jutott újság. A dolog úgy történt, hogy egy csomag újság elveszett (a lapot ugyanis százas csomagolásban szállítják). A vizsgálat egyelőre tovább folyik annak megállapítására, kinek a hanyagságán vagy mulasztásán múlott a csomag elkallódása. Természetesen az előfizető számára enyhe vigasz, ha hétvégi olvasmányát péntek helyett csak hétfőn kapja meg. Ezért úgy érezzük, hogy a Posta Hírlapszolgálat mindenképp adós maradt előfizetőinkkel szemben. E<»y ilyen mulasztás esetén illő lenne — akár lapunkon keresztül is legalább a károsodottak elnézését kérni és magyarázatot adni a késés okairól, akkor is, ha a hibát nem ő okozta. Illő lenne ezt megtennie még mielőtt előfizetőinktől panasz érkezne. Természetesen nem minden hiányosság terheli a Posta Hírlapszolgálat és a kézbesítés számláját. Gyakran megesik (minden valószínűség szerint a szenciek esetében Is ez történt), hogy a hibák a szállítás hiányosságaiból adódnak. Előfordul például, hogy egy-egy újságcsomagot nem a rendeltetési helyén tesznek ki. A csomag azután vándorol és a jobbik esetben néhány nap múlv,a érkezik meg az illetékes postahivatalhoz. A posta dolgozói, főképp a levélkézbesítők az idei első félévben szép eredményeket értek el lapunk terjesztésében. Ezekről is beszámolunk majd egyik következő számunkban. Az utóbbi időben kevesebb a panasz a kézbesítésre is. Amennyiben azonban ilyen panaszok mégis lennének, kérjük olvasóinkat, hogy a múlt gyakorlatához hasonlóan, szíveskedjenek ezt szerkesztőségünk tudomására adni. Az elmúlt évek folyamán éppen olvasóink, előfizetőink hasznos közreműködésével sikerült sok-sok fogyatékosságot felszámolnunk. Ugyancsak kérjük olvasóink szíves értesítését (az idő és hely feltüntetésével), ha valahol esetleg nem kapható a Vasárnapi Oj Szó vagy kevés van belőle. Olvasóink tájékoztatására Örömmel közöljük, hogy vasárnapi lapunk példányszáma az uborka-idényben (a nyári hónapokban) is meghaladja a nyolcvanezret. | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Tekintélyre épülő vezető szerep Pártunk Központi Bizottságának májusi irányelvei, de már ezt mege'lőzően, a tavalyi novembert és az Idei áprilisi KB-határozatok ls kulcsfontosságú feladatként jelölték meg Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének következetes érvényre juttatását. Az alapszervezetek, de a felsőbb fokú pártfórumok is ezzel kapcsolatban gyakran használják a vezető szerep „felújításának" fogalmát. Ne múljék a szavakon, viszont ez esetben a fogalom alkalmazása vagy az elmúlt évek fejleményeinek pontatlan feltérképezéséről, vagy tudatos szemléletről tanúskodik. Nem lehet a célunk ugyanis valami olyasminek felújítása, ami távolról sem felelt meg — 1968. januárja előtt sem — a marxista—lenini értelmezésnek. A vezető szerep ugyanis nemcsak annyit jelent, hogy a párt közvetlenül, de főképp a kommunisták útján közvetve, kihat életünk minden területére és tudományosan megalapozott Irányvonalára támaszkodva, befolyásolja, helyes mederbe tereli, vezeti és szabályozza a gazdaság, a politika, a kultúra, a társadalom fejlődését. Január előtt ezen a téren is voltak fehér foltok, amelyeknek okát és magyarázatát az Irányítás szubjektivizmusában kell keresnünk. Ezen túlmenően, a párt vezető szerepét főleg az gyengítette, sőt sorvasztotta, hogy a politikai és a gazdasági ballépések miatt jelentős mértékben megrendült a tömegek pártba vetett bizalma és a párt évtizedek harcaiban és épitő munkájában kivívott természetes tekintélye. A CSKP Központi Bizottsága emlékezetes tavaly januári ülésén éppen ezen a téren akart fordulatot elérni. Vitathatatlan, hogy ez csak részben sikerült. A párt- és az állami vezetés ugyan helyes lépéseivel felrázta a tömegeket, cselekvésre buzdított és kezdeményezést váltott ki, a másik oldalon azonban a megfontolt koncepció hiánya, az erélytelenség és a határozatlanság megakadályozta ennek az alapjaiban helyeselhető és egészséges áramlatnak társadalmilag hasznos mederbe terelését. Az ösztönösség, a végletek, sőt az anarchia elburjánzása következtében a párt vezető szerepe — enyhén szólva — sántítani kezdett a másik lábára. Ezen kell változtatnunk, de nem úgy, hogy „felújítjuk", vagy „visszaállítjuk" azt a tömegakarattól, a jogos kívánságoktól és érdekektől gyakran független, attól elszigetelt „vezető szerepet", amely a Novotný-rendszer éveiben törvényszerűen torkollt a közönybe, a passzivitásba, a kispolgári életfelfogásba. Pártunknak olyan politikát kell folytatnia, amely minden esetben elvszerűen kiáll amellett, amt a kommunista párt és a szocialista rendnek lényege, és — szükség esetén akár adminisztratív-hatalmi eszközökkel ls — következetesen küzd az ellen, ami ezzel szöges ellentétben áll. Manapság ez népszerűtlen Intézkedésekkel ls jár, amelyek megnehezítik pártunk helyzetét, a tömegek megnyerésére Irányuló törekvéseit. Csakhogy minden józanul gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy a nehéz helyzetekből nem vezet kl könnyen járható út. A másik oldalon nem szabad ismét olyan hibába esnünk, hogy a tömegek mögötti kullogást felváltsa az érveket, a meggyőzést, a politikai munkát elhanyagolható tényezőnek tekintő, a tényeket a saját szája íze szerint önkényesen kezelő politika, amely tulajdonképpen nem ls kíváncsi a tömegek hangulatára, nézetére, észrevételeire és javaslataira. Célunk csak a párt olyan vezető szerepének biztosítása lehet, amely képletesen szólva — szilárdan áll mindkét lábán. Más szóval, Irányító és szabályozó tevékenységünknek az elvhű politikával kiharcolt és szüntelenül szilárdított, nem formális tömegtámogatásra kell épülnie. Erre kell törekednie nemcsak a pártnak, hanem minden egyes tagjának is. GALY IVAN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK „Megnyugtatás" Az Egyesölt Államok elnöke e forró napokban ázsiai körúton van. Nixon a pihenés helyett a politikai utazgatást helyezte előnybe. Oticélja: a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia. Ind a, Pakisztán, majd Románia és rövid időzés Londonban. Amióta bejelentették az elnök utazási szándékát, a világsajtó folyton találgatja Nixon politikai céljait. A legnagyobb szenzációt bnkaresti látogatásának beharangozása keltette, azért is, mert kétféleképpen magyarázták. Hivatalos állítás szerint az elnök romániai látogatásával régi vágyát teljesíti: „fel akarja újítani a baráti kacsolatokat és együttműködést a keleti szocialista országokkal". Ám egy nem hivatalos verzió is terjed, s eszerint bukaresti látogatásával „egyes szocialista országok közti nézeteltéréseket kihasználva lazítani akarja a kapcsolatokat és egységet a Szovjetunió és más szocialista országok között". Erre a nem hivatalos verzióra a napokban maga a román pártvezető, Nicolae Ceausescu cáfolt rá, amikor egyik beszédében kijelentette, bogy az amerikai elnök bukaresti látogatására a népek békés együttműködését célzó román külpolitika keretein .belül kerül sor. Románia a szocialista közösség szilárd része, szocialista rendszerű ország, amely a szuverenitás, a függetlenség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvei szellemében valamennyi országgal békés együttélést és együttműködést kíván. Nixon bukaresti látogatása tehát nem szerez örömet az imperialista tömbpolitika híveinek. Ám az elnök ázsiai látogatása sem kecsegteti sok reménnyel az amerikai kormányköröket. Fő célja világos: két legyet akar egy csapással. Le akarja csillapítani az Egyesült Államok ázsiai aggódő szövetségeseit, hogy az amerikaiak vietnami kivonulása után is jelen lesz a Washington Ázsiában, másrészt rá akarja bírni a bábkormányokat, áldozzanak többet saját védelmükre, és próbáljanak meg szilárdabban megállni a maguk lábán. Egyes amerikai lapok ezt úgy jellemezték, hogy Nixon nem is az Egyesült Államok politikai céljain, hanem inkább módszerein akar változtatni. Nixon látogatásának egyik oka a várható ázsiai vákuum is. Ha az amerikaiak valóban kivonulnának Vietnamból, a britek pedig a terveknek megfelelően 1971-ig elhagynák Malaysia területét, valóban „politikailag légüres tér" keletkezne Ázsiában. Ez már most nyugtalanítja Washingtont, noha vietnami kivonulásával egyáltalán nem siet. A védnöksége alatt létrejött ázsiai tömbökben — az ASEAN, ASPAC, ASA, SEATO, NEATO stb., — nem nagyon bizhat, mert egyes tagállamok között nagy a széthúzás, s e tömbökön belül Is szűkebb regionális érdekcsoportok alakultak ki. Marad egy másik megoldás: erős haditámaszpontok kiépítése, illetve hátrahagyása, melyhez emberanyagot az ázsiai szövetségesek szolgáltatnának. A Japántól elvett Oklnawán nukleáris és vegyiháborús erős bázisa az USÁ-nak, Ausztráliára ugyancsak kiterjesztette rakétatámaszpontrendszerét, Indonéziát pedig most puhítgatja Nixon erre az évre ígért 120 millió dolláros kölcsönnel, hogy vegyen aktívabban részt az ázsiai védelemben. Nixon ázsiai látogatása kapcsán arról van szó, hogy e földrészen az antikommunizmus erős fellegvárait építsék ki. Az itteni bábkormányok kétes megnyugvással fogadják ezt a tervet, mert valamennyi végiglátogatott ázsiai államban mind erősebben hallatják szavukat a kommunista érzelmű partizánok. Még egy titkos> célja van az elnök látogatásának: paralizálni szeretné a kínai hatást, ugyanakkor puhatolódzik, hogy közelíthetné meg Kínát s vehetne fel vele közelebbi kapcsolatokat. Peking egyelőre elutasítással viszonynl a Nixon-tervhez, s az elnök ázsiai kőrútját neokolonialista szemleútnak minősítette. LŐRINCZ LÁSZLÓ Dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára a bolgár vezetők meghívására rövid baráti látogatást tett Szófiában: A képen Todor Zsivkov bolgár pártvezetö kíséretében elvonul az ünneplő szófiaiak sorfala között. I BT A felvétele). Az Apollo 11. amerikai űrhajó holdkompjáról július 21-én készített felvételen az Egyesült Államok zászlaja dominál a Hold felszínén. Egészen a háttérben a tévékamera fekete-fehér körvonalai. (UPI felvétele). A Prágai Nemzeti Bizottság küldöttsége L. Černi/ polgármester vezetésével Moszkvába látogatott. Képünkön: V. Promiszlov moszkvai polgármester a küldöttséggel ismerteti a szovjet főváros fejlesztési terveit. (

ČSTK—TASZSZ—felv.) Az amerikaiaktól megszállt Okinawa japán szigeten, a yankee-k nukleáris rakétabázisán nagy vegyifegyver-készleteket tartanak. ELÉRE ÁLLÍTOTT TÉNYEK ... (Abramov rajza a moszkvai Pravdában)