Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

• IVÜ Jonzuľovó, Jifina Jirás­ková és több más népszerű mű­vész szerepel Zdenék Podskalský rendező VILÁGFI című filmjében. Jindfich Polák rendező Prágá­ban a Jirásek és Palacký hidak között a Nautilus gőzhajón for­gatja a PAN TAU című rövidfil­met # Miloš Formán rövide­sen megkezdi Franciaországban saját forgatókönyvének realizálá­sát. 0 Václav Lohnický színhá­zi rendező befejezte a SZÜZES­SÉG ÉS BÖRTÖN című film el­ső részének forgatását. • CLAIRE BLOOM lesz Lee Rémiek és Richard Attenborough partnernője Dick Clement ren­dező MAKACS FEJ című film­jében £ Jacquelin Bisseí ala­kítja Paul Feyder ÍGÉRET című alkotásának főszerepét, # Ha­rold Prince amerikai rendező Michael Yorkot szerződtette az ÁLMODOZÓK címszerepére. • Római hírek szerint Carlo Ponti új filmjében a két női főszere­pet Sophia Loren és a monakói hercegnő (az egykor híres Gra­ce Kelly) alakítja. 0 November­ben mutatják be Moszkvában a VÖRÖS SÁTOR című olasz­szovjet filmet. # Francesco Rosi olasz rendező kijelentette, hogy véleménye szerint a legközeleb­bi velencei filmfesztivált - Ró­mában kellene megrendezni. • Simenon „Hűvös reggel" cí­mű detektívregényének filmválto­zatában alakítja 150. filmszere­pét - Maigret felügyelő nép­szerű figuráját - Jean Gabin. A világhírű művész (családi nevén: Jean Alexis Moncorge) pályafu­tása a húszas években kezdő­dött a Folies Bergéres-ben, majd a Moulin Rouge-ban. Az első nagy sikert a harmincas években aratta Duviviére film­jeiben. • A New York-i ablaktisztí­tók két napra felfüggesztették a makacsul folytatott sztrájkot és hajlandók voltak megtisztítani a General Motors épületének ab­lakait. Ugyanis az épületben for­gatták a Kaktuszvirácp című fil­met. A forgatás után a sztrájko­lok záptojásokkal és konyhai hulladékkal ismét beszennyezték az ablakokat. • Egyre élesebben bírálják a túlzottan erotizált olcsó szexuali­tással hatni akaró olasz filme­ket. A szexőrület ellen már nem­csak az egyház tiltakozik, ezt bizonyítja, hogy a cenzúra a közelmúltban betiltotta Polidor „Satyrikon" című filmjét. (Nem tévesztendő össze Fellini Saty­rikonjával.) Az olasz filmgyártás a jelek szerint visszatér a hat évtizedes múlttal rendelkező monumentális, kosztümös filmek forgatásához. El Nsm panaszkodhatnak az amerikai írók: az utóbbi évek­ben egyre nagyobbak a honorá­riumok. Vannak akik egy szö­vegkönyvért nagyobb honoráriu­mot kapnak, mint a sztárok. így például Jacquelina Susanne „A bábok völgye" című regény író­nője 1 millió dollárt kapott re­génye filmváltozatáért. A „Szerel­mi gép" című legújabb regé­nyének megfilmesítéséért pedig másfél millió dollárt (+ tíz szá­zalékot a brutto forgalomból.) Ez a legnagyobb honorárium, amit valaha fizettek. magyarok adták, és a színes anyagot is a Magyar Film­gyártó Vállalat budapesti la­boratóriumában dolgozzák fel. A cseh és szlovák színé­szek közül a filmben több olyannal találkozhatunk, akik Kádár és Klos több, korábbi filmjében is játszottak. Ilye­nek például Jaroslav Marvan, Vlado Müller, Jozef Króner és Gustáv Valach. A jugoszláv színészek közül meg kell em­líteni Milena Dravicsot és Rade Markovicsot. S még egy fontos szereplő­je van a filmnek: a Duna menti táj. Elmar Klos el­mondja, a külső felvételek forgatásakor a csallóközi táj milyen nagy befolyással volt a film egész struktúrájára. A két rendező először forgat színes filmet, s a színek — mint mondják — mindennek érettebb, teltebb tónusokat adnak, a színészi teljesít­ménynek és a képnek is. Megkérdeztem, mennyire komponálták meg előre a film színeit. A válasz: sok mindennel kísérleteztünk. Próbálkoztunk például vala­miféle színes kontúrokkal aláfestett fekete-fehér film­mel, de amikor a próbafel­vételeket levetítettük, rájöt­tünk, hogy a természetet nem lehet megerőszakolni. Különféle trükköket csak a műteremben lehet alkalmaz­ni. De a folyón különleges szűrt fényben, esőben, a víz színén lebegő ködben nem te­hettünk mást, mint hogy a giccsesség legnagyobbfokú elkerülésével a lehető leghű­ségesebben ábrázoljuk a ter­mészetet. Már csak egy kér­dés vár megoldásra. Ez pedig a bírósági jelenet. Ezt teljes egészében műteremben forgat­juk, s mivel ez amolyan kommentár lesz a filmhez, még nem világos, hogy nem választjuk-e külön a többi jelenettől, külön színkompo­zícióval is. Egyébként Elmar Klos be­vallja, hogy önmaga is fe­szülten várja, mit is forgat­tak tulajdonképpen, t Ezért nem szívesen beszélt előre a filmről Ami a műfajt illeti, nyilvánvalóan szonáta vagy ballada lesz, melyben a vég­letekig elmosódnak a határok a valóság és a képzelet, a vágy és az álom között. Érdekelt természetesen az is, mikorra készül el a film és mikor találkozhatnak vele nézőink a moziban. A terv egészen pontos: most foly­nak a műtermi felvételek, majd Kádár New Yorkba uta­zik, hogy befejezze ottani filmjének a forgatását, de visszatér és itthon befejezi a Valamit visz a víz vágását. S nézőink talán még ebben az évben találkozhatnak ve­le a hazai bemutatón. M. FIALA Készül a Valamit visz a víz csehszlovák-amerikai koprodukciós film A film külső felvételei a Duna mentén, Csallóköz szépséges tájain készültek. A képen a film férfi főszereplője: a jugoszláv Rade Markovics. (Tóthpál Gyula felvétele) VALÓSÁG vagy képzelet? Ítéli meg a helyzetet. Először is — amint ezt ő és Kádár még akkortájt mondották, amikor a forgatókönyvvel dolgoztak — olyan téma ez, amely szorosan kapcsolódik egész alkotói munkásságuk alapvető belső problématiká­jához, ami: „az ember erköl­csi felelősségének a kérdése". A szereplőket ugyan több or­szágból válogatták össze, ezeknek azonban van egy kö­VSs vonásuk, éspedig az — mint ahogy a rendező hang­súlyozza —, hogy mindegyik Duna menti. Egy kivétellel, a női főszereplő ugyanis amerikai. Ö azonban kissé valószerűtlen, társadalmilag sehová sem sorolható típust képviselek, amely pontosan megfelel a rendezőknek a Dunából kifogott, titokzatos nőről alkotott elképzelésének. Elmar Klos dicsérőleg emle­geti, hogy a nemzetközi sze­replőgárda tagjai kitűnően megértik egymást, kölcsönö­sen tisztelve egymás tehetsé­gét. S ami a koprodukciót illeti, a rendezők teljesen szabad kezet kaptak, mivel­hogy a partner, az amerikai MPO filmtársaság nem szól bele az alkotói folyamatba. Az egész alkotócsoport cseh­szlovák, a film laboratóriu­mi munkáit is Csehszlovákiá­ban, a barrandovi stúdióban végzik s hazánkban folyik a forgatás. A szövegkönyvet a Pola Pritchett és Milena Dravics a csehszlovák-amerikai koprodukcióban készülő Valamint visz a víz című két női főszereplője. A filmgyártás egyre na­gyobb mértékben válik nemzetközivé. Ennek ha­tása alól úgy látszik Ján Kádár és Elmar Klos neves filmrendezők sem tudták ki­vonni magukat. S így most nemzetközi részvétellel for­gatják a Valamit visz a víz című filmet. A forgatóköny­vet Zilahy Lajos regénye alapján Gyöngyössy Imre írta. A csehszlovák—amerikai kop­rodukcióban készülő filmben a címszerepet Pritchett ame­rikai filmszínésznő játssza, de szerepelnek a filmben ju­goszláv, cseh, szlovák és más külföldi színészek is, köztük a magyar Darvas Iván. S hogy a dolog még komplikáltabb legyen, a filmet az idő tájt forgatják, amikor Kádár New Yorkban dolgozik egy másik filmen, úgyhogy a tavaszi és nyári külső felvételek távol­létében készültek s így aztán Elmar Klos helyette is dol­gozhatott. De Kádár már hazatért, a műtermi felvételeket közösen csinálják, s nekem alkalmam volt egyiküket, Elmar Klost meginterjúvolni. Érthetően, el­sősorban az érdekelt, vajon a számos országból összejött színészek játéka következté­ben a végén az egészből nem lesz-e egy „vegyes felvá­gott". Elmar Klos derűlátóan

Next

/
Thumbnails
Contents