Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

• O- '• Görögországi útijegyzet 171 I r MI asszandrossz, Makea ' mi dónia királya időB l H számításunk előtt k W mintegy 300 évvel M

A

H feleségéről, Nagy H Sándor nevéről HHIB nevezte el az Égei-tenger partján épülő új várost — Thesszalonikit, a mai Szalonikit Görögország legtermékenyebb vidékén terül el a város. A geometria őshazájában három hatalmas folyó arányosan szeli át a nagy hegyláncot, hogy a tengerhez közeledve merőlegesen egyesüljön. Nem volt időnk, hogy a perzselő nap elől csodaszép szőlőskertek árnyékában keressünk menedéket. Beértük azzal, hogy megcsodáltuk a zöldellő dombokat és hegyoldalakat,' az olajfák és citruszligetek láttán pedig felidéztük a zsarnok Dioníiszoszról, Orpheuszról és Euridükéröl szóló, már-már feledésbe merülő iégéket és mondákat. Ebben az országban minden rendkívüli: zöldarany a szőlőtőke, az olajfa és a citrusz gyümölcse, a domboldalakon termő dohány, a gyapot és a Pagaion hegységben rejlő valódi arany. Nem csoda, hogy a múltban Ide özönlöttek a népek. Hány nemzet vándorolt Makedónián keresztül északról délre, hány hadjáratot vészelt át az ország? — Kis földi paradicsomunkról a mai hódítók sem feledkeztek meg, — jegyezte meg kísérőnk, Parintasz, a szaloniki proletár. A JELEN SZIMBÓLUMA: A RENDŐR Szalonikiben több kilómé tert gyalog tettünk meg. A város valóban elragadó. Athén után Görögország legjelentősebb városa. És talán a legszebb is. A hatásos, teraszos építkezés harmonikusan egybeolvad a környező lejtős vidékkel, a modern görög építészet könnyedségével, ötletes sokoldalúságával felülmúlja az öszszes építészeti sablonokat, melyek a korszerűsítés ürügyén kaszárnyastílust visznek építészetünkbe. A város sűrűn lakott, lakosainak száma háromszázezer. Fontos kereskedelmi gócpont, idegenforgalma élénk. A jó ég tudja, vajon az amerikai katonákat és tengerészeket is turistáknak tartják. És az óriási úszómű, mely gyomrában a gépkocsik százait szállítja és fedélzetén repülőgépek szállnak le, egyáltalán nem egy civil óceánjáró luxushajó benyomását keltette ... Görög barátunk, Parintasz esak hallgat. Idegesen mozgolódni kezd, amikor egy vakítóan fehér ruhás, fehér sisaSÉTA AZ ANTIK MŰVÉSZET BÖLCSŐJE KÖRÜL mek, különféle szolgáltatások, közép-európai konyha, sőt, idegenvezetők, tolmácsok is gondoskodnak róla. A város védasszonya Pallass Athéné istennő, akit az Akropoliszon még Hellasz idejéből tisztelnek, szárnyai alá vette a várost. Pompás templomát — a mai Erekhhtetont — a perzsák időszámításunk előtt 479ben felgyújtották, ám csodaszép tarka mennyezetét és freskóit az atomkor emberei is megcsodálják. Agrippa császár kétemeletes színházából óriási szobrok töredékei és freskók maradtak az utókorra, kissé arrább, az aiginai Aphaia bizánci templom romjai között, ahol még megmaradtak a kőoltárok és gyönyörű freskóik, a régészek tavaly kifogástalan mézzel telt másfélméteres amforákra bukkantak. Érdekes, hogy az ősregékben sehol sem említik az élelmiszerek évezredes tartósításának művészetét. A ma embere néma áhítattal áll meg az időszámításunk előtt 336-ban festett freskók előtt, a jón és a dór oszlopsorok között. Az ókori görög filozófusok és művészek halhatatlan elgondolása, a demokrácia márványba vésett megszemélyesítése Görögországban azonban ma már csak legenda. LÁNIK ÉVA let-Makedónia római korából itt maradt Fehér-toronyhoz. Khalkidiké félszigetén állítólag abban az időben alakult Athosz, a szent állam. Ez Európában, s talán a világon is az egyetlen önálló, önrendelkezésű szerzetési köztársaság. A félsziget igéző környezetében húsz kolostor őrzi a történelmi műemlékeket, a bizánci kincseket. Athosz legősibb, s legszigorúbb törvényét Konsztantínosz Monomakhosz 1060-ban adta ki, és ez a törvény, az „Avaton" még ma sem veszített érvényességéből. Tiltja az asszonyoknak és lányoknak a kolostorok megközelítését. Ez minden, amit a szent államról megtudtam. Nem voltam ott. Megtekintési engedélyt ugyanis a görög külügyminisztérium ad Athénban, ahová még csak készülődtünk. A MŰLT ÉS A JELEN A görögök Európa legrégibb, de valószínűleg a legjobb kereskedői. Páratlan kultúrtörténeti műemlékeikből alapos hasznot húznak. Az Akropolisznak köszönhetőleg egyre fokozódik az idegenforgalom. Évről évre több százezerrel emelkedik az Akropollszt megFöldi paradicsom • Megelevenedett mitológia • Férfi „köztársaság" • A demokrácia őshazájában már csak monda a demokrácia tekintő turisták száma. Athén felkésztit erre. A gazdag turista kénye-kedvére mindent megtalálhat itt, — utazási irodák, légiutak, hajók, vasúti hálózat, autóbuszjárat, szállodák, étterakar látni. S így jutottunk ei a IV. évszázadból származó vá rosi erődítmény romjai mellett a bizánci sáncokig. Az út me redek, a hőség elviselhetetlen Az ember néha levegő után kapkod, meg-megáll. De nem a meredek út miatt. A régi erődítmények vastag falaiban emberi szállások vannak. Nemcsak a város szegényei laknak itt, hanem a kikötőmunkások is, akik közül sokan Olaszországban és Németországban ke resnek megélhetést. Itt közvetlen szívélyességgel fogadtak; tiszta, friss vízzel kínáltak, amit nem a vízvezetékből csapoltak, — Szalontkinek e negyedében ugyanis nincs ivó víz. NŐKNEK TILOS A BELÉPÉS Egy-egy jó szó, egy korty víz, és tovább mehetünk a KeAZ ORSZÁG MOSTOHAGYERMEKEI Ne higgyék, hogy egy turista üdülővendég. Időt és fáradságot nem kímélve minél többet kos, fehér kesztyűs és fehér cipős napbarnított fiú tart felénk. Már-már azt hittem, itt áll végre az első, jól öltözött görög, egy modern Apolló képében. A paszomány és a gumibot azonban kiábrándított, — rendőr volt az illető. - f "•' :. V - - :• • . •'- > • r DAN JEHUDA 1 olaszországi útijegyzete * •-szak-Olaszországban sok szép nagyváros tárja r DAN JEHUDA 1 olaszországi útijegyzete • arlró\\r 7r»lrlHf>l futtatták ho Ttt lflkntt ót/Q^á^firinlr W"íll r . — Q ~ .. ".u... ,'iIUUUddĹC nbl 1111 pot töltöttem a vidék legszebb városában, Veronában, pedig félév sem elég ahhoz, hogy alaposan megnézhessük és megismerjük. Megszeretni azonban két nap alatt is megszerettük. Élmények sora kezdődik, amikor a pályaudvar előtt autóbuszra szállunk. Szűk utcákon tartunk a város központjába. Az atóbusz alig fér el bennük. Minden száz méter után úgy érezzük, száz évvel kanyarodtunk vissza a történelmi múltba. A mesevilágból kilépő régi házak — egyesek középkori krónikák illusztrációiként hatnak. A nagy utcasarkon vallási éreklyék — a hívők tiszteletének tárgyai. Külön élrtény, ahogyan eljutottunk szállodánkba. Az utca, az udvar, a bejárat, a lépcsőház a középkorra emlékeztet. Ml, jeruzsálemiek évezredes emlékek és az utóbbi évtizedek modern ltéesítményeí között élünk, a mi életünkből kiesett a középkor, amely Veronában máig is él. A folyosó hosszú és homályos, időnkint két-három lépcsőfok változtat egyhangúságán. Jobbra — balra fülkék a folyosó falábaii. A szállodaberendezés azonban modern: villanyvilágítás, központi fűtés, a fürdőszobában dugaszaljzat a villanyborotva működtetésére, telefon, televízió. Veronában sok a látványosság. Az Adige partján áll a város középkori urainak vára -— ma múzeum. Egy másik városrészben római kori amfiteátrum. Teljesen épségben maradt. Ma is használják, színielőadások, hangversenyek, fesztiválok rendezésére. Verona Igazi szenzációja azonban a Via Capello utca. Az idegenvezetők minden külföldit ide kalauzolnak. Egy lirtz fölött tábla: Casa di Giulietta, vagyis Júlia-ház. Régi ház, tágas, s mindig zsúfolt udvarral. Az egyik falon emeletnyi magasságban A VERONAI JÚLIA • A veroric.i Júlia-ház udvara ezelőtt a Capulet család. Lányának, Júliának udvarolt itt a Capuletokkal viszálykodó Montagu család sarja, Romeo. Ezen az erkélyen fogadta Júlia szerelmesé udvarlását, s az idegenvezetők szerint itt játszódott le a híres erkélyjelenet. Élt-e a szerelmespár, valóban ez volt-e az a bizonyos erkély? — nem mi döntjük el. Shakespeare a dráma színhelyét Veronába helyezte. Bizonyára ráakadtak Veronában a tragédiát felidéző emlékekre. Az irodalmárok szerint Shakespeare, Marlow, Ben Jonson és mások rendszerint krónikákból merítették drámáik anyagát. Valószínű, hogy nyoma volt egy ilyen szerelmi tragédiának, melyet a kor írói megörökítettek, és Shakespeare feldolgozása volt a legkiemelőbb. Ez persze még nem bizonyítja, hogy a szerelmi tragédia hőseit valóban Rómeónak és Júliának hívták, s hogy a nagyjelenet éppen ezen az erkélyen játszódott le. Mégis megilletődve állunk az udvaron. Kifelé menet visszazökkenünk a XX. századba: fogorvosi tábla a kapu alatt. Rendel minden délután. A mese azonban vonzóbb a valóságnál. Veronának nemcsak múltja, hanem élő jelene is van. Negyedmilliós lakosságának fő megélhetési forrását éppen az idegenforgalom biztosítja. Van azonban a városnak ipara is: gépgyára, dohánygyára stb. Mit csinálnak a mai veronai Júliák? Tanulnak vagy dolgoznak, szabad idejükben Rómeójukkal sétálnak az Adige festői partján. A mai veronai lányok térdik érő szoknyát viselnek, nem festik magukat. Bizonyára tisztelik a szüleiket, de nem csinálnak nagy ügyet abból, ha a szülők nem látják szívesen a fiatalok együttlétét. A szülőpárok között sem lehet ellenséges viszony, legfeljebb szomszédi perpatvar. Így a fiataloknak nincs okuk tragédiába menekülni. Nincs is, aki Shakespeare-t utánozva halhatatlan drámát írna ... 1