Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-16 / 192. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk NAMÍBIA IGAZ ÜGYE A Biztonsági Tanács e héten hosszú, kimerítő és nemegy­szer halogatónak tűnő vita után úgy döntött a délnyugat-afri­kai kérdésben, hogy a Dél-afrikai Köztársaságnak legkésőbb október 4-ig ki kell vonulnia Délnyugat-Afrika területéről, amé"­lyet védnökségi megbízatásának visszavonása után önkénye­sen be akar kebelezni. A BT határozata kétségtelenül nagy eredménye a latin-amerikai, ázsiai és afrikai, valamint az őket támogató más, elsősorban szocialista országok dekolonizációs erőfeszítéseinek, ám a kérdés napirendre kerülése óta az HNSZ-szervek nyolcvanszor hoztak olyan határozatot, amely elmarasztalja a dél-afrikai fajgyűlölő és neokolonialista rend­szert, s a kérdéses területről való kivonulásra szólítja fel Pre­toriát. 1968. # A nyolcvanegyedik A Biztonsági Tanács mostani határozata sorrendben tehát a 81., amely kimondja: A Dél-afri­kai Köztársaságnak nincs joga Délnyugat-Afrika területéhez, t addig is, amíg e terület sor­sának végleges rendezése eldől, illetve amíg elnyeri független­ségét, ki kell onnan vonulnia a dél-afrikai rendszer hatóságai­nak, mert az ENSZ-közgyűlés már 1966. október 27-én meg­vonta Délnyugat-Afrika igazga­tásának mandátumát a pretoriai kormánytól. A 824 ezer négyzetkilométer területű, 526 ezer lakosú afri­kai terület 1884-ben vált né met gyarmattá. Különféle tör­zsekhez tartozó lakossága ne hezen viselte a gyarmati igát, s többször is fellázadt el­nyomói ellen. Emlékezetes a hős herero törzs 1905-ös és 1906 os lázadása, melynek so­rán a gyarmattartók hatvan­ezer bennszülöttet gyilkoltak meg. Az első világháború ide­jén dél-afrikai csapatok száll ták meg az ottani bennszülöt­tek nyelvén Azaniának, illetve Namíbiának nevezett Délnyu­gat-Afrikát. A Népszövetség 1920-ban a Dél-afrikai Uniót bízta meg gyámsággal, majd 1945-ben az ENSZ a maga gyámsági területévé nyilvání­totta Namíbiát, s igazgatásával bizonytalan időre a Dél-afrikai Köztársaságot bízta meg. Ezt a mandátumot vonta meg tőle há­íom évvel ezelőtt. Az ENSZ Délnyugat-Afrikára vonatkozó 81. határozata az elő­zőektől eltérően büntető szank­ciókat helyez kilátásba abban az esetben, ha Pretoria a meg­jelölt időpont, október 4-e után sein hagyná el Délnyugat-Afrika területét. Valószínű, hogy a dél-afrikaiak az ENSZ „fenye­getőzése" után is Namíbiában maradnak, úgy, mint az eddigi ENSZ-határozatokkal dacolva lelték. ^ Miért fontos Namibia? Pretoria ragaszkodása Dél­nyugat-Afrikához egy ténnyel magyarázható: roppant és jó­részt feltáratlan természeti kincseket rejt az Itteni föld. Namibia, a világ gyémántkiter­melésének 4 százalékát adja, évente átlag egymillió karát gyémántot termel ki, s a kapi­talista világ gyémántprodukció­jában az 1. helyen áll. Gyé mánt mellett még sok aranyat, álmot, rezet, olajat bányásznak. Érthető, hogy az ásványkin­csekben gazdag terület már ré­gen felkeltette a külföldi mo­nopóliumok figyelmét. A preto­riai kormány pedig olyan kész­ségesnek bizonyul a terület bér­beadására, koncessziók juttatá­sára. hogy egy ilyen nagyszerű partnert nem hagyhatnak egye­dül az ENSZ-bali dekolonizá­ciós támadáiok pergőtüzében. Ez a magyarázata annak, hogy a legutóbbi húsz évben 80-szor, illetve most nyolcvanegyedszer bélyegezték meg és ítélték el a dél-afrikai kormányt Namibia bitorlása és az ottani lakosság­gal szemben alkalmazott meg­különböztető, fajgyűlölő politi­kája miatt, ám Dél-Afrika mos tanáig is „száraz bőrrel meg­úszta". A tények bizonyítanak: a na­míbiai olajföldek 40 százaléka angol, 60 százaléka amerikai monopólium kezében van. Az amerikai társaságok közvetlen tőkeberuházása meghaladja a VuO miilió dollárt, emellett még félmilliárd dollár összegű ér­tékpapírok tulajdonosai. Ang­liának 3 milliárd dollár értékű beruházással vannak itt. Namí­biában szilárdan megvetett lá­bát az ESSO, a Mobil Oil, a Shell ős a Gulf társaság. Nem­csak az olajiparban dominálnak a külföldi társaságok. Otthono­san berendezkedett a Ford, a Sienger, a Firestone. Ötven év­re is koncessziót kapnak föld­területek kiaknázására. A beru­házások átlag 17—26 százalékos hasznot hoznak, de vannak olyan társaságok, amelyek 200 százalékos osztalékot fizetnek. Angol társaságok tavaly nyolc új koncessziót kaptak mintegy 90 négyzetmérföldnyi földterü­let olajlelőhelyeinek feltárásá­ra. Az utóbbi időben — régi hagyományokat ápolva — a nyugatnémet társaságok dél-af­rikai, illetve délnyugat-afrikai tevékenysége is fokozódott. 0 Kárhozottak véd- és dacszövetsége Érthető, hogy a varjú a varjú­nak nem vájja ki szemét ala­pon a nyugati hatalmak párt­fogolják a világszövetségben a pretoriai rendszert, s ha nem is tudják megakadályozni elíté­lő határozatok elfogadását, azok végrehajtását minden mó­don és hatásosan szabotálják. A gazdasági érdekeltsék mel­lett a másik fő érv Pretoria mellett az, amit Wan der Wat dél-afrikai miniszter nemré­gen hangoztatott: a Dél-afrikai Köztáraság Rhodesiával és Por­tugáliával együtt „a terroriz­mussal és a nemzetközi kom­munizmussal dacoló védőbás­tya". A miniszter elég nyílt volt: az afrikai népek felsza­badító mozgalmát nevezte „ter­rorizmusnak és nemzetközi kommunista összeesküvésnek", s már ezért is segíti Pretoria Portugáliát angolai és niocam­bique-i gyarmatai népeinek fel­szabadító mozgalma ellen. Ilyen szövetség csak kedves lehet a nyugati monopóliumnak és kor­mányaiknak! Pretoria egyébként példát mutatna, hogyan kell biztosíta­ni az afrikai népek „szabad füg­getlen fejlődését". Éppen a Na­mibia fokozatos „felszabadulá­sára" kidolgozott hírhedt Oden­daal-terv mutatja ezt. Tíz egy­mástól elszigetelt, tartományok­ba, helyesebben rezervációkba terelné a namíbiai lakosságot, hogy „hagyományainak megfe­lelően fejlődjék a függetlenség felé". A valóságban ez a tör­zsi elkülönítést és kihalásra ítéltséget jelentené Kelet-Capri­vi, Kaokoveld, Owamboföld, Okavangaföld, Pamaraföld, Bus­manföld, Rehoboth Gebiet, He­reroföld, Tswanaföld és Nama­föld törzsei számára. A délnyu­gat-afrikai „autonomizációs" terv, a bantusztánokra való fel­osztás terve megbukott. Az itte­ni népek látják, csak a függet­lenségi mozgalom, az önrendel­kezés elnyerése jelentheti szá­mukra a menekülés útját. MILAN LAjČIAKOT, a Cseh szlovák Külügyminisztérium osztályvezetőjét lengyelországi látogatása folyamán tegnap Jo­zef Winiewicz lengyel külügy­miniszter-helyettes fogadta. WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke Her­bert Krolikowskit nevezte ki az NDK új csehszlovákiai nagykö­vetévé. További brit katonai erősítések érkeztek Londonderrybe, az észak-írországi lázongások központjába. Képűnk napjaink meg­szokott utcai jelenetéről készült. (AP felvétele) UTCAI HARCOK BELFASTBAN Az újabb zavargásokat a brit katonai beavatkozás váltotta ki Belfast — Péntekre virradó­lag a második legnagyobb észak­írországi városból, Londonder­ryből a fővárosra, Belfastra te­vődött át a napok óta tartó ka­tolikus—protestáns „valláshábo­rú" központja. Katolikusok, pro­testánsok és rendőrök egymás­ra lőttek az éjszakai órákban és az utcai harcokban sokan éle­tüket vesztették, köztük egy 9 éves fiú. Londonderryben éjfél tájban a wallesi herceg ezredéhez tar­tozó 300 brit katona bevonulá­sa kényszeredett nyugalmat te­remtett. A brit katonák rövid idő alatt szögesdrótokkal vet­ték körül az összecsapások szín­helyét, a Boyside városnegye­det, amelynek barikádjai és le­égett házai között a katolikusok győzelemként üdvözölték a brit katonaság bevonulását. A zavargások Belfalstban az­után kezdődtek, hogy a város­ban elterjedt a hír, hogy brit katonaságot vezényeltek Lon­donderrybe. Az észak-ír főváros protestáns és katolikus negye­deinek érintkezési pontjain va­lamivel éjfél előtt mindkét tá­bor sok száz képviselője kez­dett tüntetésbe, és a katoliku­sok örömtüzekkel ünnepelték a Londonderryből érkezett hírt. Ez indította el az újabb összetűzé­seket, amelyek rövidesen szabá­lyos utcai harccá fajultak. A lö­völdözések egész éjszaka tartot­tak és hajnali 5 óra tájban ér­ték el csúcspontjukat, amikor perceken keresztül ropogtak az automata fegyverek. A csaknem kizárólag protestáns összetéte­lű rendőrség sugalmazására ak­cióba lépett az Észak-Írország­ban törvényen kívül helyezett „ír köztársaság hadsereg" nevű földalatti szervezet. Erre utal az a körülmény, hogy jól fel­szerelt és jól képezett mester­lövészek is részt vettek az ut­cai lövöldözésekben. Meg nem erősített hírek sze­rint péntekre virradóra az ut­cai harcokban 16 személy vesz­tette életét Belfastban. A helyi rendőrség mind ez ideig csak öt ember halálát ismeri be. A sebesültek száma meghaladja a 120-at. Belfaston kívül a fővárostól mintegy 60 km-re fekvő Armagh városkában is incidensek voltak péntekre virradóra — egy ha­lottal és néhány sebesülttel. A reggeli órákban azonban Londonban közölték, hogy légi úton 600 katonát szállítanak Észak-Írországba, és az akció már a délutáni órákban meg­kezdődik. Brit részről eddig kb. 3000 katonát állomásoztatnak ba rakkokban és kiképző táborok­ban Észak-Írország területén. Az ír Köztársaság kormánya csütörtök este újból kijelentette, hogy a brit katonai egységek beavatkozása megengedhetetlen. Lynch ír miniszterelnök kijelen­tette, hogy az egyedüli kivezető út Irország egyesítése. Az ír Köztársaság kormánya tegnap mozgósította a tartalé­kosokat, hogy készen legyenek „pacifikációs műveletekre" Észak-Írországban — közölték hivatalosan Dublinban. James Chichester Clark, Észak-Írország miniszterelnöke televíziós beszédben felszólítot­ta a lakosságot, hogy péntek este ne menjen ki az utcákra és gátolja meg a helyzet rosz­szabbodását. Rámutatott, hogy a brit katonai erősítések behívá­sáról a kormány reggeli ülésén tárgyalt. Mint mondotta, a brit csapatokat nem a zavargások el­fojtására, hanem csupán a za­vargási gócpontok elszigetelé­sére használták fel. Chichester Clark I. Lynch ír köztársasági miniszterelnököt a zavargások kiélezésével vá­dolta azért, mert szerdán az ENSZ észak-írországi beavatko­zását kérte. Tudományos mii a Kommunista Internacionáléról Moszkva — Moszkvában meg­jelent a „Kommunista Interna­cionálé" című történelmi mun­ka, amelynek elkészítésében a testvérpártok számos kiemelke­dő személyisége vett részt, köz­tük Walter Ulbricht, Dolores Ibarruri, facques Duclos, Borisz Ponomarjov, Nemes Dezső, Ru­ben Abramov és mások. A Prav­da a könyv megjelenésével kap­csolatban hangsúlyozza, hogy Lenin Kommunista Internacio­nálé ja nagy harcot vívott az op­portunizmus összes válfaja el­len, a forradalmi irányzat győ­zelméért a nemzetközi munkás­mozgalomban. LEONYID BREZSNYEV, Nyi­kolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin táviratban üdvözölte Kim Ir Szent és Coj jen Gent, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság vezetőit a japán impe­rializmus alóli felszabadulás 24. évfordulójának alkalmából. SZÓFIÁBAN befejeződött a bolgár, magyar, NDK-beli és szovjet szakemberek tanácsko­zása, amelynek során a polgári repülés néhány kérdését vitat­ták meg és megoldották a nagy befogadású repülőgépek sze­mélyszállításával kapcsolatos problémákat — jelenti a BTA. A ROMÁN SZAKSZERVEZE­TEK központi tanácsa csütörtö­kön egyhangúlag úgy határo­zott, hogy ki nem elégítő mun­kájáért, valamint a kommunista moráltól, a szocialista társada­lom etikai elveitől való súlyos elhajlások miatt felmenti Gheorghe Apostolt a Román Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöki tisztsége, a köz­ponti tanács és a végrehajtó bizottság tagjának tisztsége alól. ADAM MALIK indonéz kül­ügyminiszter európai és afrikai útra indult, hogy ismertesse or­szága álláspontját Nyugat-Irian kérdésében. PAKISZTÁN erélyesen tiltako­zott Indiánál amiatt, hogy csü­törtökön egy polgári repülőgép megsértette Pakisztán légiterét. A gépet két pakisztáni vadász­repülőgép leszállásra akarta kényszeríteni, majd amikor megtudták, hogy utasszállító géppel van dolguk, hagyták sértetlenül visszatérni Indiába. AZ ÉJSZAKAI ÓRÁKBAN le­szállt Havanna repülőterén, majd valamivel később vissza­tért Miamiba az a Boeing 727. mintájú utasszállító repülőgép, amelyet két utasa térített el Kuba felé. A gépen 52 utas tartózkodott. Ez volt az Idén a 38. olyan repülőgép, amelyet Kubába kényszerítettek. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Flensburg városban összetűzés volt baloldali tüntetők és a neonáci Nemzeti Demokrata Párt választási gyűlésének résztvevői között. Hasonló in­cidens volt Hilfesheim város­ban is. Mindkét helyen a rend­őrség a neonáci szónokok vé­delmére kelve több tüntetőt le­tartóztatott. FRANCO tábornok kormánya csütörtökön este bejelentette, hogy leváltja az állami tulaj­donban levő ipari hitelbank igazgatóját. AZ AMERIKAI POLGÁRI ÜR­HAJÚZÁSI hivatal — NASA — közölte, kivált hét űrhajós ab­ból a 14-ből, akiket korábban az ún. MOL-program keretében képeztek ki. Ezt a programot, amelynek értelmében a jövő év­tized elején űrhajósokat szállí­tó űrlaboratóriumot bocsátottak volna huzamosabb időre Föld körüli pályára, a Nixon-kor­mány takarékossági okokból korábban megszüntette. ATASSZI szíriai elnök tegnap 9-tagú küldöttség élén Kairóba érkezett. STEVENSON tengerészkapi­tányt a Melbourne repülőgép­anyahajő parancsnokát, amely június 3-án a Dél-kínai-tenge­ren összeütközött egy amerikai cirkálóval, kötelességének elha­nyagolása miatt katonai bíró­ság elé állítják. Száz esztendeje adták át a Szuezi-csatornát a hajózási for­galomnak. A 161 kilométer hosszú és 125 méter széles csa­torna rendkívül fontos szerepet töltött be a világ hajózási for­galmában. Sajnos, csak töl­tött! ... Az 1967-es júniusi iz­raeli agresszió óta a csatornán nem közlekednek a különböző ROMÁNIA NÉPSZERŰSÍTI KÜLPOLITIKÁJÁT Bukarest — Nicolae Ceauses­cu, a Román Államtanács el­nöke a külügyminisztérium munkatársainak és a román diplomáciai missziók vezetőinek csütörtöki munkaértekezletén elemezte a Román Kommunista Párt most befejeződött X. kong­resszusán kijelölt külpolitikai irányvonalat. Ceausescu a dip­lomaták kötelességévé tette, úgy magyarázzák a román kül­politikai akciók értelmét, hogy azok a békés egymás mellett élés szellemében, a népek köz­ti megértés és együttműködés, a béke és biztonsági megszilár­dítása érdekében történnek. Ceausescu kijelentette, a ro­mán diplomácia egyik fő fel­adata, hogy ápolja a sokoldalú baráti kapcsolatokat valameny­nyi szocialista országgal. Romá­nia valamennyi állammal való gazdasági együttműködés és kooperáció terén való aktív politikát akar folytatni. felségjelű teher- és személy­szállító hajók. Csupán a Kese­rű-tó vizén látható néhány el­árvult hajó, amely itt keresett Százéves a Szuezi-csatorna menedéket a sorozatos tüzérsé gi párbajok elől. A csatorna különben évente mintegy húsz­ezer hajót engedett át a Föld­közi-tengerből a Vörös-tenger­be és vissza. A csatorna lezárása és az ál­landó háborús feszültség fenn­tartása a Szuezi-csatorna térsé­gében egyetlen népnek sem ér­deke. Viszont tény az, hogy a Szuezi-csatorna kulcsszerepet tölt be az arab—izraeli viszály­ban. Az Egyesült Arab Köztár­saságot évente körülbelül 250 millió dollár veszteség ért a blokád miatt, tehát naponta több mint háromnegyed millió dollár. Nem is csoda, hiszen a csatorna Európát Ázsiával és Afrikával, valamint a nyugati félteke országait az óvilág fon­tos piacaival köti össze. Néhány adat a csatorna jelentőségének szemléltetésére: 1913-ban 5085 hajó haladt át rajta 22,2 millió tonna forgalommal; 1937-ben 6635 volt a hajók száma, a ton­natartalom 36,5 millió; 1951-ben 11 694 hajó 80,4 millió tonna árut szállított; 1965-ben a te­herforgalom 247 millió tonnára nőtt. A 100. évfordulóra felkészült az Egyesült Arab Köztársaság. A csatorna korszerűsítését, szé­lesítését és mélyítését tervezi, hogy az eddigieknél nagyobb teherhajók számára ls lehetővé tegye az áthaladást. Csupán az a kérdés, vajon a Szuezi-csator­na térségében meddig lesz a fegyvereké a szó.

Next

/
Thumbnails
Contents