Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-16 / 192. szám, szombat

Pártaktíva Brnóban, Plzeňben és Pardubicén (Folytatás ax 1. oldalról) Jelentette kl Husák elvtárs — hogy megváltoztathatja orszá­gunk hatalmi-politikai helyze­tét, országunk viszonyait. Minden polgár saját munká­jával, a szocialista rendszerrel szembeni magatartásával iga­zolja magát. És a hazaszerete­tet nem azzal bizonyítjuk, hogy a hazát becsméreljük, megká­rosítjuk, hogy veszélyeztetjük a nép érdekét, és életének nyu­galmát. Meg vagyunk győződve — fejezte be beszédét Husák elvtárs —, hogy a jelenlegi társadalmi feszültség enyhülni fog, hogy minden kommunista és minden polgár tudni fogja, hogyan tovább és a barikádnak melyik oldalán van a helye. Sürgősen hozzá kell fognunk a gazdasági feladatok megoldá­sához, van belőlük elég és ezek társadalmunkban minden egyént érintenek. A párt ké­szen áll ennek a hasznos min­dennapi és fontos munkának élére állni, mégpedig saját programjával, mindenki jóléte és a szocialista holnap számá­ra épített közös mű szervezője­ként. Ezért erélyesen le kell számolnunk azokkal, akik fel­forgató tevékenységet fejtenek kl, zavart keltenek az emberek körében, provokálnak és uszí­tanak. Biztosak vagyunk abban, hogy ez rövid időn belül sike­rül nekünk. Biztosak vagyunk győzelmünkben. Oldrich Černík elvtárs beszéde A közelgő augusztusi napokat néhány ember arra akarja fel­használni, hogy egy év távlatá­ból bebizonyítsa bel- és külpoli­tikai helyzetünk tarthatatlansá­gát. A káros akciók szervezői ugyanazok az emberek, akik 1968 januárja után visszaéltek a CSKP által indított tisztulási áramlattal. Ezek az emberek ta­valy néhány tömegtájékoztató eszköz segítségével becsmérel­ték a CSKP egész tevékenysé­gét, semmisnek nyilvánították a csehszlovák nép húszéves építő­munkáját, s a szocialista hata­lom megbuktatásán munkálkod­tak. Most új taktikát választot­tak, újra igyekeznek békétlen­séget kelteni, most azonban ti­tokban, mert tudják, hogy en­nek komoly következményei le­hetnek. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a jelenlegi bel­politikai helyzetet a szocialista­ellenes és a szovjetellenes erők Illegális tevékenységének foko­zódó aktivitása jellemzi. Szeretném biztosítani mind­nyájukat, az egész csehszlovák népet, hogy a szövetségi és a nemzeti kormányok alkotmá­nyos felelősségűk teljes tudatá­ban számos erélyes Intézkedést tettek a szükséges rend és nyu­galom biztosítására, a csehszlo­vák polgárok törvényeinek és jogainak védelmezésére. A kor­mányok készek Idejekorán és határozottan felszámolni az eset­leges konfliktusokat. Az államhatalom teljes hatá­rozottságával és tekintélyével fogjuk védelmezni népünk for­radalmi és szociális vívmányait, s a törvényes normák keretében szembeszállunk a szervezőkkel és támogatóikkal, akik Cseh­szlovákiában új politikai válsá­got akarnak előidézni. A szocialista társadalom fej­lesztése rendkívül komoly el­méleti és gyakorlati feladatok­kal bízta meg a CSKP-t. Pár­tunk és társadalmunk még 1968 janárja előtt érezte a kérdések megoldásának szükségszerűsé­gét. A CSKP becsületes és tisz­tességes szándékai, melyek ked­vező visszhangra találtak mun­kásosztályunk és dolgozóink kö­rében, egyben támogatást kap­tak a szocialista országoktól, az SZKP vezetőségétől és a szov­jet államtól, a CSKP dicsó ha­gyományaira, a nemzeteink sor­sáért való történelmi felelős­ségre épültek. A politikai érle­lődő forrásban olyanok is szó­hoz jutottak, akik jobboldali el­lenzéki pozíciókból magyaráz­ták a párt vezető szerepének kérdéseit, a szocialista állam problémáit, a politikai rendszer, a gazdaságirányítás, a külpoli­tika problémáit. A CSKP-n be­lül és kívül ezek az erők fele­lőtlen szerepet játszottak. Ez azért vált lehetővé számunkra, mert pártunk vezetősége nem volt eléggé egységes, nem volt ©lég határozott, és a pártszer­vekben, valamint az állami és a társadalmi szervekben hibás volt a káderpolitika. A társada­lom extrémista erői főleg poli­tikai és kulturális életünk köz­pontjaiban tevékenykedve szün­telenül újabb követelményeket támasztottak, újabb és újabb problémákat vetettek fel, pár­tunk és államunk vezetőségét az irányítás valamennyi fokozatán eltérítették a konstruktív mun­kától, a Központi Bizottság ál­tal kidolgozott program megva­lósításától. A kommunisták egy része a fontos helyeken, példá­ul a tömegtájékoztató eszkö­zökben — néhány kivételével — felelőtlenül járt el, teljesen el­lentétben a párt alapszabályza­tával, ezért a helyzet fejlődésé­ért politikai, valamint társadal­mi szempontból felelősséggel tartozik. Ezeket a szavakat nem most említeni először. Éppen egy éve annak, hogy a tömeg­tájékoztató eszközök vezetőivel politikai megbeszéléseket tar­tottunk e problémákról. Teljes felelősséggel biztosítani akarom az egész pártot és a csehszlo­vák népet, hogy pártunk és ál­lamunk vezetőségében becsüle­tesen és lelkiismeretesen dolgo­zunk a CSKP aktív politikájá­nak kidolgozásán. Černík elvtárs beszédének to­vábbi részében gazdasági prob­lémákkal foglalkozott. Ha pél­dául megállapítjuk, hogy a la­kosság jövedelme rendkívül gyor­san emelkedik, és azt nem tel­jesen fedezi a piaci alapok nö­vekedése, természetes, hogy fel­merül a kérdés, hogyan történ­hetett, és felelősségteljes do­log-e, hogy bekövetkezhetett a jövedelmek ilyen növekedése. Érthető, hogy az embereket ér­dekli bérük és jövedelmük nö­vekedése. Valakinek azonban biztosítania kell ezek reális, a gazdaság lehetőségeinek megfe­lelő fejlődését. A gazdálkodás konszolidáló folyamatában már számos intézkedést tettünk a gazdaság stabilizálására. Nagy gondot fordítottunk a jövő évi terv kidolgozására. A CSKP KB májusi plénuma a pártot döntő lépések megvalósítására sarkall­ja. Fel kell újítani a CSKP egy­ségét, biztosítani kell vezető sze­repét a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet valameny­nyi szakaszán. Erélyesen fellép­ni ott, ahol különböző erők igyekeznének meghiúsítani kö­zös törekvésünket. Jan Pillér elvtors beszéde Az antiszocialista propagan­dának és a pártellenes nézetek­nek az utóbbi időben a tömeg­tájékoztatási eszközökben jó­részt semmi sem állta útját, nyíltan és kendőzötten a politi­kai rendszer megdöntésére tö­rekvő valamennyi erő lényegé­ben szabad utat kapott. Ebben az atmoszférában az emberek jelentős része kezdte elveszte­ni objektív ítélőképességét nemcsak a fejlődés egyediségét, hanem az alapvető lényegbevá­gó kérdéseket és összefüggése­ket illetően is. A hibáknak és a hiányosságoknak őszintén gon­dolt és becsületes szándékkal motivált politikáját általános le­becsülésre használták fel mind­annak, amit társadalmunk há­ború utáni fejlődése hozott. A marxizmus elleni támadással egyidőben, amit ellenfeleink igyekeztek túlhaladottnak, meg­csontosodottnak és dogmatikus­nak minősíteni, korlátlan idea­lizálása folyt az azokban az időkben történt eseményeknek, amikor a burzsoázia, a nép el­len, a munkásosztály ellen használta fel uralmát. Be kell vallani, hogy a múlt évben az emberek elég nagy része elfelejtette, vagy egye­nesen megtagadta az esemé­nyeknek osztályszempontból való megítélését. A hatvannyol­cas évre úgy fogunk emlékezni, hogy megindult a torzulások és a gyengeséget okozó hibák ki­küszöbölése. Számunkra azon­ban ez az az év, amikor szem elől tévesztettük az osztály­szempontot, amikor leckét ad­tunk arról, gyakorlatilag ho­gyan gyengül a párt, ha szem elől tévesztjük az osztályszem­pontot. S ez igen keserves lec­ke volt. A hosszadalmas, kétségtele­nül több éve tartó társadalmi válság végleges leküzdésére irá­nyuló törekvés fő súlya a kom­munista párton, a párttagokon, mindannyiunkon fog nyugodni. A párt, mint a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata a múltban minden esetben fölébe tudott kerekedni a legsúlyo­sabb és a legélesebb problémák­nak is. Mint ahogy áprilisban elkezd­tük a pártvezetésben, követke­zetesen folytatnunk kell a kerü­letekben, a járásokban, az alap­szervezetekben az aktivizálás folyamatát, az egészséges erők érvényre juttatását és forradal­masítását mindazoknak, akik még nem eléggé aktívak. Ke­resztül kell ezt vinni minden munkahelyen, minden gyárban. Határozottan meg kell ezt ten­nünk, mert az egy helyben to­pogás oda vezet, hogy tovább élnek a kapkodások és a kispol­gári, a radikalista hangulatok, melyek zsákutcába juttatják a szocializmust. Pillér elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a tömegtájékoztatá­si eszközöket mint a hatalmi eszközök egyikét helyesen kell felhasználni a tömegpolitikai munkában. A májusi plénum határozata világosan kimondja, hogy nem engedjük aláásná a párt tekin­télyét, nem tűrjük a szocializ­mus alapja elleni támadásokat, és nem tűrjük a támadásokat a Szovjetunióval való szövetsé­günk ellen, mert ez az alapja nemzeti és állami biztonságunk­nak. Minden értelmes ember csak csodálkozhat az alaptalan me­séken, hogy kedvezőtlen a Szovjetunióval folytatott keres­kedelmünk. Tudnunk kell, hogy a szovjet gabonaszállítások több mint fele részben fedezik szük­ségleteinket, Csehszlovákia minden lakosára 110 kg a Szov­jetunióból behozott gabona jut, s ez azt jelenti, hogy minden harmadik zsemlye, amit elfo­gyasztunk, szovjet búzából ké­szült. Pillér elvtárs ezután gazda­sági kérdésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a szocia­lista országok, határozottan végrehajtják gazdasági reform­jukat, és szemlátomást javul gazdasági helyzetük. MI, külö­nösen az utóbbi időben, nem vettünk tudomást ezekről a ta­pasztalatokról, sőt nem szentel­tünk kellő figyelmet a tőkés országokban létrejött nagy gaz­dasági csoportosulások tapasz­talatainak. Mi marad hátra ezekben a napokban az antiszocialísta erőknek, amikor a párt a ve­zetéstől az alapszervezetekig támadásba lendül? Megmarad­nak éppen a gazdasági síkon, ahol a helyes intézkedések ha­tása törvényszerűen megnyilvá­nul, bár kissé későbben, mint a tisztán ideológiai küzdelem­ben. Tovább fognak küzdeni? Tovább fognak dolgozni a saját elképzeléseik szerint? Igen. És­pedig aszerint a jelszó szerint, amire jól emlékszünk az 1948 februárjában vívott küzdelem­ből: „Minél rosszabb, annál jobb!" Mind ezzel azonban el­vileg és operatíve le kell tud­nunk számolni. Most, amikor súlyos tapaszta­latok után ismét marxista—leni­nista forradalmi pártot építünk, minden kommunistának vérévé váljon a tudat, hogy nem lehet különválasztani a szavakat és a tetteket. A párt mint a mun­kásosztály élcsapata, nem tűr­het soraiban kétarcú embere­ket. A kommunista nem ülhet egyszerre két széken. A párt szilárd és egységes volt, s an­nak ls kell maradnia. A nemzetvédelmi miniszter napiparancsa (ČSTK) — Martin Dzúr vezér­ezredes, nemzetvédelmi mi­niszter tegnap a csehszlovák néphadsereg katonáinak a kö­vetkező napíparancsot adta ki: „A CSKP KB májusi plénuma után a határozat alapján a CSKP elszánt küzdelmet indított társadalmi, politikai viszonyai­nak konszolidálásáért. A pártta­gok túlnyomó többsége az ösz­szes polgárokkal együtt társa­dalmunk bonyolult problémái­nak békés, céltudatos és elvhű megoldását óhajtja, és a CSKP KB áprilisi és májusi plénumá­nak irányvonala mellett foglal állást. A CSKP KB májusi plé­numának határozatait vallják a csehszlovák néphadsereg kato­nái, parancsnokai, pártpolitikai gépezete, kommunistái és a pár­tonkívüliek is. A párt és az ál­lam vezetőségének igyekezete ezzel egyre inkább gyengíti a jobboldali ellenzéki, szocialista­és szovjetellenes erőket, me­lyek röplapok és különféle rém­hírek terjesztésével zavart Igyekeznek kelteni a polgárok körében, bizalmatlanságot a párt és az állam vezető funk­cionáriusaival szemben. A hadseregnek, a szocialista állam hatalmi eszközének nem­csak az a küldetése, hogy szö­vetségeseinkkel együttműködve biztosítsa a szocialista államnak a külső ellenségtől való védel­mezését, hanem jelentős szere­pet játszik a politikai konszoli­dációs viszonyokban és a szo­cialista rend védelmezésében a belső ellenséges erőkkel szem­ben. A csehszlovák néphadse­regnek éppen most, a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évforduló­ja Időszakában kell tanúságot tennie politikai szilárdságáról, és harci hagyományai szellemé­ben meg kell szilárdítania a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés tagállamai hadseregeivel való testvéri-bajtársi szövetsé­get." A nemzetvédelmi miniszter napiparancsának befejező részé­ben felszólította a párt politi­kai szerveit, a pártszervezete­ket és a hadsereg katonáit, hogy nyújtsanak segítséget a parancsnokoknak azon felada­tok teljesítésében, melyeket na­piparancsban meghagyott nekik. A napiparancsot a nemzet­védelmi miniszterrel együtt a CSSZSZK kormányának nemzet­védelmi államtitkára is aláírta. "közélet Elhalálozások — A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Štefan Miškovič késmárki nyugdí­jasnak, aki 1921-től a CSKP tagja, a munkásmozgalomban kifejtett finfeláldozó munkásságáért 70. születésnapja alkalmából az „Épí­tésben szerzett érdemekért" ki­tüntetést adományozta. — LUDVlK SVOBODA köztársa­sági elnök Indonézia államfinnepe alkalmából üdv izlő táviratot kül­dött Suharto tábornoknak, az In­donéz Köztársaság elnökének. — Dr. PETER COLOTKA, ax SZSZK miniszterelnöke Miroslav Válek művelődésügyi miniszter jelenlétében fogadta Vittorio Winsptear Guicciardi urat, az ENSZ európai hivatalának főigaz­gatóját, aki Václav Pleskot kfil­figyi államtitkár meghívására Csehszlovákiában tartózkodik. A Krasznaja Zvezda a legutóbbi kínai határprovokációról Moszkva — A szovjet hadse­reg lapja, a Krasznaja Zvezda a határőrcsapatok politikai cso­portfőnökségétől kapott értesü­lése alapján beszámol az au­gusztus 13-1 kínai határprovo­kációk részleteiről. A szovjet határőrök — írja a lap — már augusztus 12-én gyanús élénk­séget tapasztaltak a határ túl­oldalán. Ekkor, a további bo­nyodalmakat elkerülendő, ta­lálkozóra hívták meg a kínai határvédelem képviselőjét, az utóbbi azonban nem volt haj­landó a megbeszéléseken részt venni. Augusztus 13-án több kí­nai fegyveres csoport megsér­tette a szovjet határt és mint­egy 700 méterre behatolt az or­szág területére. Miután felszólí­tották őket a távozásra, a kí­nai kalandorok tüzet nyitottak a szovjet határőrökre. Amikor a két fél között tűzharc alakult ki, a kínaiak megpróbáltak erő­sítéseket vezényelni a helyszín­re. A szovjet határőrök azonban Pjotr Nylkityenko alezredes pa­rancsnoksága alatt szétverték a kínai provokatőröket és kiker­gették őket a Szovjetunió terü­letéről. A Szovjetunió határának vé­delmére rendelt katonák ezúttal is állhatatosan, hőslesen és ön­feláldozóan védelmezték orszá­gukat. Többen közülük sebesül­ten ls folytatták a harcot. Az egyik csoport megrohamozott egy kínai egységet, amely egy magaslatról árasztotta el tűz­zel a határőröket. Ennek a ro­hamnak a során ejtettek foglyul két határsértőt. A Krasznaja Zvezda végül hangoztatja, hogy a kínai ható­ságok május óta láthatólag szántszándékkal élezik a hely­zetet a szovjet—kínai határon, a szemipalatyinszki területen, s rendszeresen szerveznek határ­sértő akciókat. A szovjet fél többszörös erélyes tiltakozása eredménytelen maradt. (ČSTK) — Augusztus 14-én a krCi kórházban életének 88. évében rövid betegség után el­hunyt Quido Maria Vyskočil cseh író. Az elhunytat kedden, augusztus 19-én 14 órakor bú­csúztatják a strašnicci krema­tórium nagy ravatalozó-helyisé­gében. Poprádon csütörtökön 77 éves korában elhunyt Jozeí Brondoš, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának alapító tag­ja. Kiutasítottak egy svájci újságírót (ČSTK) — A csehszlovák ha­tóságok kiutasították az ország­ból Bruno Schläppi svájci új­ságírót, a St. Gallér Tagblatt, á Tagwacht és más lapok tudó­sítóját. Nevezett — visszaélve hely­zetével — valótlan állításokat terjesztett Csehszlovákiáról, rá­galmazta az ország vezetőit, tudatosan torz képet festett á belpolitikai helyzetről, s meg nem engedhető tevékenységet folytatott, s ezzel durván meg­sértette az akkreditált tudósí­tókra nézve kötelező előíráso­kat. A Biztonsági Tanács folytatja a libanoni panasi megvitatását (Folytatfis ax 1. oldalról) lalkozásban a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok nyújt segítséget. Ugyanakkor megrendüléssel nyilatkozott a Jordán folyó nyugati partján felállított menekülttáborokban látottakról. Nixon megválasztá­sát kővetően megkülönböztetett érdeklődést tanúsított a közel­keleti válság Iránt. Az új ame­rikai elnök januárban tartott sajtóértekezletén központi té­maként foglalkozott a közel-ke­leti válsággal. S bár különböző békeszólamokban nem volt hi­ány, ezeket a fejleményeket az a bejelentés követte, hogy az Egyesült Államok a jövő hónap­tól kezdve újabb repülőgépek szállítását kezdi meg Izraelnek. Heikal mindebből arra a követ­keztetésre jut, hogy a Nixon­kormány közel-keleti politikája hamarosan elődje vágányára kerül. Haifa — Pénteken reggel — e hónap folyamán Immár má­sodízben — arab gerillák Haifa kikötővárosban felrobbantották egy Izraeli olajfinomító csőve­zetékét. A kiömlő olaj lángra lobbant és jelentős anyagi ká­rok keletkeztek. A rendőrség szóvivője közölte, hogy 80 gya­núsított személyt őrizetbe vet­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents