Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-13 / 189. szám, szerda

Lengyelországi élmények III. Lodz és Csehszlovákia I.odzban, Lengyelország egyik ipari nagyvárosában előbb a helyi napilap szerkesztőségébe, majd a textilkombinátba, végül — mintegy búcsúzóul és utunk tapasztalatának az összegezése végett — a lodzi vajdaság központi pártbizottságára látogattunk el. Feltűnt, hogy itt is, ott is Egri bikavérrel és Budafoki konyakkal kínáltak meg. Mikor megkérdeztem, minek tulajdonítsuk, hogy ilyen közkedveltek a magyarországi Italok, azt válaszolták, hogy Lodz Szeged testvérvárosa. Ám nemcsak Magyarország déli városával, hanem igen jó kapcsolatot tartanak fenn csehszlovákiai és más magyarországi városokkal is. A csehszlovákiai újságírókat Lengyelországban azért kínálják magyar itallal, hogy egy kissé ezzel is kifejezzék a csehszlovák—lengyel—magyar barátságot és azt, hogy a szocialista országok közel állnak egymáshoz és kedveltek egymás árui. A lodzi textilkombinátban a több mint 100-éves üzem történetét és a felszabadulás óta megtett utat bemutató kiállításon az lepett meg, hogy a tárlat rendezői külön hangsúlyozták azt, milyen az üzem kapcsolata a szocialista országokkal, köztük Csehszlovákiával. Grafikonokkal számoltak be arról, hogy Csehszlovákiából honnan kapnak és Csehszlovákiába hova szállítanak készárut és nyersanyagot. A bemutató tablóit magyarázva az üzem igazgatója és főmérnöke elmondta, hogy bár a lengyel textilgyártás is fejlett, és büszkék áruikra, hálával gondolnak arra a segítségre, amelyet technológiájuk és általában az egész textilgyártás tökéletesítéséhez a csehszlovák szakemberektől kaptak. A csehszlovákiai textilgépek — mondták — joggal örvendenek világhírnévnek. Ismerjük sikereiket és csak dicsérni tudjuk azt az eredményt, amelyet az utóbbi években önöknél mind a termelés növelése, mind az új munkamódszerek bevezetése területén elértek. A jelenleg 750 000 lakosú Lodz évente 48 milliárdos termelési értéket ad a lengyel népgazdaságnak. A lengyel textil-, illetve ruhaipar 60 százalékát a lodzi üzemek termelik. De Lodzban a többi között a vegyipar is rohamosan fejlődik. Jelenleg is több új gyár épül a városban. A gumigyár rövidesen évente 30 millió pár csizmát fog termelni. Ebből 12 millió párat exportra készítenek. Bár az üzemben elsősorban a textilipar fejlődéséről tájékoztattak és azt hangsúlyozták, hogy milyen stádiumban van az új kötőipari üzem építése, örömmel újságolták azt is, hogy városukban rövidesen felépül az új csapágygyár. Jól esett hallani a város fejlődését és a helyi üzemnek a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatait ecsetelő elbeszéléseket. Válaszul elmondtuk, hogy mi is ismerjük a lodzi termékeket és Csehszlovákiában is keresett áru a lengyel textil. Chopin szülőhelyén Lengyelországi tartózkodásunk utolsó előtti napján ellátogattunk Chopin szülőfalujába, a Varsótól mintegy 60 km-re levő Zelezowa-Wola-ba. Már Varsóban megbizonyosodtunk arról, hogy a lengyelek úgy tekintenek Chopin alkotásaira, mint legszebb, legnemesebb nemzeti tulajdonságaik kifejezőjére és megőrzőjére. Ezzel magyarázható az is — amiről kísérőink varsói sétánk során már első nap tájékoztattak —, hogy midőn a fasiszták elfoglalták Varsót, elsőnek Chopin szobrát rombolták le. Tudták, hogy a nagy lengyel hazafi zenéje egyet jelent a lengyel népA varsói Chopin-emlékmű. pel és hogy e nagy virtuóz művészete úgy szétáradt az országban és annyira egyesült nemzete lelkivilágával, hogy aki a lengyel nép létére tör, annak Chopin emlékét is meg kell semmisítenie. Az emlékművet Varsóban a háború után helyreállították és rendbehozták a szintén megrongált szülőházat is. Ma mindkét helyre a lengyelek és a külföldiek százai zarándokolnak el. A puritán egyszerűséggel berendezett szülői ház alig mond valamit a zeneköltő életéről és művészetéről. Mintha mindent zenéjével akarnának kifejezni. S a hangszalagról állandóan közvetített Chopin-művek nemcsak a ház előtti hangversenyteret és a tágas parkot, hanem a kis ház szobáit is állandóan megtöltik a chopinl muzsika csodálatos dallamaival. Aki ismeri Chopin életét és érti a zene nyelvét, az tudja, érzi, hogy a lengyel föld utáni honvágy énekel a noktürnökben, a lengyel nép heroizmusa a polonézekben és egy nemzet történelme visszhangzik a merengő és fellobbanó balladákból. Kísérőnk elmondta, hogy Chopin élete nagy részét Párizsban töltötte. Bellini, Paganini, Berlioz, Liszt és más nagy zeneszerzők hatottak rá. A legmegrázóbb emléke azonban a levert szabadságharc, az elnémított lengyel költészet, tudomány, muzsika, a lengyel földönfutók, akik Berlinben, Párizsban, Londonban és a világ más városaiban próbáltak meg — akárcsak az 1848-as magyar szabadságharc hősei — híveket gyűjteni a nemzeti ügy számára. Chopin megrázó élményeitől ihletve műveibe iktatta a lengyel népzene gyöngyszemeit, és valamennyi általa művelt műfajban új, utóbb mintává vált eredeti formatípust alkotott. A szülői házban tudtam meg — aminek előbb a fordítottját gondoltam —, hogy viszonylag ritkán hangversenyezett. Inkább és elsősorban tanított. Művészetében a romantikus zongoramuzsikát, annak szabad, ellentétekkel tele játékmódját alakította ki. Az európai zene harmóniavilágát és a zongoratechnikát forradalmian megújította. Művészete hazája lángoló szeretetén alapult, és a lengyel nép gondolatait, reményeit, szabadságra és függetlenségre törekvését tükrözi. A vendégkönyvben a különféle bejegyzések mellett több magyar, szlovák és cseh nyelvű szöveget is találtam. A látogatók azt mondták el, örülnek, hogy megismerkedhettek Chopin szülőhelyével és itt élvezhették a nagy zeneszerző és zongoraművész művészetét. A szülői ház parkjában rendezett hangversenyt mi is hoszszan hallgattuk. Sok szép élménnyel gazdagodtunk. BALAZS BÉLA Valentyina Tyereskova az autogramgyüjtők körében. A szovjet űrhajós a jubileumi ünnepségek alkalmából tartózkodott Lengyelországban. 9 dtt mái emelt fádat? Csak azért kérdezem, mert én már majdnem ettem. Tegnap ugyanis egy szép fényes dobozt találtam a konyhában és közöl ték velem, hogy az az én ebé dem. Tetszik tudni, családom nőtagjai csak tejet Isznak, némi kis ötnapos zsemlyemorzsát rágcsálva hozzá. Hz a táplálékuk hetenként kétszer, kedden és szerdán, a hét többi napján egyáltalán nem esznek, mert állítólag ez a legjobb fogyókúra, aki egy évig csinálja, annak még a bőre is lefogy. Szóval én vagyok az egész család ban az egyetlen falánk és ezt bizonyítandó azonnal megnyaltam a szép fényes dobozt, mert szeretek torkoskodni is. A szép fényes doboznak semmi íze nem volt és már éppen pityeregni kezdtem a szomorúságtól, amikor szeretteim megvigasztaltak: Gyula, te ló — mondták gyengéden — nem a dobozt kell megenni, hanem ami benne van. Ha nem tudnád, ez marhahús fóliában. Izgatottan vártam a déli harangszót, kérdeztem, ne kössek-e csokornyakkendőt a bugyolált marha tiszteletére, de közölték velem, hogy kivételesen eltekintenek a flanctól. Aztán kivették a dobozt a sütőből, kinyitották és elém tették. A szép fényes doboznak két rekesze van, az egyik rekeszben volt 138 szem rizskása és 23 szem zöldborsó, a másik rekeszben volt egy szem húsdarabka, ami olyan árván, szomorúan lötyögött a nagy rekeszben, olyan szánnivalóan aprócska volt, hogy megsajnáltam. Kihalásztam a dobozból, aztán lassan, megrendülten szemelgetni kezdtem a rizskását meg a zöldborsót. Egész idő alatt arra gondol tam, hogy ezeket a fóliába csomagolt ételeket talán újszü lötteknak szánták, talán csak gyermektápszer vagy asztráltestü lények eledele, esetleg madáreledel, viszont én nem vagyok sem csecsemő, sem olyan asztrál izé, sem kanári, hanem egy pocakos fiú, tehát olyan éhes maradtam, hogy az autó buszban rámszóltak, kapcsoljam ki a tranzisztoros rádiómat, pedig csak a gyomrom korgott. Talán ha megettem volna a fóliát is... PÉTERFI GYULA IZSA 1969-ben A község utcáin tűsarkú cipőben is lehet járni # Az ű) vendéglőben zenegép is van # Mikor adják át végre az iskolát? # Megszűnik a huzavona a hnb és a Jednota között? 0 Az egyváltásos tanítás csak a magyar iskola tatarozásával oldódik meg # A község nagy részében már van vízvezeték 0 A mozit végleg bezárták # Színházlátogatás helyben és Komáromban 0 A körzeti hivatal még nem működik Rekkenő hőségben érkeztünk meg Izsára. Palkovics Bélát, a hnb elnökét azonban mégsem az árnyékban megbújva találtuk, hanem abban az utcában, ahol gyalogjárót építenek. Gyakran meglátogatja a gyalogjáró készítőit. Ám nem azért, mintha azokat állandóan ellenőrizni kellene, hanem egyszerűen azért, hogy lássa az eredményt, amelynek talán senki sem örül jobban a községben, mint maga az elnök. Nem is tagadja, hogy a gyalogjárók létesítése a „szenvedélye". „Azt akarom — mondja —, hogy Izsa utcáin tűsarkú cipőben is lehessen járni." S hogy ez előbb-utóbb megvalósul, azt az eddigi eredmények máris sejtetik, hiszen tavaly 2400 méter gyalogjáró készült el, idén pedig 2500 méter. Két utcában már régebben van járda. csupán a mostani magyar is*ko= la általános javítása után. Az iskolával egyidejűleg tanítói lakások is épülnek. De a négy lakásból eddig csak egyre van igénylő. Lényegében megoldódott a lakosság lakáskérdése is. Csupán 5—6 lakásigénylést tartanak számon a községben. A felépített házak némelyike még nem teljesen készült el, egyikmásikban a mellékhelyiségeket csak utólag rendezik be. A község nagyobb részében már a vízvezetéket is bevezették. A helyi ivóvíz azonban a szakemberek szerint ártalmas, ebből származó megbetegedés azonban még nem fordult elő. A falu kulturális élete sokban hasonlít más községek kulturális életéhez. A mozilátogatás itt is olyan gyatra volt, — általában csak 5—6 néző volt egy-egy előadáson —, hogy a vetítést v . ... * MK : 5§S , » AZ 0f ISKOLA. Persze nemcsak a járda révén változik a falu képe. A csupa új vagy tatarozott ház jelenti elsősorban a község újjászületését — a medréből kilépett Duna annak idején bizony itt is pusztított. Ha a falu új arculatáról beszélünk, nem feledkezhetünk meg az új és nagyon impozáns vendéglőről sem, amelyben olyan házikolbászt szolgálnak fel, amely valóban minden igényt kielégít. A vendéglőtől alig néhány méternyire épült, vagyis még mindig épül az új iskola. Pontosabban szólva, már felépült, csupán még mindig nem adták át. Azaz már ötször is összejöttek az illetékesek, hogy átadják, de a megállapított hibák minden összeírás alkalmával újból felmerültek. Vagyis az Érsekújvári Magasépítő Vállalat nem javította ki a hibákat — az elnök tájékoztatása szerint. Arról van szó, hogy rosszul készítették el a lapos tetőt, és ennek következtében befolyik a víz az épületbe. Űgy látszik, nem árt, ha ezúttal is felhívjuk az illetékesek figyelmét arra, — amit egyébként mindenki tud! —, hogy rohamosan közeledik szeptember elseje, a tanév kezdete. Az iskola felépítésével függ össze az a nézeteltérés is, amely a hnb és a Jednota között keletkezett. A már említett új vendéglő csatornáját ugyanis a Jednota rákapcsolta az új iskola csatornájára. Az iskola kanálisát pedig csujíán 300 személyre tervezték. Vagyis a terven felüli megterhelés később komoly gondokat okozhat. A nemzeti bizottság csak úgy egyezne bele abba, hogy a vendéglő is használja az iskola csatornáját, ha annak karbantartását a Jednota vállalná. Erről pedig a Jednota illetékesei hallani sem akarnak. Arra hivatkoznak, hogy állítólag az iskola tervezője megengedte a kanális használatát. Mindent egybevetve egy olyan huzavonáról van szó, melynek megoldása nem húzódhat sokáig. Az ügy végleges lezárása előtt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az iskola a község tulajdona, vagyis a nemzeti bizottság rendelkezik vele ... Egyébként a jelenlegi kétváltásos tanítás az új iskola átadásával nem szűnik meg teljesen. (A szerző felvétele

j meg kellett szüntetni. A művelődési házban rendszeresen rendeznek táncmulatságot. A vendégszereplök jóvoltából színdarabot is láthatnak a helybeliek — többnyire komáromi, nyitrai és budapesti művészek lépnek fel. Amikor a község lakosainak mentalitására tereljük a szót, az elnök egy adomát mond el, mely szerint Kolumbusz Amerikába utazva visszafelé jövő izsai asszonyokkal találkozott Azok ugyanis akkorra már eladták a tejfelüket. A tréfás népbölcselet valóban találóan jellemzi az izsaiak szorgalmát és leleményességét. Ezért egy kissé meglepődünk, amikor az elnöktől megtudjuk, hogy a hnb nem létesített mellékágazati üzemet. Igaz, azt is megtudjuk, hogy eredetileg terveztek ilyesmit; O^traván akartak megnyitni egy zöldségüzletet, amelyet helybeli áruval láttak volna el. Számításaikat azonban megzavarta a nemzeti bizottságok mellékágazati üzemeire vonatkozó új törvény, amely szerint a járás területén kívül végzett szolgáltatásokért 10-től 25 százalékig terjedő nyereségelvonásra kényszerültek volna. A helyi szövetkezet egyébként foglalkozik melléktermeléssel — építkezéssel és fuvarozással. Elsősorban azonban növénytermesztésre és állattenyésztésre rendezkedett be. Eredményei túlzás nélkül figyelemreméltóak. Megtörtént például, hogy a tejhozam olyan gyorsan emelkedett és a növendékállatok súlya oyan rohamosan gyarapodott, hogy azt a járáson el sem akarták hinni. Ezt úgy érték el, hogy a nagymegyeri tejüzemből szállított savóval etették az állatokat. A szövetkezeten kívül elsősorban Komárom jelenti a munkalehetőséget az izsaiaknak — főleg a hajógyár, az Agrostroj és a Doprastav .. . A közigazgatás átszervezése Izsát eddig még nem igen érintette, mivel a komáromi járás ban egyelőre nem kezdték meg működésüket a körzeti hivatalok. Az izsaiak a komáromi körzetbe fognak tartozni. A lakosság és a község vezetősége egyaránt sokat vár a hivatal munkájától. füLöp imr

e 1HBÍI VIII.