Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-02 / 180. szám, szombat

A népgazdaság fejlődése 1969 első felében (Folytatás a* 1. oldalról) ben kezdődött lelassulása az idén tovább folytatódott. Az első- félévben az Ipari termelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva csak 3,7 százalékkal növekedett; a növekedés a CSSZK-ban 3,0 százalékos, az SZSZK-ban 5,8 százalékos volt. Az ipari termelés növekedése dinamikájának lelassulását a termelés szervezésének és a munkatermelékenységnek az alacsony színvonala, a munkaidő elégtelen kihasználása, a szakképzett dolgozók relatív hiánya, a nyersanyag és a teljesítőképesség elégtelensége okozta. A munkaidő 3,5 százalékos lerövidítésével csökkent munkaidőt nem pótolta a munkatermelékenység megkívánt növekedése. Míg a múlt évben a népgazdaság B csoportjában (közszükségleti cikkek gyártása) növekedett gyorsabban a termelés, addig az idei első félévben ellentétes irányzat mutatkozott. A tavalyi első félévhez hasonlítva az A csoportban (termelőeszközök gyártása) 3,9 százalékkal, míg a B csoportban 3,2 százalékkal növekedett a termelés. Egyes ipari ágazatokban a termelés a tavalyi szint alá csökkent, pl. az építőanyag, textíliák, fürészelt faanyagok és a húsfélék termelésében. A múlt év első feléhez viszonyítva 1969 első felében a legfontosabb iparágak termelése a következőképpen alakult. A tüzelőanyagipar termelése 6,5 százalékkal, ebből a kőolaj feldolgozása 8,3 százalékkal növekedett. A bányászok rendkívüli erőfeszítése, elsősorban a szombati és vasárnapi műszakokban végzett fejtés eredményeképpen a szénjövesztés 2 695 000 tonnával növekedett (5,4 százalék). A népgazdaság szilárd tüzelőanyagokkal való ellátása azonban további rendkívüli intézkedéseket követel meg. Az energiatermelés 0,8 milliárd kilowattórára (4,0 százalék) növekedett. A vaskohászatban a nyerstermelés gyarapodása 2,6 százalék. A vegyipar, a gumi- és azbesztipar 6,2 százalékkal fokozta termelését. A gépiparban a növekedés 4,5 százalékot tesz ki. Az építőanyagipar termelése 0,2 százalékkal csökkent. A cementgyártás a múlt évi azonos Időszak termelésének csak 95,9 százalékát, a mész előállítása pedig a 94,3 százalékát érte el. A közszükségleti cikkek termelésében — az üveg- és kerámiaipart, valamint a nyomdaipart kivéve — valamennyi Iparág termelése stagnál vagy a múlt év azonos időszakában elért színvonal alá esett. A kedvezőtlen fejlődés főképpen a kapacitáshiány, az alacsony technikai színvonal és a nyersanyaghiány okozta. Az élelmiezeripar egész termelése csak 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1968 első felében. A helyzet alakulását különösen a húsfeldolgozás mennyiségének erős csökkenése befolyásolta. Nincs biztosítva a vágómarhák folyamatos szállítása. Viszonylag jobb eredményeket értek el a tej, a gyümölcs és zöldség feldolgozásában, valamint a cukorkafélék, a bor és a szeszes italok gyártásában. A hazai piacon és a kivitelben az áruértékesítés nagykereskedelmi árakban számítva, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, 1969 első felében az előzetes adatok szerint 5,2 százalékkal növekedett. Az ipari üzemekben a foglalkoztatottság növekedése az előző évekhez viszonyítva lelassult. A munkatermelékenység csekély rendelkezése miatt a termelés növekedését egyes ágazatokban főként az alkalmazottak számának gyarapításával érték el, ami ellentétben áll a gazdasági politika alapelvelvei. A múlt év hasonló időszakával összehasonlítva az iparban dolgozók száma 18 000-rel, vagyis 0,8 százalékkal szaporodott. 1969 első felében továbbra ls kedvezőtlenül alakul a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedésének aránya. Az Ipari dolgozók átlagkeresete a múlt év első feléhez viszonyítva 7,8 százalékkal, míg a munkatermelékenység csupán 2,9 százalékkal növekedett. A munkások átlagfizetése 1969 első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 8 százalékkal, míg a mérnöki-műszaki dolgozók és hivatalnokok állagfizetése 5 százalékkal növekedett. Mezőgazdasági termelés A mezőgazdasági fejlődés arra enged következtetni, hogy az Idén aránylag jó eredményeket érünk el, annak ellenére, hogy a múlt évi magas színvonallal összehasonlítva mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bizonyos kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. A növénytermesztésben tovább csökkent a cukorré|)a és a burgonya vetésterülete az évelő takarmányok és a gabonafélék javára. A vegetációs tényezők eddigi hatása arra mutat, hogy a növénytermelés nem éri el a tavalyi termelési eredményeket. A felmérések alapján feltételezhető, hogy a növénytermesztés egész színvonala némileg meghaladja az 1967-es színvonalat. A mezőgazdasági földterület csökkenése következtében a vetésterület a múlt évihez hasonlítva 8000 hektárral kisebb. 1969-ben a kiválasztott terményekből felmérés szerint a következő eredményekre számítunk: Terményfajta Becslés Terv Tényleg. eredmény 1988 M a tCO K CO 01 en JS > N £ < £ szonyftott eltérés o o T-t M H O 00 •e co B ej H- r-) Búza összesen 3145 2744 3153 — 8 { 401 99,7 Rozs 627 735 769 —142 —108 81,5 Árpa összesen 2218 1887 2113 4 105 + 331 105,0 Zab 909 892 889 -f 40 -f 17 104,8 Gabonafélék -f 40 104,8 összesen 8899 8258 6904 — 5 + 841 99,9 Repce 47 88 73 — 26 — 21 84,4 Az SZSZK-ban a gabonafélék hektárhozama magasabb, míg a CSSZK-ban alacsonyabb lesz a vegetációs feltételek következtében. A múlt évvel összehasonlítva az állattenyésztési termelés színvonala alacsonyabb. A tejet és a vágóbaromfit kivéve valamennyi terményfajtából kevesebbet vásárolták fel, mint 1968-ban. Az állattenyésztési termékek felvásárlási eredményei: 1968 első Mértékegység Idei első félévéhez Index ezer tonna félév viszonyított különbség Index Vágóállatok összesen B 540,9 — 28,1 95,1 Ebből vágómarha » 258,8 — 3,7 98,6 vágósertés » 228,4 — 27,2 89,4 vágóborjú tl 22,1 — 2,1 91,5 vágóbaromfi t) 30,5 + 4,6 117,8 Tej millió liter 1731,5 + 58,5 103,5 Tojás millió darab 909,6 —112,5 89,0 A felvásárlást már a múlt év- számbeli csökkentésével fedezben részben az állatállomány ték, és ezen a téren a helyzet még az idén sem javult. Július 1-én a sertések száma a múlt évivel szemben 256 000-el volt kevesebb. Az egyes súlycsoportokban mutatkozó jelenlegi helyzet alapján feltételezhetjük, hogy a sertéshústermelésben az év vége felé bizonyos javulás várható. A szarvasmarlimállomány 144 000-rel, ebből a tehenek száma 44 000-rel csökkent. Az idén mintegy 525 000 tonna sertéshús termelését feltételezzük, ami a tavalyi menynyiségnek 98 százaléka. A múlt évihez viszonyítva a napi átlagfejés tehenenként 0,25 literrel, az egy tyúkra számított átlagos tojáshozam pedig 5,2 darabbal növekedett. Tanoncviszonyba 1969. V. 31ig 10 592 fiatal lépett (tavaly a hasonló időpontig 14 764 fiatal). Ezenkívül 1672 fiatal lépett munkaviszonyba, ami a tavalyi azonos időpontban levő helyzettel összehasonlítva 788 fővel kevesebb. A mezőgazdaság az első félévben 624 205 tonna tiszta tápértékű műtrágyát kapott. Ez 12,5 százalékkal meghaladja a múlt év első felében szállított műtrágya mennyiségét, a mezőgazdasági üzemek igényeit ennek ellenére csak 88.4 százalékra elégítette ki. Erdő- és vízgazdaság Az erdőgazdaságban az első félévben megközelítően 46 000 hektár területet fásítottak be. 7,4 millió teljes köbméter fát termeltek ki (mintegy 4 százalékkal kevesebbet, mint a múit év első felében). A faeladást 94 százalékra teljesítették. Az erdőgazdaságban dolgozók száma az elmúlt időszakkal összehasonlítva mintegy 4 százalékkal csökkent. A vízgazdaságban mintegy 2 százalékkal növekedett a külszíni vízfogyasztás, az ivóvízfogyasztás körülbelül 3 százalékkal nőtt. A vizek szennyezéséért a vállalatok megközelítőleg 275 millió korona kártérítést fizettek ki, 4 millió koronával többet, mint a múlt évben. Beruházási építkezés Az első félévben a beruházók továbbra ls erős nyomást fejtettek ki a beruházási építkezések kibővítése céljából. Feltételezések szerint az első félévben mintegy 33,3 milliárd korona értékű munkát és anyagszállítást eszközöltek, 2,2 milliárd koronával többet, mint tavaly ebben az időszakban. A beruházási munkálatok növekedésével azonban nincs összhangban az állóalapok átadásának üteme. Igen kedvezőtlen a helyzet az új lakások átadása terén. A fokozott gondoskodás ellenére az utóbbi évekhez viszonyítva 1969 első felében adták át használatra a legkevesebb lakást. 19 876 lakás készült el, ami a tavalyi eredmények 78,7 százaléka. Csehországban 13 750 lakás készült el (83,9 százalék), Szlovákiában pedig 6126 lakás (69,1 százalék), Az elkészült lakások közül 9539 szövetkezeti, 3707 pedig családi ház. Viszonylag gyorsan növekszik az új lakások építésének megkezdése. Az év első hat hónapjában 33 009 állami, szövetkezeti és vállalati lakás építését kezdték meg, 9903 lakással többet, mint 1968 első felében. Ugyanakkor 16 980 családi ház építése kezdődött meg, 1615-tel több, mint a múlt év azonos Időszakában. Építőipar Az első félévben az építőipari termelés növekedése lemaradt a múlt évi színvonal mögött. Ez elsősorban a dolgozók számbeli csökkenésének a következménye. Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 20 milliárd korona értékű építkezési munkát végeztek el. Az építkezési munkák mennyiségégében még mindig kevés a lakásépítés aránya, úgyszintén elégtelen a karbantartási és a javítási munkálatok részesedése. Az építőipar dolgozóinak átlagos száma 466,1 ezer volt, egy százalékkal kevesebb, mint 1968 első felében. A munkatermelékenység csak lassú ütemben növekedett, és lényegesen lemaradt az átlagfizetések növekedése mögött. A munkatermelékenység növekedése 2,9 százalékot tett ki, viszont az átlagfizetések növekedése elérte a 7 százalékot. Közlekedés A teherszállítás teljesítőkéI>essége az első félévben a rövidebb munkahét miatt nem tudta kielégíteni a népgazdaság szükségleteit. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 10,6 milliárd tonnával kevesebb árut szállítottak. A vasúti közlekedés 1,9, a Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat pedig 8,4 millió tonna áruval szállított kevesebbet. A személyszállítás 2,9 százalékkal csökkent, a szállított személyek száma 1153,3 millió volt, ebből a vasút 286,6, a Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat pedig 865,9 millió személyt szállított. A fizetésemelés ellenére a vasútnál továbbra ls munkaerőhiány mutatkozik. A légi közlekedésben az utasok száma a múlt év első felével szemben 6,8 százalékkal csökkent. A városi tömegközlekedési eszközök 880,6 millió személyt szállítottak, és ez a múlt évihez viszonyítva 5,1 százalékos csökkenést jelent. Külkereskedelem A külkereskedelem egész forgalma a múlt év első feléhez hasonlítva 1,5 százalékkal növekedett (a kivitel 0,4 százalékkal, a behozatal 2,7 százalékkal növekedett). A növekedés nem érte el az 1989. évi gazdasági irányelvekben kitűzött szintet. A szocialista országokba irányuló kivitel a múltév! szint alatt maradt, míg behozatalunk ezekből az országokból 3,7 százalékkal bővült. 1968-ban és az Idei év első felében az Importlehetőségek kihasználásával kimerítettük az egyes országokban felhalmozódott aktívánk lényeges részét. A nyers- és tüzelőanyagokon kívül jelentősen növeltük a közszükségleti cikkek behozatalát is a szocialista országokból. Ezzel ellentétes Irányzat nyilvánult meg a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelmünkben. A tavalyi első félévhez viszonyítva itt lényegesen növekedett a kivitel (8 százalékkal), míg a behozatal a múlt évi szinten maradt. Az állami gazdasági szervek pénzügyi gazdálkodása Az iparban és az építőiparban a termelés dinamikája csökkent, és ez fékezte ebben az évben az anyagi alapok létrehozásának ütemét is. Ennek következtében januártól májusig csökkent a rentabilitás. A kiadásokra fordított költségek terén a nyersanyagköltségek csökkenése minimális, viszont a bérek tartósan emelkednek. Az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva a szlovákiai gazdasági szervezetek a cseh szervezetekhez viszonyítva az összes pénzügyi mutatók terén gyorsabb ütemben növekedtek. A tiszta rentabilitás januártól májusig a CSSZK-ban 14,77% volt, vagyis 1,00 ponttal kevesebb, mint az előző esztendő azonos időszakában, az SZSZK ban viszont 10,10% volt, ami a múlt évihez viszonyítva 0,24 ponttat több. A dotációk és szubvenciók összege az év első öt hónapjában 3,6 milliárd korona volt, vagyis 8,8%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A készletek értéke az állami gazdasági szervezetekben (a nem számlázott, befejezetlen termékek nélkül) januártól májusig 6,7 milliárd koronával, vagyis 4,2%-kal nőtt. Életszínvonal, foglalkoztatottság, belkereskedelem Az életszínvonal fejlődésének a múlt évihez hasonlóan az a jellemző vonása, hogy a lakosság pénzbevétele gyors ütemben nő és a lakosság, több pszichológiai tényező hatására — a megnőtt jövedelmet Igyekezett a piacon realizálni, és ezért a fokozott áruszállítás sem tudta fedezni a keresletet. Az életszínvonal fejlődésének jellegzetes mutatói 1969 első felében a következők: A lakosság bevétele az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,4 milliárd koronával (13,6%) nőtt. Enned elsődleges oka a bérek 6,9 milliárd koronás (11,3%) növekedése. Előzetes számítások szerint az átlagos havi nominális bérek a népgazdasági ágazatokban (az egységes földmű vesszövet kezetek nélkül) az első félé.ben — az előző félévhez viszonyítva, 150 koronával (9%) nőttek, és elérték az 1824 koronát. A reálbérek viszonylagos növekedése 5,9% volt a kormány és az SZKT megegyezésében rögzített 2,5—3% helyett. A legnagyobb mértékben — 28,5%-kal — a szociális jövedelmek nőttek. Ugyanakkor a lakosság kiadása — az előző év első feléhez viszonyítva — 12,8 milliárd koronával (15,1%) nőtt. Ebből áruvásárlásra 9,3 milliárd koronát (növekedés 11,1%), szolgáltatásokra pedig 1,3 milliárd koronát (növekedés 11,1%) fordított. A foglalkoztatottság ütemének növekedése — az előző évhez viszonyítva — némileg csökkent. A foglalkoztatottak száma az SZSZK-ban 52 ezer fővel, a CSSZK-ban 40 ezer főve) nőtt. A nők foglalkoztatottsági aránya a népgazdaság szocialista szektorában június 30-án 44,8% volt. A lakosság kiadásának növekedése elsősorban a kiskereskedelmi vásárlások terén mutatkozott meg. A kiskereskedelmi forgalom az előző félévhez viszonyítva 10,0 milliárd koronával (15,9%) emelkedett. A hiánycikkek között szerepelt a disznóhús, az építőanyag, a bútor, az ágynemű, a szőnyeg, a törülköző, a bútortextil, a mosógép, a rádió, a csehszlovák gyártmányú televíziókészülék stb. A kiskereskedelmi árak a múlt év első feléhez viszonyítva 3,1 %-kal emelkedtek. Az iparcikkek ára 4,6%-kal, a közétkeztetés 4,1%-kal, a szolgáltatás 3,7 %-kal nőtt. Ennek következtében a munkáscsaládok létfenntartási költsége 3%-kal, az alkalmazottaké 2,8%-kal, a szövetkezeti parasztoké 3,4%-ka! és a nyugdíjasoké 2,5Vo-ka1 emelkedett. Egészségügy, oktatásügy, szociális biztosítás A kórházi ágyak száma az első félév végén 173 930 volt. Ebből a CSSZK-ban 129 568, a SZSZK-ban 44 362. A bölcsődékben, csecsemőgondozókban és gyermekotthonokban 71361 hely volt, éspedig a CSSZK-ban 51153, az SZSZKban pedig 20 208. Az előző évhez viszonyítva az óvodások száma az 1968—69-es tanévben 7600 fővel nőtt. Az első félévben 3 065 000 nyugdíjasnak 11 milliárd korona nyugdíjat folyósítottak (növekedés 19,6%). Az öregségi járadék átlag 830 korona volt, 62 koronával több, mint az előző évben. A dolgozóknak, a kisipari termelőszövetkezeti tagoknak 7,4 milliárd korona táppénzt fizettek ki (növekedés 44,8%). A szülési segély 469 millió korona, a családi pótlék összege pedig 3,9 milliárd korona volt. Népszaporulat Az év első hónapjaiban több volt a házasságkötések és születések száma, de ugyanakkor nőtt a halandóság, az abortusok és a válások száma is. Hazánk természetes népszaporulata az első félév végén 28 600 fő volt. Ugyanebben az időben az ország lakosságának száma 14 417 000, ebből a CSSZK lakosságának száma 9 898 000, az SZSZK lakosságának száma pedig 4 519 000 fő volt. iqfifl VIII. 2.