Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-02 / 180. szám, szombat

Szamuely Tibor emiékének ütve 11 évvel ezelőtt, 1919. au­gusztus 2-án mártírhalált halt wmagyar nép nagy fia, a rendít­hetetlen forradalmár, Szamuely Tibor. Szamuely Tibor 1890. decem­ber 2-án született Nyíregyházán, abban a nyírségi városban, ahol szlovák parasztok és kézműve­sek alkották a lakosság zömét. Apja kis fizetésű raktárnok volt egy terinényraktárban. Tibort az elemi iskola öt osztályának elvégzése után a nyíregyházi evangélikus gimnáziumba Írat­ták be. Itt a temperamentumos, szókimondó gyerek hamar ösz­szeütközésbe került tanáraival. A harmadik osztályból kicsap­ták. A további évek folyamán tanulmányait a győri gimná­ziumban folytatta. A kereskedel­című művében férje nagy Je­lentőségű moszkvai útjával kap­csolatban megjegyzi, hogy „Ti­bor hazaérkezése után még na­pokig izzott az emlékek égő parazsában". Ugyanitt idézi Zal­ka Máté visszaemlékezéseit Szamuely útjáról, amely még 1933. július 31-én jelent meg az „Ogonyok" című folyóiratban. „ ... A Kárpátokon túlról jött vendég érkezésének napja egy­beesett a dolgozók általános katonai kiképzéséről szóló ren­delet kibocsátásának évforduló­jával. Ezen a napon tartották meg a fővárosi munkásság fegy­veres erőinek szemléjét a moszkvai Vörös téren. Lenin értesítette Szamuely elvtársat, hogy vegyen részt a díszszemlén ..." A szemle már Szamuely Tibor Moszkvában a díszszemlén 1919-ben Lenin mel­lett (pilótaszemüveggel) ISB9 VIII. 2. mi főiskola elvégzése után kü­lönböző napilapoknál szerkesz­tőként dolgozott. 1914 decem­berében bevonult katonának. 1915-ben a keleti frontra küld­ték, ahol 1.915. május 15-én fog­ságba esett. Végigjárt egész sor hadifogolytábort, ahol szünte­lenül agitált, a szocializmus eszméit hirdette. Az októberi forradalom új szakaszt jelentett Szamuely éle­tében. 1918-ban Moszkvában megalakult az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága mellett mű­ködő magyar kommunista cso­port. A csoport alapító tagjai Kun Béla, Szamuely Tibor, Pór Ernő és Rudnyánszky Endre voltak. Tevékenységük iránt Le­nin is érdeklődött. 1918 áprili­sában Moszkvában kiadták a „Szocialista Forradalom" clmfl lapot, amelyet Szamuely alapí­tott és szerkesztett. A moszkvai magyar pártcso­port utasítása értelmében 1918. december 25-én visszatért hazá­jába. Pestre érkezése után kooptálták a párt központi bi­zottságába, és megbízták a Vö­rös Ojság szerkesztésével. A Ta­nácsköztársaság idején helyet­tes hadügyi, majd közoktatás­ügyi népbiztos lett. 1919. ápri­lis 21-én kinevezték a front mögötti katonai bizottságok el­nökévé. A hadszíntereken mu­tatkozó ellenforradalmi mozgal­mak elfojtása, a front mögötti polgári lakosság és katonai cso­portok rendfenntartása tarto­zott a hatáskörébe. 1919. április 20-án Böhm hadseregparancs­nok a budapesti hadseregcso­port biztosává nevezte ki. Sza­muely Tibor vaskeze egyaránt érezhető volt mind a fronton, mind a front mögött. Ö lett az ellenforradalom réme és gyűlö­letének céltáblája. 1919 május végén a Vörös Új­ságban hadseregparancs jelent meg: „Szamuely Tibor elvtársat a hadseregparancsnokság fon­tos hadműveleti ügyben az Orosz Tanácsköztársaság vezér­karához vezényelte. Más össze­köttetés híján Szamuely Tibor repülőgépen tette meg a két­ezer kilométeres utat. Kiváló eredménnyel végezte a rábízott feladatot. A forradalmi kor­mányzótanács és a magam ne­vében dicsérő elismerésemet fe­jezem ki Szamuely Tibor elv­társ áldozatkész vállalkozásá­ért, és egyúttal külön dicséret­tel adózom Dobos István pilóta elvtársnak, aki bátor szívvel vállalkozott a pilóta nehéz sze­repére .. A ma is Pesten élő népszerű rajzművésznő, Szamuely Tibor­né, Szilágyi Jolán „Emlékeim" megkezdődött. Megérkezése ide­jén Lenin már beszélt egy te­herkocsi tetejéről. Tibor egyre őt nézte. Beszélt a Vörös Had­sereg uráli győzelméről, arról, hogy Kolcsakot tönkre kell verni. Lenin ugyanolyan köz­vetlen hangon beszélt a töme­gekkel, akárcsak a legközeleb­bi munkatársaival... Tibor ta­pasztalt füle nyomban megérez­te szavainak elvi jelentősé­gét ... Lenin befejezte beszédét. Azután Szainuelyhez fordult, megölelte, majd az elcsendesült tömeghez így szólt: Az imént érkezett hozzánk, átrepülve a Kárpátokat a Komintern egyik legbátrabb harcosa, a mi test­vérpártunknak, a magyar ta­nácsnak az egyik népbiztosa, Szamuely Tibor elvtárs. Üdvöz­lő felkiáltások szakították fél­be Iljics szavait: „Éljenek a magyar tanácsok — Éljen Kun Béla — Halljuk Szamuelyt!" Szamuely a teherkocsira lé­pett és beszélni kezdett. Sza­vait a tömeg nagy lelkesedéssel fogadta. Az ünnepség befejez­tével Lenin karonfogta és a ka­vicsos úton a Kreml épülete fe­lé tartottak ..." Szamuely Tibor legbensőbb barátja és harcostársa, Kun Bé­la a következőkben emlékezik vissza Szamuely Tibor utolsó napjaira: 1919. augusztus 1-én, a lemondás utáni napon az én lakásomon beszéltük meg, hogy autón hagyja el az országot. A Dunántúlt jól ismerte, az oszt­rák határt is. Savanyúkútnál szándékozott a határt átlépni, hogy onnan továbbmenjen Szov­jet Oroszországba, és hírt vi­gyen a gyászos bukásról. Au­gusztus 1-én elindult autón, útközben betért egy dunántúli városba, hogy feleségétől bú­csút vegyen. Augusztus 2-án hajnalban érkezett meg Sava­nyúkútra. A hivatalos osztrák jelentés szerint eltévedt a ha­tármenti erdőben és az osztrák csendőrök elfogták. Mikor be­vitték az őrszobára, elővette zsebkendőjét, amelybe a revol­vere volt elrejtve, és főbe lőtte magát. Nem tartom valószínű­nek az öngyilkosságról szóló hírt. Valószínűbbnek tartom, hogy Tibort meggyilkolták..." — fejezi be visszaemlékezéseit Kun Béla. • t * Szlovákia magyar dolgozói Szamuely Tibor mártírhalálá­nak félévszázados évfordulóján kegyelettel gondolnak e bátor, tántoríthatatlan forradalmárra. Emléke nekünk is drága, hiszen a magyar Vörös Hadsereg Sza­muely-kötelékeíben számtalan szlovákiai magyar is harcolt. RÓJÁK DEZSŰ Aktív politikai munkával megnyerjük az e mberek bizalmát Beszélgetés IVAN KNOTEK elvtárssal, a galántai járási pártbizottság vezető titkárával • Hogyan fogadták a galán­tai járásban a CSKP Központi Bizotsága májusi plénumának határozatait? — Közvetlenül a központi bizottsági ülés után járási pártbizottságunk széles körű pártaktívát hívott össze Szere­den. Ezen több mint négyszáz kommunista tisztségviselő vett részt. Behatóan megismerked­tek a plénum tárgyalásainak eredményeivel és az ott elfoga­dott irányelvekkel. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy szórványos kivételektől eltekintve a kommunisták és a járás dolgozóinak túlnyomó többsége teljes megértéssel, és mondhatnánk megkönnyeb­büléssel fogadta a májusi plé­num határozatait a szónak ab­ban az értelmében, hogy létezik egy olyan dokumentum, amely­nek megvalósítása Csehország­ban is, Szlovákiában Is előse­gíti a helyzet rendezését. • Milyen feladatok hárul­nak ebből a járásra, és a járá­si pártbizottság hogyan bizto­sítja megvalósításukat? — A Központi Bizottság rea­lizációs irányelveiben öt pont­ban összefoglalt feladatok tel­jes mértékben vonatkoznak a galántai járásra is. Az ország többi részéhez hasonlóan a párt vezető szerepének érvé­nyesítése terén itt is előfordul­tak destruktív jelenségek. An­nak ellenére, hogy nálunk a bomlási folyamat nem volt olyan mély, mint egyes járá­sokban, a párt vezető szerepe érvényesítésének rendkívül nagy figyelmet akarunk szen­telni minden területen. Június 19-én járási pártbizottságunk plenáris ülést tartott, amelyen részletes és konkrét határoza­tot fogadtunk el. Ez a Közpon­ti Bizottság Irányelvei alapján kitűzi a járásban működő szervek és szervezetek tevé­kenységének alapvető irányvo­nalát egészen a tizennegyedik kongresszusig. Az a célunk, hogy a járási pártszervezet tel­jesen offenzív politikai tevé­kenységét folytasson, és ne csak a párttagságot aktivizálja, ha­nem a kommunisták útján meg­nyerje a járás egész lakossá­gának támogatását is. • Milyen fontos feladatok hárulnak jelenleg az üzemi és szövetkezeti, illetve falusi pártalapszervezetekre? Mi jel­lemzi a járás gazdasági fejlő­dését, és mit kell tenni a hely­zet megjavítása érdekében? — Valamennyi alapszervezet­ben el kell érni, hogy a Köz­ponti Bizottság májusi irányel­veiből és a járási pártbizottság júniusi határozatából adódó feladatok megvalósítására összpontosuljon a kommunisták munkája. Nagyon fontos fel­adat, hogy a pártszervezetek a járási pártbizottság határozata alapján felelősségteljesen dol­gozzák ki saját konkrét fel­adataikat. Az alapszervezeteknek cél­tudatosan kell munkálkodniuk a gazdasági helyzet konszolidá­lásán is. Különösen az ipar te­rületén vár megoldásra sok ko­moly probléma. Itt az alap­szervezeteknek maximális gon­dot kell fordítaniuk az ez évi termelési feladatok teljesítésé­re, illetve lehetőség szerint a túlteljesítésükre. Egyszersmind a munkatermelékenység lehető legnagyobb méretű növekedésé­nek elérésére kell törekedniük. Azt akarjuk, hogy a párt veze­tő szerepe a gazdasági életben Is teljes mértékben megnyilvá­nuljon. Járásunkban a mezőgazdasá­gi termelésről elmondhatjuk, hogy gazdasági szempontból konszolidált. Természetesen még itt is számos feladatot kell elvégezni, többek között a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának problematikáját, a termelés szakosítását, az öntözőrendszer kiépítését, egyes nagyhozamú növényfaj­ták termesztésének meghonosí­tását és néhány további sajátos mezőgazdasági probléma megol­dását. Az ipari termelésben mutat­kozó problémák azonban ennél komolyabbak. A tervteljesltés alakulásában az idén is számos kedvezőtlen jelenség tapasztal­ható. A helyzet megjavítása érdekében a pártszervezetek­nek határozottan fel kell lép­niük. Az ipari üzemekben egy­re nagyobb a férfidolgozók hiánya. Ugyanakkor jelentős tartalék mutatkozik női dolgo­zóban. A nők foglalkoztatásá­nak kérdését olyan módon akarjuk megoldani, hogy a vágsellyei Duslo tizemben he­lyet kapna a SKLOPLAST válla­lat új termelési részlege, továb­bá szeretnénk, ha a TESLA vál­lalat Galántán, a BEZ vállalat pedig Szereden létesítene üze­met. Meg akarjuk oldani a lakás­kérdést is, amelyet, mint isme­retes, Dél-Szlovákiában a múlt­ban elhanyagollak. Rohamos fejlődés előtt áll elsősorban Galánta. valamint Vágsellye is. A lakásépítéssel kapcsolatban meg szerelném említeni, hogy a vezérigazgatóság döntése ér­telmében járásunkban a jövő­ben a Magasépítő Vállalat tr­navai üzeme végzi az építő­munkákat. Az említett üzem munkájával kapcsolatban eddig meglehetősen kedvezőtlen ta­pasztalatokat szereztünk. An­nál jobbak a tapasztalataink a Magasépítő Vállalat nyitrai üzemével kapcsolatban, amely ezután más körzetben végzi a lakásépítkezéseket. Szeret­nénk remélni, hogy a trnavai építővállalat biztosítani tudja majd azoknak a feladatoknak a maradéktalan teljesítését, amely járásunk fejlődéséből hárul rá. • Mit várnak a társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunistáktól? A társadalmi szervezetek a járás dolgozóinak túlnyomó többségét tömörítik, Jelentős szerepet töltenek be a politi­tikai konszolidációban, a köz­és a kulturális életben. Alap­vető feladat annak elérése, hogy a társadalmi szervezetek minden egyes alapszervezete a lehető legnagyobb aktivitást fejtse ki azoknak a céloknak az eléréséért, amelyeket prog­ramja kitűz. Külön ki akarom emelni a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom szerepét. A múlt évben megszoktuk, hogy csak az egyik funkcióját látta el a dolgozók érdekeinek vé­delmezőjeként, viszont a másik funkcióját, a társadalmi érdekek védelmét gyakorlatilag elha­nyagolta. Nem akarjuk azt, — engedelmet a kifejezésért —, hogy a szakszervezet az igaz­gató szolgája legyen, hanem azt akarjuk, hogy egyrészt ha­tározottan védelmezze a dolgo­zók jogos érdekeit, másrészt viszont teljes mértékben kiáll­jon a társadalmi érdekek meg­védése érdekében is. A többi szervezettel kapcso­latban különösen a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség szerepét szeretném hangsúlyoz­ni. Elmondhatjuk, hogy járá­sunkban ez a szervezet a fel­merült nehézségek ellenére sem esett teljesen szét, meg­maradtak alapvető támaszpont­jai. Már sikerült kialakítani ezeknek a szervezeteknek meg­felelő alapját, amelyek az eredményes munka jó feltéte­leivel rendelkeznek. A Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Szövetségének négy szervezete létezik járá­sunkban. Nyíltan meg kell mondani, hogy eddigi tevé­kenységükkel nem lehetünk teljesen elégedettek, még na­gyon keveset tettek a prog­ramjaikban kitűzött célok eléréséért. Viszonylag jó mun­kát fejt ki a Dolgozó Ifjúság Szervezete, csak az a kár, hogy működése jóformán csak a Duslo üzemre korlátozódik. Az említett üzem példáját kö­vetve e szervezet tevékenysé­gét másutt is fel kellene élesz­teni. Nagyobb kezdeményezés­re lenne szükség a Falusi Ifjú­ság Szervezete és a Tanuló Ifjúság Szervezete munkájának aktivizálásában. Külön akarok szólni két szervezetről, a Matica sloven­skáról és a CSEMADOK-ról. Ezek az elmúlt időszakban va­lamiféle politikai és nemzeti vetélytársak szerepét játszot­ták. Most azt mondhatjuk, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült közös nevezőre hozni ezeknek a szervezeteknek az érdekeit. Meggyőződésem sze­rint tevékenységük úgy fejlő­dik a továbbiakban, hogy ma­radéktalanul megfeleljen an­nak a kulturális küldetésnek, amelyre mindkét szervezet hi­vatott, teljes mértékben tiszte­letben tartják a nemzeti érde­keket, a politikai szerepkör el­látását pedig az SZLKP ra hagyják. • A múlt évben a járásban a magyarok és a szlovákok között előfordultak nemzetiségi viszályok. Mi a helyzet ma ezen a téren? Az elmúlt év a szélsőségek éve volt. Mivel pártunknak nem volt világos politikai irányvonala, a nemzetiségi po­litikát is kiengedtük kezünkből. Gyakorlati következménye volt ennek járásunkban a szlovákok és a magyarok közti viszály­kodás. A járási pártbizottságnak, a járási nemzeti bizottságnak és a Nemzeti Front járási bizott­ságának ezt a problémát sike­rült rendeznie. Felelősségtel­jesen kijelenthetem, kialakul­tak annak feltételei, hogy a jövőben elejét vegyük a nem­zetiségi visszályoknak. Vélemé­nyem szerint ez a kérdés rövid időn belül politikai szervünk tanácskozásának napirendjére kerül. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos problémákat meg kell oldanunk. Ezen a téren tiszteletben kell tartanunk azt a tényt, hogy járásunk lakossá­gának több mint negyvenhat százaléka magyar nemzetiségű. Ebből a nézőpontból kell meg­oldanunk a járásunkban elő­forduló valamennyi problémát. • Milyen célokat tűztek ki a párton belüli neveléssel és a pártépítéssel kapcsolatban? A párton belüli nevelés na­gyon fontos kérdés, ezt meg­mutatták az elmúlt időszak eseményei is. A múlt évben a pártnevelés szervezeti rendsze­re részben felbomlott, gyakor­latilag csak egyetlen formája, a marxizmus—leninizmus esti egyeteme maradt meg. Az idén a járási pártbizott­ság aránylag nagy időelőnnyel kezdte meg a párton belüli ne­velés megszervezését. Már jú­niusban határozatot hozott ez­zel összefüggésben, amely fel­öleli az oktatás valamennyi gyakorlati formáját. Az a cé­lunk, hogy szilárd szervezeti rendszert alakítsunk ki, s az idős párttagokat kivéve minden egyes kommunista részt vegyen az oktatásban. A járási pártbi­zottság sürgős feladata a meg­felelő propagandista—lektori testület kiépítése. Ezt lénye­gében a nyári hónapokban kell megoldani, mert októberben meg akarjuk kezdeni az iskolá­zást. Az oktatás valamennyi formáját ki akarjuk használni, beleértve a párt és az állam vezető képviselőivel való sze­mélyes kapcsolatot Is. Meg akarjuk őket hívni járásunkba, hogy különféle összejöveteleken összeegyeztethessük a nézete­ket. Különleges figyelmet aka­runk szentelni az internacio­nalista nevelésnek. Ezen a té­ren már tettünk lépéseket, kölcsönös találkozót szervez­tünk a szovjet és magyar elv­társakkal. A galántai járásban hétezer párttag van. Nem lehetne azt mondani, hogy az elmúlt idő­szak eseményei közvetlenül be­folyásolják a taglétszám alaku­lását. Az új tagok felvételénél továbbra is elsősorban a fiata­lak megnyerésére törekszünk. Természetesen semmiféle to­borzást nem végzünk, hanem azokat választjuk ki és nyer­jük meg, akikről feltételezzük, hogy hasznos és áldozatkész tagjai lesznek kommunista pártunknak. CAL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents