Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Gépkocsi és ócskavas Az elmúlt évben az NSZK-ban több mint 718 000 autót vontak kl a forgalomból, vagyis körülbelül ugyanannyit, mint 1958-ban. Viszont 1969 első öt hónapjában a kiöregedett gépkocsik száma nagyobb volt, mint tíz évvel ezelőtt az egész esztendőben és a jelentős mennyiségű ócskavas komoly gondokat okoz az illetékes hatóságoknak. Az utóbbi években az ócskavaskereskedők milliókat kerestek, viszont a jövőben már csak tökéletesen előkészített fémhulladék kerülhet eladásra, és a szakágazatban kíméletlen verseny kezdődik. Az előkészítés csak nagyüzemi módszerekel történhet, ez viszont jelentős összegű beruházást igényel. Az autóroncsok elszállítására és feldolgozására már több javaslatot tettek. Az ócskavas-kikészítés csak akkor kifizetődő, ha a forgalomból kivont gépkocsikat körzeti gyűjtőhelyeken összpontosítják, tehát törvényerővel kell kötelezni az ócskavaskereskedőket, hogy a birtokukba kerülő autóroncsokat ezekre a gyűjtőhelyekre továbbítsák. Az autóroncsok „kicsontozása" amit jelenleg 2000 telepen végeznek, nem kifizetődő, viszont az autóroncsok sok értékes anyagot tartalmaznak, amelyek befolyásolják a hulladék minőségét (műbőr, nem vasfém stb.) A legegyszerűbb megoldásnak az ún. Sftredder-módszert tartják. A gépkocsit — lehetőleg motor nélkül — darabokra zúzzák, majd egy óriási mágnes kiválasztja a vasmentes fémeket. Ezek után az elégethető anyagot egy kemencében elégetik. Egy ilyen üzem kapacitása évi 60 000 autóroncs és építési költsége 3—5 millió nyugatnémet márka. Sokkal könnyebén megoldható a gumiabroncsok felhasználása, pedig 1980ra 40 millió darab, vagyis 350 000 tonna hulladékra számítanak. Azonban a gumiabroncsok fűtőértéke kilónként 8600 kilokalória, tehát megfelelő műszaki berendezéssel — a hőerőművek felhasználhatják energiatermelésre. DIE WBLT Lelki dimimit H Nem más bolygókról a Földre toppant ismeretlen élőlények a képen látható óriások, hanem egy búvárruhát gyártó svéd vállalat kísérletezett gyártmányával Göteborg mellett. A gumiruhában működű szerkezetek felfújják, vagy leengedik a levegőt. A búvéröltöny maximális kiterjedést képességét, tartósságát vissgálják A búváröltöny a lányon látható normális állapotban is elviselhetővé tesart a hőmérsékletet • tenger mélyén. (QUICK) II Érzelmi tréningnek nevezik és ez a legújabb mánia az Amerikai Egyesült Államokban. Vadidegen emberek borulnak egymás nyakába, tépnek szét közösen párnákat, ordítoznak artikulátlan hangon, vagy vetkőzik le hemmungjaikat és néha ruhájukat is. Az amerikai polgár ugyanis szeretné érzelmi életét reaktiválni, ha lehet — szervezetten, az úgynevezett „közeledési csoportokban" (Encounter Groups). Hatvanhetven ilyen csoport alakult meg az országban és ezekben a tehetősebbek, keresik az őszinte emberi kapcsolatokat. Többségük idegbajos, a mindennapi kíméletlen hajsza, a túlhajszolt automatizáció és technokratlv fejlődés áldozata. Az üléseket, vagy inkább szeánszokat, egy pszichológus vezeti, és a gyógymód egyetlen célja új érzelmi források íeltárása, kialakítása. A páciensek többször találkoznak, kisebb nagyobb csoportokban vesznek részt a terápiában, természetesen kizárólag fényűző motelekben hőforrások közelében létesített nyaralókban. Lelki dinamit, vagy új humanizmus? A pszichológusok véleménye eltérő. Egyesek szerint lelki, érzelmi reneszánsz, mások szerint pszichológiai nagyüzem, vagyis: sarlatának nyerészkedési manővere. Mezfelen tol vájok TrujiUo perui városban a rendőrség már több mint egy éve hajszolta egy különös tolvajbanda tagjait. A tolvajok ugyanis esak apróállatokat loptak a város peremén húzódó tanyákból. Számtalan liba, kaesa, tyúk és malac tűnt el a gazdasági udvarokból, és amint a károsultak pótolták a hiányt, a tolvajok újra megjelentek. A babonás perui nép már holmi kísértetekre gondolt, mert nem tudta másképp megmagyarázni, hogy a titokzatos tettesek szabadon garázdálkodnak, holott minden házat egy harcos kedvű, jóhangú és jófogú kutya Ariz. Az egyik gazdálkodó azonban nem elégedett meg a misztikus magyarázatokkal, hanem ti tok tett rejtekhelyet készttett, és Csodagyerekként tűnt lel az alig 12 éves Szasa Dvorak kijevi diák. Négyéves korában már ismerte a számtani alapműveleteket. Az elemi iskolát a második osztállyal kezdte, aztán négy hét múlva a harmadikban folytatta, öt év alatt leérettségizett, a természettudományokból kitőnű jegyet szerzett. Tavaly óta a kijevi Sevcsenko Egyetem mechanika-matematikai karának a hallgatója. A Szovjetunió légfiatalabb egyetemistája szeret sétálgatni a Dnyeper partján, kedvtelése a futball és az asztalitenisz, vagyis úgy él mint más hasonló korú gyerekek. Ugyanakkor korát meghaladva már most különféle tudományos problémák foglalkoztatják. AM M MLD Az ds

on

iber — nimbusz nélkül Dr. Iruen Devore, a Harvard Egyetem antropológia-docense újabb demisztifikáló csapást mért az ősemberről alkotott eddigi elképzelésekre. Az igazság szerinte az, hogy f vadászó ősember éhen halt volna, ha nem lettek volna aszszonyok. Nagyon is kétséges, megéltek-e volna legtávolabbi elődeink abból a zsákmánybői, amelyet vadászútjaikról hazavittek. Dr. Devore tanulmányában olyasmit állít, amit a gyengébb nem már régóta sejtett, de ami hallatlanul sérteni fogja a férfinem hiúságát. A tudós a borneói és másutt lakó busmanok tanulmányozásával foglalkozik, ós közelről megfigyelte a vadász-gyűjtögető népek mindmáig fennálló társadalmát. A „vadászó-gyűjtögető" társadalomban a férfiak vadászni járnak, a nők pedig eleséget — győkérféléket, füveket, dióféléket, bogyókat „gyűjtögetnek". A gyűjtögető kifejezés itt nagyon helyénvalónak bizonyult. Dr. Devore azt állítja, hogy a vadászó férfiak is visznek haza vafamtt, de ez nem sok. FetWMKHHMNKMBBBHflBara tevése szerint a busmanok fogyasztásának 80 százalékát a nők biztosítják gyűjtögetéssel. Így lehetett ez öröktől fogva, — állítja Devire. A férfiak kőszerszámokkal ejtik el az állatokat. A kőszerszámok pedig évszázadokon át semmit sem változnak, régészek, olyan férfiak ássák ki őket, akiknek többsége azt hiszi, férfi elődei valóban nagy munkát végeztek a fejlődés, a történelem a fajfenntartás érdekében. Am azok a férfiak, akik nyilván megjósolták régészek, antropológusok és a mindent kikiabáló sajtó megjelenését, bottal látták el asszonyaikat, hogy ezek segítségével keressenek és gyűjtsenek növényeket. A botok már régen elkorhadtak, még mielőtt a tudósok fejlődésünk kutatásához foghattak volna. A busmanok életmódjából ítélve minden bizonnyal az említett helyzet következett be, mert a busmanok évezredekkel ezelőtt is legalább olyan ügyesek és leleményesek lehettek, mint ma. Az élet menetéről a nők gondoskodnak. Gyermekekét szülnek, szoptatnak és nevelnek őrzik a családi tűzhely amikor a „látogatás" időszerűvé vált, néhány éjszaka, alvás helyett őrködött. Vállalkozása eredményes volt. Egyik éjjel meglátta, amint három alak oson végig óvatos léptekkel udvarán a baromflól felé, és az egyébként nagyon ls hangos líáeőrzö el sem vakkantja magát. A három tolvaj, akiket természetesen azonnal lakat alá helyeztek — teljesen meztelen volt. Az eset nagy feltűnést keltett, de néhány gazdálkodó elmondta, ők szüleiktől hallották, hogy a házőrző kutyák nem mozdulnak, ha meztelen embert l&nak. Eddig azt hitték, hogy ez csak amolyan néphit. A három tolvaj most fényesen igazolta a szájhagyományt. SGHWEIZKK ILLUSTRfMTE A svédországi malmöi egyetem egyik diáklánya eredeti mintájú hatalmas kalapjával akarta megigézni vizsgáztató tanárait. Lehet, hogy a kalap feltfinést kellett, az ötlet azonban kudarcot veilőtt: e diáklány megbukott. (OGONYOK| melegét, s kimennek a termé szetbe eleséget gyűjteni, s a valóságban éppen úgy etetik a férfiakat is, mint a mai önkiszolgáló boltokban nyüzsgő asszonyok. Valóban nem könnyű dolog kimenni a szabadba, vadat fogni és ölni, mely menekül az ember közelségéből, — magyarázza dr. Devore beszámolója. A tudós maga is kísért egy vadat nyomon követő busmant, s amikor a busman zsákmánya elejtésére készült, a doktor le akarta fényképezni, de a kime rültségtől összerogyott. „Az a benyomásom, hogy a vadászat kitűnő dolog, de mint családfenntartási mód átkozottul pocsék", — állapítja meg Devore. A tudós még valamit elárul a busman férfiakról: szívesen ülnek körben és hazárdjátékot játszanak szerszámaik és fegyvereik elnyeréséért. „Ügy látszik ez jobban érdekli őket, mint a vadászati alkalom", — jegyzi meg Devore. A tudós az állatok társadalmát is tanulmányozta, s megállapította: „A csimpánzok nevetni is tudnak, láttam őket". INTERNATIONAL HERALD TRIBÚNE