Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-02 / 180. szám, szombat

| Hét végi hírmag varázatunk Miért ment a pópa Afrikába? Nem nyári témahiány, hanem a katolicizmuson belüli társa­dalmi fejlődés, erjedés, polarizálódás miatt érdemel hosszabb elemzést a katolikus egyházfő mostani afrikai látogatása. Év­százados hagyományt tört meg a pápa, amikor először hagyta el vatikáni önkéntes fogságát, de viszonylag ritkán kerül sor az egyházfő külföldi útjára. Politikai jelentőségét tekintve VI. Pál legfigyelemreméltóbb diplomáciai kezdeményezése mostani afrikai látogatása. A MARS FELÜLETE a Hold felszínéhez hasonlít A Mariner 6. újabb felvételeket továbbított a „vörös boly­góról" # Szovjet tudós nyilatkozata az időjárási mester­séges holdakról EJU32 1369 VIII. 2. Lázadás az egyházban? Az utóbbi években a pápa te­vékenységét általában a II. va­tikáni egyetem zsinat határoza­tainak szempontjából vizsgálják és bírálják. A zsinat szelleme vitathatatlanul utat tör magá­nak: megreformálták a liturgi­át, a szertartásokban teljessé tették a nemzeti nyelv haszná­latát, párbeszédet keresnek a mai világgal — keresztények­kel, nem keresztényekkel, nem hivőkkel stb. A hivők és a köz­vélemény azonban az egyházi reformmozgalom megindulása óta nagyobb elkötelezettséget várt a pápától a béketörekvé­sek és az igazságos társadalmi mozgalmak támogatása terén. Ezen a téren már nem hatany­nyira a zsinat szelleme, a visz­szahúzó erők hatása érvényesül, ami a másik oldalon az egyház progresszív erőinek ellentáma­dását váltja ki. A pápa a haladó és a kon­zervatív katolikus erők között keresi a maga helyét, s bár a pápa iránti tükintélytisztelet már nem olyan nagy, mint a múltban, egyházfői méltóságá­nek erejével eddig még mindig fenn tudta tartani az egyházon belüli erők egyensúlyát: jellem­ző óvatosságával mindig a pilla­natnyi kisebbség ntellé állt. A katolikus egyházban most kényes kérdés a vatikáni köz­ponti hivatalok és a nemzeti egyházak, a megyéspüspökök közötti viszony. Mivel a zsinat decentralizáló intézkedései ép­pen a vatikáni hivatalokban tö­mörülő konzervatív főpapok el­lenállása miatt nagyon lassan valósulnak meg, több nyugat­európai ország vezető főpapjai az alsópapságtól támogatva szembeszálltak a vatikáni kon­zervatívokkal. Suenens belga bí­boros, akit esélyes pápajelölt­ként emlegetnek, egyik cikké­ben amellett kardoskodott, hogy a pápa egyszemélyi döntése nem abszolút hatalmat jelent, hanem azt, hogy a pápa a püs­pöki kollégiummal folytatott ta­nácskozása alapján nyiltkoztat­ja ki elhatározásait. Egyes nyugati államokban, például Hollandiában, ahol a ka­tolikusok protestáns többség mellett élnek, éles teológiai vi­ták robbantak ki. Ismert az fin. holland katekizmus esete, mely­nek összeállításában a jezsuiták is szerepet vállaltak, s amely újszerű megvilágításban magya­ráz bizonyos hittételeket, töb­bek között az eredeti bűnről, az eucharisztiáról, a szeplőtelen fo­gantatásról szóló dogmákat. A Vatikán ezt megbélyegezte, s álláspontjával az egyház meg­csontosodott jellege mellett ta­núskodott. Még hevesebb viták robbantak ki a szülstésszabályozással, a házasság, illetve a válás kérdé­sével, va.amint a papi nőtlen­séggel kapcsolatos legutóbbi pá­pai encikllkák körül, melyek ha­tározottan merev álláspontot képviseltek. Mivel ezek a kér­dések túllépik a szűk teológiai kereteket, már társadalmi prob­lémákat képvisslnek, a pápai nyilatkozatok visszhangja is tár­sadalmi viharként jelentkezett. Nemcsak laikusok, hanem pa­pi személyek is „fellázadtak" az egyház ellen. Nem hivatalos statisztikai adatok szerint jelen­leg világszerte 40 ezer pap nem gyakorolhatja hivatását, mert megnősült. Egy közvéleményku­tatás eredménye szerint Hollan­diában a megkérdezett papok 40, Nyugat-Németországban 33, az Egyesült Államokban pedig 62 százaléka elveti a cölibátust. Az utóbbi években a Vatikán eleget tesz az egyházi rendből elbocsátásukat kérők folyamod­ványának, nem alkalmazza ve­lük szemben a kiközösítést. Az idén több püspök, mint például a limai segédpüspök, a pápa közvetlen környezetéből pedig egy prelátus mondott le hivata­láról és nősült meg. A harmadik világ Míg az európai katolikus pap­ság lázadozását bizonyos intel­lektuális igények motiválják, mint például a szabad teológiai vita, a kollegialitás igénye, s ehhez a fejlett ipari államok­ban szociális kérdések is járul­nak (például Franciaországban a munkáspapok mozgalma, ha­sonló kezdeményezések Olasz­országban — Don Mazzi isolot­tói munkás-egyházközség alakí­tása stb.), a fejlődő, elmaradott országokban, a harmadik világ­ban a szociális motívumok do­minálnak. A brazil püspöki kar konferenciája a múlt hónapban elhatározta, hogy a következő reformkövetelésekkel fordul a Vatikánhoz: töröljék el a papi nőtlenséget (amit a lelkészek 80 százaléka követel), nős em­bereket is szenteljenek pappá, a püspököket a papok válasz­szák, reformálják meg a szemi­náriumokat, és biztosítsanak ál­landó fizetést a papoknak. Hasonló papi mozgalmak ta­pasztalhatók egész Latin-Ameri­kában. Szociális gyökerük van. Az itteni szegény papság mind közelebb kerül a legszegényebb rétegekhez, azonosul követelé­seikkel, vágyaikkal. Nem vélet­len, hogy a halálkommandóknak nevezett maffista terrorkülönít­mények az utóbbi hónapokban több haladó szellemű papot gyil­koltak meg Brazíliában és Gua­temalában. A reformtörekvések élén álló recifei érsek, Helder Camarra nemegyszer figyelmez­tette Rómát: addig vállaljon kö­zösséget a társadalmi igazsá­gosságért küzdő tömegekkel, míg azok türelmesek, míg le­hetséges az egyház szerepének átmentése egy másmilyen tár­sadalomba. Az egyház „bolivari­zálódásáról" beszélnek Latin­Amerikában, ami azt jelenti, hogy a katolikus tömegek is forradalmasodnak, s a marxista Guevara mellett példaképként követik a partizánharcokban szintén mártírhalált halt Camil­lo Torres kolumbiai lelkészt... Afrikai szélcsend? VI. Pál egyházpolitikáját egy­részt a maga következetlensé­ge, másrészt a konzervatív vati­káni körök gáncsoskodása mi­att több támadás érte. Már a pápa közeli lemondását is em­legették, ami az egyház törté­nelmében szokatlan, egészen új problémákat vetne fel. Úgy lát­szik, a pápa annyi támadás után most szükségesnek vélte, hogy tekintélyét öregbítő lépést tegyen. A legalkalmasabbnak egy afrikai látogatás látszott. A múlt században vértanúhalált halt és nemrégen szentté ava­tott huszonkét afrikai mártír tiszteletére emelt kápolnát szenteli fel a pápa Ugandá­ban, de egyházi küldetése mel­lett diplomáciai közvetítést is vállalt a nigériai polgárháború­ban egymással szemben álló la­gosi szövetségi kormány és a biafrai szakadárok között. A mintegy 235 millió lakosú Afrikában kb. 32 millió katoli­kus él, s lelki gondozásukat 73 püspök irányítja. A fekete föld­résznek három bíborosa is van. Ugandában, Tanzániában, a kinshasai Kongóban népes a ka­tolikus kisebbség, a klérusnak nagy a befolyása a kormánykö­rökben. A tömegek viszont szo­ciális téren még nem emelked­tek fel olyan fokra, hogy tö­rekvéseikkel kapcsolatban bírál­ják az egyház szerepét. Ezért a tekintélyének megőrzésére tö­rekvő Vatikán Európával és La­tin-Amerikával szemben nyu­godtabb légköri talál a fekete földrészen, mely most nyilván megfelelő bázis valamilyen lát­ványos akció indítására. LÖRINCZ LÁSZLÓ Pasadena — A Mars felülete megszólalásig hasonlít a Hold felszínéhez — ezt árulták el a „vörös bolygóról" készült első „közei-képek", a Mariner 6. amerikai űrszonda felvételei. A Földtől csaknem 100 millió kilométerre, viszont a Mars-fel­színtől alig 3420 kilométer tá­volságból készült felvételeket péntekre virradó éjszaka sugá­rozta a pasadenai központba a Mariner 6. Az űrszonda 17 perc alatt készítette felvételeit egy széles látószögű teleobjektívvel. Az így készített felvételek pa­noráma képpé álltak össze: ezek 2000-től 1000 kilométerig terjedő átmérőjű térségeket áb­rázolnak, és megkülönböztetnek 3,2 kilométer átmérőjű objek­tumokat is. A teleobjektív en­nél kb. tízszer erősebb és az általa megkülönböztetett legki­sebb objektumok nagysága 300 méter. A képek továbbítása a hajnali órákban kezdődött meg és ösz­szesen 24 kép érkezett ötper­ces időközökben. A közeli képek a Mars-egyen­lítő tartományát ábrázolják. A látvány komor, kráterekkel csipkézett felszínt mutat, ame­lyen semmi jele a növényzet­nek. Róbert Leighton, a fényké­pezési program felelőse közöl­te: „Olyan fantasztikus menv­nyiségű krátert láttunk, hogy csupán azt mondhatjuk, meg vagyunk döbbenve. A kráterek nagyon hasonlítanak a holdkrá­terekhez." A legendás Mars­csatornának nem sok nyomát észlelték, azonban a tudósok láttak egy széles csíkot, ame­lyet még tanulmányozni szándé­koznak. Az egyiken 500 kilo­méter átmérőjű kráter lálható, felhőfoltokkal. Ezt a nap mele­ge által keltett párolgás eset­leges jelének tartják. Thomas Paina, a NASA igaz­A pápa Kampalában Kampala — VI. Pál pápa pén­teken Kampalába érkezett és afrikai vezetők előtt elsősor­ban politikai kérdéseket érintő beszédet mondott. Kijelentette, hogy folytatni fogja „szerény, de szeretetteljes és lojális erő­feszítéseit" a nigériai béke elő­mozdítására. A parlamenti beszéd előtt a pápa szabadtéri misét celebrált és felavatott 12 afrikai püspö­köt. VI. Pál ebből az alkalomból hangoztatta, hogy a katolikus egyháznak nem szabad belebo­nyolódnia az egyes országok­ban a politikai kérdésekbe. Az AP jelentése szerint Biaf­rában csütörtökön bejelentet­ték, hogy a szakadár csapatok háromnapos fegyverszünetet rendeltek el a pápa kampalai látogatása alkalmából. A biaf­rai egységek csak „önvédelem­ből" tüzelnek a tűzszünet ide­jén. A közlemény szerint az el­múlt négy napon a biafrai csa­patok 150 négyzetméternyi te­rületet foglaltak vissza Oiver­ritől délre. gatója úgy gondolja, hogy a Szovjetunió fogja elsőként meg­kísérelni annak megállapítását, van-e élet a Marson. A Szov­jetunió megragadja majd az első alkalmas pillanatot, és va­lószínűleg 1971-ben megkísérli a sima leszállást. Csütörtök este egyébként az Amerikai Űrhajózási Hivatal hat másik felvételt is közzétett Houstonban. Ezek a két ameri­kai holdutas űrsétáját örökítik meg színes felvételeken. Az űr­hajósok elkülönítési ideje las­san végéhez közeledik, már a karantén-időszak második felé­be léptek. Időközben a tudósok feszülten figyelik a holdanyag­gal beoltott fehér egerek egész­ségi állapotát, mert ez dönti majd el, hogy vannak-e a Hol­don mikroorganizmusok, ame­lyek fertőzést okozhatnak. Viktor Bugajev, a moszkvai Meteorológiai Világközpont igazgatója nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának a szovjet időjárási mesterséges holdak­ról. Elmondotta, hogy ezek a szputnyikok egyetlen föld kö­rüli fordulat ideje alatt a föld­terület 8 százalékának felhőze­tét képesek felmérni, és boly­gónk területének mintegy ötöd­részéről szolgáltatnak hőmér­sékleti adatokat. Bugajev érdekességképpen megemlítette, hogy a Meteor nevű szovjet mesterséges hold, amelyet idén márciusban bocsá­tottak fel, 1629. Föld körüli fordulata idején észlelte a Ber­nike tájfunt, amely rövid időn belül pusztító erővel támadt Kaliforniára. Az Időjárási szput­nyik figyelmeztetése lehetővé tette, hogy megtegyék az elő­zetes óvatossági intézkedése­ket. Rogers külügyminiszter Tajvan szigetén Szöul — William Rogers, az Egyesült Államok külügymi­nisztere pénteken 40 percen át tárgyalt négyszemközt Pak Csöng Hi dél-koreai elnökkel. A külügyminiszter, aki Nixon elnökkel egyidejűleg, de eltérő útvonalon tesz ázsiai köruta­zást, átnyújtotta elnökének üzenetét a dél-koreai államfő­nek. Rogers biztosította a szöuli rendszert arról, hogy számíthat az Egyesült Államok segítségé­re, „ha kiújulnának a harci cselekmények, vagy azok veszé­lye fenyegetne Koreában". Az AP hírügynökség kom­mentárja rámutat: „a Nixon­kormánynak az a politikája, melynek értelmében fokozato­san dezamerikalizálni akarják a vietnami háborút, aggodalmat okoz Szöulban." Hasonlóképpen az ellentétek elsimításának feladatával érke­zett Rogers Tajvan szigetére, hogy első ízben találkozzék Csank Kaj-sek tábornokkal. Háromhatalmi tárgyalások a nyugat-berlini helyzetről Washington — Az amerikai külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban kommentálta a New York Times értesülését azokról a megbeszélésekről, amelyek Bonnban folynak a há­rom nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, és Anglia nagykövetei, valamint az NSZK képviselői között a német kérdésről. Carl Bartch, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője csü­törtökön nyilatkozott a New York Times értesüléséről, egy nappal ezután, ahogy ő maga e tárgyalásokról szólva közöl­te: a nyugati hatalmak kezde­ményezést kívánnak tenni a Szovjetunió irányában a Nyu­gat-Berlinbe irányuló forgalom megkönnyítése, valamint a két Németország közötti összeköt­tetés megjavítása érdekében. Ezt a szerdai nyilatkozatot egészítette ki a New York Ti­mes azzal az értesüléssel, hogy az Egyesült Államok javaslatot készül tenni az NDK berlini ál­lamhatárán emelt fal lebontá­sára. A külügyi szóvivő csütörtöki nyilatkozata hangoztatja, hogy jelenleg semmiféle ilyen konk­rét javaslat nem szerepel a bonni tanácskozásokon, amely­nek célja javaslatot tenni a Szovjetuniónak. A hivatalos nyilatkozat leszögezi: „A Szov­jetuniónál teendő lépésünkkel kapcsolatos tanácskozások azokkal az általános célkitűzé­sekkel függnek össze, amelye­ket a NATO (áprilisban ki­adott) közleményében fogal­maztak meg, nem pedig olyan sajátos vonatkozásokról, mint a fal kérdése". Bartch kifejez­te reményét, hogy a három nyu­gati hatalom hamarosan kezde­ményezést tehet majd a Szov­jetuniónál azzal a céllal, hogy haladást érjenek el ezekben a kérdésekben. A VLASTIMIL KRÍŽ, az SZLKP Központi Bizottsága ideológiai osztálya vezető helyettesének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodott csehszlovák újság­író küldöttség tegnap tíznapos látogatás után elutazott Moszk­vából. A NEMZETKÖZI Vöröskereszt tegnap rendkívüli ülésen fog­lalkozott azokkal a tárgyalá­sokkal, amelyeket júliusban Ni­géria és Biafra képviselőivel folytatott. MASSACHUSETTS állam ke­rületi ügyésze vizsgálatot ren­delt el Mary |o Kopechne halá­la ügyében. Mint ismeretes, a 28 éves lány Edward Kennedy által vezetett gépkocsiban lel­te halálát. AZ AMERIKAI szenátus szer­dán dönt az ABM rakétaelhárí­tó rendszer problémájáról. Előzetes felmérések szerint 50 szenátor ellenzi a tervet és 48 van mellette. A SZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG négytagú küldöttsége, mely a Szovjet írószövetség meghívá­sára látogatást tett Moszkvá­ban, tegnap elutazott a szovjet fővárosból. A küldöttséget Voj­tech Mihálik, a szövetség elnö­ke vezette. ALFONSO RECHOC salvadori gazdaságügyi miniszter becslé­se szerint az országnak 40 mil­lió dollár kára keletkezett csak abból, hogy Salvador a háború alatt nem kapta meg a megren­delt és megfizetett árut. HAMILTONBAN, a legnagyobb kanadai acélműben 11 500 mun­kás lépett sztrájkba. Új kollek­tív szerződést követelnek. SZ. MARJAHIN. hadseregtá­bornok, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterhelyettese a moszkvai Pravda tudósítójával folytatott beszélgetésében kije­lentette, hogy a következő két év folyamán fokozatosan új egyenruhát kapnak a szovjet hadsereg katonái. AZ IVAN BAGRAMJAN marsall által vezetett szovjet katonai küldöttség tegnap Kabulból visszaérkezett Moszkvába. VALENTYIN SASIN, a Szov­jetunió kőolajipari minisztere fogadta a Szovjetunióban tar­tózkodó szíriai kőolajipari szakembereket, akik ellátogat­nak az ország több kőolajlelő­helyére. IRAKLIJ KANDARELI szovjet állampolgárnak, a második vi­lágháború résztvevőjének átad­ták a „Csehszlovákia és a Szovjetunió barátságának fej­lesztésében elért érdemekért" ezüst érdemérmet. Kandareli a Goriban levő magánlakásában csehszlovák—szovjet barátsági múzeumot létesített, amelyben több ezer, a csehszlovák—szov­jet együttműködésre vonatkozó tárgyat, gyűjtött össze. TOKIÓBAN befejeződött a japán—amerikai kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság háromnapos ülése. Japán köte­lezte magát, hogy növeli az ázsiai országoknak nyújtott gazdasági segítséget. A gazda­sági tárgyalások keretében az ázsiai politikai helyzetet is megvitatták. NORODOM SZIHANUK her­ceg, kambodzsai államfő meg­hívta Nixon elnököt Kambod­zsába — jelenti a kambodzsai sajtóiroda. VASZILIJ RADCSUK vezérőr­nagy, aki 1941 óta szolgált a szovjet hadseregben és 1967-től a moszkvai katonai körzet lég­védelmi egysége parancsnokai között volt, váratlanul elhunyt. A Krasznaja Zvezdában közölt nekrológot Grecsko, Jakubov­szkij és Zaharov marsall írta alá. DJAKARTÁBAN olyan hírek terjedtek el, hogy Sukarno volt elnök meghalt. Az indonéz kormány hivatalos szóvivője megalapozatlannak minősítette a híreszteléseket. A PÉNTEKI francia lapok megerősítik azt az értesülést, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanács­adója és Georges Pompidou hétfői megbeszélésén szó lesz a francia elnök amerikai utazá­sáról. Pompidou amerikai hiva­talos látogatására a jövő év elején kerülne sor.

Next

/
Thumbnails
Contents