Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-11 / 161. szám, péntek

Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde a prágai kommunisták értekezletén r BULGÁRIA ] Lapunk tegnapi számában közöltük: a CSKP prágai vá­rosi bizottsága szerdán érte­kezletre hívta össze a prágai körzeti pártszervezetek és alapszervezetek funkcioná­riusait, hogy megvitassák a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásá­nak eredményeit. Az értekezleten Strougal és Bilak elvtárs mondott be­szédet. A kommunista és munkás­pártok moszkvai értekezletével kapcsolatban említést tett ar­ról, hogy amikor küldöttségünk hazatért a Szovjetunió főváro­sából, gyakran hangzott el az a kérdés, mit eredményezett a kommunista és munkáspártok tanácskozása hazánk és pár­tunk szempontjából, s milyen módon befolyásolja további munkánkat. A moszkvai nem­zetközi értekezlet elsőrendű célkitűzését abban kell látnunk, hogy a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, a nem­zetközi munkásosztály s a nem­zeti felszabadítási mozgalom egyesült erővel lépjen fel a legnagyobb ellenség — az im­perializmus ellen. Nem fér két­ség ahhoz, hogy az ezzel össze­függő feladatoknak minden párt sajátos feltételeihez iga­zodva tehet eleget, nyilvánvaló tehát, hogy nekünk is ehhez az elvhez kell igazodnunk. Mind­nyájunknak arra kell töreked­nünk, hogy pártunk szilárdan állja meg helyét a nemzetközi munkás- és kommunista moz­galomban, s a szocialista tár­sadalomban is. Tudjuk, hogy a múltban más volt a helyzet, sőt gyakran ellenkező volt, aminek különösen a múlt év folyamán voltunk tanúi. Az imperialisták s a hazai antiszocialista erők Csehszlovákiát próbakőnek te­kintették, rajta akarták kipró­bálni, hogyan lehetne fordulatot kieszközölni a szocialista tábor egyes országaiban. A moszk­vai értekezlet eredményei alap­ján elsősorban arra a következ­tetésre kell jutnunk, hogy min­den rendelkezésre álló eszköz­zel szilárdítsuk hazánk szocia­lista jellegét, növeljük erkölcsi tekintélyét, gazdasági teljesítő­képességét. Mindezt pártunk vezetésével kell elérnünk. Strougal elvtárs beszéde to­vábbi részében rámutatott arra, hogy a január utáni fejlemé­nyek során sarkalatos hibát kö­vettünk el, mert nem mérle­geltük tárgyilagosan politikánk nemzetközi tényezőit, s később nem elemeztük összefoglalóan pártunk s az egész nemzetkö­zi munkásmozgalom előtt mind­azt, ami Csehszlovákiában a ja­nuári események után történt. Amikor Husák elvtárs Moszkvá­ban mondott beszédében rámu­tatott a január utáni fejlődé­sünket befolyásoló tényekre, azonnal szembetűnő volt, hogy a szó szoros értelmében zavar­ba hozta azokat, akik a vitában az ún. csehszlovák kérdést fej­tegették. Köztudomású ugyanis, hogy Csehszlovákia mindenkor a nyugati hatalmak propagan­dájának s felforgató tevékeny­ségének célpontja volt. Látnunk kell azonban azt is, hogyha a fenyegető veszélyre figyelmez­tetünk, nálunk sokan azzal vá­dolnak bennünket, hogy telje­sen egyoldalúan ijesztgetünk a tőkés uralom felújításának, s az imperializmus terjeszkedésének lehetőségeivel. Strougal elvtárs ezzel kap­csolatban a tőkés propagandá­nak minden téren — az állam­apparátusban, a hadseregben, a közbiztonsági szervekben és másutt is észrevehető bomlasz­tó hatására és arra figyelmez­tetett, hogv e kedvezőtlen hely­zetben csak az idei április ho­zott fordulatot. Az imperialis­táknak most már tudatosítaniok kell, hogy a Csehszlovákiáért folytatott ún. nagy harcot egy­szer s mindenkorra elvesztet­ték. Ezt különösen akkor tuda­tosítjuk, ha szem előtt tartjuk, hogy a májusi plenáris ülésen hozott határozatok a XIII. párt­kongresszuson kitűzött irányel­veket, s a CSKP KB 1968 ja­nuári plenáris ülésén hozott ha­tározatokat tükrözik, mert ezek a határozatok semmi esetre sincsenek ellentétben azzal, amit 1968 januárjában kiharcol­tunk. Ellentétben vannak azon­ban az eltorzított és hibás ja­nuár utáni fejlődéssel. Most minden törekvésünkkel a párt vezető szerepének, a párton be­lüli demokratikus centralizmus­nak s a fegyelem megszilárdí­tására törekszünk. Ezt tudato­sítaniuk kell mindazoknak a kommunistáknak, akik különfé­le társadalmi szervezeteinkben, elsősorban a szakszervezetek­ben, s az Ifjúsági szerveze­tekben fejtik ki tevékenységü­ket. Ezzel kirívóan szembehe­lyezkedő magatartást tanúsított Kyncl elvtárs, a prágai városi pártbizottság tagja, akinek tel­jesen alaptalan érveléseit Hu­sák elvtárs megcáfolta. Termé­szetesen nemcsak róla van szó, hanem a Kyncl elvtárs fellépé­séhez hasonló megnyilvánulá­sok egész soráról. Pártunk azonban most már a leghatáro­zottabban szándékozik tisztázni a vitás kérdéseket, s megolda­ni a még megoldatlan problé­mákat, mert nem fér kétség ahhoz, hogy a párt egészséges része, amely meg tudott küz­deni a legnagyobb nehézségek­kel, el tudja távolítani a cé­lunk felé vezető utunkon a jö­vőben még elénk gördülő aka­dályokat. Vasil Bilak elvtárs beszéde Bifak elvtárs beszéde elején a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletéről szólva hangsúlyozta, hogy a közös ta­nácskozást nemcsak számos új irányzat, jelenség és tény mély­reható elemzése tette szüksé­gessé, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomban kia­lakult bonyolult helyzet ls, mi­vel a nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai az 1957—1960-as években aláírt pártok közül többen sajátosan magyarázták, s ezzel megbon­tották a nemzetközi kommu­nista munkásmozgalom egysé­gét. Köztudomású, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja mindenkor síkraszállt a ríem­zetközl kommunista és munkás­mozgalom egységének megszi­lárdításáért. Ma is teljes elé­gedettséggel leszögezhetjük, hogy pártunk volt a Karlovy Vary-1 konferencia egyik kezde­ményezője s szervezője. Ezen a konferencián bebizonyosodott, hogy az egyes pártok közötti bizonyos nézeteltérések ellené­re is el lehet érni az álláspon­tok célszerű egybehangolását s az egyaránt előnyös közös program jóváhagyását. Ezek­nek és a későbbi pozitív ta­pasztalatoknak tudatában vett részt pártunk küldöttsége a moszkvai nemzetközi értekezle­ten is, amelyen számos tisztá­zatlan kérdés megvitatására ke­rült sor, többek között a Kínai Kommunista Párt s az Albán Munkapárt nemleges magatar­tásának az elbírálására, jólle­het e pártok szószólói kijelen­tették, hogy nem vesznek fel kapcsolatot, az árulók sötét ellenforradalmi bandájával." Bifak elvtárs beszéde további részében a kommunista és mun­káspártok moszkvai értekezle­tére tett előkészületeket ismer­tette, s felhívta a figyelmet arra a közös megegyezésre, mi­szerint az értekezleten képvi­selt pártok elhatározták, hogy egyrészt nem fokozzák a létező elllentéteket, másrészt nem tá­mogatnak senkit sem, aki sza­kadást akarna előidézni a moz­galomban. Ennek az elvnek fel­becsülhetetlen jelentőségét kü­lönösen akkor tudatosítjuk, ha szem előtt tartjuk, hogy a föld­kerekségen jelenleg 88 kommu­nista és munkáspárt, s azokon belül 45 millió 200 ezer szer­vezett tag létezik. A taglétszám a legutóbbi két év alatt 600 000 fővel gyarapodott. A moszkvai értekezletre 86 párt kapott meghívást. Ennek ellenére nem vett részt a kommunista és mun­káspártok nemzetközi értekez­letén a Kínai Kommunista Párt, az Albán Munkapárt, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége, a Koreai Munkapárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, Japán, Burma, Thaiföld, Malaysia, Új-Zéland s Hollandia Kommunista Pártja, valamint a Laoszi Néppárt. A távolmaradás okai különbözők. Helytelen lenne, ha ezt nem látnánk, mivel nem mindegyik páct tartózkodott az értekezle­ten való részvételtől azért, mert a közös tanácskozással szemben teljesen nemleges ma­ÜLÉSEZETT A NEMZETISÉGI TANÁCS KITÜNTETÉS (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök Martin Dzúr vezérezredesnek, nemzetvédel­mi miniszternek 50. születés­napja alkalmából az állam vé­delme fejlesztésében szerzett érdemelért Munkaérdemrendet adományozott. A kitüntetést Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára, az Államvédel­mi Tanács elnöke adta át a jubilánsnak. (ČSTK) Ülést tartott tegnap a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának Nemzetiségi Ta­nácsa. A tanácskozást Dobos László miniszter irányította. A tanács megvitatta és jóvá­hagyta az SZSZK nemzetiségei­nek helyzetéről szóló törvény­javaslat elveinek téziseit. Ezenkívül a tanács tárgyalt M. GALUSKÁT FELMENTETTÉK TISZTSÉGÉBŐL (ČSTK) — Alelnökének, dr. Zdenék Jiöinskynek vezetésével ülést tartott csütörtökön a Cseh Nemzeti Tanács elnöksége. A CSSZK miniszterelnökének ja­vaslatára eleget tett Miroslav Galuska kérelmének és felmen­tette őt a Cseh Szocialista Köz­társaság művelődésügyi minisz-' terének tisztségéből. Az elnök­ség köszönetét fejezte ki eddigi munkájáért. Majd a Cseh Szo­cialista Köztársaság új művelő­désügyi miniszterévé dr. Milos­lav Brűzekot nevezte ki. Aláírták az új bolgár—magyar barátsági szerződé st Szófia — A Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak székházában tegnap Szófiá­ban aláírták a Bolgár Népköz­társaság és a Magyar Népköz­társaság új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási egyezményét. Magyar részről a szerződést Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titká­ra és Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, bolgár részről pedig Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke írta alá. A szerződés aláírása után To­dor Zsivkov és Fock Jenő rö­vid beszédben méltatta az alá­írt szerződés jelentőségét, amely további szakaszt jelent a kölcsönös kapcsolatok, valamint a politikai, gazdasági és kultu­rális téren folytatott együttmű­ködés fejlesztésében. Vitával folytatódott a belgrádi értekezlet az ukrán (ruszin) nemzetiségek problémáiról, a jnb-k mellett létesítendő nemzetiségi bizott­ságokra vonatkozó javaslatról, a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán adásának bevezetésére vonatkozó javaslatról, a Cseh­szlovák Rádió magyar adásának bővítéséről és a Magyar Terü­leti Színház kassai színpadának létesítéséről. Belgrád — Az el nem köte­lezett országok képviselőinek konzultatív értekezlete csütör­tökön délelőtt vitával folytató­dott, amelyben Jordánia, Nepál, Irak, India, Marokkó, Ciprus, Burundi, Tanzánia és a Jemeni Arab Köztársaság küldöttei szó­laltak fel. Az ülés utáni szokásos saj­tóértekezleten Tájib Bularuf, Algéria jugoszláviai nagyköve­te, az ülés elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire. „Még ma Belgrádba érkezik Palesztina felszabadítási szervezetének küldöttsége, melynek képviselő­je pénteken szólal fel" — mon­dotta. Megjegyezte, hogy az el nem kötelezett országok legmaga­sabb szintű értekezlete egybe­hfvásának időszakát illetőleg a csütörtöki vitában felszólalt küldöttek nézete szerint elté­rőek a vélemények. A részve­vők többsége úgy véli, hogy a csúcstalálkozó sikeres lebonyo­lításához gondos felkészülésre van szükség. Algéria javasolja: az el nem kö­telezett országok találkozóin és értekezletein vegyenek részt a nemzeti felszabadító mozgal­mak küldöttségei is. A délelőtti vita részvevői megegyeztek abban, hogy foly­tatni kell az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia­lizmus elleni küzdelmet. POMPIDOU első sajtóértekezlete gatartást tanúsított volna. Tény azonban, miszerint a kínaiak s az albánok ismét bebizonyítot­ták, hogy szándékosan zárják ki magukat a kommunista és mun­kásmozgalom nemzetközi arcvo­nalából, mert olyan célokat kö­vetnek, amelyek összeegyeztet­hetetlenek a proletár nemzet­köziség elveivel. Bifak elvtárs a kommunista és munkáspártok nemzetközi moszkvai értekezlete előkészí­tésének s az értekezleten foly­tatott tanácskozásoknak továb­bi részletezése után az Impe­rializmus egyes Időszerű prob­lémáit ismertette, hangsúlyoz­va, hogy a tőkésrendszerben lé­tező ellentétek kicsúcsosodását tükrözi a monopóliumok hatal­mának úgyszólván egybefonó­dása az adott államhatalommal, mivel kizárólag ez a jelenlegi imeprlalizmus egyik legsarkala­tosabb létfeltétele. Ebben a helyzetben természetesen egyre szembetűnőbben kiéleződnek a tőkések s a militaristák rétege s a lakosság széles rétegei kö­zötti ellentétek. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a világim­perializmus nem adta fel, so­hasem adja fel céljait, és ag­resszív stratégiája éppúgy, mint a múltban, most is elsősorban a szocialista országok ellen irá­nyul. Párizs — Georges Pompidou, Franciaország elnöke az Elysée palotában tartott első sajtóérte­kezletén tegnap hitet tett az ötödik köztársaság intézményei és közvetve De Gaulle külpoli­tikája mellett. Georges Pompidou hangsú­lyozta, hogy Franciaország te­vékenyen akarja támogatni és fejleszteni a Kelet—Nyugat kö­zötti feszültség enyhítésének politikáját. Azon meggyőződését fejezte ki, hogy csakis a Kelet —Nyugat közötti kapcsolatok lényeges javulása járulhat hoz­zá az európai probléma megol­dásához, főleg a német kérdés­ben. Franciaország a feszültség enyhítésére kifejtett igyekezet­ben nagy jelentőséget tulajdo­nít a Szovjetunióval való sokol­dalú együttműködésnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Franciaország lemondana arról a jogáról, hogy bírálóan nyilat­kozzék a Szovjetunió egyes kül­politikai akcióiról — hangoz­tatta. ÜNNEPI ÜLÉS AZ ÉPÍTŐK NAPJA ALKALMÁBÓL (ČSTK) — Az építőipari dol­gozók napja alkalmából Bratis­lavában tegnap ünnepi ülésre jött össze az Építőipari Dol­gozók Szlovákiai Szakszerveze­ti Szövetségének Központi Bi­zottsága s a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság Építésügyi Mi­nisztériumának kollégiuma. Az ünnepi ülésen Karol Ku­na mérnök, miniszterhelyettes mondott beszédet. Rámutatott a jelenlegi kedvezőtlen, helyzet okaira: aránytalanul sok a meg­kezdett, de be nem fejezett építkezés, és túl lassú a befe­jezési munkálatok üteme. A szlovákiai építővállalatok ez év első öt hónapjában 996 la­kással kevesebbet adtak át, mint tavaly ugyanazon idő alatt. Általában nem teljesítik az építőanyagok gyártására vonat­kozó tervfeladatokat sem. A minisztérium számos intéz­kedést foganatosított a helyzet kedvezőbbé változtatása érde­kében: A miniszterhelyettes beszéde elhangzása után az SZLKP Köz­ponti Bizottságának, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak, a cseh­országi építőipari szövetségnek, a Magyar Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Bizottságának, s az Oszt­rák Kommunista Párt képvise­lői mondottak üdvözlő beszé­det. Az ünnepség végén 345 dol­gozót tüntettek ki „Az építő­ipar kiváló dolgozója" éremmeL SZLOVÁKIAI ÜGYÉSZEK TANÁCSKOZÁSA (ČSTK) Az SZLKP KB elnök­sége határozatának értelmében Bratislavában tegnap időszerű kérdésekről tanácskoztak a Szlovák Szocialista Köztársaság járási államügyészei, a katonai körzeti ügyészek s az ügyész­ségi pártszervezetek elnökei. Ján Fejes elvtárs, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság fő­ügyésze mutatott rá beszámoló­jában az államügyészségek je­lenlegi feladataira. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy az álla­mi ügyészeknek következetesen kell teljesíteniük az állami ügyészségről szóló törvény ér­telmében reájuk háruló fela­datokat, kezdeményezően kell hozzájárulniok szocialista tár­sadalmunk érdekeinek védel­méhez. Ezért széleskörűen fel kell venniük a küzdelmet a bű­nözés ellen, s meg kell tenniük minden tőlük telhetőt a köz­társaság szocialista társadalmi rendszerének s biztonságának, nemkülönben a közrendnek vé­delme érdekében. Biztosítaniuk kell polgártársaink következe­tes jogvédelmét, s gondoskod­niuk kell arról,, hogy ne ismét­lődhessenek meg az ötvenes években elkövetett törvénysér­tések. A SZLOVÁKIAI BÉKEMOZGALOM FELADATAI (ČSTK) — A Szlovák Béketa­nács elnöksége 1969. július 10-i ülésén a békemozgalom idősze­rű kérdéseivel foglalkozott. Ál­lásfoglalásában többek között megállapítja: A szlovákiai békemozgalom szervei és aktivistái tevékeny­ségének politikai és eszmei alapja a következő időszakban a CSKP KB májusi plénumának határozata lesz. A békemozga­lom mint a Nemzeti Front szi­lárd és aktív része, ki fogja venni részét a szocialista társa­dalom politikai életéből, külö­nösen az állam békés külpoliti­kájának kialakításából és meg­valósításából. A Szlovák Béke­tanács nemzetközi kapcsolatai­nak továbbfejlesztése terén a szocialista internacionalizmus szellemében hozzá fog járulni mindenekelőtt a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke­mozgalmával való baráti együtt­működés bővítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents